Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-18 / 40. szám
1969. FEBRUAR 18., KEDD HEGY ti <Xír!mi Eger Budapesten Előadások, kiállítások a Kossuth Klubban — Hogy kerül Eger Budapestre? — Bemutatkozik mindazoknak, akik a turistatudnivalókon kívül behatóbban szeretnék megismerni a város életét — válaszol kérdésünkre Bakonyi Ferencné, a Kossuth Klub titkára. A tavaly- novemberben kezdett városismertető előadássorozatunk legújabb állomása Eger, amelyről kétnapos program keretében — kedden és szerdán — igyekszünk átfogó képet, adni vendégeinknek, szakemberek .Idegenvezetésével”. — A műsor? Kedden délután 15 órakor dr. Lendvai Vilmos, a város vb-elnöke tart ismertetőt Egerről, amelynek építési terveiről, történelmi emlékeiről és idegenforgalmáról, külön előadás szól majd. Szerdán az egri ipar mutatkozik be. — Akad látnivaló is? — Természetesen. Klubunkban mutatjuk be a dohánygyár híres cigarettáit, a Fi- nomszerelvénygyár termékeit, s nem utolsó sorban említem alkalmi borkiállításunkat. Az önállóság nemcsak jelszó Beszélgetés Koller Tomósnéval, a Mechanikai Művek párt-végrehajtóbizottsága titkárával C C "1 TeIen >s virágzik a szegfű a Rozma(5Z02I1ÍÜ rin? Termelőszövetkezet üvegházában. C3 68 ezer szál virágot küldtek már ezen a télen a hazai és külföldi virágüzletekbe, a Szovjetunióba, az NDK-ba, Jugoszláviába. Város és egyetem (1.) Egy kapcsolat nyomában Gödöllőn Az egyetem, bár állam az államban, s benne autonóm életet élnek polgárai, mégis sajátos vonzást gyakorol környezetében, és rásuigárzik mindenhol. Hogy ági-árterületen maradjunk, már képzeletünkben sem választható szét Sopron és az ottani erdőmémök- képzés, Keszthely, Magyaróvár, valamint az agrárfőisko- láik, de még Szarvas sem mezőgazdasági iskolájától. Igaz, a szerves összeforrás az idő munkája, — a keszthelyi agrárfőiskola például az első ilyen intézmény Európában, de a Tessedik-féle szarvasi iskolában is a világon először volt mezőgazdasági szakoktatás. A gödöllői Agrártudományi Egyetem, mely az ország legnagyobb felsőfokú mezőgazda- sági iskolája, korántsem büszkélkedhet Hasonló nagy múlttal, — bár a közeljövőben ünnepli lénnállásának félévszázados jubileumát, mivel azt a fővárosi Műszaki és Gazdaság- tudományi Egyetem s a Köz- gazdasági Egyetem egyik fakultása megalakításától származtatják. Gödöllőre azonban csak 1950-ben települt, akkor meg mint Mezőgazdasági Akadémia. Móricz Zsigmond már 1919-ben javasolta egy cikkében, hogy Gödöllőn létesítsenek agrárfőiskolát. A város és az intézmény kapcsolata rendkívül előnytelenül kezdődött . Az egyetem főépületét a régebbi felvidékről az I. világháború után Gödöllőre költözött premontrei rend 1924-ben emeltette gimnázium céljára. Az impozáns, szépnek nevezhető székház azonban többet mutat koránál, tervezőit régebbi stílusok ihlették. Ma már nehéz lenne kideríteni, hány gödöllői fiatal kerülhetett be ebbe az iskolába. Túl- sokan nem lehettek, mivel azt elsősorban a felsőbb rétegek gyermekei számára alapították. Igaz, szolgadiákként, azaz famulus'ként is jó páran tanultak ott — feltehetően közöttük már nagyobb volt a helybeliek aránya. Mindenesetre, — s főként mert az államosításkor e falak között alakult meg és működött rövid ideig a városi, állami Török Ignác gimnázium, — amikor az egyetem Máriabesnyőre szorította ki középiskolájukat, a gödöllőiek annak sorsán, mint saját ügyük rosszra fordulásán bánkódtak. Az elköltözött iskola valóban sanyarú körülmények közé települt a besnyői volt zárdaépületbe, évtizedekre: abban például mindmáig három osztálynak nincs állandó tanterme. Gödöllő volt másfél évtizedig az egyetlen község Európában, amely egyetemmel büszkélkedhetett. Kétfajta szemlélet, egyetemi és falusi képviseltette magát olyankor is, amikor az- intézmény és a település vezetői. leültek tárgyalni közös dolgokban. Az egyetem OTP- lakásépítést javasolt — de a községi vezetés ragaszkodott ahhoz, hogy csak régi gödöllőiek vehessenek részt az akcióban, ezért aztán az építkezés megkezdése évekig húzódott. Az egyetem nem elkülönült lakótelepet, hanem új üzletnegyedet is adó második településcentrumot szeretett volna kialakítani a község belterületén. De sem erre, sem másra nem kapott helyet, csak abban a mintegy 130 holdban gondolkozhatott, tervezhetett, amely a saját — külsőbb fekvésű — területe volt. Az egyetem közös vízműveket, vízhálózatot, közös csatornázást akart — ez a terv is megbukott partner hiányában. S míg a kétféle szemlélet a szavak mezején vívta párbaját, a diákok s a községbeli ifjak között gyakori volt az összetűzés, verekedés. De nemcsak a nézetek voltak falusiak Gödöllőn, a faluban, hanem a költségvetés nyújtotta lehetőségek is. Az egyetem évente négyszer akkora összeg felett rendelkezik most is, mint a város. Nézzük, mi minden épült csak az elmúlt években az egyetemen, s mi a városban? Az egyetemen: a három hatalmas kollégiumi épület; egy külön épület a felnőtt-továbbképzés résztvevőinek; a mező- gazdasági gépészmérnöki kar fővárosból való kiköltözésére egy új szárny oktatási célokra, a régi székház folytatásaként — ebben kapott helyet háromemeletes karzatával a nagy aula is. Felépült egy lakótelep üzletekkel, egy sportpálya, jövőre elkészül egy kamaraszínház-terem, valamint egy úszómedence. (Az egyetem által felvetett közös városi strand terve partner hiányában megbukott.) És sorolhatnánk tovább, mennyi minden valósult itt meg: felépült az ország egyik legnagyobb egyetemi komplexuma. S a városban ? Kialakult centruma a mai napig nincs. Egyetlen szép étterme, eszpresszója sem, ezt a nevet megérdemlő művelődési háza sem, egy rendes mozija sem. Gödöllő elemi járda-, csatorna- és vizgondokkal küzd: anyagi lehetőségeinek zömét előreláthatóan még sokáig ezek emésztik fel. Jelentős előrelépés, hogy az idén megkezdik, az új városi gimnázium építését, valamint hogy új járási szakorvosi rendelőintézetet emelnek. Az egyetem, mint beruházás, körülbelül az 500 millió forintnál tart. Nem volt szűkmarkú ez a befektetés, az objektum nemcsak az oktatásnak s kutatásnak ad helyet, hanem a diákok egyéb, kulturális, sport- stb. tevékenységének is: az agráregyetem irodalmi színpada, „csárdásegyüttese”, énekkara, képzőművészeti szakköre, filmklubja stb. a tágas falak között jó otthonra lel. Gödöllő utcáit járva, a látottakból ítélve nem tudnánk, hogy egyetemi város: nem találkozunk több fiatallal, mint máshol. „De miért is járnánk be a városba, ahol még egy kultúrház sincs?” — kérdezett vissza kérdésünkre az egyik diák. Egyetem és város — két elkülönült közösség? Padányi Anna (Befejező rész lapunk holnapi számában.) 1967 utolsó negyedében •ugyanígy ültünk az asztal mellett, mint most, ugyanarról beszélgettünk, mint most. Csak éppen akkor jövő időben. Hogyan változik majd a pártszervezetek feladata a gazdaság- irányítás új rendszerében, képesek lesznek-e jól élni a megnövekedett önállósággal, miként alakul majd a párt-végrehajtóbizottság és a pártalap- szervezetek feladata? Most a múlt és a jelen idő jellemzi beszélgetésünket. Tizennégy hónap alatt sok mindent maguk mögött tudtak a Mechanikai Müvek kommunistái; melyek e tizennégy hónap legfőbb tapasztalatai? — Tíz éve hagyomány a gyárban, hogy igen alapos intézkedési tervet készítenek, s azt a legszélesebb nyilvánosság előtt ismertetik. A múlt esztendei terv különbözött-e a korábbiaktól? — Igen. A múlt évben s ebben az esztendőben is a gyár gazdasági-politikai munkatervét az jellemzi, hogy nem bocsátkozik részletekbe. Korábban minden részlegre, minden alapszervezetre részletes passzusok utaltak. Most a terv megjelöli a fő feladatokat, a gyár egészének s ezen belül egy-egy gyáregységnek gazdasági-politikai feladatait, azt azonban, hogy e feladatokat milyen módszerekkel, miként kívánják megvalósítani, rábízza azokra, akik — jobban is tudják ezt, hiszen ők vannak helyben, ők ismerik legjobban sajátosságaikat. — Az említett változás csak egyetlen epizód. Amikor előkészítettük az új irányítási rendszert, voltak, akik arról beszéltek: új jelszó van, az önállóság. Nos, az eltelt több mint egy év bebizonyította, hogy az önállóság nemcsak jelszó, hanem — egyre jobban — valóság. — Az önállóság napjainkban valóban sűrűn emlegetett fogalom. Miben vált tapinthatóvá a gyárban az eltelt esztendőben, s miben érzékelhető ma? — Sok dolgot említhetek példaként. így például az ún. véleményezési lista. Személyzeti kérdésekben — a meghatározott jogkör alapján — például teljesen önállóak a pártalap- szervezetek, s jól is élnek ezzel. Az önállósághoz tartozik, hogy az ősszel lezajlott veze- lőségválasztó taggyűléseken néhány jelölt a tagság javaslata alapján került megválasztásra, szemben a „hivatalos” jelölttel. A gyáregységi szervezet nemcsak gazdasági, hanem politikai értelemben is növelte az önállóságot, mert mérhetővé tette a felelősséget, a jogokat. Az ötös, a hatos, a hármas pártalapszervezet hamar megtalálta az új követelmények diktálta utat, a végrehajtó bizottság pedig besegített úgy is, hogy az ala.pszervezetek vezetőségének adta a műhely- és részlegvezetők beszámoltatási jogát, s a végrehajtó bizottság csak a gyáregységekkel foglalkozik. — Eddig inkább csak arról esett szó, ami az önállóság több munkával járó része. Az önállóbb munka erkölcsi kamata, haszna milyen? — Növekedett a pártszervezetek, á kommunisták tekintélye. Űj gyáregységünk, melyet Marcaliban létesítettünk, érthetően sokféle gonddal küzdött. Nem véletlen, hogy a gyáregység vezetője — aki pártonkívüli — a kommunisták, a pártszervezet tervszerű, átgondolt segítségét kérte. Hasonló eset történt meg a fázisjavítókondenzátor-üzemben, ahol a gazdasági vezetők nem várták, hanem kérték, igényelték a pártszervezet segítségét, ellenőrző munkáját, fölismerve azt a tény, hogy a termelés-ellenőrzés nem csupán számonkérés, hanem egyben a segítségnyújtás bő forrása is. — Az önállóságnak van olyan, már nehezebben mérhető hatása is, hogy nyíltabb, őszintébb lett a légkör a gyárban, az emberek könnyebben megmondják a véleményüket, nem hallgatnak, ha olyasmit látnak, ami fölött korábban szemet hunyták. A reform megindította azt a folyamatot, mely végül is oda vezet, hogy minden ember megérti: tőle is függ, mire jut a gyár, mekkora lesz a nyeresége, milyen légkörben tölti el a munkaidejét. — A haladás mindig eredmény, egy folyamat összegező pontja. A részletek azonban nem mindig egyértelműek, sőt, sűrűn ellentmondásosak. — Igen, • a részleteket értve voltak, s bizonyára lesznek is viták. így például személyi kérdéseknél, munkaszervezési ügyekben. Elég feszített tempóban dolgoztunk, s ez is egy- egy helyen vitákra vezetett, az öszetorlódó munka idegessé teszi az embereket. Mégis sikerült a közös nevezőt megtalálni minden esetben, sikerült a nagy munkatempót is összeegyeztetni a kellő hangnemmel. Hozzáteszem, s ez önmagában sokat mond a változásokról: a végrehajtó bizottságnak egyre ritkábban kell „közbeszólnia” a pártalapszerveze- tek és az érintett gazdasági vezetők vitáiba. Tisztázzák maguk is, s ez jó dolog. — Hozzátartozik ehhez, hogy javult az „információcsere”, gyorsabb lett s főként: kétoldalú, Nemcsak tőlünk, a végrehajtó bizottságtól várnak kellő tájékoztatást, hanem az alapszervezetek is reális képet adnak a maguk gondjaikról, az embereket foglalkoztató kérdéseikről. — Fogalmazhatunk tehát úgy, hogy a pártszervezetek a korábbinál is közelebb kerültek a valóság diktálta problémákhoz? — Én inkább úgy fogalmaznám meg ezt, hogy közelebb kerültek az emberekhez. Nemcsak meghallgatják az emberek véleményét, hanem kérik azt! Érzékenyebb lett a párt- szervezetek alkotta „jelzőrendszer”, jobban reagálnak mindenre, mint korábban, legyen az akár személyi probléma, munkaügy vagy külpolitikai kérdés. A titkárok rögtön szólnak minden olyan kérdésről, amelyben egyedül nem boldogulnak, s a végrehajtó bizottság sok esetben éppen az „alulról” érkező jelzések alapján tett lépéseket egyrészt gazdasági természetű kérdésekben, másrészt politikai teendőkben. — Ha jelenlegi gondjaik közül csak egyet emelne ki, mi lenne az? — Sokféle gondunk van, de ha egyhez ragaszkodik .. . Azt említeném, hogy elvtársaink jelentős része eléggé túlterhelt, nagyon sokat kell végezniük, s ugyanakkor a kommunisták másik része nem vállal elegendőt a közös feladatokból. Nehéz gond ez, az aránytalan teherviselés. A dolog egészséget érintő értelmében, de politikai hatásában is. A passzív kommunista .. . nos, furcsa fogalom. — Utolsó kérdésem: a járási pártbizottsággal milyen a kapcsolat, hogyan alakult viszonyuk? — Igen jól. Hagyják önállóan dolgozni a végrehajtó bizottságot, nincs hajlam „agyon instruálásra”, s sajátosságainkat messzemenően figyelembe veszik, tiszteletben tartják. Egyre inkább a teendők elvi része kerül előtérbe, azaz a járási pártbizottság irányít, de a részletekbe nem szól bele. Ügy látszik, a gyárak gazdasági „felnőttsége” szorosan hozzákötődik a politikai nagykor ásításhoz, s úgy hiszem, a több mint egy esztendőnek ez a legfontosabb tapasztalata s már nemcsak gyári értelemben. M. O. Kitünően sikerült a bejáró dolgozók kulturális seregszemléje Budapesten a Törekvés művelődési házban rendezték meg szombaton a bejáró dőlEllenőrzőm az erkölcsöket Eszbontó, hogy milyen minden magasabb erkölcsiséglől mentes életet élnek közeli és távolabbi szomszédaim. Semmi tapintat, figyelmesség a környezet iránt — a szégyen pírja éget miattuk, ahogy most is leeresztem távcsövemet. Nincs ezekben a szeméremnek irmagja sem — lihegem felindullan. Minden képzeletet fölülmúló látványban volt részem most is, átellenben a tér másik felén! Pokoli! Pokoli! Nem érdemlik meg az ember nevet! Pfuj! — a félig lehúzott zsaluk mögött tizennyolc körüli leányzót kereken száztizennyolcszor megcsókolt egy nála alig idősebb férfi. Nem tévedhetek, pontosan számoltam, ráadásul némelyik csók tucatnak is beillett, s mindent előttem, akiben velük ellentétben volt annyi tapintat, hogy a függöny mögül sámlira állva ellenőriztem vad, állati érzékiségüket. » S amikor már azt hittem, végre nem folytatják tovább a közbotránkoztaiást — katt —, még a villanyt is eloltották! Fertő! Fertő! Előbb szikra függöny se — most meg, mikor jön a java, a teljes elleplezés. S már mióta, mióta sötét a szobájuk, a szégyentelenek, ahelyett, hogy bátran vállalnák parázna tetteiket, tolvajok módjára zül- lenek tovább a fekete éjben. Am bármerre pillantok, van fennakadnivaló elég. — Jó, rendben van, hogy nagy a kánikula, de miért keli azért minden fiatal nőnek annyira könnyedre vetkőzni, hogy az már csaknem azonos a meztelenséggel, s hogy szinte görcsbe rándulnak a szemeim. Ott is, olt is, ott is — kitűnő kukkerem van, mindent jól látok. Es mi van akkor, ha nem olyan fenkölt erkölcsű egyén, mint én, hanem valami romlott fiatalkorú leselkedik át? A még ártatlan nemzedék látja a rossz példát — borzalmas ebbe még belegondolni is. Es ez nem hallatlan? — közvetlenül velem szemben, az utca másik végén, az első emeleten a szabónál már megint ruhát próbálnak. Messzelátó nélkül is világosan megállapítom, pedig a függöny tesséklássék le van eresztve, persze, csak azért, hogy nagyobb izgalmat keltsen. Fantasztikus, ki-kivillan egy-egy meztelen folt, alsóneműk visszataszító sávjai bukkannak föl — csupán megfelelő szögben kell helyezkednem. Tessék belegondolni, ha valami tizenhat éves kölyök lenne a helyemben. Hanem most az előbb említett fiatal párnál ismét fölgyulladt a villany, és — hát ami sok, az sok — még mindig kedvük volt a csókolózásra. Juszt is számolom: egy, kettő, három, négy.. . s eh, ebben a pillanatban újra elalszik a villany. Es ezt az alávalóságot, lassan mindenütt sötétek lesznek a szobák. Csak beleképzelni is rettenetes, miket takar az éjszaka leple. De azért várok! Persze, nálam is sötét van, de én illedelmesen csak várok. Mint az erény és az erkölcs őre. Sose lehet tudni, hol és mikor kattan föl egy villany. Mint két hete is! Elképesztő, éjjel kettőkor lépett a nőci a fürdőkádba!. .. Es mennyi ideig szappanozta magát! Mintha csak a lelki szennyet akarta volna magáról lemosni. .. Nagy S, József gőzök vasárnap reggelig tartó VIII. kulturális seregszemléjét. Mintegy 1100-an jöttek el szórakozni, a közönség több mint fele a megyéből érkezett. A program első része a „Csillagok égve keringnek” című műsor 14 szavalója, a 80 tagú kórus, a Ki mit tud? győztes Törekvés táncegyüttes és a nagykátai szavalókórus olyan atmoszférát teremtett, melyre még nem volt példa a seregszemlék történetében. Az emlékműsor után, melyet Kerekes Klára rendezett, került sor a Ki mit tud vetélkedőre. A 20 résztvevő közül első helyre került a nagykátai táncegyüttes és a ceglédberceli zenekar, valamint Bujdosó István énekes. A zsűri külön díjjal jutalmazta a tápiószecsői népi együttest. Akik nem vonzódnak a vetélkedők iránt, azok is megtalálhatták szórakozásukat a vetítőteremben, ahol Gusztáv filmeket láthattak, a billiárd- asztaloknál, vagy a kártyaszobában. A bejáró dolgozók VIII. kulturális seregszemléje kitűnően sik»<-tilt, s ez köszönhető a Tciekvés stúdiónak és a rendezőségnek.
