Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-12 / 35. szám

Váci tükör W <, < > s s- '-v i .m't.’r m$f? > <x » H •UH • , f* >‘|?f Egy ízben már lefényképez­tük és közöltük is lapunkban ezt a hagyománysértő ízlés­telenséget: a szeméttartót a hatvani vagy kosdi kapu em­lékét őrző márványtábla alatt. Akkor jó időre eltűnt a sze­méttartó a tábla alól, s lám, feltették újra. Vajon ki lehet az városunkban, aki történel­mi múltunk emlékeit csak ennyire becsüli? Szöveg: Ferencz Kép: Törnek m 0 r r m A járási népfr02iibÍ2@tiság ülése Ma délután két órakor a já­rási tanács nagytermében ülést tart a Hazafias Népfront já­rási bizottsága. Józsa Kálmán vb-elnökhelyettes járásunk eredményeiről, az idei tervek­ről és a negyedik ötéves terv előkészítéséről tájékoztatja a megjelenteket. VAC I UAPLŰ A PEST megyei hírlap különkiadása XIII. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1969. FEBRUÁR 12., SZERDA ál DCM-ben mefj/vtílasstoiítík a sauhsattrveaeíi tanácsot Wawmsműm az üzemi demokrácia Gáztüzelés és pernyés cementgyártás a távlati programban Változatlanul élénk figye­lem és érdeklődés kíséri nagy­üzemeinkben, tanácsvállala­tainknál, az idei szakszerveze­ti választásokat. Múlt hét vé­gén került sor a Cement- és Mészművek Váci Gyára, a DCM 35 tagú szakszervezeti tanácsának megválasztására. A vezetőség beszámolója megállapította, hogy a gyár szakszervezeti éle­tében fordulópontot jelen­tett a választás napja. Az előző választás óta eltelt két esztendőben a bányaüzem mészkőtermelése 109,2 száza­lékra, az őrlőüzem cementter- melése 114,8 százalékra, a ke­menceüzem klinkertermelése 121,2 százalékra, s a zsákgyár termelése 111,1 százalékra nö­vekedett a bázis időszakhoz képest. Az új mészüzem megindí­tását 1968 végére tervez­ték, de a külső vállalatok késleke­dése és anyagbeszerzési 'prob­lémák miatt nem készült el időben. Átalakítással fokozzák MAGNO- ES EKSZERLOPAS UTÁN disszidálni akart Kovács Ferenc Fót, Bocskai út 1. szám alatti lakos szemé­lyi tulajdon sérelmére elkö­vetett lopás bűntettével vá­dolva került a Váci Járásbí­róság büntetőtanácsa elé. A vádlott többször megfor­dult Cselőtei István, fóti is­merőse Ifjúság út 23. s^ám alatti lakásán. Tudta, hogy an­nak egy Calipso magnetofonja van. Amikor az ismerős nem volt otthon, elhatározta, hogy megszerzi a készüléket. Egy fiatalkorút is beszervezett a lopásba, aki odakint „falazott”, amíg Kovács kifeszítette az utcai zárat, majd behatolt a lakásba. Elvitte a 3500 forint értékű magnót, s magával vitt 25 szalagot is. A zsákmányt nem tudta ér­tékesíteni, mert a BÁV-nál kérték a tulajdonjog igazolá­sát. Leutazott vele anyósa, Bó- di Károlyné sárvári lakásába. A 21 SZÁMÚ AKOV FELVESZ váci kihelyezett részlegéhez lóhajtókat és rakodókat Fizetés a teljesítmény szerint 2400 Ft-tól 3000 Ft-ig. Szállás, utazási kedvezmény. Jelentkezni lehet: Vác, Szivárvány utca I (volt Micsurin Tsz.) Néhány napot ott töltött, majd búcsúzni készült. A rokoni lá­togatás befejezése előtt egy kövesgyűrűt és egy karika­gyűrűt vitt magával. Bódiné hamarosan felfedezte a lopást, értesítette a rendőrséget. A pesti vonat beérkezése előtt lefülelték a tolvajt, a lopott magnóval, ékszerekkel együtt. Kihallgatása után szabad­lábra helyezték. Még tartott a j további vizsgálat, amikor Ko­vács elhatározta, hogy egy másik kiskorú bevonásával, külföldre szökik. Jegyet vál­tottak a szombathelyi gyors­vonatra, de Hajmáskérnél a rendőrség igazoltatta őket, s csakhamar fény derült ter­vükre. A most lezajlott bírósági tárgyaláson a lopás bűntette tiltott határátlépésre irányuló kísérlet bűntettével párosult. Kovács Ferencet egyévi bör­tönbüntetésre ítélték. Fiatal­korú társai felfüggesztett bün­tetést kaptak. Az ügyész a továbbra is őrizetben maradt Kovács Fe­renc ítélete ellen óvást emelt. Indítványozta, hogy a Pest megyei Bíróság másodfokon hosszabb ideig tartó szabad­ságvesztést mondjon ki a vád­lottal szemben. Az ügyész sze­rint az egy év szabadságvesz­tés nem alkalmas arra, hogy a vádlottat a jövőben hasonló bűntett elkövetésétől eredmé­nyesen1' visszatartsa. (p.) • * Öngyilkosság Szombaton délután Tégla- házpusztán lakóházának kam­rájában felakasztotta magát Zsobrák Gyula 36 éves tégla- házpusztai lakos, DCM-beli dolgozó. Tettét erősen ittas állapotban követte el, és nem hagyott hátra búcsúlevelet. A rendőrorvosi boncolás után engedélyt adtak a szerencsét­len, kétgyermekes férfi holt­testének eltemetésére. öt nyersmalom teljesítését. Három Leopol-kemencét át­építettek, két új 500 köbméte­res olajtartályt szereztek be. A gyár távlati programjá­ban szerepel a gáztüzelési rendszerre való átállás és a pernyés cementgyártás megvalósítása. Az elmúlt választás óta a DCM-ben is tovább erősödött az üzemi demokrácia. Növeke­dett a szocialista címért küzdő brigádok száma. A szervezett dolgozók létszáma két év alatt 1000-ről 1173-ra növekedett. Ugyanezen idő alatt az egy főre jutó havi át­lagjövedelem 1690 forint­ról 1856 forintra nőtt. A két évvel ezelőtt megvá­lasztott szakszervezeti bizott­ság, illetve tanács, elsőrendű feladatának tekintette az új gazdaságirányítási rendszer gyáron belüli előkészítését. Ennek érdekében műhelybi- zottságonként ismertették a feladatokat. Amikor a mű­helybizottságok nem tudtak érvényt szerezni jogaiknak, a szakszervezeti bizottság köz­benjárását kérték. A DCM-ben a szakszervezeti munkát az elmúlt két év alatt a kollektív vezetés jelle­mezte. Igyekeztek szakítani azzal a régi módszerrel, hogy a dolgo­zók az események után érte­süljenek a gyár életével össze­függő gazdasági intézkedések­ről. Cementóriásunkban 1968-ban kifizettek a dol­gozóknak 108 ezer forint segélyt és 283 ezer forint jutalmat. A részesedési alapból 35 ezer forintot kulturális célra, 26 ezer forintot sportcélra fordí­tottak. 416 ezer forintot köl­töttek munkásellátásra, s 87 ezer forint volt az üdülési hozzájárulás. A tartalmas beszámolót vita követte, majd a választásokra került a sor. Gy. Kovács La­jos, a jelölőbizottság elnöke ismertette a jelöltek névsorát; 35 tagú szakszervezeti taná­csot, 11 tagú szakszervezeti bizottságot választottak. A szakszervezeti tanács elnöke Szilágyi Lajos lett. (papp) Elfelejtik küldeni az autóbuszt? A Verőce—Szob—Vámos- mikola felé közlekedő autó- buszjárat utazóközönsége ne­vében szeretnék egy pár el­marasztaló szót írni a MA­VAUT vezetősége címére. Minden szombaton legalább harminc ember vár türelmet­lenül a 12 óra 35 perckor in­duló buszra, de sajnos hiába, a busz minden szombaton negyed óra, fél óra késéssel ér­kezik. A buszállomáséin levő in­formációs pavilonból — ha ér­deklődik az ember — nagy flegmán kiszólnak; „majd küldik a garázsból.” Az a harminc ember, aki télen-nyáron minden szomba­ton vár a buszra — munkából jön. Szeretne minél előbb ha­zaérkezni. Az asszonyok ilyenkor végzik el azt a mun­kát, amire hét közben nem jut idő. A vonat 13.40-kor in­dul, inkább vállalják a több­letkiadást csak azért, hogy egy órával előbb érjenek ha­za. De sajnos a MÁVAUT dol­gozói egyáltalán nem veszik, vagy nem akarják ezt tudo­másul venni. Több ízben volt rá példa, hogy a busz egy óránál többet késett. Arról persze szó sem lehet — szerintük — hogy egy men- tesítőt állítsanak be. Pedig az állomáson nagyon sok busz vesztegel, amit ilyenkor indí­tani lehetne. Ezúton kérek választ a MÁVAUT vezetőségétől arra, hogy miért kell harminc em­bernek megfagyni, vagy éppen megsülni, mert elfelejtik kül­deni a buszt. De nemcsak Vácon várnak a buszra. Verőcén például legalább húsz kisgyerek topog és várja, hogy a tanórák be­fejezése után hazamehessen ebédelni. Néder Frigyesné Ötszáz néző csalódása Nem tagadom, főleg azért adtam huszonöt forintot a múlt csütörtökre hirdetett Vidám tél című zenés játék belépőjegyé­ért, mert a hirdetett szereplők listáján az első sorban Zalat- nay Sarolta nevét olvastuk. A MÉH-reklámmal teletűzdelt műsorban tapsoltunk Hofi Gé­zának, Kovács Józsefnek, Maj- láth Jenőnek, s másoknak; azonban félezer néző hördült fel, amikor bekonferálták, hogy a megbetegedett Zalatnay Sarolta helyett egy kisebb­rangú énekessel kell beér­nünk. Sajnos még mindig sok rendezőiroda vidéknek tekinti Vácot, s a drága helyárakért nem biztosítja a beígért szintű műsort. Ifj. R. S. Vác, Orgona utca INTERJÚ A TEJRŐL KOMPRESSZOROS MELYHŰTES 12 KÖZSÉGBEN ÁRUBEMUTATÓK TEJTERMÉKEKBŐL VÁCOTT A tej egyik legfontosabb, de egyben a legkényesebb mindennapi táplálékunk. Nem közömbös hát, van-e be­lőle elegendő, s az sem — ho­gyan kezelik, amíg a termelő­szövetkezetektől a fogyasztóig jut. Ezekről az alapvető prob­lémákról kértünk tájékozta­tást a Budapest és Vjdéke Tejipari Vállalat váci üzemé­ben Szabó László főműveze­tőtől. — Mit tesz a tejipar minde­nekelőtt a tejellátás mennyi­ségi biztosítása érdekében? — Jelenleg a váci járás 12 községéből vásárolunk tejet. A folyamatos ellátást szerződési­leg biztosítottuk erre az évre. örömmel közölhetem, hogy az érdekelt termelőszövetkezetek idén mintegy 230 ezer literrel több tejet szállítanak vállala­tunknak, mint az elmúlt év­ben. — Melyik termelőszövetke­zettől kapják a legtöbb tejet? — A legnagyobb fejlődés a Kosárfonó Egyszerű ember. Iskolába sohase járt. Hetvennégy éves. Erős, egye­nes tartású. Szép arcú. Fehér haját zsíros kucsma fö­di. Szája szegleté­ben mélyen ülő ráncok. Ismerik őt a fa­luban. ö a kosár­fonó Pista bácsi. Kora tavasztól, késő őszig, a rét­re jár vesszőt szedni. Naponta megköt két-három kosarat. Az árá­ból — mindig pontosan — két kiló kenyeret vesz, a többi pénzt elissza. így él hosszú évek óta. Igénytelen. Rá­diót nem hallgat, televíziót sem néz. A kocsmában találkoztam vele. Télen itt ül, késő estig. Beszélget régi cimboráival; pipázgat. Keveset iszik, hiszen „be­fagyott” a rét, nincs hová men­nie vesszőért. — Hogy van, Pista bátyám? — kérdezem köszö­nés helyett. — Adjon isten, aranyoskám. Én csak megvolnék valahogy. — Hideg van — mondom. — Ö, ez semmi. Tizenhétben az oroszoknál, ott volt csak hideg. Tudja, még húsz­éves se voltam, amikor fogságba estem. Útközben rengetegen meg­fagytak, de a lá­gerben is szörnyű volt. — Kérek két deci bort! — mon­dom, s közben figyelem az öre­get. Iszik, s fej- bólintással jelzi beleegyezését. — Tavasszal va­lahogy jobb volt... — folytatja —, kosarakat csinál­tam a tiszteknek. Három évet le­húztam. Azután a másik háború. Ajaj! Megszök­tem, télen. So­káig bújkáltam a Somlyóban, majd gyalog haza, ál­landó rettegésben. Elegem volt ne­kem a háborúból, higgye el... Mindig a hábo­rúról beszél. De vajon mi másról tudna beszélni ? Az életéről? Ar­ról ugyan nagyon keveset. Szigorú sorsa volt, öröm- telen. Az ivás: megszokás. Ezzel védekezett a nyo­mor nyomása el­len. S ez volt az öröme. Ma sincs más. Családja rossz szemmel né­zi, s emiatt bánt­ják is őt. Mesélhetne a rétről is, vagy a munkájáról, amit elpazarolt a Sem­mi kosarára. De — minek? Zsíros pufajkája tompán fénylik. Erős, kér­ges keze az asz­talra esik. Legszí­vesebben vándo­rolna égjük falu­ból a másikba. Nyugtalan, mint a kalitkába zárt madár. Itt üldögél még­is órák hosszat, a kocsmában. Ho­vá is mehetne már roggyanó tér­deivel, a kosárfo­nó Pista bácsi? Nyári Ferenc tejtermelésben az alsógödi Egyesült Dunamenti Termelő- szövetkezetnél tapasztalható. Ez a szövetkezet idén 26 'szá­zalékkal több tejet szállít, mint az elmúlt évben, s ezzel nagy mértékben megjavítja az egész Dunakanyar ■ tejellátását. Nagy fejlődés mutatkozik a csomádi Zöldmező Termelő­szövetkezetnél is, mely ma már igen komoly műszaki fel- készültséggel termeli a tejet. — Úgy gondolom, ezzel már meg is közelítettük a másik alapvető problémát — a tej egészséges kezelését. Mi a helyzet e vonatkozásban a vá­ci járásban? — A mennyiségi termelés ösztönzésén túl, a tejipari vál­lalatnak másik fontos célki­tűzése az, hog#’ — különböző ösztönzőkkel — oda hasson, hogy a termelőszövetkezetek megfelelő tejházakat építsenek és bővítsék gépi felszerelésü­ket. Vállalatunk működési te­rületén e vonatkozásban a váci járásban értük el a leg­nagyobb eredményeket, öt év­vel ezelőtt még a minimális vízhűtés sem volt mindenütt, ma már a 12 község közül nyolcban kompresszoros mély- hűtést alkalmaznak. — Mivel ösztönzi a vállalat a termelőszövetkezeteket a műszaki felkészültség fokozá­sára? — Mindenekelőtt magasabb felvásárlási árat fizetünk a mélyhűtött tejért, s építő­anyag és gépi berendezések beszerzésénél is segítséget nyújtunk. Figyelemre méltó a püspökszilágyi Aranykalász Tsz élelmessége, mely — a já­rási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának se­gítségével — az állam által nyújtott docációból modern tejgyűjtőt épített. — Mi a tapasztalatuk, a ter­melőszövetkezetek bekapcso- lódnak-e a községek tejellátá­sába?? — A járás községeiben a tej ellátást elsősorban maguk a termelőszövetkezetek bonyo­lítják le. Ezért a kereskedel­mi tevékenységükért a tejipar megfelelő árrést hagy a gazda­ságoknak. Példamutatóan jó kereskedelmi munkát végez az alsógödi, a rádi és a váci tsz. A váci Kossuth nemrégi­ben saját tejboltot nyitott, amit a lakosság örömmel fo­gadott. Nagy szerepük van a falusi tejellátásban a fogyasz­tási szövetkezeteknek, melyek számára a tejipari vállalat hű­tőszekrényeket bocsátott ren­delkezésükre. — Mi a helyzet jelenleg Vá­cott, s mit ígér a tejipar a vá­ros tejellátásának további ja­vítására? — Régi kívánságot sikerült teljesíteni az elmúlt évben, amikor megoldottuk a palac­kos tej szállítását a városba. Az Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalattal kötött szerződés értelmében a Széchenyi utcai tejboltot szaküzletté nyilvání­tottuk. Azt akarjuk, hogy. e boltban fővárosi nívójú ellá­tást nyújtsunk. Tervezzük, hogy ebben a szaküzletben kéthetenként árubemutatót tartunk ■—-a i.mazsa^as krém­sajttól, a Tűrő Rudin, á Gom­báson keresztül, a legújabb termékekig. Nagy gondja a városnak a vasárnapi tejárusí­tás. A városi tanács kereske­delmi osztálya segítségével és termelőszövetkezetek bevoná­sával idén ezt is megoldjuk. Tervezzük továbbá, hogy Vá- cott a büfék, cukrászdák is árusítsanak tejet és tejtermé­keket. A váci vasútállomáson és az autóbuszpályaudvaron is fogunk tejet és tejtermékeket árusítani, s ezzel hozzájáru­lunk a tejfogyasztás emelésé­hez, ami jelenleg a városban igen alacsony — felezte be tá­jékoztatását a főművezető. (ferencz) Tanácstagi beszámoló Ma, szerdán este 18 órakor a Híradástechnikai Anyagok Gyára kultúrtermében Csep- regi Ferenc, a 9-es választóke­rület tanácstagja tart beszá­molót. Ezúton kérik a körzet lakóit, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg. JÁNOS VITÉZ Az Állami Déryné Színház csütörtökön Vácra látogat. Es­te fél nyolc órai kezdettel be­mutatja a Lenin úti művelő­dési központ színpadán a Pe­tőfi Sándor verses elbeszélése nyomán írt János vitézt. A február 13-i előadást Pet- rik József rendezte. A zene­kari XJrbán Vidor vezényli. A főbb szerepeket Iván József (Kukorica Jancsi). Győri Már­ta (Iluska), Somfai Éva (mos­toha), Bede Fazekas Cs'aba (Bagó) és Szatmári Olga (fran­cia királylány) alakítja. A zenebarátok szép számú hallgatósága előtt beszélt Marton Klára, a szakmaközi bizottság klubjának tegnapi .összejövetelén az orosz roman­tikus opera útjáról. A zenei illusztrációk között Glinka Iván Szuszanyinja és Csaj­kovszkij Diótörőjének és a Hattyúk tavának szép dalla­mai is felcsendültek.

Next

/
Thumbnails
Contents