Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-12 / 35. szám
HAT KÖZSÉG GONDJA A KÉPVISELŐNŐ Az üllői tsz egyik aprócska irodájában ülök. Várni kell, mert a képviselőnő éppen értekezleten van. Az elnöki irodában folyik az eligazítás, s Béky Ferencné, aki az I. üzemegység, a növénytermesztési brigád vezetője, ott kell, hogy legyen. A tsz jogászával szóval tartjuk egymást, míg nyílik az ajtó, s kedvesen, barátságosan lép be interjúalanyom. — Nehéz dolog ez... — mondja mosolygósán, aztán beszélni kezd, kérdeznem alig kell. Mi is hát a dolga hat község választott országgyűlési képviselőjének, aki mellesleg még brigádvezető is — s nem utolsósorban: csaiZdanya. — Nehéz összeegyeztetni mind a hármat, főleg az utolsó miatt. A családomtól lopom el az időt, ami a többi emberekre kell, hogy jusson. Hat község gondját-baját orvosolom — s az én családomét már-már alig ismerem. Egyik fiam 18, a másik 10 éves. Szerencse, hogy a férjem végtelenül türelmes és sokat segít. Igaz, reggel héttől délután ötig dolgozik az FTC sportele- pén, neki is kevés az ideje... — Mit jelentett, hogy 1967-ben országgyűlési képviselőnek választot, ták? — Elsősorban erkölcsi megbecsülést. Jó érzés, hogy eny- nyi ember bizalma van mögöttem. A bizalom mellett azonban jelentkeznek a problémák, amik mind-mind megoldásra várnak. Hiszen ez a dolgom. Nagy ügyek, amiket egyelőre lehetetlen elintézni — például , az üllői iskola gondja. 1970-ben indul az építkezés, előbbre hozni nem lehet, de sokan azt hiszik, ez csak tőlem függ, s én nem akarok intézkedni. Aztán sok a kisebb baj is. Pereskednek, vagyonfelosztási kérdésekben várnak tőlem döntést, családi problémákat kellene megoldanom ... Néha sikerül... A szervekkel keresem a kapcsolatot, ha az ő hatáskörükbe tartozó ügyről van szó — ha nem, igyekszem egyedül is megoldást találni valahogyan. — Előny-e, vagy hátrány, hogy asszony a tsz egyik brigádjának vezetője? — Ha nő visel tisztséget, családanya — az már eleve hátrány. Egy nőnek háromszor annyit kell dolgozni ugyanazért az eredményért, amit egy férfi jóval kevesebb munkával elér. Kevés az időnk a továbbképzésre, a szaklapok olvasására... — Hogyan telik el egy napja? — A mai programot mondom el. És ez nem különösebben zsúfolt, ötkor keltem, tízkor vezétői megbeszélés kezdődött, egykor csúcsvezetői értekezlet lesz — tudniillik nemrég községi csúcstitkárnak választottak — hat órakor szabad pártnap ... Aztán a vacsora, a család ... Tél van, szerencsére ilyenkor nincs munka a földeken. Nyáron viszont — esetleg térdig sárosán — megyek egyik helyről a másikra, átöltözni is alig van időm. — Ha alkalom adódna — mondjuk egy ötös találat a lottón — ami minden anyagi gondot megoldana, otthonmaradna végleg? — Nem, jaj, dehogy! Munka nélkül nem tudnék én élni... (koblencz) XI. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1969. FEBRUÁR 12., SZERDA Közgyűlésről Zárszámadáson az úri Békében Hófödte dombok vonulata, síkos szerpentinszerű út vezet a járás egyébként is fehér foltnak nevezhető, kedves kis községébe — Úriba, aholis ma a tagság immáron kilencedszer zárszámadásra készül. Az elnöki beszámoló családi légkört teremtett, s e családi légkörben őszintének hat minden hozzászólás vagy beszámoló. Nem kímélték a kritikában a címet, a rangot, s nem kímélték egymást sem. Így foglalhatja össze egy „közéjük csöppent vendég” a hallottakat. Dolgos, küzdelmes évet zártak Úriban. Egy év alatt 3284 holdon 1 millió 749 ezer forinttal növelték a közös vagyont, s most a 22 millió felett vannak. Általánosságban az éves tervet teljesítették, s ha a borsó-, lencse-,, burgonya- és málnatermés is jó, akkor az egy tagra eső évi jövedelem több lett volna mint a jelenlegi 18 ezer 500 forint. Panaszkodni így sem szabad, hisz az 1968-as év tervezésekor 75 forintos munkanapot irányoztak elő, s a végeredmény 83 forint lett MEG VAN IDO 17-IG Rejtett kockás, tyúklábmintás Olcsó vásár 3-tól 17-ig — hirdeti a piros betűs transzparens a monori ruházati kis- áruház homlokzatán is. Azóta figyelem az embereket, s ösz- szehasonlíthatatlanul nagyobb a nyüzsgés, mint bármikor. Na persze, senkinek sem mindegy, mennyiért vásárol, s ha itt a kedvező alkalom — miért ne most tegye? A kirakatok előtt mindenütt tömeg. Tárgyalják, hogy többet vegyenek-e a szövetből, mint ahogy tervezték, hiszen olyan olcsó... Valóban: a kék-fehér tyúklábmintás szövet ára 130 forintról 85 forintra csökkent, a szürke-kék, bolyhos, elegáns rejtett kockás anyag 182 forint helyett most 91 forintba kerül. De lehetne sorolni, a méteráruboltban nagy a választék mindig — mintha kifogyhatatlanok lennének a polcon sorakozó anyagok. Kelendő a flanell — Gombáról, Bényéről is jönnek érte. Huszonhárom forint 20 fillérbe kerül, jó lesz ilyenkor télidőben otthoni ruhának, pongyolának, s mert a minta nem éppen fiatalos, a nagymamáit jól járnak vele. A ruházati boltban a kabátok a legkelendőbbek: 40 százalékkal csökkent az áruk, s ez nem is kevés. A kis perzsagalléros például ezer forint helyett most hatszáz- egynéhány forintba kerül. Nem meg tél! A köt százalékos igaz, most ÄnA jne. 02, /z férfiingek ára 30, a véko- nyabbaké (például a NEVÁ-é) 2Ó százalékkal csökkent. A cipőbolt kirakatában is ott sorakoznak az áthúzott fekete s az új piros számjegyes táblák. A gumicsizmák, a népszerű hosszú szárú műanyag csizmák is jó- ak lettek, de le- a félcipőknek is. dóm a Kossuth üzletsoron végig. Pillangó\ a karnevál szépe Na, nem Puccini híres operáját adták éppen elő, s a kisasszony még lánynak is kicsi volt, de szerepében, jobban mondva jelmezében, 33 társa közt ő volt az első. Hogy hol, mikor és miben? Azt mindenki tudja, aki a múlt hét végén elment a Martinovics téri 2. számú általános iskola úttörő jelmezbáljára. Az iskola tantermeiben tartották meg, sok szülő, fiatal és az iskola számtalan tanulója, s természeteMAR REGGELIZNI IS LEHET a gombai presszóban Nemrég még düledez» kocsma volt, helyére a járás egyik legkorszerűbb cukrászdáját építette Gombán a Pilisi Fmsz, közel félmilliós beruházással. Berendezése minden igényt kielégít, korszerű világítás, modern bútorok teszik otthonossá. A teremben kellemes meleg, tisztaság és rend van. Kovács Sándorné mostanában vette át a presszó vezetését, azóta sok új eljárást vezettek be. Minden este kellemes zenét hallgathatnak a vendégek, nem kell a fiatalságnak Monorra, vagy máshová utazni, ha szórakozni kíván. Hétköznapokon is, de főleg szombat, vasárnap zsúfolásig megtelik a terem, jól érzik itt magukat a gombaiak. Újabban reggelizni is lehet a presszóban, lehet kapni tejeskávét, meleg kakaót, teát és péksüteményt is. A presszó italbolt jellegét igyekeznek megszüntetni. Nagy forgalom esetén a vezetőnő és a helyettese is jelen vannak, biztosítják az asztalhoz való kiszolgálást, nem kell a pult előtt tolongani. Dicséretre méltó, hogy az fmsz vezetői 15—20 féle választékot biztosítanak rendszeresen friss tortaszeletekből és egyéb süteményfélékből. Újdonság még, hogy lehet kapni négy-öt fajta minőségi bontott bort, palackozott sörből az ellátás jelenleg állandóan biztosított. A presszókávé minősége is igen jó. (izmán) sen a nevelőtestület részvételével. A műsor a szokásos volt, jelmezes felvonulással, a karnevál hercegi párjának nyitótáncával, sok zeneszámmal és tánccal, tombolával. A nagy létszámú zsűrinek komoly gondot okozott, hogy ki hányadik legyen. Mert nehéz is volt ám választani az érdekesebbnél érdekesebb jelmezek közt. Volt ott Margaréta, Bohóc, Huszár, Napkirálynő, Sámán, dr. Agy, Belphegor, Kukoricakirálynő, Rikkancs, Fogkrém stb. A vigasság közepette a tanári szobában végül is megszületett a döntés. Első lett a Pillangó (Kőfalvi Enikő V/b. osztályos tanuló), aki egy nagy tortát nyert. Második lett „Gyógyszer” (Perényi Katalin IV/b.), két töltőtollat nyert, és a harmadik, „Cilamila” (Ajtai Katalin IV/b.), ő egy kis táskát kapott. Minden jelmezes kapott ezenkívül valami kisebb jutalom tárgyat vagy csokoládészeletet. A hercegi pár Nagy István és Nagy Marika nyolcadikos tanulók voltak. A zenét a ve- csési gimnázium beatzenekara szolgáltatta. A négytagú zenekar tagjai közül három az iskola egykori növendéke volt. A zenekar tagjai: Babies Lajos, Csekei Lajos, Horváth József és Gáthy Zoltán. A jelmezbál előkészítéséért és megrendezéséért dicséret illeti Csizmadia Györgyné, Ősz Belőné és Vass Katalin tanárnőket. (pápay) j munkanaponként. A jó hírek megelőzték a zárszámadást — s egymásután jelentkeztek a Béke Tsz-be az új tagok, s nem véletlen az sem, hogy 30 éven aluli fiatalból 34 van a tsz-ben. A jelenlegi taglétszámuk így 395, közülük 223 szinte állandó dolgozó. Van munkáskéz, mégis szükségszerű a fiatalítás, s emellett a szakmai képzés fokozása, főleg a traktorosok körében. Éves bevételi tervüket 104,9 százalékra teljesítették, mégis azt kell mondani, hogy 1969- től változtatni kell a szerkezetben, az átlagtermelésben. Az összköltségek terén sokat költöttek az idegen munkára, amely aránytalanságot hozott. Mint említettem, a kritikával és a hiányosságok feltárásával sem szűkölködött a közgyűlés. Süli Gáborné, az ellenőrző bizottság elnöke következetes évi beszámolót mondott, s a tagság és vezetőség megérthette a szavak súlyából, hogy nemcsak a munkafegyelmen és szervezésen kell sokhelyütt változtatni, hanem a szemléleten is, hogy a halat szállítás előtt kell mérlegelni, a növényvédelmi és vegyszerezési munkát nem utólag kell végezni, mint a silókukoricában és a zöldségboltoknál is inkább az áruk mennyiségével és minőségével kell a bevételt fokozni — nem a magas árakkal. Most nézzünk néhány számot. Bori Antal 221 munkanap után 17 ezer 356 forintot kapott. Laczkó József „gyalogos dolgozó” 23 ezer 97 forintot, s a traktorosok között a Királycsalád 38 ezer forintot számolhat össze. A legjobb dolgozók, mint Halászék, egy személyre eső havi jövedelme 2525 forint volt, s ez több mint a bejáró gyári munkások átlagfizetése Úriban. A közgyűlés utolsó napirendi pontja volt a szocialista brigádok értékelése, s Dudás Sándorné párttitkár nem kis büszkeséggel adta át a tehenészeti brigádnak járó kitüntetést, a szocialista brigád jelvényét. (klein) VASAD Munkásokat keresnek A Telefongyár Vasadra kihelyezett részlegében megindult a munka: kábelkorbácsot gyártanak. Körülbelül száz munkásra van még szükség — ebből hatvan monori lakosra. Az érdeklődők a járási tanács munkaügyi osztályánál jelentkezhetnek. Kéziszabók .Ml tt a Pilisi Ruházati Ktsz-ben Foto: P. I. Gyömrői mozaik A KRÓNIKAÍRÓK MEGBESZÉLÉSE Tizennégy szerv képviseltette magát Gyömrőn a krónikaírók első megbeszélésén. Az eddigi krónikaírói tevékenység bizonyos mértékig rendszertelen volt, most a Pest megyei Levéltár által kidolgozott módszertani útmutató alapján vezetik a krónikát. Lakatos László javaslata alapján, talán módszerben is hasznosítható újítás bevezetését határozták el. Nevezetesen azt, hogy az adatszolgáltató szervek típusait három csoportra osztva, három kérdőívcsoportot állítanak össze, s így megfelelő csoportosításban kapják meg az 1968-as esztendőre vonatkozó összesítést. Ugyancsak megállapodtak abban is, hogy a községi tanács üléseinek anyagát szintén három példányban bocsátják a krónikaíró .csoport rendelkezésére. A beérkező adatokat a községi tanács elnökhelyettese gyűjti és adja át a krónika szerkesztőinek. Népfroiitklub Szombaton nyitotta meg kapuit a Hazafias Népfront gyömrői klubja. A klub létrehozásának célja: családok, felnőttek számára társasösszejc- veteli lehetőséget teremteni a községben. A klub foglalkozásait a művelődési ház egyik termében rendezik, minden második ht ■ ten, szombaton. Havonta egy alkalommal műsort is biztosítanak a klub keretében. A nyitóműsort szombaton a járási népi együttes táncosai, a szövetkezeti kórus és a község legjobb versmondó: adták „Verbunkosok és csárdások" címmel. Az első alkalommal, és a közbeeső szombatokon is a népi együttes népi zenekara szolgáltat asztali zenét a klub- rendezvényeken. A klub programját az elnökség, a művelődési ház igazga- 'téja,1 éí*a közeljövőben', ülést tartó könyvbarát-bizottság szerkeszti majd. Tervbe vették, hogy a klubesteket egy- egy kiállítás-megnyitással is összekapcsolják. A klubot látogatni kívánók negyedévenkénti tíz forintos tagságidíj-befizetéssel váltják meg klubtagságukat. A klub csak klubigazolvánnyal látogatható, * minden második szombaton, hat és tíz óra között. (furuglyás) VB-U5.ESEK Ma délelőtt 9 órakor vb- ülést tartanak Gombán és Mendén. Mindkét községben a februári tanácsülés anyagát tárgyalják meg. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Aranyember. Maglói, Elrabolt expresszvonat. Móric r Liliomfi. Tápiósüly: A kétarcú gyilkos. Űri: Minden nő bolondu, érte. Vecsés: A kőszívű ember fiai. 1—II. A CSŐSZKUNYHÓ LAKÓJA rpávol, valahol a monori 1 Strázsahegy feldomboruló hóbuckái között ütöt- kopott magányos csőszkunyhó áll. Ügy tűnik, régen elhagyhatták már, a tető besüppedt, a vakolat itt-ott alig egy tenyérnyi. Mennék tovább, de ahogy oldalt pillantok, tekintetem megtorpan a mélybe süppedt lábnyomok előtt. Sehol sem szakad meg a „lánc”, egyenesen a félig bedőlt ajtóhoz vezet. Nem tudok ellentállni a kíváncsiságnak, a rejtélyes nyomok vonzanak. Elindulok, s valóságos „hócsizmába” lépek, olyan mélyen lapulnak az ismeretlen ember jeges lábnyomai. Töprengve állok meg a rozzant ajtó előtt, míg a kinti fények lassan feloldják a félvak szürkeséget. Az első, amit meglátok, egy felém villanó göcsörtös szőlőkaró. De nem csapódik rám... Félúton megáll, tovább imibolyog lhég, s aztán hupoanva földre hull. Beljebb pillantok. Apró, kopott kis öregember kezéből hullott ki «a szőlőkaró, félelmetes és szánalmas egyszerre. Előregörnyedve, mindenre elszántan áll, lába reszket, arca színtelen. — Jó napot — köszöntök rá barátságosan. Rekedtes, száraz hang felel, komoran, mintha valahonnan nagyon mélyről jönne. — Mit csinál itt bácsika? — kérdem. — Itt lakom — mondja ki- engesztelődve, s mintha csak dicsekedni akarna, csontos uj- jával egy félig szétesett tákolmány felé bök. Szekrény, ágy?' Nem tudom. — Ilyenkor, télen? — Jobb nem akadt. — Csapargó, ugye?! —- kockáztatom meg a kérdést. — Nem, csak szabad ember! — egyenesedik ki büszkén, önérzetesen. — Néha fái vágok, szőlőt kapálok... egy tányér leves, egy huszas ... — Tudnak magáról a hivatalos szervek? — Nem, nem akarom, hogy tudjanak! Nem kell senki kegyelemkenyere. Amíg erőm van, addig vagyok csak ember ... — Megfagy itt éjszaka ... — Én? Dehogy. Hiszen jól betakaródzom, bevackolódom a szalmába ... B allagok hazafelé, s tűnődöm. Az öregség ... Talán senkije sincs, talán csak nem akar terhére lenni hozzátartozóinak ... az államnak .., retteg a szociális otthontól, mert tudatában a „szegényház” kifejezés él — minden régi mellékízével. Megéri-e vajon a tavaszt? A nyarat? (baky)
