Pest Megyei Hírlap, 1969. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-11 / 34. szám

Takarót Vietnamnak Brigádtagok az elkészült takarókkal. Az Országos Nőtanács felhívására városunkban elsőnek a Forte-gyár nőbizottsága és női brigádjai kezdtek hozza meleg takarók készítéséhez, a vietnami népnek. A megadott méret szerint kötött, vagy horgolt kockák színes takaróvá formálódnak, a fürge új jak alatt. A mérő- és oldatkészítő brigád már elkészített egy-egy takarót. A többi brigád is befejezi munkáját e héten.'. — Nem sajnáljuk a fáradtságot — vallották az asszonyok — mert együttérzünk a Vietnam népével, s tőlünk telhetőén igyekszünk nehéz sorsunkon enyhíteni. Szeretnénk, ha ehhez a törekvésünkhöz városunk többi üzemének asszonyai is csatlakoznának, hogy minél több takarót küldhassünk váro­sunkból is Vietnamba. M. V. A NŐTANÁCS - VIETNAMÉRT A járási nő tanács február 13-án, csütörtök délelőtt 9 órai kezdettel kibővített vég- . rehajtó bizottsági ülést tart a tömegszervezeti székház i (Vác, Lenin u. 45.) I. emeleti f olvasótermében. Hajas István­ná járási titkár beszámolója alapján megvitatják az 1968. évi eredményeket és az 1969. évi mozgalmi feladatokat. Ugyancsak ezen az összejöve­telen beszélik meg, hogyan tudnak minél több paplant ké­szíteni a vietnami gyermekek számára. Hogyan védekezzünk az elektromos készülékek okozta tüzek ellen? O Ipari, mezőgazdasági épü­letekben és a lakóházak­ban a munka befejezése, il­letve a lakásból való eltávozás után a helyiségeket áramtala- nítani kell. © Csak szabványos biztosí­tékokat szabad használni. Házilag készített biztosíték alkalmazása tilos. © Az elektromos főzőlapot, villanyvasalót használat közben hőszigetelő alátétre kell helyezni. O Elektromos berendezés és vezeték szerelését, javítá­sát csak szakember végezheti mindenkor a szabvány elő­írásai szerint. Az elmúlt évben 3 ipari, egy mezőgazdasági és 3 magán­épületben keletkezett tüzek mintegy 30 ezer forint értékű kárt okoztak. A városi és járási tűzrendé- szeti parancsnokság megálla­pította, hogy o járás területén a múlt évi tűzesetek 15 száza­léka az elektromos berendezé­sek szabálytalan használatából származik. A tűzvizsgálatok során az is megállapítható volt, hogy a tűzesetek többsége elkerülhető lett volna, ha az elektromos berendezések használatánál a tűzrendészeti szabályokat be­tartották volna. Az elektromos áramtól keletkezhető tűzesetek megelőzése érdekében az aláb­bi legfontosabb tűzrendészeti előírások betartását tartja szükségesnek a tűzrendészeti parancsnokság: Az elektromos berende­zéseket és vezetékeket csak méretezésüknek megfe­lelően szabad üzemeltetni. Villamos berendezés és éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, hogy a berendezés üzemszerű használata miatt, vagy hiba folytán bekövetkező túlmele- gedés, esetleg elektromos szikra ne okozzon tüzet. A villamos berendezést állandóan tisztán kell tar­o 0 tani. A 21 SZÁMÚ AKOV FELVESZ váci kihelyezett részlegéhez lóhajtékat és rakodókat Fizetés a teljesítmény szerint 2400 Ft-tól 3000 Ft-ig. Szállás, utazási kedvezmény. Jelentkezni lehet: Väc, Szivárvány utca 1. (volt Micsurin Tsz.) Mit tervez a VS1? A hétvégi nagy hóesés miatt a vasárnapra tervezett edző- mérkőzések elmaradtak. A sta­dion gyepszőnyegét most le­tisztítják és 12-én, szerdán délután Budatétény együttesé­vel játszik a VSE tizenegye. Vasárnap, február 16-án a Ba­lassagyarmati Dózsa vendégei lesznek. Szurkolók is jelent­kezhetnek a gyarmati útra, az 53-as telefonon. A pest megyei HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1969. FEBRUAR 11., KEDD A téli vásár első heti mérlege Több milliós forgalom a ruházati boltokban Új áruval töltik fel a raktárakat Hétfőn reggel Budapestre utazott Kolostori János, a fő­téri 2401-es méterárubolt vezetője, hogy újabb árut hozzon a téli vásár második hetére. Az üzletben . eddig mintegv 400 ezer forint ér­tékű áfát adtak el a vásár alatt. — Az érdeklődés a vártnál nagyobb valamennyi szakiiz- le tünkben — tájékoztat Far­kas József, a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat központjának mun­katársa. A múlt évi téli vásár el­ső hetéhez viszonyítva 30 százaléknál nagyobb most a forgalom. A Széchenyi utcai Duna­kanyar Divatház vezetője, Ka- hoffer Gábor szintén elége­dett. — Az első héten — mondta — leszállított árban számítva több, mint 700 ezer forint értékű árut adtunk el. Eladtunk hétezer darab fér­fiinget, nyolcszáz darab krepp női hálóinget. Flanellből mint­egy két és fél kilométernyi árut mértünk ki á vevőknek. Gondoskodtam az utánpótlás­ról is. Pénteken újabb 800 darab goldsol kombiné ér­kezett raktárunkba. Még egy hét van hátra a téli vásárból s 20 főnyi brigádunk min­dent megtesz az előzékeny kiszolgálás érdekében. Néhány lépéssel odébb ta­láljuk a 2404-es cipőboltot. Lenkei Imre boltvezető régi, tapasztalt szakember, de az eladók zöme fiatal. Figyel­mességük, udvariasságuk köz­ismert szakmai berkekben is. — Eddig kétszázezer fo­rint értékű árut forgal­maztunk — összegezi a heti bevételt az üzlet vezetője. — Ez 30— 40 százalékkal túlhaladja az 1968-as téli vásár első hat napját. Központunk gazdag készletet biztosított női és gyermek bundacipőkben, gu­micsizmákban, hócipőkben. A hét végén bőséges havat kap­tunk, így a leértékelt téli láb­beliket lesz még alkalom hor­dani. Utolsó állomásunk: a Lenin út sarkán levő készruhabolt. — Budapestről is voltak ve­vőink — újságolja Dömötör boltvezető. Női télikabátból, férfi­öltönyből, s egyéb ruhá­zati cikkekből bőséges választékot biztosítottunk. A hét eleji roham péntek­szombatra csökkent, de re­méljük, hogy a következő na­pokban még sokan betérnek ide. Tavaly a készruhabolt havi átlagforgalma megha­ladta az egyimillió forintot. Szeretnénk, ha jelmondatun­kat mind többen magukévá tennék Vácott s a környékén: nem érdemes a fővárosba utazni, a vevő megtalál min­dent itt, helyben. Papp Rezső Állták a szavukat Öregek napja V ácrátóton Vasárnap délután tartották meg a már hagyományossá vált öregek napját Vácrátó- ton, a művelődési otthonban. A rendezésben — élen a Nő­tanáccsal — részt vett csak­nem valamennyi társadalmi szerv. Pintér Lajos népfronttitkár megnyitó szavai után dr. Bá­róik Zoltán köszöntötte a falu öregeit, közöttük hat arany­lakodalmas párt, akiket külön is megajándékoztak. Az úttö­rők igen kedves, megható mű­sorát könnyezve fogadták az ünnepeltek. Unokák köszöntöt­ték nagyszülőket, némelyik saját versikéjével és ajándéko­kat adtak át nekik. Műsor után uzsonnán látták vendégül az öregeket, akik még hosszan elbeszélgettek a tömegszerve­zetek képviselővel. A falu öregei nevében Sebők Pál köszönte meg a vendég­látást. Több esetben panaszkodtak a dunakesziek, hogy a villany- hálózat avult volta miatt sok zavar támad a televízió- és rá­diókészülékek, valamint a ház­tartási gépek üzemeltetése kö­rül. Az idejében bejelentett panaszokat a Fővárosi Elekt­romos Művek helyi kirendelt­sége — mint azt megígérte — folyamatosan megjavítja. Leg­utóbb különösen példás gyor­sasággal hárította el a zavaro­kat: a bejelentés után 12 órán belül kicserélték egy egész ut­ca avult villanyhálózatát a ki- rendeltség villanyszerelői. A tárgyalóteremből Lopott az üzemőr A járásbíróság büntetőtaná- csak Bellák Mihályt, Szőke Já­nost és Csurgai Jenőt, a Forte g3rár dolgozóit, a társadalmi tulajdont károsító, bűnszövet­ségben elkövetett lopásban és orgazdaságban mondotta ki bűnösnek, amiért 1967- és 1968-ban nagyobb mennyiségű filmet, fotópapírt és vegyszert loptak, melynek egy részét Csurgai Jenő megvette. Működésüket megkönnyítet­te. hogy Bellők Mihály a gyár üzemőre volt, s a portán őt nem ellenőrizték. Szőke János a meo-ban volt műszakvezető, ahol a gyártás ellenőrző film­jeit tartották. (Ha a megrende­lőktől reklamáció érkezett, a reklamált filmet a megőrzött ellenőrző filmmel hasonlítot- össze a szakemberek.) A ga­ranciális idő lejárta után eze­ket a filmeket a fotoklub ren­delkezésére bocsátották, s eb­ből csempésztek ki Bellókéka portán. Később Csurgai is vitt ki Szőkének filmet, s az általa kihozott filmekből vásárolt is Szőkétől. Részben pénzzel egyenlítette ki az árát, részben azzal, hogy kifestette Szőke lakásának konyháját. Bellők Mihályt nyolchónapi szabadságvesztésre, Szőke Já­nost egyévi szabadságvesztés­re és 1000 forint pénzbüntetés­re ítélte a járásbíróság. Csur­gai Jenőnek, az orgazdának, büntetése: tízhónapi szabad­ságvesztés. Egyben elrendelték a Pest megyei Bíróság által korábban kiszabott és felfüg­gesztett öthónapi börtönbün­tetése letöltését is. Az ítélet nem jogerős. A vádlottak enyhítésért felleb­beztek. (b.) Váci lottónyereményck Tr, külföldi út A lottó januári tárgyjuta­lom-sorsolása ismét sok vácit megörvendeztetett. A követ­kező — városunkban forga­lomba hozott — 5. heti lottó- szelvényekre húztak ki tárgy- jutalmat: 1 014 933 (kétezer forintos vásárlási utalvány); 1 015 348 (háromezer forintos lakás­textil utalvány); 2 787 297 (ki­lencezer forintos Ki mit vá­laszt utalvány); 2 826 036 két­ezer forintos vásárlási utal­vány) ; 2 842 539 (kétszemélyes külföldi utazás); 2 872 013 (tíz­ezerforintos vásárlási utal­vány) ; 2 887 468 (mosógép és centrifuga); 3 118 452 kétezer forintos vásárlási utalvány); 3 238 563 (kétszemélyes kül­földi utazás); 3 247 922 (két­ezer forintos éléskamra utal­vány) ; 6 610 693 (háromezer forintos lakástextil utalvány); 8 586 020 kétezer forintos vá­sárlási utalvány) és 8 610 174 (televíziókészülék és 1000 fo­rint készpénz.) A nyertes szelvények feb­ruár 19-ig adhatók le a Széchenyi utcai lottóirodában. Idegen a bontásnál A három csákány szinte egyszerre csapott le, vágott be­le a kőbe, téglafalba. Porfel­hők röppentek föl, aztán las­san szitálva ereszkedett egy- egy szürke kőporgomolyag. Amerre nézett az ember, min­denütt már csak az alap állt, nagy ritkán itt-ott egy-egy kimaradt, oszlopszerű falrész. A csákányosok verejtéküket I törülgették. Valahol egy kis I harang szólt, tarkaruhás asz- szonynép haladt nagy kosarak­kal, élénk csiviteléssel az úton. A bontásra egyetlen tekintetük sem volt, megszokták, minden­napi látvány. Igen, hamarosan ide kerül Vác egyik legszebb útvonala. A kora reggelben feltűnt a rommező szélén egy sötétru­hás, felöltős férfi. A ruhája szabásán mindenki észrevehet­te az idegenszerűséget. Meg­állt a leomló falrészek mellett és azt sem bánta, ha ruháját a törmelék megszürkíti. Az út mellett két aranyo­zott szobor álldogált, az egyik kissé töredezett. Errefelé mos­tanában sok az ásatás és gyak­ran szobrok, házieszközök, ré­gi pénzérmék kerülnek ki a megbolygatott földből. A szob­rok engem is érdekeltek, meg­néztem őket, aztán vissza­fordultam — nem régiségek. A feketeruhás idegen figyel­te a lépéseimet, én is az övét. Ö volt, aki aztán hátrafordult megint a bontás felé, és a dol­gomra mentem. Délután ismét arra vitt utam. Most már érdekelni kezdett ez az ismeretlen férfi. Mit vár a bontástól? Miért kí­séri a szeme a leomló téglá­kat, a széjjelváló köveket, mintha kincset lesne a belse­jükből? Megmondhattam vol­na neki, hogy nincs mire vár­nia. Itt állott a váci orthodox zsidó imaház, annak a romjait takarítják most el. Az idegennek sűrű fekete szakálla volt, hullámosán om­lott le a felöltőjére. Találko­zott a tekintetünk, egyszerre nyúltunk a kalapunkhoz. — Érdekli a bontás? — kér­deztem. Fanyar mosoly a válasz. — Már második napja né­zem — mondta halkan. — De most már kitartok, amíg az utolsó kődarab is el nem tű­nik innét. Látom, amott már elhordták a roncsfalakat is, ott állt a ház, amiben annyi éven keresztül laktam. Különös te­metés ez. — Ismerős itt? — Meglehetősen. Igen, innen látni a síneket is. Onnan in­dultak Mauthausen felé a vo­natok — emlékszem. Gondol­ja meg, én hétezer kilométert tettem meg most, hogy még jókor ideérjek a bontásra és láthassam a gyilkos síneket. — Hétezer kilométert? Meg­érte? — Nekem meg. Mikor meg­hallottam a bontás hírét, azon­nal ideindultam Brooklynból. Még jókor érkeztem a búcsú­zásra. Most visszafordulhatok. A nevem Weissberger Dávid. Én voltam ennek az imaház­nak az utolsó rabbija. Szűcs Ernő Béla Negyven év a fotokémiai iparban Elgondolkozva néz maga elé a Forte-gyár új központi épü­letének egyik irodájában Zen- tel Róbert, a vállalat műszaki tanácsadója. Negyven év em­lékei, élményei, eredményei és problémái, mint sötétebbre, világosabbra exponált filmkoc­kák, villannak fel előtte. 1909 decemberében született Lupényban, egy bányászcsa­lád ötödik gyermekeként. A gimnáziumot Gyulafehérváron, a felső ipariskola két osztá­lyát pedig Szegeden végezte, mely után a bánya javítómű­helyében, később rajztermében dolgozott. 1929-ben Pestre, majd Vácra jött, ahol a Ko­dak Ltd.-nél előbb levelezőla­pokat készített, később az emulziós osztályon dolgozott, majd annak művezetője lett. Megismerkedett a papírgyár­tás különféle mozzanataival, s ő foglalta írásba először a vál­lalat gyártási technológiáját. A felszabadulás után részt vett a lebombázott gyár hely­reállításában. Az üzemi bizott­ság tagja, s a Vegyipari Mun­kások Szabad Szakszervezete váci csoportjának titkára lett. 1947-ben előbb az emulziós osztály vezetője lesz, 1949-ben pedig a gyár megbízott főmér­nöke. Az akkor már Forte ne­vet viselő közép-európai fotó­ipari vállalatnál megkezdődött a filmgyártás, melyet először papíröntő gépekkel végeztek. Amikor a filmöntőgép megér­kezett, részt vesz o gyártási technológia kialakításában, s kidolgozza a röntgen- és a fo- tofilmek receptúráját. Része volt a fotópapír gyártásának korszerűsítésében, az új foto- papírtípus, a meleg tónusú, valamint az új dokumentpapír kidolgozásában. Jelentős sze­repe volt a színes fotópapír minőségének javításában is. A vállalat kiküldötteként üzemi felszerelések vásárlása, tapasztalatok szerzése céljából bejárta csaknem egész Euró­pát, Egyiptomba és Indiába pedig új piacok ügyében uta­zott. Több éven keresztül a KGST magyarországi fotoké­mia-munkabizottságának volt vezetője, s képviselte ott a ma­gyar fotóipart. Eredményes munkájáért három ízben szta­hanovista oklevelet, érmet, két alkalommal a nehézipar, illet­ve a vegyipar kiváló dolgozója érmet, és a Magyar Népköz- társaság Érdemérem arany fo­kozatát kapta Negyven év után búcsút vett a gyártól Abban a bol­dog tudatban töltheti nyugdí­jas napjait, hogy sokat tett a magyar fotokémiai iparért. Móritz Valéria

Next

/
Thumbnails
Contents