Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-12 / 9. szám

M0H0B«7ID£EE APES T M E G Y E I H j R'L^A P K ÜL ÖNK I AD Á S A XI. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1969. JANUÁR 12., VASÁRNAP „Gazdálkodás 68" HIÁBA VAN? Első a II. üzemegység — Értékelt Üllőn a versenybizottság Az üllői Kossuth Tsz-ben az eddigi brigádverseny-értéke­léssel szemben már az üzem­ágak, illetve üzemegységek versenyének értékelését végez­ték el — olvastuk a „Gazdál­kodás 68”-ban, a tsz újonnan megjelent lapjában. A verseny eredménye a kö­vetkező: első a II. üzemegy­ség, második-harmadik az ál­lattenyésztés és az I. üzemegy­ség, negyedik a gépműhely. A versenybizottság értékelése szerint az első és második üzemegység megérdemelte a jó helyezést. Az ő érdemük többek kö­zött — mivel időben vé­geztek a növényvédelmi munkákkal —, hogy a paradicsom gombás meg­betegedése nem okozott je­lentékeny kárt. Az üzem egyik fő erőssége a munkák szervezése és lebo­nyolítása is. Ehhez az üzem­egységhez tartozik a szőlőterü­let is — jól ápolták, megfele­MŰSOR MOZIK Ecser: Vörös rózsák Angeliká­nak. Gomba: Utánam, gazfickók. Gyömrő: Az első csók. H: A nő hétszer. Maglód: Korunk hőse. H: Bomba 10.10-kor. Mende: Bomba 10.10-kor. H: Korunk hőse. Mo- nor: Az utolsó betyár. H: Három testőr és Milady bosszúja. Nyár­egyháza: A nagymenő. Péteri: A 4-es labor őrültje. Tápiósáp: Ha­mis Izabella. Tápiósüly: Három kövér. Úrit Isten és rmbrn tlőtt. tJllö: Hűtlen asszonyok. H: Nyug­talanok. Vasad; . A. 4:og labor őrültje. Vecsés: Faniotnás vissza’-' tér. Matiné: Jégkirálynő: H: csen­des otthon. lően foglalkoztak vele, a ter­vezettnél gyengébb hozamot a korai fagyok okozták. 1 Az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-tenyésztés fő problémája a változó minősé­gű takarmányellátás. Hiá­nyosság, hogy az igen komoly beruházás­sal épült istállónak a kor­szerű gondozási technoló­giát elősegítő berendezései nagyrészt kihasználatla­nok. A szarvasmarha-tenyésztő bri­gád munkájának értékelésénél két brigádtag fegyelmi vétsé­gét negatívumként vette figye­lembe a versenybizottság, de nem hagyták figyelmen kívül a társadalmi munkák szerve­zésénél és végrehajtásáhál ta­núsított példamutató magatar­tást sem. A versenybizottság a sertés­telep rendjét és az állomány minőségét jónak találta, de egy-két dolog változtatást igé­nyel itt is, például a takar­mánykiszállítás vagy az utal­ványozási rendszer. Megállapították, hogy a juhállomány kondíciója és gyapjasodási állapota ki­tűnő. Az első üzemegység máso­dik helye az eddigiekkel szem­ben előrelépést jelent, bár még mindig akadnak jócskán hiá­nyosságok; a sárgarépa kapá­lásának, a szőlők alatt levő trágya terítésének és leszántá- sának elmulasztása, a lucerna- vetés' gyenge eredménye. Nem sikerült kiküszöböl­niük a régi problémát: a szervezési hiányosságokat sem. A javítóműhely a verseny­ben IV. helyen áll. A gépek javítási ideje, a javított gépek minősége nem kielégítő. A versenybizottság elismeri a kovács- és bognárműhely munkáját, s remélik, hogy a megnövekedett szerelőgárda az erő- és munkagépek javításá­ban is hasonló jó eredménye­ket ér el. Néhány másodperc - és kidől egy nyárfa Új előfizetők Természetes, hogy figye­lemmel kísérjük: vajon me­lyik községben népszerű vagy éppen népszerűtlen lapunk, a Monor és Vidéke, s vajon mit lehetne tenni a népsze­rűtlenség ellen? Valahogy így volt ez most is, az októ­ber 15-től december 15-ig tar­tó „sajtókampány” idején is. Figyeltük a számokat: emel- kedik-e a lappéldány vajon, s hol a legtöbbet? A terv és a teljesítés szám­adatai előttünk vannak — hadd készítsünk most rövid statisztikát. Kezdjük a na­gyobb községeknél. Monoron körülbelül ötvennel kellett volna emelkednie a példány­számnak a számítások sze­rint — s hetvennel növeke­dett^ Január, elsej ép. 1482 elő­fizetőt jelentett ' a posta. Hát ennek valóban csak örülni lehet. Vecsésen ötven lappél­dány növekedést vártunk — s 81 új előfizetőt kaptunk. Gyömrőn sem rossz az arány: a tervezett negyvennel szem­ben 56 a teljesítés. Pilisen is szeretnek bennünket a jelek szerint, mert negyven előfize­tő helyett 56-an járatják már a Monor és Vidékét. A kisebb községekben nem mindenütt ilyen kedvező a helyzet. A mendeiek egyetlen Az erdészeti bemutató vendégeinek egy csoportja, balról jobbra: Guba Pál, a járási pártbizottság első titkára, Fila József, a Gödöllői Állami Erdőgazdaság igazgatója, Gál János, a Monori Községi Pártbizottság titkára és Sponger István, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője. A járási párt-végrehajtóbi- mint erről már beszámoltunk zottság tagjai csütörtökön a — erdészeti bemutatón vettek Mendén tartott vb-ülés után — részt. Először a mendei erdé­szet gyömrői erdőrészébe láto­gattak el. Fajth György termelési elő­adó erdész irányította a mun­kát, s tájékoztatta a vendége­ket. A tizenegy tagú brigád nevelővágást végzett, akác- és nyárfák kerültek kivágásra- Hektáronként 14 köbméter fa kivágását tervezték. Két héten belül 10 hektárnyi területen 140 köbméter fát tudnak most korszerű gépeik segítségével kitermelni. Régen új előfizetést sem jelentettek, sőt két olvasó lemondta a la­pot. Ugyanez tapasztalható Monori-erdőn is, Tápiósülyben szintén. Szerencsére a többi kisközség helyrebillenti a mérleget, érdemes részletesen szólni erről, hiszen ez a kis statisztika köszönet is az új előfizetőknek. Bényén 15, Csévharaszton 18, Ecseren 41, Gombán 27, Maglódon 19, Nyáregyházán 23, Péteriben 8, Sápon 15, Úriban 5, Üllőn 15, Vasadon 23 az emelkedés, te­hát mindenütt „friss” olvasó­kat találhatunk. Igaz, sok he­lyütt a lélekszámhoz és a tervhez képest nem értük el a várt eredményt. Ez — éljünk egy kis önkritikával — talán annak is köszönhető, hogy sok még a „fehér folt”, riporte­reink sok helyre nem jutot­tak el, ahol lenne probléma, közlésre érdemes dolog bő­ven. Előttünk áll azonban az egész 1969-es év, s ennek fő célja nemcsak új előfizetők szerzése — de a régiek kielé­gítése is. Reméljük, sikerül megtar­tanunk új előfizetőink bizal­mát, s ez év végére tálán mindenki elégedett lesz: az olvasótábor is — a szerkesz­tőség is. k. zs. — mondotta Fila József igaz­gató — ezt a munkát egy év alatt tudták csak elvégezni. Céljuk: minél kevesebb mun­kával kelljen az erdőben fogr lalatoskodní, a fa darabolását, osztályozását már az erdészet központjában végezzék. Ezután Gyarmati Béla és Váci Károly, a nevelővágást végző brigád két tagja bemu- tattá a stíimotoros láncfűrész­szel történő vágást. A porszí­vó nagyságú, kézzel könnyen hordozható fűrészgép segítsé­gével másodpercek alatt dől­tek ki a magas, 10—20 centi­méter átmérőjű nyárfák. A brigád többi tagja végez­te a gallyazást, s a közelben álló traktor pótkocsijára máris rakhatták a szálfákat, melye­ket ezután elszállítottak a mendei körzetbe, a daraboló­asztalhoz feldolgozásra. A vendégek útja is ide ve-: zetett. Kövesdi János kerület­vezető erdész jelentést tett az erdőgazdaság igazgatójának, majd ismertette a darabolóasz­talnál folyó munkát. A dara­bológép asztallapján feltünte­tett méretek szerint meghatá­rozott hosszúságúra vágják fel a szálfákat, s fajta, vastagság és hosszúság szerint lesz belő­lük bányafa vagy papírfeldol­gozáshoz alapanyag, farostle­mez, forgácslemez — vagy esetleg csak szőlőkaró és tű­zifa. Mintegy 25—30 köbméter fát darabolnak fel naponta — s mint megtudtuk, ebben az év­ben 13 ezer 500 köbméter fa értékesítését tervezik. (f. o. - p. i.) Péteriben és Vasadon ma játsszák A 4-es labor őrültje című, színes francia filmvígjátékot, melynek egyik kockáját mu­tatja be képünk. KÖNYVESPOLC Hazánk tájföldrajza Egyedülálló, nagy tudomá­nyos és társadalmi jelentőségű sorozatot indított el az Aka­Leánykérés disznótorban 7 eg nap este sokáig beszél­gettem Csita szüleivel. Egyszerű, örökösen hangosko­dó emberek. Az asszony ala­csony, mindig frissen mozgó, az ember idősebbnek látszó, munkában megtört, csupasz idegé, érzékeny emoer. Egyet­len, megbocsátható hioája: szereti a bort. Szóval, tegnap este fokhagy mát és vöröshagy­mát tisztítottam lázas izga­lommal a mai napra, de ami a disznótornál is jobban nyug­talanított — az egészen más- valami volt. Csak álltam a konyhában, sapkámat szorongatva, idege­sítő kényszerben. Kerestem a szavakat, de értelmetlen mon­dattá álltak össze a gondola­tok. Többször nekifogtam, hogy megkérjem a lány kezét, de szánalmasan ügyetlen vol­tam. Nem emlékszem már egész pontosan, mit is mond­hattam, Valószínűleg furcsán beszélhettem. hiszen olyan meglepetten néztek rám. Az­után ünnepélyes csend telepe­dett az asztalhoz. Mosolyog­tunk, titokzatos öröm bújkált a szemünkben, a lehetőség fé­nye. Kitárultam és egyszeriben otthonossá lett a szegényes fé- székeken tarka lábasok vá- szek. szonra illő képe. Közben a család felébredt. A gyerekek friss kacagásától hangossá vált az udvar. Ami­kor kivonszoliák a disznót az ólból, „győzelmi táncot” lejtel­tek a megrémült és visítozó aiiat körül. A családfő, s egy­ben böllér, a szakszerű munka érdekében, kijelentette: neki több „védőitalra” van szüksé­ge, mint a többieknek. Ezért történt, hogy a disznótor első felidejét elveszítette, azaz hogy a pálinka „csendes pihenőre” rendelte. A m nkát ezután az asszonyok irányították, — vagyis — végezték. Délutánra lefékeződött a gyors mozgás. A sok ételtől nehezekké, ké­nyelmesekké váltunk. A gye­rekek változatlanul elevenek voltak. Kacagásuk és piros örömük kirózsázta kövér kis arcukat. A fagy szorítása is engedett. Lehetetem ezüstös színe alig észrevehetővé vált, és hideg-meleg víztől piros ke­zem nem érezte a fagyot. Az udvaron nagy, füstölgő üstben hurka és disznósajt főtt. Körben, az asztalokon és Estére ismét nagy lett a sürgés-forgás. Az asztalra ke­rültek a jobbnál jobb ételek: töltött káposzta, hurka, kol­bász, no és természetesen az elmaradhatatlan bor is. A szü­lők hangos, élettel telített be­szélgetésbe kezdtek. Szavaik­kal mindenhez hozzáértek, azaz mindenről beszélgettek, mindenből témát, vitát csinál­tak. Csitát bámultam, akit napközben, a munka áramá­ban észre sem vehettem, s huncutul rákacsintottam: fi­gyelje a szüléimét, milyen hangosan és aprólékosan be­szélnek, és milyen nagy ün­nep számukra ez az összejö­vetel, milyen nagy ünnep sze­gények számára, ha örömet oszthatnak szét, jókedvet és vidámságot — másoknak is. M ost majd heteken keresz­tül erről fognak beszélni, erről a leánykérős disznótor­ról, erről a hétköznapból emelt ünnepről, ami számuk­ra az emberré teljesülés kez­detét jelenti. Nyári Ferenc démiai Kiadó. Hazánk termé' szetföldrajzi viszonyairól, a népgazdaság számára haszno­sítható adottságokról, a leg­újabb kutatások eredményeire támaszkodva nyújt alapvető értékelést, korszerű tájföldraj­zot a magyar geográfia és ro­kontudományai régi adósságot törlesztő sorozat. A szerzők az ország tájföld­rajzát nagy tájakra bontva ter­mészetföldrajzi tájértétkelést végeznek. „A dunai Alföld” cí­mű sorozatindító kötet az egész Alföld természeti, földrajzi jel­lemzésével, a gazdasági adott­ságok értékelését tartalmazza. Az Alföld öt Duna melléki kö­zéptája, a Duna menti síkság, Duna—Tisza közi hátság, Bácskai hátság, Mezőföld, Dráva menti síkság felszíné­nek, éghajlatának, vizeinek, természetes növény- és állat­világának, valamint talajainak elemzését nyújtja. A mű tudományos és gya­korlati jelentőségét emeli az a tény, hogy ilyen mélységben elsőként tárja fel és értékeli társadalmunk természeti föld­rajzi környezetét. Hasznos ké­zikönyv is lesz a földrajz- és társadalomtudományok mű­velőinek, tervezőknek, peda­gógusoknak nélkülözhetetlen adattára és a földrajz iránt érdeklődőknek gazdag isme­retanyagot bemutató tárháza. Gyarmati Béla és Váci Károly bemutatja a stílfűrészt mű­ködés közben. A darabolóasztalnál. FOG A noon A. Sima István, a járási ta­nács elnökhelyettese holnap reggel 8-tól délután 2-ig tart­ja fogadóóráit a járási tanács épületében levő hivatali he­lyiségében. A lakosság felke­resheti a tanácsi szervek ha­táskörébe tartozó ügyekben. ORVOSI ÜGYELET Gyömrőn: dr. Meisleis Már­ta, Monoron: dr. Kövesi Lász­ló, Üllőn: dr. Kon ez Lajos, Vecsésen: dV. Fodor Etelka tart ügyeletet vasárnap. — — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a Halmy-telepi.

Next

/
Thumbnails
Contents