Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-11 / 8. szám

EZT OLVASTUK VÁCI HAPLO Este a Fehér Galambban Hét óra vaui. A ruhatárban még csak néhány kabát lóg, a portásnak sincs sok dolga. Az éttermi időszámítás sze­rint még korán van. Az átala­kítás utáni második-harmadik hetét éli a Fehér Galamb. Nyolc órakor kezd a zene­kar. Minden hónapban más énekest kísérnek. Az étterem első osztályú. Az ételeket azon­ban másodosztályú árakon számolják. Kitűnő ebédlő, va­csorázó hellyé válhat, ha ... ha lesz elegendő kitartásuk szembeszállni a volt „törzs­vendégekkel”, akik egyelőre nem akarják megérteni, hogy ide csak józanul és megfele­lően öltözve lehet belépni. Ezt a nívótartást szolgálja a hon­védség intézkedése is: még a tisztek is csak ünnepi viselet­ben, pantallóban és fehér ingben jelenhetnek meg. Nagyon kellett már ebbe a városba egy reprezentatív és kulturált szórakozóhely. A Fehér Galamb ilyen, és ilyen­nek is kell maradnia! De eh­hez nem elegendő a személy­zet, s a vezetők elhatározása és igyekezete, a vendégek egyetértésére is szükség van. S akkor a Galamb valóban a ■megye és Vác legszebb étter­me lesz és marad. Parketta terem az erdőben Susán Jánossal, a termelő- szövetkezetek erdőgazdaságá­nak elnökével beszélgettem. — Hogyan dolgozik az er­dőgazdaság segédüzeme? *— Lassan egyenesbe ju­tunk. Az általunk kitermelt .ipari fa egy részét nagyobb mértékben dolgozzuk fel az eddiginél. Az 1969. évre már megvannak a szállítási szer­ződéseink, úgyhogy a tervek szerint 1969-ben egymillió forint­tal több bevételre számí­tunk, mint eddig bármi­kor. Hogy ezt megvalósíthassuk, beszereztük a hozzávaló gépeket is. Az új gépek részé­re még egy épületet húzunk fel a tavasszal. — Az 1968-as gazdasági év­ben, hogy dolgozott az üzem? — Tekintve, hogy a kis üzem 1968. június 5-én lett önálló, két hónapig rendelés után szaladgáltunk — ered­mény nélkül. Ekkor határoz­tuk el, hogy felvesszük a kap­csolatot a faárugyárrat. Az igazgató készséggel állt se­gítségünkre és — térítés el­lenében — három darab sza­lagfűrészt is rendelkezésünk­re bocsátott, valamint augusz- tv ben 2110 köbméter parkettfriz szállítására szerzett ve­vőt. Ilyen segítség mellett a kis üzem, a harmadik negyedévi felmérés szerint, már mintegy 180 ezer forint tiszta hasznot jövedelmezett MOHOS-VIDÉKE Laboratórium készül Vácon A Vác városi állatorvosi rendelőben nagyszabású átala­kítás kezdődött. Itt rendezik be az első vidéki élelmiszer- vizsgáló laboratóriumot, mely — megnyitása után — a Pest megyei Állategészségügyi Ál­lomás irányítása mellett mű­ködik. Az új intézmény feladata az állati eredetű élelmiszerek ál­latorvosi ellenőrzései során vett élelmiszerminták labora­tóriumi vizsgálata — a terme tőtől, a fogyasztóig. — Az állatorvosok rendsze­resen végeznek ellenőrzéseket a piacokon, húsboltokban, élelmiszerüzletekben, üzemi konyhákon. A fogyasztási szempontból gyanúsnak tűnő hú skészí timényből, ételből, mintát vesznek a laborató­rium kémiai, oakteriológ’a: részlegében ellenőrzik majd, nem káros-e a fogyasztásra, vagy azért, mert romlott, fer­tőzött, vagy azért mert ha­misították — adta meg á tá­jékoztatást a főéllatorvos. PECT MEGYEI hIpUP KÜIÖMKIAbTsA Guggonülö házikó PATYOLAT A „PATYOLAT?“ XIII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 1969. JANUAR 11., SZOMBAT IRATHALMAZOK A TSZ-IRODAKBAN Új beruházásokkal alapozták me? a jövőt Ki mennyit kap a munkájáért? — A szennyes ruhát vi­szem, a tisztát hozom. A ki- rendeltség, illetve a bolt al­kalmazottai nagyon kedvesek, szolgálatkészek. Hattyús pa­pírba csomagolják a ráncta- larara vasalt, kifogástalan tisz­taságú holmit, úgy szállítha­tom haza, mosolyogva az elé­gedettségtől. — Ide máskor is jövök, határozom el. Ez aztán a mosoda! Bolthelyisé­ge is igen vonzó: üveges kira­katok, tolóajtós szekrények, a magasban ruhatartó fogasok katonás sorai. Igen, ilyen a Patyolat. Legalábbis a fővá­rosban, sok vidéki városban, no, meg a filmhíradóban. Ceglédi kirendeltségéről már írtunk néhányszor. Az ott dolgozók udvariassága, kedvessége tény és való. Évek óta itt dolgoznak, szinte ha­gyományuk ez a modor. Saj­nos, más hagyománya is van a ceglédi Patyolat fióknak, a szolnoki Patyolat kirendeltsé­gének: a helyhiány és a mun­kához nem illő környezel itt évek óta változatlan., A Szol­noki úti, guggonülö boltocska helyett szívesebben járnának a ceglédiek egy rendeltetésé­nek megfelelő üzlethelyiség­be —, ahonnét tényleg a fil­men látható állapotban vihet­nék haza a valóban patyolat ágyneműt és tisztított, vagy pipere-mosott holmit, ame­lyen nem látszik meg a „Ceg­léd—Szolnok távolság”... Tust kell húzni a kartonra... Az év első hónapjának a | tói a betakarításig rettegés­közepe felé járunk. Ha lehet, akkor most még serényebben folyik a munka valamennyi termelőszövetkezet irodájá­ban. Már megkezdődött a múlt évi munika értékelése és az eredmények felmérése Befejeződtek mindenütt a leltározások, és most a zárszóm a dó közgyűlések előkészítése folyik. Néhány hét múlva már vala­mennyi tsz-tag megtudja, hogy „mit jelent forintban” a tavalyi munkája, mennyit kap munkaegységeiért és mi­lyen eredményesen dolgozott. Sajnos, a helyi adottságok mellett az időjárás is jócs­kán beleszólt a múlt évi munkába. A szárazság tavasz­ben tartatta az embereket, veszélyben a gabonát. Aztán az utolsó percekben mégis fellélegezhettek valamennyi tsz-ben: nem érte őket ezen a téren nagy csalódás. A nehéz körülmények mégsem tették kilátásta­lanná egyetlen ceglédi ^járásbeli tez eredményeit sem. Ha nem is sokkal jobbak ezek, minit az előző éviek, nem is romlottak, nem estek vissza. Sőt: sok tsz-ben új be­ruházásokkal alapozták meg a jövőt: istállót, irodaházat építettek, kutakat fúrtak, hü- töházat, húsüzemet, tésztaké­szítő részleget állítottak mun­kába. A ceglédi járásban né­hány héten belül sor kerül az első zárszóm adó tsz- közgyűlésre, és ezt sorban követi a többi. Az irodákban, az asztalok mellett dolgozók azonban nemcsak az eredmények rög­zítésével foglalkoznak mosta­nában: már készülnek a ter­vek, amelyek alapján tavasz- szal ismét munkához látnak, még jobb eredményeket re­mélve ettől az évtől. Üj áruház csemegerészlege: rendezett polcok, tisztaság mindenütt (egy kicsit talán hideg a helyiség). Az italos polcokon katonás rendben sorakoznak a hazai és külföl­di gyártmányú, díszes címkés „konty alávalók”. Gazdag a választék, nem könnyű a dön­tés. Mert ugye, a döntésbe a pénztárcánknak is van némi beleszólása. Az árakról viszont csak úgy tájékozódhatunk, ha a kivá­Január végén kelnek a csibék KECSKEMÉTRE UTAZNAK A TV-BEN LÁTTUK A televízió péntek esti műsorában Dzsesszrandcvú Ceglé­den címmel érdekes dzsesszbemutató szerepelt. A zongo­ránál dr. Garay Attilát, a bőgőnél Pege Aladárt, a dob mellett a virtuóz Kovács Gyulát láthatta a közönség. Foto: Ifjú Tóth István Mint minden évben, az idén is január 28-án lesz az első „tavaszi zsongás” a ba­romfikeltető állomáson. Ezen a napon poírtosan 30 ezer kis- csibe csipogásában gyönyör­ködhetnek az arra járók. A következő „csibealapanyag” ugyancsak 30 ezer darab, a jövő héten kerül a keltetőgép­be és 21 nap múlva kelnek ki belőle a naposcsibék. A jó minőségű tojást, mint már évek óta, a maglódi Mi­csurin Tsz-ből kapja a kelte­tőállomás. A hampshire-i faj­ta tojáskelési aránya mindig megtartotta a 80—90 százalé­kos átlagot. A naposcsibék első útja a. kecskeméti BOV- telep, ahonnét az előrenevelés után az ország különböző, ba­romfitenyésztéssel foglalkozó termelőszövetkezeteibe, álla­mi gazdaságaiba és a háztáji baromfitenyésztők udvarába kerülnek. Száz utas egy buszban Mindenkinek tetszik az új A MÄVAUT helyi autóbusz- járata, amely a Szabadság tér­től a vasútállomásig közleke­dik, kellemes meglepetést okozott az utasoknak: a régi, eléggé rozoga buszok helyett már napok óta kényelmes ülésű, tiszta, meleg kocsik járnak. Az utasok örömébe azonban üröm is vegyül, ugyanis, mint megtudtuk, ezek a kocsik csak kisegítőként járják az utat addig, amíg a régi kocsikat meg nem javítják. De a kelle­metlen meglepetést kellemes követi: csütörtöktől egy most érkezett teljesen új kocsi bo­nyolítja le a Szabadság tér és vasútállomás közötti utasfor­galmat. A járaton 100 utas foglalhat helyet. És még égy jó hír: január 15-től a na­gyobb körutakon is közleke­dik autóbusz. lasztott üveget szemünkhöz közel visszük, hogy láthassuk, mennyi is az ára, mit írtak rá ceruzával, vagy mit jelez a halovány stempli. Mert min­den palackot áraznak a gyár­tók. Ez a mozdulat viszont nagy ügyességet kíván. Az üveget nehéz kivenni a többi közül, mert azok, mint mon­dottam „katonás rendben”, szorosan állnak egymás mel­lett, szinte falat alkotva. Egy rossz mozdulat és fizethetünk, anélkül, hogy megízlelhettük volna a drága nedűt. Mindez elkerülhető lenne, ha egy pár centis kartonlemezre mondjuk tussal ráfestenék az árakat... — Vasárnap délelőtt a csemői tanácsházán névadó ünnepséget tartanak: Bálint Mihály kislányát, Katalint köszöntik az ünneplők, és a Rákóczi Tsz kollektívája. Falusi templompanteon A tokaji templommúzeum az idén új látványossággal gaz­dagodik. A múzeumbaráti kör tagjainak kezdeményezésére a hajdani görögkeleti templom csarnokában kis „panteont” alakítanak ki, amelyben a község, nagyjait megörökítő művészi plaketteket és szob­rokat helyezik el. A község la­kóinak összefogásával és a pártoló művészek segítségével elkészítik dr. Münnich Fe­rencnek, a munkásmozgalom kiemelkedő harcosának dom­borműves plakettjét, amelynek avatására ősszel kerül sor. Cegléden elsőként MA ÖTV EN ÉVE vette fel Kossuth nevét a gimnázium Az iskolák kapui újra megnyíltak. A téli szünet után ismét megkezdődött a diákok kö­rében a szorgalmas munka. A gimnázium a második félévet ünnepséggel, évfordulóval kezdi. Ma ötven éve az egykori főgimnázium miniszteri engedélyt kapott, hogy felv'egye Kossuth Lajos nevét. Köztudott az a tény, hogy a jelenlegi vá­rosháza épületében 1893-ban tartott első közgyű.és határozta el a főgimnázium léte­sítését a Dobos János mérnök 75 000, majd később 100 900 forintra emelt alapítványának felhasználd :íval. 1894. április 19-én tartott közgyűlésen. Kossuth halála után egy hónap múlva, ezt a szándékát a tanács megújította, és kimondta, hogy 4 százalékos pótadót vet ki erre a célra, és ez az alapítvány pedig ..Kossuth Lajos alapítványaként kezelendő. Kossuth Lajos nevének megörökítésére ez az első emlék, amelyet Cegléd állított. Az iskola felépült, falai között a tanítás megindult, de a neve több mint két évtize­den keresztül csak egyszerűen „állami fő­gimnázium” volt. 1918. november közepén — a változott politikai körülmények között — lehetett csak arra gondolni, hogy az iskola, homlokzatára is felkerüljön Kossuth neve. A kultuszminisztérium a város kérését 1919. januáf 11-én kelt jóváhagyó rendelkezéssel szentesítette. A város lakossága a nevet megszokta, és nem is tudjuk másként nevezni legrégibb középiskolánkat, mint Kossuth Gimnázium. Az iskola hét évtizedes fejlődése során so­kat változott. Jelenleg 503 tanulója van. Kü­lönös érdekesség, hogy az iskola elnőiesedik. 349 leány és 155 fiú tanul falai között. A pe dagógusok száma 144. Ebben az évben 82 tanuló tesz minden valószínűség szerint érettségi vizsgát. Közöt­tük a fiúk száma 19. Rendítivül alacsony a iiúlétszám. (Magyarázatul meg kell említe­nünk azt, hogy az új szakközépiskolában a negyédik évfolyamon egy tiszta fiúosztály is tanul és fog érettségizni.) ötven év egy iskola életében hosszú idő. Az évforduló most különösképpen azért is je­lentős, mert a polgári demokratikus forra­dalom évfordulójával esik egybe. A gimná­zium tanári kara majdnem teljes számban állt a forradalmi eszmék mellé. Dr. Korák Imre hosszú időn keresztül a polgárőrség pa­rancsnoka volt. Előbb az október: forrada­lom oldalán. A Tanácsköztársaság helyi ese­ményeiben a tanárok akiivan részt vettek. Heim Ádám, dr. Braun Soma, Miklósy Sán­dor nevére még ma is sokan emlékeznek. A forradalom leverése után hét tanárt ítéltek állásvesztésre. Az iskola diákjai is lelkesen csatlakoztak a Tanácsköztársaság ügyéhez, sokan beléptek a Vörös Hadseregbe. A meg­torlás idején közülük néhányan börtönbünte­tést szenvedtek. Az iskola elnevezésének évfordulóján a diákok erre is emlékeznek. S*. I. KORCSOLYA Fiú lohol a Szé­chenyi úton. Ko­bakján meleg gyapjúsatyak, ba­kancsba bujtatott lábát vastag jég­zokni is védi a hidegtől. Sietős a dolga. Kezében szíjra fűzött kor­csolyát lóbál. — Hová igyek­szel? Van a vá­rosban korcsolya­pálya? — kérde­zem tőle, mivel mások már tőlem érdeklődtek efe- lőL, és .nem tud­tam nekik választ adni. — Van ám. ak­kora, mint egy udvar! — Mondja dicsekedve. — A Sanyiéknál. A pa­pája megengedte, hogy ha jól fagy a télen, akkor fel­önthetjük az ud­vart magunknak. Ez lett a jutal­munk, amiért se­gítettünk szüretel­ni. Ebből pénz is van. — Micsoda?! — Ha jönnek a srácok, akkor ad­nak nekünk egy forintot. A pénz a perselybe megy, ők meg korcso­lyázhatnak, még meleg teát is kap­nak a Sanyi ma­májától. — És mi lesz a pénzből? — Majd ntJáron valami — mond­ja, és már lohol is tovább. Igaza van, ez már nem rám tartozik. — sk — Hét végi műsorkalauz A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este tánc, holnap: tánczenei koktél. A Dózsa Művelődési Házban ma este táncest. Játszik a Klub gitáregyüttes. Moziműsor Szabadság: ma és holnap: Minden nő bolondul érte ! (francia!. Dózsa,; vasárnap: Az j algíri csata (olasz). Kossuth: 1 vasárnap: Játék a gyilkosság­gal (francia). Abony: ma és holnap: A há­rom testőr és Milady bosszúja (francia). Törtei: ma és hol­nap: Zűrzavar a Park Hotel­ban (olasz—spanyol). Jászka­ra jenő: ma és holnap: Casa­nova, utolsó rózsája (csehszlo­vák). Ceglédbercel: vasárnap: Hamis Izabella (magyar). A szolnoki rádió műsora •Manuéir Hí-túl Ifl-iij , HÉTFŐ: Alföldi krónika. Hó­labda ... Ifj. Kállai János népi- zenekara játszik. Zenés autóstop. KEDD: Alföldi krónika. Az épí tőké a szó. Filmzene. Hólabda . Zenés ki mit kér. SZERDA: Alföldi krónika. Hó­labda ... Operettrészletek. Mű ­helybeszélgetések. Slágerleltár. CSÜTÖRTÖK: Alföldi krónika. Pár perc dzsessz. Hólabda ... Ci­gánynóták. Sport. Slágerleltár. PÉNTEK: Péntek esti beszélge­tés. Slágerleltár. SZOMBAT: Hét végi kaleidosz^ kóp. Zenés ki mit kér. VASÁRNAP: Vasárnapi maga­zin. Slágerleltár. Az adások mindennap a 222 mé­teres középhullámon hangzanak el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents