Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-10 / 7. szám

1969. JANUAR 10., PÉNTEK ft st MEGYEI &űHap Hódító Hunniahibrid Ha a háború után, a negy­venes évek végén Várady Barna nem hagyja abba jogi tanulmányait, ma ügyvéd, akár bíró is lehetne, de aligha tenyésztene évente millió- számra baromfit, új tyúkfaj­tát pedig egészen biztosan nem. — Hogyan lett jogászból tyúkász? — Angolul tanultam és köz­ben, hogy különböző szakmák kifejezésével is gyarapítsam szókincsemet, többek között genetikai könyveket is olvas­tam. Figyelmeztetőn felemeli az Ujjat: — A genetikában kísérleti állat a baromfi, tehát a köny­vek ráterelték érdeklődése­met. Aztán létrejöttek nálunk az új, modem mezőgazdasági nagyüzemek, nagyüzemi ba­romfitenyésztés azonban Ma­gyarországon még nem volt Szükségszerűen kialakult ez az egészen új szakma, új mód­szerekkel és új tyúkfajtákkal, Erre adtam rá én is a fejemet. Előbb a pomázi, majd Öcsa határában a Felsőbabádi Álla­mi Gazdaságban a baromfi- tenyésztő üzemág vezetője lett. 1958-ig a sárga magyar tyúk nemesítésével foglalko­zott, de már 1957-ben megkezdte kísérleteit égy új fajta kitenyésztésére. 1963-ban aztán piacra kerül­tek az első felsőbabádi hús­hibrid naposcsibék. A fehér tollazatú, sárga bő­rű, széles mellű, rövid lábú csibék kizárólag hazai takar­mányon élnek, két kiló hatvan dekából egy kiló húst szednek magukra, s nyolc és fél hetes korukban egy kiló 35 deka átlagsúlyt, érnek el, megérnek & késre. Az alapanyag, vagyis a tisz­teletre méltó, nemes ősök ame­rikai eredetűek, sikerült azon­ban ezt a tiszíavfajt meghono­sítani, s ma már a tenyész- kakasok és tyúkok mindkét vonalon, vagyis apai és anyai nagypapák .és na^ynnunák felsőbabádi tenyésztésuek. Ne­mesítésük azonban - f szakadat­lanul folytámdik; évről évre jobb tulajdonságokkal felru­házva bújnak elő a tojáshéj­ból. Ä két vonal utódai egymás­ául párosodva ■ adják a hús­hibridet, amely napos csibe­ként „Felsőbabádi ilyen vagy olyan számú” név alatt került forgalomba, és lett népszerű csibehizlalással foglalkozó szá­mos gazdaságban. Múlt évben nevet változtatott a felsőba­bádi húscsirke, most Hunnia- hibridnek hívják, és az esz­tendő utolsó napjaiban kez­dődött meg csak igazi karrier­je: tenyésztésére és értékesí­tésére vállalat alakult. Mégpedig országos vállalat, amelyben a Tiszántúl túlsó szélétől a Dunántúl határáig több gazdaság részesedik. Valóságos unikum ez a vál­lalat, ilyen még nem volt so­hasem. Tagja tizenhét tsz, mégsem mondható egyszerűen tsz közös vállalkozásnak, nem­csak azért, mert egy ilyen kö­zös cég, a Bakony menti tsz- ek közös vállalkozása szintén érdekelt benne, hanem mert a tsz-eken kívül , állami válla­lat, a Szabolcs-Szatmár me­gyei keltető vállalat, meg két állami gazdaság, a felsőba­bádi, és a baranyai görösgali is csatlakozott tagjai sorához. Az új cég telephelye és törzstenyésztelepe egyébként megmarad Pest megyében, to­vábbra is Öcsa határában, Felsőbabádon, ahol az állami gazdaságtól 75 holdas terüle­tet vett át. A régi ólakat azon­ban sorra lebontják, összesen 16 milliós beruházással leg­korszerűbben és teljesen újjá­építik az egész törzstenyész- telepet. A szükséges pénzt a taggazdaságok adták össze, hitelre tehát nem szorul az új vállalat. Említésre méltó, hogy a résztvevők között egyetlen Pest megyei tsz szerepel, a hernádi Március 15., amely 25 százalékos részesedést vállalt. Az a terv, hogy idén 20 ezer tojót állíta­nak be. Szülőpárokat azonban csak a taggazdaságok kaphat­nak, és mintegy 20 millió csi­bét keltetnek ki az esztendő folyamán. Napos csibékből pedig a Baromfiipari Orszá­gos Vállalattól még külföl­diek is vásárolhatnak. Cseh­szlovákiába már régebben ex­portálnak Hunniahibrid csir­két. Az alakuló közgyűlésen a vállalat igazgatójának dr. Kő­rösvölgyi Lászlót választották meg, helyettes igazgatóvá pe­dig Várady Barnát. Számunk­ra az is lényeges, hogy a Hun­niahibrid Pest megyéből in­dult hódító útjára és innen folytatja ezután is hódításait. Szokoly Endre A Tanácsköztársaság évfordulójára készülnek TIT-KLUB NYÍLIK MONORON Bár csak az év elején já­runk, a Monori Járási Tanács művelődési osztálya már né­hány eredményről számolhat be. Tomsó Imre osztályvezető és Törő István tanulmányi felügyelő úmondták, hogy az osztály munkájának zömét most a Tanácsköztársaság megalakulásának 50. évfor­dulója tiszteletére rendezen­dő ünnepségsorozat előkészí­tésié alkotja. Az országos fel­hívásnak megfelelően az el­ső negyedév programjában a legkiemelkedőbb a Tanácsköz­társaság művészeti szemle el­nevezésű rendezvénysorozat. Természetesen emellett nem feledkeztek meg az ismeret- terjesztő n.uníka hatásosabbá tételéről sem, és ezt a felada­tot a TIT-tel közösen fogják megoldani. Az igények felmé­rése után három előadássoro­zatot indítottak: a pályavá­lasztásit, a gyermekvédelmit és a KRESZ-alkadémiát. Rö­videsen megnyílik a művelő­dési otthon helyiségében a TIT-klub is, ahol tudósokkal, művészekkel, valamint a tár­sadalmi és politikai élet egy- egy kimagasló egyéniségével találkozhatnak majd a járás lakói. Az eddig Gyomron működő járási művelődési ház most az év elején Monorra költözött. A helyiséggondok azonban iVi/« r«>f/i/AW s / hu iák SEGÍT A LAKOSSÁG Kis közséj szétszórva, né|y, egymástól több kilométerre fekvő tele­pülésén. Nagy gond ez mind­azoknak, akik Nyáregyházán élnek, és főként azoknak, akik tenni próbálnak és tesznek is az itteni emberek mindennap­jainak megkönnyítéséért. Három évvel ezelőtt már nagyon sokadik alkalommal került napirendre tanácsülé­sen a község ivóvízellátásá­nak gondja, s most már mindenképpen dönteni kellett. Az udvarokban álló kutak vi­ze szennyezett volt a magas talajvízszint miatt. A vízveze­ték a település szétszórtsága miatt töblríínint hatmillió fo­rintjába került volna a köz­ségnek. A határozat végül is mélyfúrású kutak létesítését mondta ki. — Aiért ez a döntés sem ment simán — mondja Tiszt­tartó József vb-titkár. Tíz kút fúrását terveztük 1965- ben, de a számítások szerint ennek költségei is meghalad­ták anyagi erőnket. Hiszen egyetlen kút 74 ezer forintba került volna. Ahhoz, hogy a kecske is jóllakjon és a ká­poszta is megmaradjon, tehát hogy az ivórvízgondon is eny­hítsünk, s atért egyéb, nem kevésbé fontos elvégzendőkre is maradjon némi pénzünk, sokkal olcsóbban kellett meg­Hétmilliós betétállomány Tíz esztendeje működik a pilisvörösvári takarékszövet­kezet. Öt község lakosságának pénzügyeit szolgálja. A be­tétállomány meghaladja a 7 KIEMELT BÉREZÉS, 44 órás munkaidő házgyári épületek szereléséhez budapesti házgyárakba alkalmazunk kőműves, ács, vasbetonszerelő, asztalos és lakatos szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, kubikosbrigádokat, férfi és női segédmunkásokat. Állandó jelleggel szakmunkásképző tanfolyamokat indítunk. Vidékieknek szállás van. Minden szombat szabad. Jelentkezés személyesen a 43. sz. Állami Építői .ári Vállalatnál Budapest XI., Dombóvári út 17—19. (4-es, 41-es, 43-as 47-es villamossal.) FELVESZÜNK: legalább 5 éves gyakorlattal ELEKTROTECHNIKUST. Lemezalakító szerszámok szerkesztésében és készítésében jártas, legalátb 3 éves gyakorlattal rendelkező SZERSZÁMKÉSZÍTŐT, gyakorlott BÉRELSZÁMOLÓT, gyakorlott GÉPÍRÓT. Munkaügyekben jártas MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÓT. Januártól 44 órás munkahét. Telephely: „LAMPART" Zománcipari Művek Leszabó Gyáreaysége, Budapest XIII., Árboc u. 3. milliót. A kölcsönfolyósítás összege 5 millión felüli, ennek zöme fogyasztási kölcsön volt az elmúlt évben. Gépkocsi-hyereménybetét- könyveket is szép számmal vásárol a lakosság. Panaszuk, hogy még mindig hátrányban vannak a takarékszövetkeze­tek az OTP-vel szemben. A lottónyereményeket például csak 1000 forintig fizethetik ki a takarékszövetkezetek, a jelentős nyeremények kifize­tésének jogát az OTP magá­nak tartja fenn. Ez is fékezi a még eredményesebb betét- gyűjtést és a pénzügyi szol­gáltatást. A takarékszövetkezet az idén közel 300 ezer forintol térít vissza tagjainak a kama­tozó betétek és részjegyek után. valósítanunk, amit • elhatároz­tunk. Saját építőbrigádot alakí­tottunk, s így a kivitele­zés költségei — ezt is akartuk —, megcsappan­tak. így történhetett, hogy három év alatt elkészült huszonhá­rom kút, és az erre fordított összeg három és fél millió fo­rintot tett ki. Idén. még há­rom kutat adunk át, s akkor azt mondhatjuk, lehetősé­geinkhez mérten a legjobban, megoldottuk a gondiot. — Lehet, hogy nem túl ér­dekes, amit mondok? Gondo­lom, mostanában sok helyen hallott ilyesmit. Nekünk ér­dekes, s főként azoknak, akik itt laknak. Persze, azért más, újság is van, Felsőnyáregyhá­zán orvosi rendelő épül. Nagy szükség van rá, mert ez a te­lepülés három kilométerre van, s olyan távolságról — ilyen közlekedés mellett —, nehéz az itteni rendelésre be­jönni, behozni a gyerekeket. Mert csak egy orvosunx van. Mi szerencsés helyzetben va­gyunk, mert az emberek meg­értik; hamarabb készülnek el a dolgok, ha segítenek. A rendelő is társadalmi mun­kában épült eddig, a kutaknál is sokat dolgoztak, a község lakói, szabad idejüket meg­kurtítva. Így már nem csodálható, hogy 1966-ban a községfejlesz­tési versenyben második, s 67-ben megyei első lett ez a falu. S hogy most is bizako­dással várják a verseny érté­kelését. —V— BANDI A pécsi Modern Magyar Képtár látogatói gyakran talál­koznak a múzeumi termekben egy szelíd, barátságos őzikével. A kis állatot pár napos korában autó ütötte el Lánycsók hatá­rában, és így került a képtár gondnokához, Simon Józsefnéhez. A Bandi névre keresztelt gidát meggyógyították, és cuclival felnevelték, miközben teljesen megszelídült, hozzászokott a környezetéhez, a múzeumhoz. Nevelőjét mindenhova elkíséri, otthonosan jár-kel a lakásban. Idejének nagy részét a képtár­ban tölti, s általános tetszést arat kezességével, szelídségével a hazai és a külföldi látogatók körében. Simonék úgy határoz­tak, hogy mindaddig maguknál tartják Bandit, míg egészen fel nem nő, és akkor a mecseki állatkertnek ajándékozzák. nem oldódtak meg, ezért, eb­ben a negyedévben megkez­dik egy új járási művelődési ház terveinek elkészítését. Három községben, Péterin, Csévharaszton és Nyáregyhá­zán az év eleje óta már klub- könyvtárak működnek. Kitüntetés Szentmártonkátán Húszesztendős tsz-tagsága és jó munkája elismeréséül, a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatával tüntették ki tegnap délután Tóth Sándort, a szent- mártonkátai Kossuth Terme­lőszövetkezet állatgondozóját. A kitüntetést ünnepélyes ke­retek között — kibővített ve­zetőségi ülésen — dr. Pénzes János, a megyei tanács elnök- helyettese nyújtotta át. Vimo- la Ká.roly, a területi szövetség titkára — a szövetség nevé­ben — 1000 forint pénzjutal­mat adott át a kitüntetett ter­melőszövetkezeti gazdának. Kelta telep nyomai az M 7 es út mentén Pákozdon, az M 7-es út épí­tésekor, az időszámítás előtti második századból származó kelta telep nyomaira bukkan­tak. Az ásatások során egy 45 méter hosszú és 8 méter szé­les épület alapjait tárták fel, kemencékkel, cölöpök marad­ványaival. Több kisebb ház alapja, és egy maszkkal díszí­tett bronzkorong is előkerült. Ej>y fórum, sok tanulság A z évről évre megrende­zett — s lassan hagyomá­nyossá váló — kiváló áruk fó­ruma nevet viselő valami most legutóbb is érdeklődést kel­tett, sőt szakmai körökben né­mi vihart is kavart. Az eltelt idő elég volt ahhoz, hogy a szenvedélyek lecsituljanak, s végül is a tárgyilagosság vál­jék uralkodóvá. Honnét ered­nek a szenvedélyek? A vala­mitől, ahogy magunk is jelöl­tük a fórumot. Ma még ugyan­is aligha lehetne meghatároz­ni — legalábbis pontosan —, hogy a kezdeményezés minden nagyszerűsége ellenére is, mi a kiváló áruk fóruma? Ver­seny vagy csak csöndes vetél­kedés? Minősítés vagy csak a jobbnak tartott áruk fölvonul­ta tása? Lehetőség a bizonyí­tásra, hogy egy-egy cég mire képes, vagy a hatásos propa­ga^y?gjp!t Ne jatsszünk a szavakkal, de mégis állapítsuk' még: a kivá­ló nem á közepes után követ­kező fokozat. Jó, jobb, leg­jobb — ez utóbbi a kiváló, az­az a minőségi áruk nagy tö­megének legjobbjai érdemesek a kiváló megjelölés elnyerésé­re. Ma azonban — s ez nem a fórum hibája! — ettől még egy kicsit távolabb vagyunk, leg­alábbis ami a fogyasztási cik­keket termelő iparágak árui­nak többségét illeti. A cipő­ipar, a bútorgyártás termékeit tekintve például aligha lehet szó arról, hogy jó és jobb áruk tömege mellett a legjobbak nyerik el a kiváló áru címet; sokkal inkább arról van szó, hogy igen szerény átlagos mi­nőségi szint mellett sikerült produkálni néhány jobb ter­méket, s mivel a mezőny jóval hátrább van, e néhány termék könnyen megszerzi a címet. Arról a furcsa helyzetről nem is szólva, hogy míg néhány áru elnyeri a kiváló Címet is, a mezőnyhöz tartozó áruk na­gyobb részét sem lehet kapni, csak időközönként, mint pél­dául a bútoripar esetében ... A zok az összehasonlító vizs­gálatok, melyeket a hiva­talos szervezetek mellett egy­re gyakrabban a fogyasztók is elvégezhetnek — az import­cikkek választékának bővülé­sével, a sokasodó külföldi uta­zások alkalmával például — a közhasználati cikkek nem kis hányadánál, azt igazolják, hogy bár a kiváló áruk fóru­mának gondolata helyes, s minden támogatást megérde­mel, elsősorban a gyártó válla­latoknál van nagy szükség ha­ladásra, gyártmányfejlesztés­re — s természetesen gyártás­fejlesztésre is! — a valóban jó minőségű áruk arányának nö­velésére. Mert igaz, elég sok­féle kozmetikai cikket gyárt a hazai ipar, de az is igaz, hogy mosdószappanjaink nagy része nem említhető egy napon francia, nyugatnémet termé­kekkel, még akkor sem, ha az érintett cégek többször is le­szögezték, hogy a szabvány szerint gyártanak. (A szappa­nok eltűnt illatáról volt szó. de arról már nem. hogy eset­leg már résen idejét múlta a — szabvány ...) Hasonló a helyzet — ismét csak példa­ként — a világítóeszközöknél. Modem csillárokat, helyi vilá­gítótesteket, de főként íróasz­tal-, olvasólámpákat egész egyszerűen nem lehet kapni. Ahhoz tehát, hogy a kiváló áru valóban kiváló legyen, minő­ségi áruk tömegére van szük­ség, igazi versenyre, ahol jók és legjobbak futnak versenyt, s a valóban kiválók érnek cél­ba! A kiváló áru jelzés — példa erre a Pax tollak esete — ter­mészetesen rang, mondhatni; üzleti hitel. Helyes tehát, hogy ezt a hitelt — ha arra alapos ok van — megvonják, hogy erőfeszítésre késztetik a gyár­tó céget, legyen szó bármilyen termékről is. Ehhez azonban az erkölcsi veszteség mellett másnak is társulnia kell: fele­lősségnek. Mert megtörtént, hogy kiváló áru jelzést viselő termék — kávéfőző — „átme­netileg” rosszabb minőségű lett, ám a fórumig a „hibákat megszüntették”. Jogps .p kér­dés: és a vevő, aki az „átme­netileg” , rosszabbat vette ki­váló áru jelzéssel, ne érezze becsapottnak magát? Ne le­gyen joga ahhoz — képtelenül hangzik? —, hogy követelje „átmenetileg” roszabb áruja kicserélését, vagy — megint- csak képtelenség? — az ár- csökkentést, a különbözet visszafizetését? Mert ezek az „átmeneti” minőségromlások nem valami elkerülhetetlen sorscsapások, hanem — egy­részt — ügyeskedések, hogy hátha így is jó lesz, másrészt pedig gondatlanság, a gyártá­si fegyelem megsértésének kö­vetkezményei. Tehát: miért a vásárló fizesse a gyártó mu­lasztásait? Miért ne a gyártó cég fizesen a — vásárlónak! A mi pedig a dolog lényegét illeti, a vevők napról napra nem csupán kiváló árut vásárolnak, hanem — és fő­ként — árut; a mezőny tagjait, azokat a termékeket, melyek el sem jutottak a fórumig, szóba sem kerültek ott. Ez a mezőny pedig eléggé leszakad­va követi az élbolyt, s a ter­mékek nem lebecsülhető há­nyada csupán azért talál vevő­re, mert egész egyszerűen nincs más helyette! (Azokról a termékekről már nem is szólva, amelyekre egyszerűen nem akad vevő, ahogy mon­dani szokták, a kutyának sem kell.) Ha a fórum értelmét keressük, akkor csakis és ki­zárólag abban találhatjuk meg, hogy a fogyasztási cik­kek minőségének általános fej­lődését kívánja ösztönözni, serkenteni, sajátos eszközként a gazdaságirányítási rendszer diktálta közgazdasági ösztön­zők mellett. Ez nem lebecsü­lendő szerep, sőt, nagyonis lé­nyeges. Ám az kell hozzá, hogy valóban fórum legyen, ahová akárki — pontosabban szólva akármi — nem kerül­het, ahol nem futhat be a fél­lábbal bicegő csak azért, mert a többinek féllába sem volt... A mérce szigorítása mellett te­hát a szanálásra is nagyobb szükség van annak kimondá­sára, hogy bizonyos termék- kategóriákban nincs jogos in­duló, s hogy a iog megszerzé­séhez először magával a me­zőnnyel törő'1 bnek az üzemek! Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents