Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-03 / 1. szám

VB-ULÉS Szombaton, január 4-én dél­előtt 9 órai kezdettel ülést tart a Ceglédi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a járási tanács épületének első eme­leti üléstermében. Az ülésen beszámoló hangzik el a vb. le­járt határidejű határozatainak végrehajtásáról és a két ülés között kiadott döntésekről, utasításokról. A második napirendi pont a járási közös, és a járási ta­nács munkaügyi döntőbizott­ságának munkájáról szóló je­lentéssel, valamint a további feladatokkal foglalkozik. Ceglédi évszázadok / kiállítás vasárnap nyílik Több hónapig tartó szünet után vasárnap délelőtt 11 óra­kor ismét kaput nyit látogatói előtt a ceglédi Kossuth Mú­zeum. Az átalakítások befeje­ződtek, és most az újjáalakí­tott termekben nyílik meg a Ceglédi évszázadok című ál­landó jellegű kiállítás. Az ötven évvel ezelőtt ala­pított múzeumban nyíló kiál­lítás anyagát főképpen a vá­ros forradalmi megnyilvánu­lásainak emlékanyagából ál­lították össze. Az érdekes kiállítást dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács vb-elnöke nyitja meg. A megnyitás napjának dél­előttjén a belépés díjtalan. PICT MEGYEI HÍBLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁROS XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1969. JANUAR 3., PÉNTEK Az óév utolsó tanácsülésén Zárszámadás és tervezés Abonyban Szaporodott a munkaalkalom Bolt nyílt a Táborhegyen Újévi köszöntő Az 1969. év küszöbén meleg szeretettel köszöntjük a járás és Cegléd város valamennyi dolgozóját. Visszatekintve az elmúlt, 1968. évre, azt állapíthatjuk meg, hogy az egész évi szorgalmas munka eredményei to­vább segítették előre járásunkat és városunkat a fejlődés útján. Ezek az eredmények azt is bizonyítják, hogy a mi • járásunk, városunk dolgozói is megértik és támogatják pártunk és kormányunk célkitűzéseit, amelyek a szocializ­mus felépítésének, népünk életszínvonala emelésének meg­gyorsítását eredményezik. Ez alkalommal is köszönetét mondunk a lakosságnak azért a segítségért, amelyet a pártszervezetek és az állami szervek előtt ál'-ó feladatok eredményes végrehajtásához az 1968. év során nyújtott. Kérjük, hogy az 1969. évben előttünk álló feladatok végrehajtásához is hasonló támo­gatást nyújtsanak. A kitűzött további célok megvalósításához, egyéni cél­jaik eléréséhez járásunk, városunk minden dolgozójának jó erőt és egészséget, eredményekben gazdag boldog új évet kíván: az MSZMP járási és városi bizottsága, a járási és városi tanács végrehajtó bizottsága Zárszámadás és tervezés — így lehetne összefoglalni az Abonyi Községi Tanács év végi ülésének lényegét. A tanácsi munka értékelésé­ről szóló jelentés előadója Szűcs László vb-elnök volt. Foglalkozott a tanács működé­sével, társadalmi és tömegpo- litikai munkájával, a végre­hajtó bizottság testületi tevé­kenységével, majd értékelte az állandó bizottságok munkáját. KORGÓ NÓTA A Rónáról írom én e humoreszket, Sejtem, minden vendéglátós nagyon reszket... Nem kell félni, nem lesz regény: Azt mondom el, amit egy-egy Istenadta vendég. — A nagy adag itt csak zóna! Ezt biztosítja a Róna?! A központban rögvest elmondták a titkot, Hogyan szedhetnek be ilyen sok forintot... A vállalat mossa kezét, Menti, ami menthető a kalkulációból. — Tálaláskor jö,n csak a vész! Amikor az anyag elvész... De az ember a zűrben'is vendég marad, Nem érti, a dialektilia ,hol maradt? • Lehet étel, ital, száil'6, ti- j-j.<• Dolgozhat a kalkuláló, Lehet dzsessz és lehet sztriptíz, süteményes bolt és kis csíz. Lehet minden, amit akarsz: így is, úgy is vendég maradsz! — S a nagy adag is csak zóna, ahogy megetet a Róna... (— esk —) A tanácsi munkával kapcso­latban elmondta, hogy a ta­nácstagok választókerületi te­vékenységük során szerzett ta­pasztalataikkal, javaslataik­kal nagy segítséget nyújtottak a helyes tanácsi döntések meg­hozatalához. — A tanács 1968-ban tovább munkálkodott a lakosságot érintő problémák megoldásán. A többi között bővítette a községben a foglalkoztatási lehetősége­ket, a vasipari ktsz és a Háziipari Szövetkezet helyi részlegének fejlesztésével. Tovább bővült a kereskedelmi hálózat: tej­bolt, új húsbolt és eszpresszó nyílt. Háziboltot nyitottak a Táborhegyen. Megkezdődött az ABC áruház építése, amelynek befejezése 1969 közepére vár­ható. Korszerűsítették a köz­ség villanyhálózatát. Felállítot­tunk egy ifjúsági könyvtárat, új orvosi lakást és rendelőt képeztünk. Segítettük a társasház- és KISZ-lakásépítést, és a Lumumba úti óvodát ivó­vízzel láttuk el. iKözreműköd-r tünk a s&ócitíUs otthon épfté­,, íi-> --aöl ip­sében, es mintegy 140(T meter járdát építettünk. A tanyavi- lág egy részét távbeszélő-állo­mással láttuk el. Az új esztendő terveiről szólva a következőket mondta a tanácselnök: — A Radák út szilárd búr­BÁBAASSZONY VOLT Élt kilencvenöt évet... KARÁCSONYKOR egyszerű fekete koporsóvei ballagott a gyászkocsi a temető felé. A járókelők szívébe dobbant a felírás: Élt 95 évet. Ki lehetett ez a magas életkorú asszony, tették fel sokan a kérdést. A név: Pagela Jánosné, nem so­kat mondott. Furcsa hangzá­sú, Cegléden szinte szokatlan családi név. Ki lehetett ez a Pageláné? Erre már csak az idősebb nemzedék tud vála­szolni. — Pagela néni valamikor a város jeles bábaasszonyai közé tartozott. Szerették. Hosszú működése alatt százakat, talán ezreket segített erre a világra. ...Bábaasszony. Milyen szo­katlanul, milyen idegenül hangzik modern világunkban ez a szó... Ez a fogalom, ez a mesterség, ez a hivatás kiha­lóban van. Egyik utolsó képvi­selőjét most viszi a gyászsze­kér a pilinkéző hóesésben a temető felé. Már talán csak a Veres néni maradt. Pagela nénit Sági Mária né­ven 1874. január 28-án írták be itt Cegléden az anyaköny- be. Mindössze négy elemit járt. Férjhez ment és a férje nagybátyjának a feleségétől, Pagela Imrénétől tanulta a mesterséget. Már éveken ke­resztül végezte teendőit, ami­kor papírt is kapott róla. Szakiskolát nem járt, Csurgai doktor gyakorlat alapján adott neki működési engedélyt, a századforduló táján. Egy fel­jegyzésben 1908-ból 22 bába­asszony nevét olvastam. A két Türeinére, Bogdánnéra, Ki­szel Mihálynéra, Zsemlyénére, Vidánéra, akit Tücsök Máriá­nak is neveztek, még a mai napig is sokan emlékeznek. 1876-ban, alig több mint ki­lencven évvel ezelőtt jelent meg a közegészségügyünket generálisan szabályozó tör­vény. Előírta azt, hogy minden 1500 lakosú községnek bába­asszonyt kell tartani. Ettől az időtől kezdve van Cegléden is hivatalos bábaasszonyi szolgá­lat. Ekkor kezdődött a kötele­ző bábaképzés, de a törvény lehetővé tette és még sokáig megengedett volt „gyakorlat” alapján adni ki működési en­gedélyt. PAGELA NÉNI becsülete­sen és lelkiismeretesen végez­te munkáját, amelyet ebben az időben még rejtélyes titok­zatosság vett körül. A szülé­sek a lakóházakban folytak le. Ilyenkor a családtagok, de különösen a férfiak nem le­hettek jelen. Még a háztól is messzire el kellett menniük. A bábaasszonyokhoz babonás hiedelmek fűződtek. Gyakor­latuktól hosszú időn keresztül nem volt elválasztható a ku- ruzslás, a vajákosság, bűvölés, sőt a boszorkányság se. Mivel némi orvosi ismerettel rendel­keztek, minden bábaasszony­nak volt receptes könyve, tud­tak orvosságot annak, akit a szerelem nyavalyája kikezdett és annak is, aki a szerelemtől másállapotba került. Ez a mű­ködésük azonban sok esetben a bíróságon folytatódott. Titkok tudói voltak a régi idők bábaasszonyai. Ilyen volt annak idején, ötven-hatvan évvel ezelőtt Pagela néni is. 1928-ban nyílt meg egy nagylelkű adakozó jóvoltából a ceglédi szülőotthon. Lassú folyamat eredményeként a bá­baasszonyokat férfiak, orvosok váltották fel. ' A SZÁZADFORDULÓ első éveiben, tehát akkor, amikor Pagela néni kezdte a mester­séget tanulni, évenként Ceglé­den 1200 gyermek is született. Valamennyi ceglédi szülők gyermeke volt. 1968-ban 1190 bejegyzést eszközöltek a szü­löttek anyakönyvébe. Ezeknek negyven százaléka vidéki szü­lők gyermeke. Karácsony nap­ján, amikor Pagela néni elköl­tözött ebből az árnyékvilág­ból, 9 gyermek született, ka­rácsony szombatján pedig 4. Az anyakönyvi hivatalban a nagy asztalon két halottvizs­gálati orvosi lelet mellett — az egyik Pagela nénié — 20 darab jelentés arról, hogy az utolsó ünnepes periódusban volt munka bőven a kórház szülészeti osztályán. Ha élne, akkor se nagyon érdekelnék ezek az adatok Pagela nénit, bár szellemileg élete legvégén is friss és ér­telmes maradt, de efféle dol­gok már nem foglalkoztatták. SZÜLETÉSE PILLANATA­RA nem emlékszik senki. Bá­baasszonya, szülészorvosa ne­vét nem szokta senki sem fel­írni. Ezért kérdezték a járóke­lők,- hogy ugyan ki lehetett ez a 95 éves öregasszony!? Sen­kinek nem jutott eszébe, hogy az élet hajnalán, fél évszázad­dal ezelőtt Pagela néni vette tenyerére apját, anyját, vagy éppen őt magát, mint síró ki­csi gyermeket. Sz. I. kolatot kap. A község jobb ivóvízellátása érdekében meg­alakítjuk az ivóvíztársulatot. Üjabb fogorvosi lakást és ren­delőt építünk, ugyanakkor be­fejezzük a bölcsőde bővítését. Terveink között szerepel egy új, 80 személyes óvoda építésének megkezdése is. A napirend további részében ismertették a tanács munkáját, majd a munkatervet és egyéb ügyeket tárgyalt a tanács. (gyif) Levest csak ritkán főznek Magyar kislány — német gyárban A munkahely: egy nap vonaton A nagy ipari fejlődésben le­vő Kelet-Németországba 1967 őszén sok külföldi szakmun­kást szerződtettek, akik között jelentős számmal vannak ma­gyarok is. Városunkból is több fiatal kiment, akik közül Her- czeg Irén a nagykőrösi Iroda- géptechnikai Vállalatnál tanul­KRIMI Miklosovits László rajza Vasúti tolvaj a bíróságon A TURPISSÁG IS KIDERÜLT Petró Mária 18 éves ceg- lédberceli betanított munkás június 28-án éjszaka a Buda­pest—Cegléd között közlekedő vonaton utazott. Ugyanezen a vonaton volt egy házaspár is. A házastársak elaludtak és mikorra felébredtek, a vonat a Budai úthoz ért. Petró Mária már nem volt a vonaton és hiányzott a csomagtartóban elhelyezett bőröndjük is. Az eltűnt csomagban 540 forint készpénz és többféle haszná­lati tárgy volt A kár mintegy 800 forint. Házkutatás során a fiatal lánynál az elveszett bőröndöt megtalálták és tulajdonosá­nak visszaadták. Az ellopott tárgyak között volt a feleség vasúti igazolványa is. Mielőtt a rendőrség az ügyben a nyo­mozást megindította volna, a tolvaj ezt a MÁV-igazolványt fel akarta használni, de a jegyvizsgáló észrevette a tur­pisságot. Petró Mária a bűncselek­mény elkövetését beismerte. Mivel a vádlott még alig lép­te át a fiatalkorúság határát és mert az eltulajdonított dol­gok értéke viszonylag cse­kély, a bíróság Petró Máriát háromévi próbaidőre felfüg­gesztett hathónapi szabadság- vesztésre és 800 forint pénz- büntetésre ítélte. Ha a lány a pénzbüntetést meg nem fizet­né, azt 50 forintonként egy­napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Az ítélet még nem jogerős. ÜVEGES TEKINTET I ** Miklosovits László rajza A kétségbeesés világa A kanadai Telegramme cí­mű lapban közzétették a sze­génységi segélyben részesülő családok életkörülményeiről folytatott hivatalos vizsgálat eredményeit. A bizottság tag­jai közölték, hogy a vizsgálat során felfedezték a kilátásta­lan nyomor és kétségbeesés vi­lágát. „A szegény családokban a gyermekek nem találnak egy sarkot, ahol elkészíthet­nék leckéiket és nyugodtan alhatnának. A szegény szülők azon vannak, hogy gyermekeik mielőbb munkába álljanak, s újságárulással vagy autómo­sással szerzett csekély kerese­tükkel gyarapítsák a család szűkös jövedelmét” — hangzik a bizottság beszámolója. ta ki az írógépműszerész-szak- mát. Herczeg Irén most hazajött karácsonyi és újévi szabadság­ra, s érdekes adatokat mondott el németországi munkálkodá­sáról. — Az érettségi után — mon­dotta — két évig tanultam az Irodagéptechnikai Vállalat üze­mében. 1967 novemberében le­szerződtem három évre a Kari- Marxstadt-i ASLOTA könyve­lőgépgyárhoz, hogy megismer­kedjek egy nagy német ipari vállalat életével és munkájá­val, és technikai tudásomat gyarapítsam. Karl Marxstadt a demokrá­ciában egy Chemnitz nevű ke­letnémet községből fejlődött hatalmas ipari várossá. A mi gyárunk is több mint ezer munkással dolgozik, és 62 or­szágba exportálja az általa gyártott könyvelőgépeket. — Magyarok 170-en dolgo­zunk a gyárban. Korszerűen berendezett, 14 emeletes épü­letben van a munkásszállá­sunk. Egy szobában négyen la­kunk. Az étkezést üzemi kony­ha szolgáltatja. Eleinte nehe­zen szoktuk meg a német kosz­tok Levest csak néha főznek. Az étrendben sok a főzelék és a burgonya. Fűszert nem na­gyon használnak. Ügy segí­tünk magunkon, hogy este sok­szor főzünk jó hazai ételeket. — A legkorszerűbben be­rendezett gyárban futószalag hozza elénk az irodagépeket, amelyeken részmunkákat vég­zünk. A fizetésem magyar pénzre átszámítva 2240 forint havonta, és az év elején ko­moly összegű prémiumot ka­punk. — Eleinte sokat küzdöttem a német nyelvvel és hálával gondolok tanáraimra, akik az iskolában a német nyelvtant elég alaposan megtanították. Most már a továbbképző tan­folyamra a német tanulókkal együtt járunk. A 20 megértő, barátságos tanulótársam kö­zött egy magyar lány és há­rom magyar fiú van. — Kari Marxstadtból 24 óra alatt közvetlen vonat hozott haza bennünket. Az útikölt­ség oda-vissza 320 forint. A haza- és visszautazást a gyár évente egyszer megtéríti. Szer­ződésem 1970 májusában telik le, és akkor ismét hazajövök dolgozni — mondta Herczeg Irén. K. L. Hogy mik vannak! Vannak emberek, akik azért járnak meggörnyedve, hogy főnökeik észre ne ve­gyék: milyen gyorsan nőnek. ★ Hallottam valakiről: olyan kisportolt gerincű, hogy na­ponta akár százszor is tud hajlongani. ★ Fizikaórán merült fel az újabb igény: a tankönyvírók úgy adják már meg egyszer az erőművek teljesítőképes­ségét, hogy hány elektromos gitárt tudnak egyszerre mű­ködtetni. Sz. A.

Next

/
Thumbnails
Contents