Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-07 / 4. szám

PEST MEGYEI HÍ»tAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEfl XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 1969. JANUAR 7^. KEDD A város újévi ajándéka a kultúra kinesesháza Megnyílt az átalakított Kossuth Múzeum Vízvezeték Ceglédbercelen Cegléd bércéi vízhálózatá­nak kiépítésére már készül a tervdokumentáció. Ha a költ­ségvetés is elkészül, a köz­ség lakosságával folytatott beszélgetés után megalakít­hatják a víztársulatot. A há­lózat kiépítésére tavaly a Pest megyei Tanács másfél millió forintot biztosított. Jászkarajenőn is szeretnek lőni Jászkarajenőn, az MHSZ községi szervezete — mivel a lövészet népszerű sport a községben — elkészítette a lő­terek A lövészkömek csak­nem hetven tagja van. Most az idei munkatervet állítják össze és a küldöttközgyűlésre készülnek. Zárszámadásra Vasárnap délelőtt a Kos­suth Múzeum fellobogózott épülete előtt majd tucatnyi Volga sorakozott Az átalakí­tott múzeumi termekben száz­A rendszeres látogatók már régóta várták az alkalmat, hogy megtekinthessék az új kiállítást. A megyei tanács elnöke a múzeum elmúlt ötven évét méltatta, majd az utóbbi esz­tendők jól lemérhető fejlődé­séről beszélt. Elmondotta, hogy ma már tudományos igényű kutatómunka folyik a múzeum falai között és jelen­tős helyi anyag fogadja a lá­togatókat. A megnyitóban elismerő szavak hangzottak el mind­azokról, akik támogatásukkal segítették a múzeum átalakí­tását. A jó együttműködés tette lehetővé, hogy a megye legigényesebb és legátgondoltabb kiállítása Cegléden nyílt meg. Dél-Pest megye kulturális tájcentrumába, általában az itt folyó népművelési munka egészébe jól illeszkedik a Kos­suth Múzeum — állapította meg dr. Mondok Pál. A múzeum volt igazgatója, dr. Ikvai Nándor, ezt az al­kalmat használta fel, hogy bemutassa a megjelenteknek a múzeum új igazgatóját, Szilágyi Miklóst, aki Gyulá­ról került múzeumunk élére. A megnyitó után a vendégek megtekintették a kilenc teremben elhelyezett „Ceglédi évszázadok” cí­mű kiállítást,. amely az ókortól napjainkig örökíti meg a város és kör­nyéke történetét. A kiállítótermeken végig­haladva áz a látogató érzése, hogy olyan kincsesházban jár, ahol a kultúra nagy értékű kincsei sorakoznak, a neonfé­nyes tárlókban. (t.) készülődnek A ceglédi járás valamennyi termelőszövetkezetében meg­kezdődtek a zárszámadási elő­készületek. Serényen folyik az irodákban a munka, össze­sítik az eredményeket, felmé­réseket végeznek, és megálla­pítják, mennyi fizetség jár munkaegységenként a tavalyi igyekezetért. A város és a járás termelő­szövetkezetei előreláthatóan február első napjaiban meg­kezdik a zárszámadó ünnepi közgyűléseket és a pénz ki­osztását. Az irodáiban javá­ban folyik a tervkészítés is —, ennek alapján fognak munkához tavasszal. nál több meghívott hallgatta dr. Mondok Pál megyei ta­nácselnök megnyitóját. Az ünnepségen megjelent Csömör József, a megyei pártbizottság munkatársa, Szeleczki Mihály, a városi pártbizottság első titkára, Kürti András városi tanács­elnök, dr. Gönyei Antal, a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának veze­tője, Csala László, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak elnöke, a város és a járás számos vezetője, a múzeum- barátok népes csoportja. Dr. Ikvai Nándor, a megye múzeumainak főigazgatója rövid beszédében elmondotta, hogy közel egy év átalakítási munkái után fogadhatja ismét látogatóit a mú­zeum. JÖN-E MÁR A GAZDA? Működésükkel elégedett a járás Tíz év alatt 378 ügy Idestova tizenegy éve, hogy közös egyeztető bizottság né­ven megalakult a járási ta­nács közös munkaügyi dön- tonizotisága. Tagjai sokolda­lúan képzett emberek, akik közül többnek jogi képesí­tése, munkajogi vizsgája van. Megalakulása óta a bizott­ság 378 üggyel foglalkozott. Ezek között legtöbbször fel­mondás elleni panasz, vagy munkabér-követelés szerepelt. A bizottságot felkeresték fe­gyelmi büntetés visszavoná­sát kérő panasszal, prémium, illetményföld, alacsonyabb munkakörbe helyezés miatt. Az eljárások során nem for­dult elő, hogy a panaszos a döntőbizottság bármelyik tag­ja ellen kifogást emelt volna elfogultság, vagy felelőtlen­ség miatt. A szakszervezetek járási bizottsága fontosnak tartja, hogy a munkaügyi döntőbizottság tevékenységé­vel minél több tanácsi dol­gozó megismerkedjék, érte­süljön annak működéséről. A szakszervezeti bizottság ál­landó kapcsolatot tart a munkaügyi döntőbizottsággal, figyelemmel kísérve annak tevékenységét. Ha kell, a szükséges segítséget is meg­adja. A munkaügyi vitákban a jövőben is a törvényesség szigorú betartásával hozza döntéseit a járási tanács kö­zös és hivatali munkaügyi döntőbizottsága. (—es) Foto: Tóth István MOZGÓÁRUS Messziről is ide járnak — Nem tetszik tojást venni? — szólít meg az ut­cán egy asszony. — Olcsón adom. Húsz fillérrel ol­csóbban, mint... mint ahogy akar­tam. Nyitja a szaty­rát. Tényleg, több tucat tojás van benne. Épek és szépek. Tudom, „szabálysértő”, hát megkérdezem tő­le: — Miért nem vitte a piacra? Ma piacnap van. Nem kapott helyjegyet? — Jaj, dehogy is nem, kérem! Meg is mutatom, itt van a zsebem­ben. — Nem voltak vásárlói? Érthetet­len, hiszen olcsób­ban adja, mint bárki más. — Mert sietek. Szeretnék minél előbb túladni raj­ta. így jobb, ha én keresek vevőket. Tudja, járkálok közben, illedelme­sen megszólítom az asszonyokat és megkérdezem, vennének-e tő­lem. Így jobb. így nem fázik annyira a lábam. (—esk—) Irány Venezuela, Japán, Kuwait... Pulykarolád, májpástétom, tarajpörkölt A Baromfiipari Országos Vállalat orosházi gyárában szép munkasikereket hozott a jubileumi versenymozgalom: 1968-ban a tervezett 60 ezer mázsa baromfi helyett 61 500 mázsát dolgoztak fel. Több mint 100 fajta termé­ket adnak folyamatosan a hazai és külföldi piacokra. A konzervüzemük különösen jó eredményeket ' ért el. Töb­bek között 60 vagonnyi li­bazsírt, kilenc vagonnyi pá­colt füstölt libamellet és 25 vagonnyi tömbhúst ké­szítettek. Libamájpástétomból, taraj­pörköltből, szarvasgombával ízesített libamájroládbóL, to­vábbá pulykaroládból, gyön­gyöspástétomból és egyéb ínyencségekből több mint 15 millió dobozzal készült ta­valy Orosházán. A sajátosan ízesített baromfikonzervek iránt világszerte nagy a ke­reslet. Jelenleg 18 ország­ba, többek között a Szovjet­unióba, Csehszlovákiába, Ve­nezuelába, Japánba, Kuwait- ba, Hollandiába, Belgiumba, Angliába exportálják. Medencében, kádban: termálvíz A fürdő kicsi, de nagy a híre Nem ritka látvány a fürdő­nél pénztárnyitás előtt vára­kozók csoportja. A jó hírű gyógyító termálvíz törzsven­dégeinek legalább fele ugyan­is vidékről, főleg Albertirsá- ról. Ceglédbercelről és Pilis­ről jár ide, s hogy idejéből ne sokat veszítsen, hát a kapu­ban várja meg a nyitást. A termálvíz mellett a jó ld- szolgálás, a tiszta környezet is vonzza a látogatókat. A spanyolfal mögött pedikűrös és masszőr áll készenlétben, a jó étvágyúnk kitűnően felsze­relt büfében csillapíthatják éhségüket. Ezt igazolja a for­galmi könyv: az elmúlt szom­baton 450-en, vasárnap fél műszak alatt 150-en keresték fel fürdőnket. Természetesen sok ceglédi vendége is van a termálnak. Mivel a városban még — a házak számához mérten — nincs sok fürdőszobás lakás hideg-meleg vízzel, télen so­kan keresik fel a fürdőt. A szolnoki rádió műsora JANUÁR 7-TŐL 12-IG Kedd: Alföldi krónika. Lá­togatás a szolnoki művészte­lepen. Tervek, célkitűzések. Zenés ki mit kér. Szerda: Alföldi krónika. Örömök — gondok. Mezei szőttes. „Az öreg halász és a...” Operettrészletek. Válla­lati meglepetés. Slágerleltár. Csütörtök: Alföldi krónika. Pár perc jazz. Tudnak róla" Virágénekek. Sporthíradó. Slágerleltár. Péntek: Alföldi krónika. Nótacsokor. Falusi percek. Operakedvelőknek. Színházi őrjárat. Slágerleltár. Szombat: Hét végi kalei­doszkóp. Zenés ki mit kér. Vasárnap: Vasárnapi ma­gazin. Az adások mindennap 18 órától a 222 méteres közép­hullámon hangzanak el. ABONYI KRÓNIKA A mechanizmus és a kereskedelem — Hogy várták az 1968-as évet?« Milyen tapasztalatok­ra tettek szert az új gaz­dasági mechanizmus első évében? — Ezekkel a kér­désekkel kerestük fel Ribacz Józsefet, az abonyi ÁFÉSZ elnökét — Vart számos pozitív, de sajnos negatív tapasztalatunk is — mondta az elnök. A megszigorított nyereséglevo­nás miatt kicsit féltünk a 68-as esztendőtől. Most azon­ban már elmondhatom, hogy szövetkezetünk nyereséggel zárta az évet és nem is rosz- szul; mintegy 400—500 ezer forinttal ma­gasabb jövedelmet értünk el, mint 1967-ben. — A vállalati önállóságnak sokat köszönhetünk. Nálunk igen kedvezően hatott. Le­hetőségeink megnőttek és így ésszerűen, a kívánalmak­nak megfelelően tudtuk ke­reskedelmi hálózatunkat kor­szerűsíteni és fejleszteni. Na­gyobb lehetőségünk nyílt az árubeszerzésre is. 1968-ban szövetkezetünknél áruhiány­ról nem lehetett beszélni. Természetesen ebben közre­játszott sok boltvezetőnk igyekezete. Növelte eredmé­nyeinket és bevált a mozgó árusítás. — Sajnos, tavaly sok volt a hibás, rossz minőségű áru. Különösen a lábbeliknél. Cipőből több ládára valót szállítottunk az év során vissza, ami a vásárlóktól került visz- sza, mint hibás, vagy rossz minőségű gyártmány. Ez ká­rosan befolyásolta munkán­kat: sok utánjárással járt, rá­adásul a vevők a kereske­delmet hibáztatták a minő­ségért, nem az ipart. Gondot okozott a kereskedelemnek a termelői árak sűrű változ­tatása is. Bizalmatlanságot keltett a vevők körében, mert az egyik napról a másikra változó közszükségleti cikk­árak mögött helyi manipu­lációt sejtettek. Pedig erről szó sem volt. A sűrű árváltoztatás rend­kívül nagy adminisztrá­ciót kívánt. Akkorát, hogy hiába van elég irodai munkagépünk, mégis üj adminisztrátorokat kellett még keresnünk. — Az idén el kell érnünk, hogy a közszükségleti cikkek­nél, az adott lehetőségeket fi­gyelembe véve, egyöntetű árak maradjanak — fejezte be nyilatkozatát Ribacz József. (gyuráki) Asztalitenisz Év végi sikerek Sikeresen zárták az évet az Abonyi TSZ SK női asztalite­niszezői. A még decemberben megrendezett négyfrantos ve­télkedőkön számos jó ered­mény született. így például a Vácon tartott megyei úttö­rő-olimpián Tamasi E. egyé­niben első lett. Gödöllőn a serdülő és ifjúsági tízek baj­noksága ugyancsak abonyi sikerekkel zárult. A serdü­lőknél Kocka első, Fehér Sa­rolta pedig harmadik lett. Az .ifjúságiaknál Diószegi Éva el­ső, Balogh Júlia második, Pa­taki Margit harmadik volk De nem maradtak le áz Abonyban rendezett felnőtt tízek bajnokságán sem. Itt Simon Márta második és Do- náth Lajosné a harmadik he­lyen végzett. (£}’) VALTOZO VILÁG A KÖZSÉGI NÖTANACS szervezete fenyöfaiDtníefiéVyén ismerkedtünk össze, öten ül­tünk az asztalnál. Először szótlanul néztük egymást: ők négyen engem és én vala­mennyit. Olyan néma ismer­kedés volt ez. A legidősebb asztaltárs egy 63 éves férfi, nyugodtnak lát­szott. Olyannak tűnt, mint akit egy ilyen beszélgetés már nem tud izgalomba hozni. A két kislány és a kisfiú már türel­metlenebbnek hatott. Ókét is inkább jelenlétem zavarta, és nem az, hogy mit kérdezek majd tőlük. Ez természetes is, hiszen az egykori lelencházi gyerektől és a három állami gondozásba vett kisdiáktól mit kérdezhet az ember mást, mint: hogyan jutott oda és hogyan megy most sora? Minthogy kérdéseim való­ban, e gondolatok körül ke­ringtek, feltevésem beigazoló­dott: egyáltalán nem jöttek zavarba, sőt úgy beszéltek, mintha legalábbis előre ké­szültek volna. Elsőnek V. Jolánka sietett a válasszal. Szépen, rendezetten beszélt élete első mélypontjá­ról. Az ismerkedésnél feltéte­lezett türelmetlenségének már nyoma sem volt. Beszélt és beszélt. Hangjából és időnként elhomályosodó tekintetéből úgy éreztem, hogy most újra átéli az egészet. — TAVASSZAL KERÜL­TEM ABONYBA. Tulajdon­képpen én vétettem magam és két kisebb testvérem álla­mi gondozásba. A legkisebb Pesten van, mi ketten pedig — és a mellette ülő kisfiúra mutatott — itt... Már nem bírtam otthon tovább. Nekem kellett cselekednem. Apánk nagyon ivott, pénzt nem adott haza, anyánk pedig munka- . képtelen lett, mert apánk egy­szer részegen késsel úgy meg­szúrta kezét, hogy megbénult. Napirenden voltak a veszeke­dések, és bennünket állandóan vertek. Itt jól érezzük magun­kat. Megkapunk mindent és nem vágyunk el. Még szóra­kozni is tudunk. Én például sokat olvashatok és színház­ban voltam jó néhányszor Szolnokon. Sanyi, Jolánka öccse, aki időnként nővére szavait fejbó- lintásokkal igyekezett igazolni, csak annyit tett hozzá, hogy már nagyon megunta a sok ve­rést és innen sosem kívánko­zik haza. D. Hajnalka, a kis társaság harmadik tagja, sötét hajú, barna szemű Idslány. Tizen­egy éves és már öt éve él itt. Amikor azt kérdeztem tőle: nem vágyik-e vissza, ezeket mondta: — Semmi esetre sem. Olyan jól érzem magam nevelőimnél, hogy más otthont el sem tud­nék képzelni. Szüleim már többször is jelentkeztek értem, anyám kétszer, apám egyszer jött el, de nem akartam men­ni. Megkapok itt mindent, sőt még legtitkosabb vágyaim is teljesülnek. Tessék elhinni, so­kat szenvedtem otthon. Anyám elzüllött... gzóval több férje is volt egyszerre ... Apám pe­dig emiatt elhagyott. Volt olyan időszak, amikor heteken át csavarogtunk. Sokszor a szabad ég alatt töltöttük az éjszakát. AZ IDŐS FÉRFI, N. Dezső, az állami gondozottak megvál­tozott életéről beszélt — Valamikor lelencgyerek voltam, a menhelyből kerül­tem anyámmal együtt Abony- ba. Anyám hamarosan meg­halt, és teljesen egyedül ma­radtam. Több családnál nevel­kedtem, vittek ide-oda. Jófor­mán kenyérhéjon, kásán és görbén éltem. Nekem még a nevelőszülői szerétéiből sem jutott. Ebben a világban már egészen más. Több a jóérzésű ember. A mai szülőktől elsza­kadt gyerekek nagy része leg­alább a nevelőknél kap az ott­honi melegből, de nekem még ott sem jutott. Akikhez kiad­tak, csak a munkást látták bennem, és nem a szeretetre, gondoskodásra vágyó gyereket. Az iskolába csak ritkán jutot­tam el, akkor is késve. Dol­gozni és dolgozni kellett min­dig. Vékony és’ sápadt voltam. Meleg helyre is csak akkor kerültem, ha jött a felügyelő. Ilyenkor mindig a kályha mel­lé állítottak, hogy a felügyelő pirosnak lásson. N. DEZSŐ keserves gyer­mekkorának. a felnőtt kor, majd a változó világ vetett véget. Családot alapított, saját gazdája lett. Ma már nyugdí­jas és 10 gyermek gondos, szerető apja. Neki csak így lett meleg, szerető otthona. Gyuráki Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents