Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-05 / 3. szám

1969. JANUAR 5., VASÁRNAP 7 Olcsóbb és több lakkos lemez A Mohácsi Farostlemez- gyár árleszállítással kezdte az új esztendőt: január else­jétől a nyerslemezt 7,3.szá­zalékkal, a színes lakkos fe­lülettel ellátott farostlemezt pedig 20 százalékkal olcsób­ban adja. Az ármérséklés fel­tételeit a gazdaságirányítás új rendszerének első évé­ben elért eredmények terem­tették meg. A lakkos farostlemeznél különösen számottevő, 10—13 forintos ármér­séklést több műszaki intézkedés, technológiai módosítás tette lehetővé. így például a tő­kés importból beszerzendő festék helyett olcsóbb, de kitűnő minőségű hazai fes­téket használnak, továbbá szórás helyett a takaréko­sabb öntőeljárással juttatják a lakkot a nyers farostlemez felületére. Számítanak arra, hogy a kedvezőbb ár fo­kozza az érdeklődést. Ezért kétmillió forintért újabb be­rendezéseket vásárolnak és így képesek lesznek a ke­resletnek megfelelően még többet előállítani. A farostlemezgyár két ter­mékét, a részben importanyag felhasználását igénylő, erezett nyomású és lami­nált farostlemez árát át­menetileg emelték. Kísérletek folynak azonban ’ a külföldi anyagok hazaival történő helyettesítésére, a ter­melési költségek csökkenté­sére. FELVESZÜNK víz-, gázszerelőket, épületbádogosokat, tető- és hőszigetelőket, segédmunkásokat. Egy műszakban dolgozunk, csak Budapesten. SZABAD SZOMBAT. Vidékieknek az utazási költségeket térítjük. JELENTKEZÉS: Bp. V., Arany János u. 18. Telefon: 113—404. Az Allatorvostudományi Egye- ] tem születési és szaporodás-: biológiai tanszékén mestersé­ges elletést hajtanak végre. Az állatszülés zqt műtőjébe azok a hasznos' háziállatok kerülnek, amelyeknél az ellést normális Hatvanötezer halott és más­fél millió sebesült... A fran­cia lapok számításai szerint 1966. és 1970. között ennyi ál­dozata lesz Franciaországban az autókatasztrófáknak, ha gyakoriságuk megmarad a je­lenlegi szinten. Tavaly Fran­ciaországban az autóbalesetek következtében átlagban ■ min­den 40 percben egy’ ember halt meg. Az autókatasztrófák csak­nem hétszer annyi áldozatot követelnek, mint a légi ka­tasztrófák. A Nouvel Observateur című francia hetilap a közúti bal­esetek okait három csoportba sorolja. Először: az utak álla­potával, másodszor: a gépjár­mű tulajdonságaival, és har­madszor: a vezető magatartá­sával kapcsolatos okok. A cikk­író követeli az úthálózat meg­javítását, szigorú intézkedések foganatosítását a fegyelmezet­len és ittas vezetőkkel szem­körülmények között valami­lyen ok miatt nem lehet le- í vezetni. Ily módon nem ritkán i kerülnek műtőasztalra tehe­nek, amelyeknél császármet­széssel (a képen) hozzák vi­lágra a borjút. ben, a hajtási sebesség korlá­tozását, és a magánkocsik tech­nikai állapotának rendszeres ellenőrzését. Ezzel összefüg­gésben bírálja az autógyártó cégek műszaki politikáját. A forgalomba hozott kocsik gyakran nem felelnek meg az alapvető biztonsági követel­ményeknek. „Vitathatatlan tény — írja a folyóirat —, hogy a kocsik többségével el­érhető sebesség összeegyeztet­hetetlen a francia utak álla­potával, hogy az autógyárak egyre gyorsabb és könnyebb kocsikat bocsátanak ki és in­kább a rekordokkal, mint a biztonsággal törődnek.” A fo­lyóirat rámutat, hogy az autók biztonságát illetően mintegy 20 követelmény támasztható, ám „az általunk vezetett ko­csik többsége nem felel meg ezeknek a követelményeknek”. Nem véletlen, jegyzi meg a folyóirat, hogy „Franciaország­ban az autószakértök a külön­r Óvakodjunk az autótól Ismeri Ön a MAGYARORSZÁG-ot? Népszerű hetilapunk, amely olvasóit eligazítja a nemzetközi életben, most a maga sajátos stílusában jelentette meg évkönyvét is. Á MAGYARORSZÁG 1969 évkönyv filmszerűen lepergeti a nemzetközi élet 1968-as eseményeit ■ Ismerteti az 1969-es év egy-egy napjára eső nevezetesebb évfordulókat. Diplomáciai kislexikont közöl. Bemutatja a világ legjelentősebb lapjait. Közli a Lenin-békedljasok és a Nc^bel-dfjasok névsorát. A MAGYARORSZÁG munkatársainak útinaplóiból színes, élményszerű kép tárul az évkönyv olvasói elé, hiszen ők Washingtontól Pekingig a világ minden táján megfordultak, beszéltek az utolsó kínai császárral és NATO-politikusokkal, szovjet diplomatával és amerikai szenátorral. Nem hiányzik ebből a gazdag évkönyvből sem a divat, sem a film. Szó esik a nagy természeti katasztrófákról éppúgy, mint a közlekedés történetéről és távlatairól. A MAGYARORSZÁG 1969 évkönyv egész éven át hasznos olvasmánya lesz! Minden postás kézbesítőnél és újságárusnál kapható. Ára 12 forint. féle gépkocsimodellek és már­kák viszonylagos biztonságát illetően hallgatásba burkolóz­nak”. Ügy látszik, az ilyen érté­kelések egyes cégek számára előnytelenek lennének. i A világon sok konstruktőr foglalkozik két- és több éltű jármüvek tervezésével; ezek már eddig is többféle kombi­nációban láttak napvilágot. A képen látható kétüléses jár­művet kanadai mérnökök ter­vezték, főként a halász-vadász sportot űző emberek számára. A csónakautó karosszériája üvegszálbetétes műanyagból készült. 175 köbcentiméteres motorja vagy a hátsó kereke­ket hajtja, vagy egy propellert forgat. Szárazföldön óránkénti 60 kilométeres, vízen pedig 10—15 kilométeres sebességgel haladhat a 175 kilogramm sú­lyú kétéltű jármű. Am alig re­mélhető, hogy a nagyobb hul­lámveréseket is biztonsággal állná... TAJPEJ A kódex-kölcsönzésről Tilos a csók! Súlyos veszély fenyegeti a szabadságukat Tajvanon el­tölteni kívánó turistapárokat. A tajpeji rezsim hatóságai ugyanis írásban tudatták a helybéli utazási ügynökségek­kel, hogy hozzák tudomására ügyfeleiknek: a vonatokon és más nyilvános helyeken szigo­rúan tilos csókolődzni. A vo- naton magukról megfeledkező turistákat a legközelebbi állo­máson leszállítják. A vasúttársaságok arra hi­vatkoznak, hogy több levél ér­kezett hozzájuk, amelyeknek feladói tiltakozásukat fejezték ki a turisták magatartása miatt. Némelyek közülük ugyanis olyan feltűnően visel- . kedtek, hogy a kalauzok és ellenőrzők kénytelenek voltak szemlesütve elfordulni... Könyvek köl­csönzése, a köl­csönzött könyv visszaadása s visz- sza nem adása nem mai népszo­kás. A XV. század Magyarországán két nagy könyv­tár versengett egymással Mátyás király budai Cor- vin-bibliothéká- ja és Vitéz János érseknek, a pozso­nyi egyetem kan­cellárjának eszter­gomi könyveshá­za. (Vitéz olyan nagy könyvbarát volt, hogy amikor 1471-ben, össze­esküvés miatt, egykori neveltje, Mátyás lecsukat- ta, csak azt kérte, vihesse magával könyveit börtöné­be. Egyik-másik kódexe megma­radt, s ezeknek bejegyzéseiből ki­derült: azokat va­lóban fogsága ide­jén is forgatta.) Mátyás, akinek könyvtára számá­ra a budai pálo­sok könyvírói és betűfestői is dol­goztak, szívesen kölcsönzött egy- egy kötetet a ba­rátoknak. Ennek bizonysága az, hogy egyik — or­vosi tárgyú'— kó­dexének receptje mellé az egyik pá­los feljegyezte: ki­próbálta azt. Ám akkor sem min­denki volt meg­bízható könyvköl­csönző. Galeotto, a Bu­dán élő olasz or­vos, történetíró és tréfacsináló nem­egyszer kért köny­veket kölcsön ba­rátjától, Janus Pannoniustöl, a kor — latinul ver­selő — kiváló ma­gyar költőjétől. Janus, tréfás leve­lében ekként fi­gyelmeztette Ga- leöttót hanyagsá­gára: „Azt kívánod, Galeottóm, hogy küldjék könyveket neked. De vajon nem küldöttem-e már eleget? Latin könyveimet már elvittétek, csak a görögök maradtak meg. Istennek há­la, hogy járatla­nok vagytok a gö­rög nyelvben! De, ha mégis megta­nulnátok görögül, én azonnal elsajá­títom a héber nyelvet és héber kódexekből állí­tom össze új könyvtáramat...” Az alkoholisták lélektana Az alkoholizmus világjelen­ség. Bár nemzetközi szinten is széles társadalmi harcot vívnak ellene, visszaszorítása igen nehéz. A harc módszerei­nek kiválasztásához először az okokat kell alaposabban fel­tárni. Ez mindenekelőtt orvo­si, pszichológiai feladat. Erre vállalkozott legújabban két angol szakíró. Művükben összefoglalták az alkoholiz­mussal összefüggő orvosi, pszi­chológiai és szociológiai kérdé­seket. A vaskos kötetben kü­lön fejezetet szenteltek az al­koholizmus meghatározásának. Ismertek az úgynevezett „szociális” ivók, ákik társaság­ban bizonyos alkalmakkor mérsékelten isznak és esetleg enyhén spicces állapotba is ke­rülnek. A második lépés a gyakori ivók csoportja: még nem alkoholisták ugyan, de már az állandó ivás kóros egészségügyi , következményei jelentkeznek a szervezetükben. Ez a típus már orvosi segít­ségre szorulna, csak ritkán is­merik fel szükségességét. Tu­lajdonképpen ez az a pont, ahol még viszonylag könnyű lenne megállni, ha itt kapna az ivásra hajlamos ember tár­sadalmi segítséget. Innen már nincs messze az alkoholista szakasz. Az italo­zók függő viszonyba kerülnek a szesszel. Képtelenek önerő­ből lemondani az italozásról. Az azonnali elvonókúrák még mindig segíthetnének rajtuk. S az utolsó állomás: a krónikus alkoholizmus. Ez már klinikai eset, amikor a szervezetben súlyos testi és szellemi károso­dás történt. Személyiségtípusok A tanulmány érdekesen cso­portosítja az alkoholizmus sze­mélyiségtípusait. Arra keres feleletet, hogy kik isznak leg­inkább és miért? Egyes emberek felhőnek, mégsem érik el',a felnőtt kor­nak megfelelő érzelmi érettsé­get : éretlen személyiségtípu­sok maradnak. Sokszor éppen a tehetségesek ilyenek, de nem képesek semmit megvaló­sítani akaratgyengeség miatt: ezért az álmodozásban élnek és gyakran az alkohol segítsé­géhez nyúlnak. A másik típus: az önmagát kényeztető személyiség. Egész életében nem képes önállósul­ni, különösebben kifejlődött nála a gyengédség, szeretet- igény, egészen a beteges érzé­kenységig. Egész életükben könnyű élvezetre vágynak, azt hiszik, ezt találják meg az italban. Általában a gyerek­korukban agyonkényeztetettek jutnak ide. Gyakran válnak alkoholis­tákká a szexuális problémák­kal küzdő személyiségtípusok is. Érdekes típus az önmagát büntető személyiség. Érzelmi életük mélyén lefojtva jelentős agresszivitás rejtőzik. Általá­ban a szigorú nevelés követ­kezménye ez. Nem volt lehető­ségük gyerekkorukban kiélni magukat. Bűntudatot éreznek, állandóan félnek, hogy rosszat cselekszenek. Ezért isznak. At újkor érdekes személyiségtípu­sa a stresz alatt állók csoport­ja. Érzelmileg rendkívül túl­terheltek, állandó feszültség'* bén élnek. Problémáikat úgy érzik — képtelenek meg­oldani. Gyanútlanok Az ivás terjedését bizonyos társadalmi és kulturális té­nyezőkkel is magyarázzák. A két angol szakíró néhány jel­lemző ivási szokást is rögzített. Ide sorolják a gyanútlan alko­holistát, aki nem. tudja, hogy az alkoholtól függővé vált, ál­talában ritkán részegedik le. A rendszeres ivástól eredő egészségügyi panaszait más betegségnek véli. A gyakori és mérsékelt alko­holista naponta iszik, de az el­fogyasztott szeszmennyiségen általában képes uralkodni, ma­gyarán : nem részegedik le. Ide tartozik a magányos ivók nagy része vagy akik csak a társa­ság kedvéért isznak. Érdekes a „ritkán ivó”, aki ha egyszer el­kezd inni, addig iszik, amíg pénzét vagy öntudatát el nem veszíti. Gyakran rászoknak az ivásra azok, akik valamilyen idegrendszeri megbetegedés­ben szenvednek. Ez a neuroti­kus alkoholista. Alkoholizmu­sa a betegség következménye és nem fordítva. Az ital azon­ban nem javítja, hanem éppen rontja betegségét kiváltó álla­potát. Érdekes az úgynevezett szakaszos ivási szokás: olykor hónapokon keresztül n>eim. isz­nak az ide tartozók, majd hir­telen több napon át minden ok nélkül öntik magukba .a szeszt, a következményekkel egyálta­lán nem törődve. Aztán ahogy kezdték, hirtelen abba is hagy­ják az ivást. Betegség A vizsgálatok az alkoholiz­musnak sok eddig ismeretlen okát tárták fel. A legfontosabb azonban: megállapították, hogy az alkoholizmus betegség. Gyógyításánál nagyobb jelen­tőséget tulajdoríítanak a gyógy­szeres eljárásoknál a pszichio- terápiának (lélektani kezelés­nek.). Leszögezik a szerzők, hogy az alkoholizmus ellen ke­vés csak orvosi vagy . admi­nisztratív eszközökkel küzde­ni: a társadalom segítsége a döntő. Tanulmány az ördögi hatalom leigázottjairól Ha nem is kényelmes, de praktikus... 4-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents