Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-29 / 23. szám

A CEGLÉDI JÁR, PECT MEGYEI hIhAF küiBnkmb&a LAP • eoufcp VAROS PESZl Xin. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1969. JANUAR 29., SZERDA KÖZSÉGI TANÁCSOK TERVEI a lakosság jobb ellátására Minden ember segítségére szükség van! A tanácsok éves működé- eének megtárgyalására gyűl­tek össze a járás tanácstag­jai az év első tanácsülé­sén. A tanácsi testületek és a lakosság között tovább erő­södött az őszinte kapcsolat. Fokozódott a lakosok kezde­ményező készsége. Megnőtt a járás és a községek hatáskö­re a helyi fejlesztési politika kialakításában. A tanácsok a rendelkezésre álló anyagi és pénzügyi eszközökkel igyekeztek a le­hető legjobban gazdálkodni. Mezőgazdasági téren jó­váhagyták a termelőszövetke­zetek alapszabályait. Az aszá­lyos időjárás ellenére jók voltak a gazdasági eredmé­nyek. Fontos feladat most a földtörvény helyes végre­hajtása. Kommunális vonatkozásban a kislakásépítési tervet kellett megvalósítani, a házhelyeket kijelölni, víz- és csatornahá­lózatot bővíteni. Uj orvosi lakás és rendelő épült Ceglédbercelen, Törte­ién, fogorvosi rendelő és szolgálati lakás Albertirsán, új egészségház Ceglédberce­len, orvosi rendelő Kőröste- tétlenen. Felújították Abony- ban a Radák úti orvosi la­kást, a tüdőgondozót, a járási bőr- és nemibeteggondozó in­tézetet. Az abonyi járási szociális otthont új épület- szárnnyal bővítették. A községi tanácsok te­vékenységének fontos te­rülete a lakosság ügyei­nek, panaszainak intézése. A községi hatáskörök tovább bővülnek, a tanácsok tervei a lakosság jobb ellátását tűzik ki célul. A kezdeményezések megvalósításához nemcsak a tanácstagok segítségére lesz szükség, hanem a polgárok tá­mogatására is. (peresztegi) Nem vagyunk istenek«. Négyen álldogáltunk so­runkra várva a posta sar­kán lévő kis trafikospavi- lon ablaka előtt Igaz, az ablak zárva, de reményke­dően topogtunk, hisz a né­ni odabent volt. Olvasott. Jó kis regény lehetett, mert úgy belemerült, hogy hiába kopogtunk, integettünk, csak lapozott tovább. Mi­vel a regényből még jó sok volt hátra, méltányos­ság ide, méltányosság oda, az egyik férfi erélyesen újfent megkocogtatta a kis ablakot. A néni felriadt, megnézte hány óra, és se­besen öltözni kezdett. Mi vártunk. A néni aztán ki­jött az ajtón és miután be­zárta előttünk, közölte, hogy „az atyaúristennek sem nyitja ki három óra előtt az ablakot, mert neki ebédért kell menni.” Ezt is megértettük. Sőt azt is, hogy mi még na­gyon messzi vagyunk az úristeni tekintélytől, azt hi­szem legalább olyan mesz- sziré, mint a néni modora az udvarias eladóétól... <cs.) „Várjuk a következőt!“ Az est meglepetése: Gonda János örömmel jelenthetjük, ked­ves olvasóink, hogy a máso­dik randevú is pompásan si­került! A kulturális évad messze kimagasló esemé­nyeinek számítanak a ceg­lédi dzsesszkonoertek, és most már bizonyos, hogy megörökítik a város nevét e művészet hazai fejlődés- történetében. A II. dzsesszrandevú Ceg­léden című est színhelye a „koncerthall”-lá előléptetett Kossuth Étterem volt. A helybelinek számító dr. Ga­ray Attilán kívül — többek között — pódiumra lépett a külföldön is ismert dobos, Lakatos Géza, Raliói Ernő bőgős, aki Hacki Tamás együttesével járja a világot. Szirmai Kálmán Miskolcról jött. A pesti dzsesszkedvelők mellett itt voltak a hétfő esti „szeánszon” a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola nö­vendékei. Az est meglepetése Véleményért receptet adnak A ceglédi ÁFÉSZ Áruház élelmiszerosztályán a napok­ban sok vásárló vitt magával a pénztárnál talált piackuta­tó ívekből, amelyeket a Nagy­kőrösi Konzervgyár adott ki, hogy az igényeket felmérhes­se és megismerhesse a vevők kívánságait. A vásárlóknak hét kérdésre kell felelni, olya­nokra, hogy befőttet\f konzer- vet milyen gyakran fogyaszt, mennyire elégedett a gyár ké­szítményeinek a minőségével, melyik csomagolási mód felel meg szerinte legjobban a kö­vetelményeknek, és milyen új termékeket vásárolna szíve­sen? A gyár technológiai cso­portja, ha kérik, tíz étel re­ceptjét küldi el a vevők cí­mére — a többi között a nagy­kőrösi rizottó, a mexikói tök, az alföldi zöldbab receptjét. TÖRIK A FEJÜKET Messze még a nyár, de az új gimnázium IV/A osz­tály tanulói már nyári ki­ránduláson törik a fejüket. Persze, csak fejtöréssel nem lehet kirándulni... Tudják ezt ők is, éppen ezért havonta 20 forintot „csípnek” le zsebpénzük­ből, amit az osztály gazda­sági felelőse őriz nagy gonddal. Szépen gyűlnek a forintok, és már megtör­tént az osztályszavazás is: szóba került a Balaton, né- hányan az Északi-közép­hegység mellett nyilatkoz­tak, de végül is Pécs mel­lett döntöttek. Persze, csak az érettségi után kereked­nek fel. A kirándulást öt napra tervezik. Az osztályt Gera tanár úr kíséri, aki négy éven keresztül volt osztályfőnökük. . (cs.) volt, amikor a dzsessztan- szak vezetője, a rádióból köz­ismert Gonda János ült a zongorához. A hajnalig tartó jam-session szinte minden produkció­ját hosszan tartó taps hono­rálta. Nyilván a novemberi televíziófelvétel is közreját­szott abban — hiszen a jó hír szárnyon jár —, hogy a második találkozón már jóval többen voltak, mint az elsőn. A ceglédi fiatalok ízlelge­tik a klasszikus dzsesszt, és az megnyeri tetszésüket. — Várjuk a következő „ran­dit”, azon ismét óit leszünk! — mondták. (tamasi) Van olvasnivaló, olvasó is akad Cegléden a városi-járási könyvtárban több mint há­romezer könyvbarátot tarta­nak számon, akik rendszere­sen kölcsönöznek könyveket. A könyvtár állománya megha­ladja a 33 800 kötetet Letéti könyvtáruk most bővült:' a Dózsa Népe és az Alkotmány Tsz adott helyet a könyvek kölcsönzéséhez. Érdemes volt kitölteni a lapokat SOKAN KAPTAK KÖNYVJUTALMAT *A Hazafias Népfrontnak végzett eredményes társadal­mi munkájáért” beírással a Visegrádiéi—Szentendréig cí­mű, képekkel illusztrált, szép kivitelű könyv került azoknak a diákoknak a tulajdonába, akik — társadalmi munkában — részt vettek az Országos Statisztikai Hivatal által ki­adott Hogyan hatott az új mechanizmus a család anyagi helyzetére? című lapok kitöl­tésében. Ezzel a lappal járták az új gimnázium tanulói a hi­vatalokat, intézményeket, gyárakat, tsz-eket, mégpedig eredményesen: egyetlen lap sem maradt kitöltetlenül. A múlt szombat délutánján osztották ki a jutalomkönyve­ket. A kellemes meglepetés mellett így vált igazzá az a közmondás, hogy összeköthet­ték a „kellemest a hasznos­sal”, mert útjuk során — és ezt soha nem elég korán kez­deni — megismerkedhettek az új gazdaságirányítás anyagi előnyeivel és egyes családok jó, vagy rossz pénzügyi be­osztásával. A könyv is társadalmi munkában készült, első üres papírjától az utolsó betűjéig. A Szentendrei Papír­gyár, az Athenaeum Nyomda, a Kiadói Főigazgatóság, a Ha­zafias Népfront Pest megyei Bizottságának dolgozói, írók, képzőművészek, ezt mind tár­sadalmi munkában készítet­ték, azzal a szándékkal, hogy a kötetek árát teljes egészé­ben a vietnami nép megsegí­tésére fordítják. : (cs. L) PF. 19. MÁSFÉL VOLTOS-nak üzenjük: rúdelempanaszoddal keresd fel. a ceglédi áruház vezetőségét. Az elektromos szaküzleteken kívül — úgy tudjuk — ebben az ügyben Budapesten az orvosi műsze­reket árusító szakboltokat is felkeresheted, néha ott is kap­ni ilyen minielemet ★ BOT A MARIKA! Ne cso­dálkozz, hogy leveled hoz­zánk került. Rejtvényrek­lamációd a pesti szerkesz­tőségnek és nekünk is fej­törést okozott. A megfejtett rejtvények nyertesei között a pesti szerkesztőség „rejt- vényesei” tényleg jutalmat sorsolnak ki, de nyeremény nem jut minden helyesen megfejtőnek. Nézd meg az újságban a pesti szerkesz­tőség pontos címét és meg­fejtéseidet időben oda küldd el Abonyból. Hátha egyszer te is szerencsét nyertes leszel! ★ KI JÖN MÉG? — Kérdezik többen is a nemrég ittjárt Omegáék előadásán felbuzdul­va. — Tudomásunk szerint február 7-én estére a Pannó­nia együttest várják Ceglédre, Zalatnay Saroltával, Hofi Gé­zával, Karda Beátával. Jegyet időben kérjetek! TOVÁBBTANULTOK: a Pest megyei kiadvány, amely a továbbtanulási le­hetőségeket ismerteti, ha­marosan a könyvesboltba kerül — Pesten már kap­ható. Abban mindent meg­találtok. Bajnoki idényre készülnek Változik az idő — meg a játékosok Budapesten, a kerületi te­rembaj nokságon a bajnoki idényre készülő ceglédiek kez­denek formába lendülni. A gyömröiek jó edzőtársnak bizonyultak, komoly erőfeszí­tésre késztették az Építőket. Góllövők: Szálkái 6, Rossi 5, Szabó Z., Juhász F. 2—2, Hö- römpő, Tukacs 1—1. Jók: Sza- lisznyó, Szalkay, Rossi. Mindkétszer a következő csapat lépett pályára: Szalisznyó, Szabó — Szal­kay, Rossi, Szabó Z., Juhász F., Hörömpő, Tukacs, Tóth, Malizs. Megkezdődött a felkészülés formába hozó időszaka, Nem lenne helyes, ha a mostani eredményekből végső követ­Hónapok és milliméterek A krónikás feljegyzései Január vége vati. Telnek a napok, és bár tél van, van nap­sütésben is részünk. A sokévi átlagnál jóval több. Előttem van az elmúlt évi időjárás statisztikája. Ilyen szél­sőséges, ilyen kevés csapadékot hozó esztendőre a legöregeb­bek se igen tudnak visszaemlékezni. 1968 JANUÁR első fele erős hideggel kezdődött, de 14-én váratlanul 20 fokot enyhült, és egyik napról a másikra 6—8 fokos meleg lett. Hó jobbára csak foltokban fordult elő, és 20-án már az ország egész te­rületén elolvadt. A február csapadékszegény volt. Januárban 14, februárban 13 milliméter csapadék hul­lott a mi vidékünkön. A hó­nap első felében zakóban jár­tunk, és csak a második fél hó­nap vált újra téliessé. Eső, havas eső, ködszitálás tarkítot­ta a napokat, de összefüggő hó­réteg nem képződött. A MÁRCIUS is esőhiányos, száraz maradt. A hónap ele­jén még kopogós volt az idő, Sándor napja után 25—28 fo­kot mértek, és a szőlőhegyen dolgozók lerúgták a cipőt. A hónap végén dörgött az ég, ami a régi hiedelem szerint „gyü­mölcshozó év biztató jele”. A szárazság változatlanul tartott áprilisban is. Igaz, eb­ben a kórlapban volt 6 na­pos országos eső. Pár millimé­tert mi is kaptunk, de a már­ciusi 18 milliméter után ez a 27 milliméter a mezőgazdaság helyzetén alig változtatott. A MÁJUSI krónika azzal kezdődött, hogy a csapadék- hiány országosan kezdett ag­gasztóvá válni. 1967 októbere óta nem volt Cegléden kiadós eső. De az ország egész terüle­tére jellemző volt a rendkívül alacsony csapadékmennyiség. Az állandó napsütés kicsalta a növényeket, a vegetáció erőtel­jes fejlődésnek indult, és bi­zony 18-án és 19-én a szokat­lanul erős fagy a szőlőkben és gyümölcsösökben tetemes ká­rokat okozott. A hónap szeszé­lyességét mi sem mutatja job­ban. mint az, hogy 25—28, sőt néhány helyen 33 fok meleget is mértek az országban. A má­jusi eső aranyat ér — tartja a közmondás. Cegléd és környé­ke azonban mindössze 14 mil­limétert kapott. Júniusban a folyók és kutak szemmel láthatóan apadtak. A nappali felmelegedés erősen változó volt. a szokásosnál lé­nyegesen több napsütéssel. Hiába jött Medárd napja: bo­rongott az ég, de esőt nem adott. A 25 milliméter a sokévi átlag felét se érte el. JULIUS 30 milliméter csa­padékot hozott. 8-ig az ország területén szórványosan hul­lott csapadék, 9-től hat ki­mondottan esős nap is volt, de Ceglédet elkerülték az esőfel­hők. Volt néhány olyan na­punk, amikor 38—39 fokig emelkedett a hőmérő higany­szála. Augusztusban a második hét kiadós esőket hozott. A szeszé­lyes elosztás során most mi kaptunk egy-két jó esőt. Ez segített a kukoricán, de nagy kárt okozott a már szomjhalál­lal küzdő szőlőkben. SZEPTEMBER első kilenc napján országos esők jöttek. Cegléden is volt néhány olyan eső, hogy hatására a talaj mé­lyen beázott. De meg kellett kezdeni a szüretet, mert * csapadék hatására olyan mér­vű rothadás keletkezett a. sző­lőkben, ami a termés teljes pusztulását okozta volna. Október napsütésben gaz­dag, esőben szegény volt. Je­lentéktelen harmat, ködszítá- lás egész havi eredménye mindössze' 7 milliméter. Legki­sebb az év folyamán. NOVEMBER párás, ködös. 9 csapadékos nap volt, az össz­érték 65 milliméter. A termés betakarítását és az őszi mező- gazdasági munkák végzését nem akadályozta. DECEMBER IDŐJÁRÁSÁ­RA még jól vissza tudunk em­lékezni. A hónap első fele szá­raz, a második fele csapadé­kos. Fekete karácsonyunk volt, és bár a hónap utolsó napjai­ban hullott egy kis hó, a sep­rűt és a hólapátot nem kellett elővennünk. Az időjárás kró­nikájába bejegyezték, hogy a hónap erős hideggel köszön­tött be. Ceglédi Építők—Solymár 15:5 Biztos győzelem született a második találkozón is. A leg­kellemesebb „meglepetést” a még ifjúsági tartalékkapus, Szabó J. ragyogó védése jelen­tette. Góllövők: Szalkay 7, Tóth 3, Tukacs 2, Rossi, Szabó, Hö­römpő 1—1. Jók: Szalkay, Tóth, Szabó. A cikk január 22-én jelent meg „Boci bőgj!” címmel. Mind a címet, mind az alá­írtakat bizonyára írója humo­rosnak szánta. Azonban a tréfa mellett, véleményem szerint, talán a rosszindulat is szerepet játszott ebben az írásban. A „Boci, boci tarka” nem volt más, mint Kodály „Kál­lai kettősének” átdolgozott változata. Az együttes ezzel a szómmal aratta egyis legna- gyob sikerét a beat őshazájár ban, Angliában. A beategyüt- teseket ma legalább annyira divat szidni, mint isteníteni. Az Omegáék nem gyermekda­lokat énekelnek. Sem a szö­veg. sem a zene nem is gyer­mekdalszerű. A zenekarnak stílusa van Ismétlem stílusa and sikeres stílus Érdemé? vele foglalkozni, mert mi­keztetáseket vonnánk le — mindenesetre biztató a csapat akarása, összetartása. A játékosállományban vál­tozás történt: Pánczél az egy év kivárása után a jövőben a Dunaújvárosban játszik. Ta­kács viszont leszerelt. Öt visz- szavárják! (— reán) ként a humoreszkeket, a könnyűzenét is komolyan kei! venni. A kultúrházak legna­gyobb üzlete a beatzenészek szerepeltetése, ezzel hozzák ke a deficites előadásokat. Hogy miért? Mert kedvencek. És kedvenc nem egykönnyen lesz az ember. Minden zenei műfaj külső­ségekkel jár. Élág egy példa: a dél-amerikai dalok inter­pretáló! sombreróval. a hátu­kon átbukó ..szőnyeg”,-ben játszanak. A beatnek a színes ..szerelés” a külső jaileriizője. Ezért őket nem lehet .elma­rasztalni. A nézők? Nem baj, ha kia­bálnak. Csak szerelnie?,levele­ket ne dobáljanak — szilárd íárgvakba csomagolva — a színpadra, mert 'az annak fáj, akire e=;k. Tamás Ervin íme, az év 12 hónapja időjárásának krónikája. A közel­múlt egyetlen évéhez sem hasonlítható. Az év első felében ösz- szesen 111 milliméter, az év második felében ennek a csapa­déknak a duplája, 236 milliméter esett Cegléden Az országos jelleg az év egészére jellemző volt. A 347 milliméteres év"' csapadékmennyiséggel a sokévi átlagnak a felét sem értük el. Sz. I. REFLEXIÓ „Se füle, se farka?”

Next

/
Thumbnails
Contents