Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-29 / 23. szám

196«». JANUAR 29., SZERDA rési »teere t KÄfrlap 3 Mi az igazság? A gödöllői rendelőintézet ügyében SZÁMTALANUL SOK SZÓ ESETT MÁR A GÖDÖLLŐI RENDELŐINTÉZETTEL KAP­CSOLATBAN, MIÓTA ÉPÜ­LETÉT ÉLETVESZÉLYESSÉ NYILVÁNÍTOTTÁK, S A BENNE MŰKÖDŐ SZAK- RENDELÉSEK ZÖMÉT KÉNY­TELENEK MÁSUTT MEG­TARTANI. LAPUNK JA­NUÁR 16-1 SZÁMÁBAN DR. TÓTH ZOLTÁN, GÖDÖLLŐ VÁROS FŐORVOSA ÉS NÉ­METH SÁNDOR, GÖDÖLLŐ VÁROS TANÁCSA VB­TERVCSOPORTVEZETÖJE MONDTA EL VÉLEMÉNYÉT A RENDELŐINTÉZET ÜGYÉ­VEL KAPCSOLATBAN. EZ­ÚTTAL DR. BÉKÉS ZOL­TÁN MEGYEI FŐORVOST ÉS JANKÓ ZOLTÁNT, A PEST MEGYEI BERUHÁ­ZÁSI VÁLLALAT IGAZGA­TÓJÁT KÉRTÜK MEG, HOGY MONDJON VÉLEMÉNYT AZ ÜGYBEN. DR. BÉKÉS ZOLTÁN: — Régóta ismert tény a volt gödöllői rendelőintézet kor­szerűtlensége, túlzsúfoltsága. Ennek ismeretében a megyei tanács végrehajtó bizottsága a negyedik ötéves tervben korszerű rendelőintézet épí­tését tervezte Gödöllőn. Az események azonban megelőz­ték a tervet: az épületet 1967 végén életveszélyessé nyilvánították. Altkor a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága soron kívül pénzt biztosított az új rendelőin­tézet felépítésére. Gyorsított ütemben készült el a beru­házási program és a kivi­telezési terv, a telekkisajá­títás azonban elég sokáig húzó­dott, s talán még a mai napig sem oldódott meg teljesen. Tudomásom szerint az épít­kezést még ebben az eszten­dőben meg kefl kezdeni, de hogy mikor fejeződik be, az elsősorban - nz építőipari vál-i lalattól--függ. Hogy addig nem könnyű betegnek lenni Gödöllőn? Tudom. Ideigle­nesen a város három pont­ján folyik a szakrendelés. A rosszban van azonban némi jó is: javult az orvosi munka végzésének feltétele, csök­FELVESZÜNK víz-, gázszerelőket, épületbádogosokat, tető- és hőszigetelőket, segédmunkásokat. Egy műszakban dolgozunk, csak Budapesten. SZABAD SZOMBAT. Vidékieknek az utazási költséget térítjük. JELENTKEZÉS: Bp. V., Arany János u. 18. Telefon: 113—404. Ipari tanulókat előszerződéssel FELVESZÜNK az 1969/70-es tanévre, a kőműves, asztalos, ács, festő, villanyszerelő, hidegburkoló, bádogos és a víz-gázszerelő szakmában. Foglalkozások csak Budapesten, tancsoportokban. Szállást nem tudunk adni. Iskolai jelentkezési lapot kérünk. április 4 Hisz Budapest Vili.. Auróra u. 23. a Munkaügyi osztályon. kent a zsúfoltság, mely eddig egy helyre koncentrálódott. Ami viszont nagyon rossz do­log: csökkent a kórház befo­gadó képessége is. Tizen­négy ággyal lett kevesebb. És éppen most, amikor a szü­letési kedv fokozódóban van. A kórházi ágyak csökkenése elsősorban a veszélyezteteti terhességek esetében jelent sok gondot, amikor a váran­dós asszonyt idő előtt be kel­lene már fektetni a kórház­ba. Hogy mi a megoldás? A városnak addig is, amíg fel­épül az új rendelőintézet s újra felszabadulnak azok a helyiségek a kórházban, ahol jelenleg szakrendelés folyik, biztosítani kellene valami épületet a kórház kisegítésé­re. JANKÓ ZOLTÁN: — Az új rendelőintézet ter­veit 1968. novemberére ké­szítette el az Általános Épí­tőipari Tervező Vállalat. A terveket felülvizsgáltuk és kapacitásfoglalási szerződés végett megküldtük a Pest megyei Állami Építőipari Vállalathoz, azzal, hogy 1970. december 31-ét jelöltük meg az átadás időpontjának. A Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalat azonban a munkát csak 1971. december 31-i határidővel akarja elvál­lalni. A kisajátítási eljárás a napokban befejeződik. Az idei esztendő második negyedévé­ben a Péceli Közműtársulat — mint alvállalkozó — meg­kezdi a terület közművesíté­sét. Az épületek bontását a Pest megyei Építőipari Vál­lalat végzi (A megye és a város lehetővé tette, hogy a bontási anyagot a kivitelező vállalat dolgozói megkaphas­sák.) Tudomásunk szerint a vállalat az idei év harmadik negyedében kezdi meg az építőmunkát. Véleményünk szerint az épület még így is elkészülhetne az általunk kért határidőre, azaz a jövő esz­tendő végéig. Hogy mikor vehetik végül is birtokukba az új rendelő- intézetet a gödöllőiek, az most már elsősorban a Pest me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat gyors vagy kevésbé gyors munkájától függ. A gödöllőiek bíznak benne, hogy megértik nehéz helyze­tüket és mindent elkövetnek az eredetileg kért határidő teljesítéséért. Prukner Pál A capitoliumi ludak Nagykőrösön Az eredmények az elnököt igazolták Livim „Római mondák” cí­mű könyvének egyik nagyon szép része: hogyan mentették meg a ludak Itáliát. Barbár seregek rontottak Rómára, s az alvó város lakói mit sem sejt­ve hevertek ágyukban. A Ca- pitolium derék libái az éjszaka sötétjében lopakodó csapato­kat látva, olyan hangos gágo­gásba törtek ki, hogy Róma népe felébredt, fegyvert raga­dott és megverte az ellenséget. Ettől fogva a libák szent álla­tok lettek a rómaiak szemé­ben .., — Ha nálunk nem is váltak szentekké — mondja nevetve a nagykőrösi Hunyadi János Tsz elnöke —, de bennünket is a libák mentettek meg. Amikor a tsz vezetősége előtt kiejtet­tem a számon, ötezerötszáz libát fogunk gyorsan vásárol­ni, egy pillanatra azt hitték, elment a józan eszem ... A törökverő óriási rézkarca alatt ülő Huszár Kálmán így emlékszik vissza a nagy gazdasági tranzakció­ra: — Kétezerötszáz holdon gaz­dálkodó termelőszövetkeze­tünk talán a legrosszabb talaj- adottságokkal rendelkezik itt, Nagykőrösön. A Hunyadi Tsz tagjainak zöme ugyanis agrár- proletárokból, másfél-két hol­das kisgazdákból került ki, akik a régi időkben örültek, ha sovány földecskéket vásá­rolhattak. a város legrosszabb helyén. Az 1968-as aszályos év mezőgazdasági kultúráinkat erősen érintette és kockáztatta bevételi tervünk teljesítését... Sok-sok álmatlan éjszakán át töprengtem a megoldáson... Mit tehetünk? ... Itt van az új mechanizmus, jó lehetőségeket kínál... Aztán egy utazásom kezembe adta a megoldás kul­csát ... összetalálkoztam jó ismerősömmel, aki a baromfi­iparban dolgozik. Azt mondja nekem: Van nekem 5 és fél­ezer „beszorult’’ libám... Az eladatlanokat hívják ők beszo­rultalak ... Mennyiért adod, pajtás? __„Huszomöt” darab­j a, mondja... Húsz — vágom rá én. Gondoltam, ha beszo­rult, akkor azt olcsóbban lehet kiszabadítani... így is lett. De az elnök nem dönthet a saját feje szerint, szükségem volt a főagronómus, a főkönyvelő és a vezetőség támogatására. .. Nos, kérem, miket nem mond­tak nekem?!... Libát? ... Még mit nem!... Aztán meggyőz­tem őket, olyan lehetőség ez, amit nem szabad elszalasztani.. — Nehezen szokták meg? — Az egyik állatgondozóm, nem akarom megnevezni, mert nagyon derék emberünk, ami­kor meglátta a szállítmányt, kiköpött... „Liba? ... Pfujj!” Csuklottam a méregtől. Hara­gomban azt mondtam, aki a libákat szidni meri, nem kap prémiumot!.... — Gondolom, elátkozhatták az elnököt. — Kezdetben igen, de ami­kor látták, milyen szépért fej­lődnek ... Átnézem a gazdasági számí­tásokat, amelyekből a követ­kezők tűnnek ki: A nagykőrösi Hunyadi János Tsz nyolc hét alatt 4,20 kg-os átlagsúlyban adta el az 5500 pecsenyelibát. Három, majd később 2,60 kg abrakból állítottak elő 1 kg libahúst. Az üzlet nem keve­sebb, mint 800 ezer forint hasznot hozott a termelőszö­vetkezetinek. — Három darabot már úgy imádkoztunk vissza — mondja Cira Ferenc baromfinevelő. — Mondtam is az elnök elvtárs­nak, hát legalább egyet-egyet megérdemlőnk, ha már annyit vesződtünk véle. De kérem, a libák olyan szépek voltak, úgy átvették őket, mint a pinty. Mennyit tudtak keresni saját maguk a libaügy orr? — Más baromfit is gondoz­tunk, nemcsak a libákat... Azzal együtt átlagosan három­ezer forint megvolt havonta... B. Hegedűs József átlaga 2866, B. Hegedűs Ferenc 2612, Várkonyi József baromfigon­dozó 2612 forintot vihetett ha­za családjának minden hónap­ban. — Mi volt a libaüzlet leg­főbb eredménye? — ezt már az elnöktől kérdezem. — Kisegítette a mezőgaz­daságot 1967-ben mi a tagok­nak átlagosan 14 800 forint 1968-ban már 16 500 forint évi jövedelmet tudtunk bizto­sítani. A nagykőrösi Hunyadi Tsz-t azonban korántsem egyetlen lehetőség megragadása jelle­mezte 1968-ban. Felneveltek 30 ezer baromfit a libákon kí­vül és ami nagyon fontos, rendkívül jó takarmányérté­kesítéssel 2,7 kg abrakból 1 kg húst hoztak ki. Tehené­szetük, bikahizlalásuk is jól jövedelmezett. A „hét szilva­fás” szőlőket korszerű telepí­tésűre változtatják, s 164 holdban már nyugodtan jár­hatnak a gépek. Kertészetük 100 holdjából 70-et öntöznek, s szépen fejlődik gyümölcsösük is. A zöldség-gyümölcs érté­kesítés megkönnyítésére stan­dot nyitottak Nagykőrösön. tisztelettel, mélységes y m alázattal, a legmé- ^ lyebb hódolattal for- v“^ dúlok minden kegyel­mes Olvasóhoz: olvassa el elő­terjesztésemet, okulásul, ta­nulságul. Elsősorban azokhoz bátorkodom szólni, akik épp ebben a pillanatban méltóztat- nak bosszúsan eltávozni vala­melyik hivatalból, ahol nem álltak Önökkel szóba, ahol már harmadszor járnak dolga- végezetlenül, vagy éppen arra utasították önöket: szerezze­nek be még egy hiányzó alá­írást. Ne bosszankodjanak, ne ve­szítsék el türelmüket, hiszen ha még bele-bele is botlunk a bürokráciába, vagy ezt né­hány szociológus korunk jel­lemző betegségének tünteti fel — hol van ez attól, amit az az irat igazol, melyet az Országos Levéltár jóvoltából dokumentumként őrzök. Írtak pedig akkoron 1911-et. Az iratot iktatták a Magyar Királyi Földmívelésügyi Mi­nisztériumban. A pontosság és nem a bürokrácia kedvéért jelzem: Iktatókönyvi szám 856911911. Beérkezett IX. 22. Száma: 670/2822. Kelt IX. 18. Tárgy: Legfelső elhatározás az 1912. évi költségvetési elő­irányzatba felvenni szándékolt új állások rendszeresítésének engedélyezése tárgyában. Kö­vetkezik még tétel, alapszám, hét, egyenként 3—4 tagú szám. Es végül tizenöt, kézzel, guöngybetükkel teleírt oldal. A szinte rajzolt betűs tizenöt lap után ugyanez géppel, tele A legalázatosabban javítással — ez lehetett a pisz- kozat — és még mindig nincs vége, mert, ugyancsak kézzel, meg kellett írni németül is a folyamodványt. Valamennyin sok-sok alá­írás, pecsét. A legfőbb Gróf Serényi Béla akkori földmíve- lésügyi miniszter, és a jóvá­hagyó legeslegfőbb Ferencz József császár kézjegye. Mi lehet az a fontos irat, amit ilyen gonddal terjesztet­tek nagyméltósága elé? „Legkegyelmesebb Űr! Császári és Apostoli Királyi Felséged elé azon legalázato­sabb kérelemmel bátorkodom legmélyebb hódolattal járul­ni, hogy a legkegyelmesebben vezetésemre bízott magyar földmívelésügyi Ministérium 1912. évi költségvetési elő­irányzatába felvenni szándé­kolt új állások rendszeresíté­sét legkegyelmesebben enge­délyezni méltóztassék...” Ezután két csoportra osztja a miniszter gróf a költségve­tési kiadásokat. Sajnos, nem idézhetem mind a tizenöt ol­dalt, csak vázlatosan tallózha­tok az értékes irományban. Kilencvenhat állás jóváhagyá­sáról volt abban szó. Nem ál­lamtitkárokéról, nem tanácso­sokéról, még csak nem is mi- nisteriális emberekről. Ki hin­né, ha nem tanúskodna az egykorú írás, hogy a legke­gyelmesebb úr 3 föerdötaná- csosi és erdöigazgatói állást hagyott jóvá a VI. fizetési osz­tályban. Majd ugyanennyit a IX. fizetési osztályban. Követ­kezik 5 erdőtanácsosi, 4 erdő- mérnöki, 2 segédmérnöki, 10 erdömérnökjelölti, és akadt 1 asszisztensi állás is. Az Állategészségügy címmel felvétetett 2 állategészségügyi főfelügyelői állást, a 3 állat­egészségügyi felügyelői állást, 30 állatorvosi állást is kegyel- messége engedélyezte. Jó szí­vére vall, hogy 1 építőmesteri állást is jóváhagyatott, vala­mint 2 földmíves iskolai igaz­gatói állást és 1 munkafel­ügyelő altiszti állást is. Es tovább, tovább a mély hódolattal megírt listában he­lyet kapott 1 irodatiszti, borá­szati felügyelői, 1 szőlészeti se­gédfelügyelői állás, sőt, ker­tészaltiszti állás is. Nem számoltam meg, nem akartam bürokrata lenni, hányszor fordult elő a „bátor­kodom alázattal”, „a legaláza­tosabb”, és kiemelt, vastagított cirádás betűkkel „Császári és Apostoli Királyi Felségednek”.1 Nem találtam fontosnak meg­számolni, mert szerintem nem is ez volt a lényeg. Hanem az, hogy odafönn Bécsben, a ten­gernyi császári-királyi gondok közepette is jutott ideje Fe­rencz Józsefnek figyelembe venni hű és engedelmes mi­nistere, Gróf Serényi Béla ma­gyar földmívelésügyi minister alázatos és legalázatosabb ké­rését. Sági Ágnes Saját tőzegbányájukból 100 kát. holdon végeztek talajja­vítást ... Kiszámították, hogy a munkabérek 30 százaléka rakodás, szállítás jellegű, s ezért rakodógépet vásárol­tak... És hogy a tagok arca ne csak a pénz miatt moso­lyogjon, vásároltak a Balaton mellett egy üdülőt, ahová él­mehettek nyaralni a csalá­dok ... Ennyi, nem kevesebb táv­irati stílusban a 68-as eszten­dő mérlege és 1969-re is jó elképzeléseik vannak. Megvettek egy házat Nagy­kőrösön, ahol a későbbiekben borkimérést rendeznek be. Kovács és lakatosrészlegük — mint melléküzem — szere­lőipari tevékenységet is végez. Üjabb 40—50 főt foglalkoztató melléküzemet szeretnének idén létesíteni, ahol megol­dódna a téli foglalkoztatott­ság. Felépítenek ezért egy új gépműhelyt is. — Nagyon elkanyarodtunk a libáktól — mondom végül az elnöknek. A főagronómus és a főállattenyésztő együtt derül az elnökkel, amikor azt mondja: — Nem ártana, ha minden tsz-ben olyan hangosan gá- gognának, mint a Capitolium libái. Így igaz! Szűts I. Dénes Kádár János fogadta Kuba új nagykövetét Kádár János, az MSZMP KB első titkára kedden fogadta Floreal Chomon Media- villa-t, a Kubai Köztársaság új rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét. Új aranylemez A napokban elkelt a százez­redik példány Dobos—Szenes: „Annál az első ügyetlen csók­nál” című táncdalának hang­lemezéből. Az 1967-es tánc­dalfesztivál nagy sikerű szá­mának előadója ezzel elnyerte az aranylemezt, amelyet feb­ruár elején adnak át Aradsz- ky Lászlónak. A népszerű táncdalénekesnek egyébként ez már a harmadik aranyle­meze. Ez ideig összesen őt aranylemezt adtak ki, a két másik „százezres”: Harangozó Teréz és Koós János. Marina Vlady Budapesten Kedden Budapestre érke­zett az ünnepelt francia szí­nésznő, Marina Vlady. Az orosz származású művésznő — eredeti neve Marina de Poljakov Bajdarov — Jancsó Miklós új filmjében, a ma­gyar—francia koprodukcióban készülő Sirokkóban vállalt je­lentős szerepet ^ • , i Előregyártott elemekből I Irum r^arnnk cPüi az inotaí Aiumí- Vf I Id» iiuiv niumkohó üj üzemcsarn0­ka. Az ország legnagyobb alumíniumcsarnokának építői már a belső szerelésen dolgoznak. Kiváló minőségben rövid szállítási határidőre vállalunk • BARNITÁST • ELOXÁLAST • KEMÉNYKRÓMOZÁST • HORGANYZÁST kádban és dobban (elektromos úton) Pestvidéki Gépgyár, Szigethalom Felvilágosítást ad: Görög László Telefon: 140-432 és 278-453/160-as mellék.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents