Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-24 / 19. szám
Személyi igazolványok cseréje Az idén sokunknak lejár a személyi igazolványa. Mi a teendő ilyenkor, s hogy intézzük a dolgot, hogy az illetékeseknek sem, magunknak sem szerezzünk bosszúságot, kellemetlenséget? Ezt kérdeztük Cseh Kálmántól, a járási kapitányság rendőr őrnagyától. Részletesen válaszolt — vegyük mi sorra a kérdéseket. — Tulajdonképpen miért kell ötévenként cserélni a személyi igazolványokat? — Csak harmincéves korig cseréljük ötévenként, 30—50 évig tízévenként, ötven évtől •pedig határidő nélkül. Hogy miért éppen így? Fiatalkorban változnak az arcvonások s a gyakoribb használattól hamarabb megrongálódik az igazolvány is. — Hogyan történik járásunkban a személyiigazolvány- csere? — Községenként járjuk végig a járást. Akiknek 1969- ben lejár az igazolványa, tekintet nélkül a hónapra, akkor kell cserélnie, ha a községére kerül sor. A zöld nyomású bejelentőt, a nyomtatványokat a községi lakónyilvántartó könyv vezetőjénél leadják. Akik az általános kiosztást valamilyen oknál fogva — például külföldi utazás — nem tudják megvárni, azok a körzeti rendőrségi megbízottnál intézhetik el a cserét, itt kell leadniuk régi igazolványukat. — A lapok kitöltésével gyakran van baj. Mire kell ügyelnünk? — Valóban, ez gyakran problémát okoz nekünk, sokan akaratlanul téves adatokat írnak a lapra. Ilyenkor lassul az ügyintézés, s elölről kell kezdeni az egészet A bejelentőt a régi személyi igazolvány alapján kell kiállítani. A „foglalkozás” rubrikájába csak okiratokkal igazolható adatot írjon be. S nem elég a bejelentő második szelvényét kitölteni, mert az első szelvénynek csak a felső, bekeretezett része a hatóságé. A nevekre is vigyázni kell. Nem bürokrácia, de ha például Kiss János két s-sel írja a nevét, a bejelentőn sem szerepelhet egy s-sel, mert visz- szaküldik. S a legfontosabb: a kitöltés előtt hasznos elolvasni a lap hátán levő tudnivalókat. így minden kellemetlenség elkerülhető. Végül a képekről: csak személyiigazol- vány-képet fogadunk el, ezt ki kell hangsúlyozni a fényképészeknél! Retusálás nélkül, pontos mérettel. — Melyik legközelebb községben lesz igazolványcsere? — Február 6-án és 7-én Nyáregyházán. Az érintettek január 26-án délelőtt adják le a cseréhez szükséges fényképeket, bejelentőt és a 10 forintos illetékbélyeget a községi tanácsházán. (k. as.) Egyszerűbb ügyintézés Jutalmazták a javaslatokat Mezőgazdasági tanfolyam Ki vásárolhat méreg jegyet? Az Üllői Községi Tanács és a Hazafias Népfront mezőgazdasági tanfolyamot rendez a művelődési otthonban. A tanfolyam négy hétig tart, minden szerdán 17 órakor kezdődik. Az első előadást január 22-én tartották, a következők: január 29, február 5 és 12-én lesznek. Előadó: Győri József mezőgazdasági mérnök és más szakemberek. A tanfolyam iránt nagy az érdeklődés, mert sok hasznos és újszerű mezőgazdasági problémáról lesz szó. Mindazok, akik permetezés céljából méregjegyet fognak váltani, azok részére a megjelenés kötelező, mert ellenkező esetben méregj egyet nem vásárolhatnak. (em) Figyelmetlenül ment át a betonúton Gregus István üllői lakos, s egy Budapest felé haladó autóbusz elé lépett, amely elgázolta. A mentők súlyos állapotban szállították kórházba. vnfH PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1969. JANUAR 24., PÉNTEK Termelőmunka az üllői erdőben FAKITERMELÉS GÉPEKKEL Akácból — bányafa, parketta, tűzrevaló Tánczenei koktél Üllőn. A szombat esti tánczenei koktélon az üllői művelődési otthonban az Ezüstcsillag együttes játszik. A száraz rőzsenyaláb alatt pattogó tűz méteres lángja | furcsa táncot lejt, arra per- | dűl, fordul, amerre a fák kö- i zött osonó lomha szél öleli, ragadja. A szikrázó parázson élesre nyesett nyársra húzva sül, pirul a tenyérnyi szalonnadarab. A sercegő, csöpögő zsírját mohón nyeli, issza a jókora kenyérszelet. A bőhasú korsó is ott silbakol közel a tűzhöz, telis-tele kunbaján termelt pecsenyefehérrel, alig néhány kőhajítás ide a tanyai bolt, ahol egyéb hasznos cikkek, áruk mellett ez is kapható. Es amely módjával, mértékkel fogyasztva biztos gyógyszer a nátha ellen — mondják ezek az erdei emberek. Mert a pattogó tűz melegíti a lábakat, de a munkában megizzadt ember háta bizony fázik. Előkerül hát a vattával bélelt kabát, pufajka, amíg aztán komótos tempóval falatoznak az emberek, mert itt az ideje az ebédnek, hiszen Üllőn porol már az iskolás busz. Malik Béla erdész, aki egyébként gazdája, őre ennek a hatalmas erdőrésznek, elmondja, hogy most itt vég- használati fakitermelés folyik. Hatszázhatvan köbméter szívós, szálas akácot adnak át az iparnak, bányának, TUZEP- nek. Az út szélén sorakoznak A Pest megyei Tanács vb 154/1968. számú határozatában felhívta a tanácsi apparátusban dolgozókat, hogy működési területükön tanulmányozzák a lakossági ügyintézést és az államigazgatási munka egyszerűsítésének lehetőségeit, és kidolgozott javaslataikat a megyei tanács vb-hez juttassák el. Ezemégyszázharminehat javaslat érkezett a megyei tanácshoz, s az értékelés alapján 120 javaslat megvalósítása kormány-, illetve miniszteri szintű intézkedést igényel. A monori járásban Pásztor Antal járási könyvtárigazgató, Romházi László, Péteri vb-titkára, Shmelcz Károly ecseri vb-titkár javaslatait fogadták el és jutalmazták. (k. zs.) A Hazafias Népfront és a járási tanács közös programja A Hazafias Népfront járási bizottsága legutóbbi ülésének második napirendi pontjaként szerepelt a tanácsok és a népfrontbizottságok együttműködése, az 1969-es együttes akcióprogramjuk, a tanácstagok választókerületi munkájának és a választókerületi bitevékenységének zottság irányelvei. Az együttműködési akció- programot a járási népfrontbizottság megvitatta és elfogadta azzal, hogy a programot a februári járási tanácsülés elé terjesztik elfogadásra. Vecsési gondok: Miért kell sorba állni kenyérért? Két üzem — Kevés szakmunkással — Uj gépesítés Hét boszorka — egy ördög Műsoros est a pilisi kultúrotthonban Szombaton vendégszerepeit Pilisen a Szendrei zenekar, s a Hét boszorka, egy ördög című darabot adta elő. A műsor nagyon színvonalas volt, volt benne próza, régi és új magyar slágerek, átköltve mulatságos szöveggel. Biztosan nem bánta meg egy néző sem, aki ott volt. Bármennyire is jó volt az előadás, az ember mégsem érezhette magát úgy, ahogy kellett volna, ugyanis a kultúrterem nagyon elhanyagolt. Kezdjük talán mindjárt a színpaddal. A függönyt csak hosszú húzgálással, ránga- tással lehetett fel-, illetve lehúzni. A színpad mögötti függöny is már erősen foszladozik, kicserélésére lenne szükség. A színpad megvilágítása sem valami ragyogó, mert a reflektorok közül kettő nem égett, ki volt húzva a zsinórja és hosszú csíkban lógott le a színpad felé. A kályhákba ugyan begyújtottak, de mit ér az, amikor az udvari ajtó olyan rossz, hogy jóformán nem lehet becsukni. Ezzel kapcsolatban kell még megemlítenem, hogy ezen az ajtón az előadás megkezdése után ötösével szállingóztak be a fizetni nem akaró egyének, akiknek csak egy kerítést kell átmászniuk, és máris ingyen nézhették az előadást; Mindenesetre jó lenne, ha ezekre a hibákra felfigyelnének az illetékesek is. G. I. A szerkesztő üzenete G. I.- nek: bármikor írhat, írásait a pilisi eseményekről mindenkor szívesen vesszük. MAI MŰSOR Monor: Egri csillagok I—II. Ve- csés: A nő hétszer. Vecsésen két sütőüzemben sütnek kenyeret, egyben pedig süteményt. Vajon elegendő ez? Erről számolt be Záng Imre, a Pest megyei Tanács II. számú Sütőipari Vállalatának igazgatója. A beszámoló szerint a község fogyasztóinak igényét — minimális túlmunkával — kielégítően el tudják látni. A bejáró dolgozók már munkahelyük közelében megveszik a kenyeret — a hct végén a két pékség mégis gondokkal küzd, nehezebben tudja biztosítani a hét utolsó napjaira az igények kielégítését így válik rapszódikussá a kiszállítási idő, ez megzavarja a boltok kiszolgálási rendjét is. A háziasszonyok kénytelenek sorba- állni a friss kenyér megérkezéséig. A süteménytermelő üzem jelenlegi kapacitása is kevés, főképp kifli és zsemle kelne el több, de egyéb sütemény is. Tízféle péksüteményt sütnek, s az úgynevezett nehézvajas termékeket Monorról kell szállítaniuk. Ez még mindig kevés, de a választék bővítése mindaddig lehetetlen, míg a jelenlegi körülmények között dolgoznak. Még mindig kevés a szakmunkás a sütőüzemben, s bár új munkások jelentkeztek a múlt ! évben, a betegeket, a szabad- ' ságon levő dolgozókat pótolni | nem tudják. | A szakmunkás-probléma megoldását a most folyó szakmunkás-továbbképzés talán elősegíti. Vecsésről ugyan csak ketten járnak továbbképzésre — a semminél azonban ez is több. S a termékek minősége? A megállapítás szerint kielégítő, de nem mindenütt. A Kossuth utcai Mestyán féle üzem termelése — így a termékek minősége Is — meglehetősen ingadozó. A felelősségrevonás ez ügyben megtörtént, aminek bizonyos eredménye már mutatkozik is. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának segítségével sikerült megoldani a község üzemfejlesztési problémáját. 1969-ben üzemi rekonstrukciót hajtanak végre a Kossuth utcai üzemben, mintegy ötmillió forint beruházással. Egy hét tonna kapacitású gőzkemencét, s egy FNK 4-es kemencét építenek 1970-ig. Az üzem teljes gépesítésével és a jelenlegi kapacitással tízéves időszakra a fejlődési követelményekkel lépést tudnak tartani. (k. zs.) sűrűn egymás mellé fektetve, magasra rakott egyenes tartá- sú bányafák, amott azokból parketta készül meg szőlőkaró, ezeket a görbéket pedig tűzifának aprítják fel. A lobogó láng pislákolni kezd, inkább füstöl már, mint melegít. A hetykebaj szú, fiatal Horváth Sándor társának, Prigyeni Sándornak hátára segíti a vijjogó hangú Styl- fűrészt, aztán maga is felemeli és máris pöfög a motor, nyüszít a fűrészlap, megbillen, oldalradől az akác, aztán nagy reccsenéssel elnyúlik a fagyos avaron. Percek alatt gallyazzák, darabolják, osztályozzák a fázó kezek, aztán jön, cammogó, lomha mozgással az Sz 100-as, a tuskóba kapaszkodik az öles lánc, nyílik, reped a föld, recseg, szakad a gyökér és máris előttünk a mázsás, ezergyökerű tuskó. A behemót gép kitépte. Azelőtt bizony megizzadt az ember, amíg naponta egyet- kettőt kivett. Lassan a fejsze meg a csákány és a fűrész is múzeumba kerül... Nem sajnálják ezek az emberek ... K. S. MONORON Hangverseny és bál Szombaton este 8-tól 10 óráig lesz a Szivárvány (Hobo) zenekar hangversenye a Monori Járási Művelődési Házban, melyen ismert táncdal- énekesek is fellépnek: Horváth Vilmos, Balázs Boglárka és mások. Jegyek elővételben válthatók Somodi néninél (Monor, Árpád u. 28.) A hangverseny után bál lesz hajnali négy óráig. A vasárnapi ötórai teán az Ezüstcsillag zenekar játszik. így élünk mi... A KÖRZETI ORVOS A TYÚKFARM SZTÁRJA A monori Űj Élet Tsz tyúkfarmján találkoztunk ezzel a hetyke, sarkantyús urasággal, a háttérben szerényen megbúvó tyúkok kakasával. Amint a képen is látható: nem egykönnyen ijed meg a saját árnyékától, a vaku villanásakor sem hátrált — sőt ha lehet ezt mondani egy kényes kakasra: még délcegen ki is húzta magát. Kép és szöveg: P. I. Fehérre festett bejárati ajtó, rajta a névtábla, s a rendelési idő jelzi, hogy ez a ház a község lakóinak közismert épülete. Az orvost mindenki ismeri egy-egy kis faluban — olyan ember, akit szeretnek, s tisztelnek, s akitől gyógyulást, bíztatást várnak. A várószobából a rendelőbe lépek, az éter, s az orvosság szaga valahogy olyan érzést kelt bennem, hogy gyorsan rendeznem kell gondolataimat: ugyan milyen panaszom volt a napokban, nem vagyok-e magam is beteg. A körzeti orvos felesége, mint asszisztensnő fogad, s azonnal felteszi a szokásos kérdést: — Tessék, mi a panasza? A választ már nem is tudom megadni, mert közben megérkezett egy betegétől a férje, s ő is ugyanezt kérdezi. Elmondom jövetelem célját, kissé meglepődik, aztán tréfásan azt mondja: — Szóval a diagnózist ezúttal nem nekem kell megállapítanom. Ám menjünk át inkább a szobába, ott valahogy jobban feloldódik az ember. Kényelmes, szép lakás, modern bútor fogad. — Szóval őszintén? Az életünkről?... Hiszen valóban, rólunk, orvosokról legfeljebb úgy ír csak az újság, hogy éppen melyikünk az ügyeletes. Néhány éve dolgozom az egyetem elvégzése után. Rövid kórházi gyakorlat, s aztán kerültem ide, a községbe. Nős emberként jöttem, a szolgálati lakást az elődömtől örököltem. A bútort már a feleségemmel együtt szereztük. Magamról, magunkról? Elmondok, néhány olyan dolgot, amit kívülállónak nehéz meglátni, amit a közvélemény tévesen tud. Nem vagyunk a társadalom kiváltságos rétege, mint ezt sokan hiszik. Az ember fiatalon bekerül az egyetemre, s ott hat éven át, megfeszített, kemény tanulással alapoz. Ismereteket gyűjt, magába szív mindent, amit később hasznosítani tud. Ez a hat év sokszor emberfeletti munkát igényel, a jegyzetek nem darabszámra mennek, mázsányit is kitesznek. Természetes, mindent megjegyezni, s tudni nem lehet. Nem mindig az a jó orvos, aki a vizsgákon jól felel. Az orvos, itt az életben lesz orvossá — ki előbb, ki utóbb. A vidéki, vagy körzeti orvosnak nehezebb, önmagára van utalva, s az ismereteit a gyakorlat során rögzíti. Ami a leglényegesebb a munkánkban, a következetes, kitartó, lelkiismeretes kezelés, az egyéni felelősségérzet és a betegek iránti szeretet. Ugyanakkor határozottnak kell lennünk, s itt sokszor tévedhet a fiatal orvos. Ha a gyógyítás elemét csak a gyógyszerekben keresi, s nem törődik a betegség kiváltóival, összetevőivel, esetleg bajt is okozhat. Ezért kell nagyon lelkiismeretesen, türelemmel foglalkoznunk minden betegünkkel. Csak így érjük el, hogy a bizalmat megszerezzük, s nekünk elsősorban ezt kell elérnünk. A kórházi orvosoknak könnyebb a dolguk, hiszen ismeretes, ha ott valami- komplikáltabb betegség adódik, konzultációt tartanak az orvosok. A munkaidejük sem áll napi huszonnégy órából, mint sók esetben a miénk. Szabad idő szinte alig van. — Anyagi előny? Igen, de nem olyan mértékben, mint azt sokan hiszik. A kocsi nem minden, és nem is jelent luxuscélt nálunk. A munkánkat gyorsítja, sok esetben életet jelent, vagy fájdalmat szüntet meg. S ha azt vesz- szük, hogy az orvosok munka után szinte alig élhetnek családi és társasági életet, azt sem nevezhetjük luxusnak, hogy néha elmegyünk színházba, vágy szórakozni. A pihenést az olvasás jelenti, a tv és a családi beszélgetések. — Célom? Legalább olyan orvosnak ismerjenek meg és úgy szeressenek, mint elődömet, aki harminc éven át dolgozott, gyógyított, s akinek életéhez valóságos legendák fűződnek itt a községben. Szeretnék egyszer családommal egy hónapra, szabadságom idejére elvonulni a világ zajától, mondjuk a Távol-Keletre. Cseng a telefon — igen, egy várandós kismamához hívják. Mert ez az orvosok élete. Nem szakma, hanem hivatástudat, s a cél, a legnemesebb feladat: segítséget adni. s egészséget a betegnek. — nn—
