Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-23 / 18. szám

Vidámság, két ízben Munkavédelmi totókabaré A Dózsa Művelődési Ház nagytermében, az Ütépítőgép Javító és Gyártó Vállalat, az ÉVIG, a Cipőipari Vállalat és a Május 1. Ruhagyár közös rendezésében ma délután fél ötkor és este hét órakor mun­kavédelmi vidám totót tar­tanak. Az előadást, amelyre a gyá­rak dolgozói hivatalosak, már „egy kis előzetes” tette még érdekesebbé, ugyanis munka- védelmi totószelvényeket adtak ki, amelyeknek boldog nyer­tesei ülhetnek majd a közön­ség soraiban. A műsorban neves művé­szek lépnek fel: Feleki Ka­mill Kossuth-díjas színmű­vész, Madaras Vilma, Csáká­nyi László, Kállay Ilona, Szu­kái Balázs, Vay Ilus és Rom- hányi Rudolf. PEST MEGYEI HÍDLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1969. JANUÄR 23., CSÜTÖRTÖK Nem üres a TÜZÉP-telep Jó szén a dél-nógrádi is Vevőre vár az olcsó brikett A Ceglédi Cipőipari Válla­lat az elmúlt esztendőben a szabászműhely számára vásá­rolt gépeket. Ebben az évben a tüzöde gépesítését vették tervbe. Hat modern, a régi­nél nagyobb teljesítményre képes gépsort állítanak mun­kába. Mint ismeretes, a tüzelő­anyagok közül a magyar bri­kett és tűzifa árát lényegesen leszállították. A város tüzelő­ellátásában az idén sem mu­tatkozott nagyobb zökkenő, a folyamatos áruellátásban ta­lán csak a berentei szén­Nehezen hódít a maxi Divat a gyöngy és a magyaros hímzés HOSSZABB A ZAKÓ A piactéri ruhaszalon mű­helyében az ünnepek és szil­veszter előtt látott csodálatos ruhaköltemények helyett téli és tavaszi női kabátokat lát­hatunk. Megrendelő: a fővá­rosi Kézműipari Vállalat. Igény: különleges fazon, jó minőségű anyag, finom szí­nek. Tehát itt most az úgy­nevezett finom konfekció ké­szítésével foglalkoznak. A szabászasztalokon már láthat­juk a tavaszi divat hírnökét is. De erről beszéljen Varga Károlyné, a szalon vezetője. — Hozott, vagy itt válasz­tott anyagokból és természe­tesen a hazai és külföldi divatlapok segítségével választhatnak fa­zont a divatot követő hölgyek. A tavaszi kiskosztümökhöz, amelyek már évek óta tart­ják rangjukat, bükié anyagot használunk. Míg az alkalmi ruháknál inkább a gyöngy­hímzést alkalmazzuk, az utcai ruháknál és ez mindinkább tért hódít, a magyar motívu­ma hímzéssel készült szövet- ruhák jelentik a divatot Szí­nek: a enciánkéktől a rozsda­barnáig. Fazon vonal: a ruha követi a test vonalát, tehát derékban karcsúsított, a tra­pézvonal deréktól lefelé do­minál. A divatlapokban újból megjelent a klasszikus vonalú kosztüm, ami derékban enyhén karcsú­sított, válltömés nélküli. A ru­hák hosszúsága? Ki-ki korá­nak és egyéniségének megfe­lelően. A „maxi” nehezen fér­kőzik a hölgyek szivéhez, az ilyeneket mutató divatlapokat igen gyorsan átlapozzák ven­dégeink. — Az igaz, hogy mi csak a lányok, asszonyok kívánságá­val foglalkozunk, de azért ne feledkezzünk meg a férfiak­ról sem. A zakó valamivel meghosszabbodott, fazonja szélesen fekszik a mellre. Üj- donság még: a megszokott sötét színeket tavaszra és nyárra a világos színek vált­ják fel. Szalonunk másik új­donsága a több színben ren­delhető orkánkabát és a fagy­álló műbőrből készült fél, há­romnegyedes és egész kabát. (cs—i) A faiskolában már nevelik az új fajtákat Szakkönyv készül a gyümölcstermesztésről A napokban kilátogattam a Duna—Tisza közi Kísérleti In­tézet ceglédi gyümölcsösébe és elbeszélgettem a ceglédi gyü­mölcskultúra egyik nagy út­törőjével: Ungváry Józseffel, aki nyugalomba vonulása óta mint szaktanácsadó dolgozik a kísérleti gyümölcsösben. Múlt évi munkájukról, eredménye­ikről és terveikről érdeklőd­tem. — Az elmúlt esztendőben sokat küzdöttünk a szárazság­gal — mondotta —, de a gon­dos talajmunkákkal, az ok­szerű műtrágyázással elég jó eredményt értünk el. A kísér­leteket és a fajtaszaporítást szolgáló cseresznye-, meggy-, kajszi- és őszibarackfáink jó közepes termést hoztak. Csak az almatermésben következett be jelentősebb visszaesés, amiben része volt az előző, vizes esztendők kártételeinek is. Üj fajták kitenyésztése te­rén, a kajszibaracknál értünk el figyelemre méltó eredményeket, amelyeket to­vábbi kísérletek és felméré­sek után fogunk publikálni. Egyik újfajta őszibarackunk az eddigieknél tíz nappal ko­rábbi érést ígér. — Kitenyésztett új gyü­mölcsfajtáinkat ötholdas kísér­leti faiskolánkban szaporítjuk, és az ott termelt facsemetéket kizárólag állami gazdaságok­nak és termelőszövetkezetek­nek adjuk ki, további kísér­leti nevelésre. A ceglédi ud­varokba és háztáji kertekbe a helybeli, Jászberényi úti fais­kolából lehet facsemetéket kapni. — Gyümölcsösünkben a múlt évben termeltük a Du­na—Tisza közi Kísérleti Inté­zet által kitenyésztett nemes paradicsom fajták magvait is, de a nagy szárazság miatt a kelleténél kevesebbet. Az idén ezeket a munkákat folytatjuk, és emel­lett kísérleti gyümölcsösünk igazgatójával, dr. Nyújtó Fe­renccel egy új gyümölcster­mesztési szakkönyv megírásán dolgozunk, amellyel a tavasz­ra készülünk el. K. L. féléknél volt egy-kétnapos kimaradás, de itt sem azért, mintha a bányák kevesebbet szállítottak volna, mint az el­múlt esztendőkben. A ceglédi TÜZÉP-telep vezetője szerint valósággal divatba jött a berentei szén. ebből is a 28 forintos volt az. amiért sorba álltak a fogyasztók. Pedig volt ennél olcsóbb szén is. Van most is, a tele­pen hegyek magasodnak az olcsóbb és drágább szénfélék­ből. — Van-e elegendő a most olcsóbb magyar brikettből és tűzifából? — kérdeztük a te­lep vezetőjét. — Mind a brikettből, mind a tűzifából kielégítjük az igé­nyeket. A tűzifát sokan kere­sik most, hogy mázsánként nyolc forinttal olcsóbb lett, de ebből is van, és mint ígérték, lesz is elegendő. Mint vásár­lóink is mondják, a fa elég jó minőségű, begyújtáshoz és természe­tesen fűtéshez is alkal­mas. — Akik pedig most az ol­csó szenet keresik, ne csak a berentei után érdeklődjenek. A leszállított árú dél-nógrádi szenet ajánlom, amelynek szintén nagy a fűtőértéke. Karszalagos segítők Cegléden 160 önkéntes rend­őr segíti a közrend fenntartá­sát és segít a közlekedési el­lenőrzésekben. Tavaly 1960 esetben. végeztek ellenőrzést, és szabálysértés miatt 1100 esetben kellett eljárást indí­taniuk az ellenőrzöttek ellen. Lelkiismerettel végzik az ön­ként vállalt szolgálatot, és a lakosság elismeri segítő mun­kájukat. Menő néni Fiatal srác dug­ja a fejét a traxik ablakához. — Képeket ve­szek. Táncdaléne- keseket. Több tucatot tesznek elé. Válo­gat. Mögötte idős néni topog. A fiú rábök az egyikre. — Ezt kérem. A néni előreha­jol. — Ugyan. Bob­by Solo? O már nem divat. Meglepetten for­dul vissza a gye­rek. A néni oktat­ja. — Tudod mit? Tom Jones most a szám! A képek közt turkál. — Ez az, ni! Est vedd, te mafla! A srác fizet. A várakozó barátjá­nak mondja. — Figyeld a né­nit. Milyen menő! Az asszony meg­hallja és nevetve válaszol. — Igaz. Mind­járt — menek. <-yer) MÉG EGY NÉGYES! Ismét gyarapodott a szeren­csés emberek száma Abony- ban. Az alig két hete kifize­tett négytalálaitos lottószel­vényt ugyanis egy újabb kö­vette. A nyeremény: 101 ezer forint, amelyet néhány napja fizetett ki a helyi OTP-fiók. A szerencsés nyertes Vámos Mihály né abonyi lakos, aki hat éve lottózik rendszeresen,' heti négy szelvénnyel és ugyanazokkal a számokkal. A nyertes szelvényt a helyi pos­ta hírlapkézbesítöjétől vásá­rolta. A nyeremény sorsára vonatkozóan a szerencsés asz- szony elmondta, hogy annak egy részét takarékba helyezi, míg a másik részéből kifizeti a házát terhelő adósságokat, gépesíti háztartását és gyer­mekeinek is juttat belőle. Vámosné és fia átveszik a nyereményt. Foto: Gyuráki. Üj munkábalépök Gutenberg kései utódai Cegléden BEMUTATKOZOTT A GRAPHOPRESS A Pest megyei Nyomda Vál­lalat egyike a legkisebb helyi­ipari vállalatoknak. Ceglédi telephelyén alig tizenöten dol­goznak, munkájuk mégis nél­külözhetetlen a város politi­kai, kulturális és kereskedelmi életében. A Szabadság téri — ktsz- műhely, busziroda és kertfal közé szorított — nyomda­üzemben szorgos, tervszerű munka eredményeiről számol­hat be Barak József, a telep­hely — immár huszadik esz­tendeje felelős állásban dol­gozó — vezetője. — Mit jelentett, mit hozott számukra az új gazdasági me­chanizmus első esztendeje? — Elsősorban olyan méretű műszaki fejlesztést, amelyre nem volt lehetőség a megelőző időszakban. Nyáron felszerelték a ceglédi nyomda első számú automata gépét: a nagy teljesítményű Grapho- presst. Havonta 350 ezer nyo­másátlagot értek el az új gé­pen, amelynek előnye, hogy már nincsen szükség kézi be- rakókra. Csak papírral kell ki­szolgálni a nagy étvágyú ma­sinát, és ontja a pontosan nyomtatott fekete és színes nyomtatványokat. A másik gép az év utolsó felében érkezett a Szabadság téri üzembe. Egy korszerű, motorral meghajtott perforá­lógép, amely csökkenti a fizi­kai erőkifejtést, szebb munka­teljesítményt biztosít. Október elseje fordulópont volt a ceglédi nyomdászok életé­ben. Az adottságok megterem­tése után életbelépett a rövi­dített munkaidő. A páros he­tek szombatján nem húzzák fel a redőnyt, csendes a gép­terem. Az elmúlt évben is nyom­tatványok tízezrei kerültek ki az üzemből. Változatlanul itt készült Pest megye valameny- nyi mozijának műsorplakátja, sok-sok hivatali, üzemi nyom­tatvány. A földművesszövetke­zeti áruház megnyitásakor a tv-képernyőn is viszontláttuk a modem, különleges betűk­kel nyomtatott falragaszt. Az új mechanizmus minőségi igénynövekedést követelt: megsokasodott a több színű vagy az arannyal nyomott kiadványok száma. Termelési értékük megköze­lítette a kétmillió forintot 1968-ban jubileumhoz érkezett nyomdászokat köszöntöttek. Fiatal, új munkábalépőkkel népesedett Gutenberg késői utódainak családja. És az er­kölcsi elismerést követi majd az anyagi megbecsülés. Biztos, hogy ők is ott lesznek azok sorában, akik nyereségrésze­sedést kapnak jó munkáju­kért, lelkiismeretes törekvésü­kért. Papp Rezső Előadóművész-szakkör Az órákon is magabiztosabbak Új kísérlet: pantomim elemekkel Dörgedelmesen hangzanak Dózsa szavai a színpadon: „Fel hát magyarok, egy jobb reménységre!” Majd Kossuthé: „Hozzád jövék el derék ma­gyar nép, szegény elárult ha­zám reménye, vára, oszlopa.” S nyolcvan érces torokból fel­zúg, mint a vihar orgonája: „Kossuth Lajos azt izente ...” Még- a tavalyi tanév végén történt ez, a kulturális sereg­szemlék idején. A Hámán Ka- tó-iskola „Hazádnak rendület­lenül” című irodalmi összeállí­tása ezüst oklevelet érdemelt. A műsor szereplői az énekkari tagokon kívül az előadómű­vész-szakkör tagjai voltak. A szakköri munka színessé, sok­oldalúvá teszi az úttörőéletet és egyben hasznosan segíti a tanulást. Különösen igaz ez az előadó­művész-szakkörre. Húsz lelkes taggal — Her- czeg Károlyné vezetésével — az idei tanév elején is megala­kult a szakkör, hogy ápolja az előző év hagyományait. — Valóban előadóművésze­ket képeznek itt? — Az elnevezést nem kell szó szerint érteni — mondja a szakkörvezető. Az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten foglalkozunk előadó­művészettel, de emellett külö­nösen fontos számunkra az értelmes olvasóvá nevelés, az irodalom és anyanyelvűnk alaposabb megismerése, meg­szerettetése. — Milyen eredmények ta­pasztalhatók? — Most éppen a Tanács- köztársasággal kapcsolatos verskötetekben kutatnak. El­hozzák a foglalkozásra, elő­adják és megbeszéljük, jól ol­dották-e meg a feladatot Meg­beszélünk közösen ovasott re­gényeket, vitát rendezünk egy- egy filmről, de nagy gondot fordítunk a helyes, szép be­szédre, a színpadi mozgásra. Újabban a pantomim elemeit is beleszőjük műsorainkba. A szakköri tagoknál néhány hó­nap után határozottabb kiállást, bátor szereplést tapasztalunk a közönség előtt, órán és órán kívül egyaránt — Hol, mikor juthat nyil­vánosság elé a szakkör pro­dukciója? — A tanév során minden iskolai ünnepélyen szerepe­lünk és tavasszal a városi kul­turális szemlén is. A szakkör tagjaiból kerülnek ki az iskola legjobb vers- és prózamondói. Munkánk még eredményesebb lenne, ha volna a városban 14 éven felülieket foglalkoztató hasonló szakkör, tehát ha volna kiktől tanulni, kikkel együtt dolgozni. Kész műso­rok hiányában így a műsor­összeállítás gondjai is telje­sen ránk hárulnak. Szabó A. Az illetékes vinSasza: Ne várakozzanak! A „Nem jön a kéménysep­rő” című január 14-i cikkre szeretnék válaszolni a Puskin utca 16. számú ház lakóinak. Röviden, csak annyit — kedves ügyfelünktől semmifé­le értesítést nem kaptam. A kirendeltségre 9-én, csü­törtökön délután jött el vala­ki személyesen a hibát beje­lenteni és még aznap — 2 órán belül — kiküldtem egy kéményseprőt, hogy a panaszt megszüntesse. Szeretném megjegyezni, hogy az ilyen hibabejelentés érthető, ha a bérlő, vagy tulajdonos egész nap dolgozik, s a kéménysep­rő sorsepréskor nem találja otthon. De aki mindig otthon található, mint a reklamáló előfizető is, az sepertessen ak- , kor, amikor a kéményseprő emiatt megjelenik és ne várja meg mindig azt az időt, ami­kor a lakása a szénmonoxid- tól bűzös és füstös, mert an­nak kizárólag saját maga az oka. Szeretném felkérni a város lakóit, hogyha fűtési zavar vagy egyéb fűtési panasz for­dul elő tüzelőberendezéseik­ben, ne sajnálják a fáradsá­got és keressék fel kirendelt­ségünket személyesen! Eddigi szokásunkhoz híven panaszu­kat a legrövidebb időn belül orvosoljuk. Címünk: Pest me­gyei Kéményseprő és Cserép- kályhaépítő Vállalat kiren­deltsége, Puskin utca 52. Lédeczi Istvánné kirendeltségvezető

Next

/
Thumbnails
Contents