Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-21 / 16. szám

1969. JANUAR 81., KEDD \MMap Mit titkolnak Pifisszentivánon? A múlt héten szerdán beka­nyarodtunk Pilisszentivánon a Pest megyei Vegyi- és Kézmű­ipari Vállalat telepére, vagy ahogy a faluban nevezik, a „ridikülgyárba”. Feltett szán­dékunk volt, hogy két jó fotó­val és húszsornyi írással gaz­dagabban távozunk. Minderre údvözléssel-búcsúzással együtt gyenge órácskát szántunk. Az üzem indulásakor, egy évvel ezelőtt, jártam itt először, s azóta sem zavarta őket la­punktól senki. A rövid órácska helyett azonban két és fél perc múl­tán, kép és szöveg nélkül, ko­mor hangulatban távoztunk. A rokonszenves telepvezető ugyanis a kézfogás után egyik lábáról a másikra állva közöl­te, hogy igazgatójuk engedé­lye nélkül nem beszélgethe­tünk munkájukról, és nem is fotózhatunk. Lenin azt mondta, ami nem megy, ne erőltessük. Ez eset­ben azonban szeretném meg­kérdezni: miért nem megy? A pilisszentiváni üzemben leg­jobb tudomásunk szerint csu­pán sportszatyrokat készíte­nek műanyagból. S ha nem ezt gyártanának, akkor is tökélete­sen érthetetlen. Gondolom, a telepvezetőt felettesei értelmes, a vállalat érdekeit szívén vi­selő embernek tartják. Más­különben nem helyezték vol­na ebbe a beosztásba. Ha pe­dig ilyen ember, feltételezhető, hogy értelmesen válaszolt vol­na néhány kérdésre anélkül, hogy vállalati „titkokat” fe­csegett volna ki. Na, mindegy. Az olvasó két képpel kevesebbet lát, én pe­dig gazdagabb lettem azzal a felismeréssel, hogy a vállalat vezetője nem látta, nem hall­gatta Fock Jenő újévi rádió­televízió nyilatkozatát, s nem ismeri a párt tájékoztatásról szóló határozatát. Mi pedig szegényebbek let­tünk egy nagyon jó, külcsönö- sen gyümölcsöző kapcsolattal, amely eddig lapunkat és a Pest megyei Vegyi és Kézmű­ipari Vállalatot összekötötte. k. m. Heti témánk: a protekció (1.) Akkor és most Az idegen szavak szótára szerint: a protekció befolyá­sos személy nyújtotta — in­kább a személyt, mint az ügyet néző támogatás, segítség, köz­benjárás. Másképp: jogtalan előny juttatása vagy elfogadá­sa. A mi életünkben, történel­mi okok miatt, a protekció kü­lönleges szerepet vitt. A feu­dalizmusban vagy a félfeudá­lis jellegű társadalomban a vármegye az alapvető egység — a vármegyének pedig sem­mi sem drága, bárgyú unoka- öccsök seregének alkalmazása sem. A kapitalizmusban már nem ilyen egyszerű. „Nem elég, hogy magyar vagy, itt dolgoz­nod is kell!’’ — írta fel valaki krétával a húszas években az egyik nagy hollywoodi film­stúdió kerítésére. A gyártulaj­donos esetleg inkább apanázst fizet a saját unokaöccsének, egy kikötéssel: be ne lépjen az üzemébe — mintsem kerékkö­tőnek alkalmazza. De a pro­tekció ott is virágzik, egy-egy ifjú Kennedynek, valamint egy slumosodásnak indult New York-i kerületből származó if­jabb Broumnak esélyei, meg­jósolhatjuk, korántsem azono­sak. A protekcionizmusnak ott különösen a közéletben s a politikai életben van nagy sze­repe — gondoljunk politiku­sok gazdasági, üzleti pozícióba való juttatására, bevonására különböző részesedésekbe. Nálunk huszonöt évvel ez­előtt különösen megnyugtatóan hangzott el, hogy a mi társa­VÁLASZ „A Gregus-ügy" című cikkre A Pest megyei Hírlap, 1968. december 15-i számában „A Gregus-ügy” 'címmeí, terjedel­mes cikk jelent meg Polgár István tollából, Gregus Mi­hály acsai tsz-tag betegsegé­lyezési problémáiról, s rész­ben az elnöki tevékenysé­gemről. Minthogy a riport nem megfelelő állításokat is tartalmaz, kérem az alábbiak közlését: Gregus Mihály termelőszö­vetkezeti tag 1963. december 15-től dolgozott a termelő- szövetkezet irodájában, pénz­tárosi, anyag- és alkatrész- raktárosi teendőket látott el. Olykor-olykor besegített a bérelszámolási . munkák el­végzésébe is. Termelőszövet­kezetünk vezetősége több íz­ben figyelmeztette Gregus Mihályt tennivalóinak jobb ellátására. Végül is a pénztá­rosi teendők alól felmentette — és munkadíjának érintet­lenül hagyásával — csupán a raktárosi munkával bízta meg. Gregus Mihály ez ellen tiltakozott, de a vezetőség újabb alapos megfontolás után kitartott korábbi állás­pontja mellett, s 1968. július 25-én ajánlott levélben hívta fel a munka felvételére. Gregus Mihály ennek elle­nére sem vette fel a munkát, többek között betegségére hi­vatkozott. Ezután a vezető­ség úgy döntött, hogy jelent­kezzék munkára és az egész­ségi állapotával arányban álló teendőket végezze. Köz­ben a munkaköri változás körüli vita alatt egy hónapig, június 15 és július 16 kö­zött betegállományban volt, majd július 20-án a felül­vizsgáló főorvos „leszázalé­kolandó” feljegyzést írt or­vosi igazolására. Ezt az iga­zolást azonban Gregus Mi­hály csak 1968. október 11- én mu'atta be a termelő- szövetkezetben. Az orvosi iga­zolásra a tsz-iroda október 22-én számfejtette a beteg­ségi segélyt. Az összeg kifi­zetését azonban csak no­vember 22-én engedélyeztem, mivel az orvosi igazolás ké­sedelmes leadása miatt vizs­gálat vált szükségessé. Gre­gus Mihály nyilvánvalóan nem szenvedett anyagi hi­ányt, mert csak egy hét múlva jelentkezett a be­tegségi segély átvételére. Va­lótlan a cikkben szereplő az az állítólagos kijelentésem, hogy „ha beteg haljon meg”. Ezzel szemben tény, hogy bár Gregus Mihály személye­sen sohasem keresett meg, sem engem, sem a tsz más vezetőjét segélyezése ügyé­ben, vezetőségünk, de a párt­szervek is többször foglal­koztak Gregus Mihály ügyé­vel. Megjegyzem, hogy már több mint két hónapja nem jelentkezett a termelőszövet­kezetben munkára, orvosi igazolást sem mutatott be, így a jelenlegi tevékenységé­ről sem nekem, sem a tsz. Vezetőségének nincs tudo­másunk. Ugyancsak megjegyzem, hogy mivel két termelőszö­vetkezetnek vagyok az el­nöke, két tsz-ben vettem ki háztáji jogosultságomat, 800— 800 négyszögöl terjedelemben. A termelőszövetkezet sóder­bányájából kitermelt sóder önköltségi árának a tsz-ta- gok általi megtérítését a köz­gyűlés 1968. január 1. nap­ján kezdődő hatállyal ren­delte el. Végezetül kijelen­tem, hogy Gregus Mihály ügyében minden esetben tes­tületi szerv döntött, ezeket a döntéseket nem befolyásolta személyi ellentét. Elvtársi üdvözlettel: Jakus László, az acsai Aranykalász Tsz elnöke dalmunkban ilyesmi nem fe­nyeget. Olvasóink bizonyára hallot­tak már a pedagóguslakás­építési akcióról. Ezt iskolapo­litikai cél hívta életre: a pe­dagógusok, különösen kisebb községekben való, letelepedé­sét szorgalmazza. Az akció 1965-ben kezdődött, s 1970-ig tart. Ahhoz, hogy valaki meg­kaphassa a maximum száz­negyvenezer forintos kölcsönt, tízezer forintjának, és saját telkének kell lennie. A kölcsön rendkívül kedvezményes: ka­matmentes, és tizenöt évi egy helyben tanítás után harminc százalékát elengedik. De csak egyszerű lakásépítésre hasz­nálható fel: az OTP két éve egy monori építkezőnél vissza­vonta, mert az illető villasze­rű házat emelt magának. A kölcsön megítélésénél egy sereg kizáró okkal kell szá­molni. Az igénylő csak ott építhet, ahol tanít stb. Elvi rangsort is felállítottak, pél­dául a pedagógusházaspár, vagy a szakos tanár bizonyos előnyben van. De hogy az ítél­kezésbe minél kevesebb szub­jektív elem vegyüljön, ezért hattagú bizottság dönt: tagjai a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, s a megyéi párt- bizottság munkatársai, azon­kívül a szakszervezet is kép­viselteti magát benne. Az idei évre a bizottság száz­harminc jelentkező közül szá­zat fogadott el. Ezt a listát még módosítaniuk kell — mi­nisztériumi szinten ugyanis az igények csak mintegy hatvan százalékát hagyják általában jóvá. Mihelyt a bizottság eldönti, kik kapják meg a kölcsönt, s kiket utasítottak el, megindul a protekciósok áradata: mindig akad öt-tíz család, amely utó­lag lemondja a kedvezményt — a kérelmezők az ő helyükre pályáznak. Mert van nálunk protekció? Hát persze! P. A. U4 mai nm 1969. január 21, kedd, Ág­nes napja. A nap kél: 7.23, nyugszik: 16.28 ómkor. A hold kél: 9.20, nyugszik: 20.41 órakor. Változóan felhős idő, több helyen további esővel, később havas esővel, havazással. Élénk, helyenként erős északi- északkeleti szél. A hőmérsék­let csökken. A legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 1—mínusz 4 fok között. — A Józsefvárosi Pálya- fenntartási Főnökség 52 bri­gádvezetője tartott értekez­letet tegnap délelőtt. A szo­cialista munkaverseny érté­kelése során az elkövetke­zendő napokban 52 brigád­napló kerül elbírálásra. — Februárban a ráckevei járásban öt helyen (Rácke­vén, Kiskunlacházán, Tökö­lön és Dömsödön) tartanak KRESZ-szabadakadémiát, gépjárművezetők részére. — Hátulról nekiütközött egy személygépkocsinak, amelyet Hrisztov Docso La- zarov 47 éves pomázi lakos vezetett, Budapesten, a Thö­köly úton, Reichard Géza taxisofőr, mivel nem tartot­ta be járművével a követési távolságot. A karambol kö­vetkeztében a személyautó felszaladt a járdára és el­ütötte Matézer Margit 79 éves budapesti nyugdíjast, aki kórházba szállítás köz­ben sérüléseibe belehalt. A taxi a mellette haladó 44-es villamosnak ütközött és uta­sa súlyos sérülést szenvedett. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.20: Baiettzene operákból. 8.50: A tenger könnye. Dr. Fogarasi László előadása. 9.00: Harsan a kürtszó! A Gyermekrádió műsora. 9.43: Kórusok népdalokat énekei­nek. 10.10: Az en könyvtáram. Kovács Mátéval beszélget Koczogli Ákos (ism.). 10.40: Scnubert-zon- goramúvek. 11.00: Iskolarádió. 1. Osztályfőnöki óra a VIII. osztá­lyosoknak. 2. Lnek-zene a II. gimnazistáknak. 11.35: Tánczene. 12.15: Zenekari muzsika. 13.00: A világgazdaság hírei. 13.05: Buda­pest kulturális programjából. 13.06: A rádió Ady-emlékkönyve. Benedek Marcell emlékezése. 13^28: Előadó a szerző (könnyűzene). 14.00: Diákkönyvtár magnószala­gon. Az apostol. Petőfi Sándor el­beszélő költeményének rádióvál­tozata III. rész (ism.). 15.15: Jo­hann Strauss: Reggeli lapok — keringő. 15.25: Daiok és történe­lem. Szél Júlia műsora. Ez az or­szág a mi országunk. II. rész. 15.55: Lakatos Sándor népi zene­kara játszik, Vass József énekel. 16.20: Rádióreklám. 16.25: Rádióis­kola. l. Az emberismeret tudomá­nya. 2. Ösvilági élet hazánkban. 17.05: Merre tart Japán. Tardos Í kndrás előadása. 17.20: „Halak és apírok”. Francia gyermekdalok és népköltészet (hangfelvétel). 17.30: Interjú közügyekben: a társadal­mi tulajdon védelméről. 17.50: Éle­tem, találkozásaim. A mikrofon előtt Szigeti József III. rész. Bó- nis Ferenc műsora. 18.11: Szálasi Ferenc naplója. „Taby Fő Tekin­tetes Ür .. Karsai Elek dr. írá­sa. I. rész. 18.28: Könnyűzenei híradó. 19.30: A Szabó család. 20.00: Századunk mesterműveiből (élő). A Magyar Rádió és Televí­zió szimfonikus zenekarának hangversenye a stúdióban. 21.28: Köszöntő az életre. Beszélgetés Ady korszerűségéről (ism.). 22.20: Lakatos Zoltán népi zenekara ját­szik. 22.50: Meditáció. 23.00: Ba­rokk kamarazene. 0.10: Kirakat mögött. Részletek Cfazman film­zenéjéből. PETŐFI RÁDIÓ 10.00: Muzsikaszó népszínművek dalaiból (ism.). 10.52: A megfiata­lodott bécsi kikötő. Pataki Béla írása. 11.07: Két versenymű. 1. Glazunov: Hegedűverseny, 2. Ra­vel: G-dúr zongoraverseny. 11.48: Földindulás. Schöpflin Aladár publicisztikai írásaioól. 12.04: A dzsessz világa (ism.). 12.54: Há­zunk tája. A Falurádió műsora. 13.14: Wagner: Siegfried-zárójele- net. 18.10: Csendes Don IV. rész. Solohov regényét Makai Imre for­dítása nyomán rádióra alkalmazta és rendezte: Gáti József (ism.). 18.58: A lepecsételt asszony. Részle­tek Polgár—Kristóf daljátékából. 19.28 Kétzongorás művek. l. Járdá­nyi Pál: Szonáta, 2. Bartók Mikro­kozmosz. 20.30: Üj könyvek (ism.). 20.33: Verbunkosok, népdalok. 20.58: „Futószalag mellett...” A „gazdasági csoda” országában. Günter Wallraff nyugatnémet új­ságíró riportkönyvének rádióvál­tozata. 21.30: Tánczene. 22.00: Em­lékezés Sztojanovits Jenő zene­szerzőre. 22.20: Könyvkiadók — könyvtárak — olvasók. Asperján György riportja. 22.35: Mozart: D- dúr zongoraverseny K. 451. URH 18.10: Hanglemezparádé. 18.55: KURSZ RUSSZKOVO JAZÜKA. Orosz nyelvtanfolyam felnőttek­nek. 29. lecke. 19.10: Leopold Sto­kowski vezényli a szovjet rádió szimfonikus zenekarát. Prokof- jev: V. szimfónia. 19.52: A dzsessz kedvelőinek. 20.04: Wagner: Iste­nek alkonya. II. és III. felvonás. Közben: 21.16: Láttuk, hallottuk. Színház- film- és képzőművészet­kritika (ism.). TELEVÍZIÓ 8.05: Iskola-tv. Számtan-mértan (ált. isk. V. oszt.). A téglalap és a négyzet területe. 9.00: Környe­zetismeret (ált. isk. IV. oszt.). A vas. Hogyan készül a kerékpár? 9.55: Történelem (ált. isk. V. oszt.). A görögök vallása. 11.05: Kémia (ált. isk. VII. oszt.). A szénmonoxid és a széndioxid. 13.10 Számtan-mértan (ism.). 14.00: Környezetismeret (ism.). 14.55: Történelem (ism.). 15.50: Kémia (ism.). 17.58: Hírek. 18.05: Minta értékkel. Ipari műsor. 18.35: Esti mese. 18.50: Remekművek titkai. III. A beaune-i szárnyasoltár. 19.10: Kukkantó. 20.00: Tv-híradó. 20.20: A holtak visszajárnak. Tv- film (14 éven felülieknek). 21.55: Goar Gaszparjan énekel. 22.15: Tv-híradó — 2. kiadás. — Ilku Pál művelődésügyi miniszter, aki a magyar— szovjet kormányközi kultu­rális együttműködési bizott­ság negyedik ülésszakának tárgyalásain a magyar kül­döttséget vezette, vasárnap a késő esti órákban Moszkvá­ból visszaérkezett Budapest­re. — Hat éve népi ülnök Nagy Márton gödöllői MÄV- pályamunkás. Hétfőn állo­máshelyén, a gödöllői MÁV- állomáson számolt be a pá­lyafenntartási laktanyában munkatársainak a Gödöllői Járásbíróságon végzett mun­kájáról. — A lakóházi személy- felvonók típuscsaládjának megtervezésére pályázatot hirdet az építésügyi és vá­rosfejlesztési és a kohó- és gépipari minisztérium. A pá­lyázati kiírást január 20-ig vehetik át az érdeklődők Budapest, V. Beloiannisz ut­ca 2—4, földszint 6. alatt. — Országgyűlési képvise­lő fogadóórái és beszámoló­ja. Turjánszky Mihály ma délután 17 órától 18 óráig fogadóórát, 18 órától beszá­molót tart Szigetcsépen. — A hidrotermális és me- taszomatikus jelenség a váci Naszály nyugati részén cím­mel tart ma előadást dr. Vi­tális György és Hegyi Ist- vánné Budapesten, a Tech­nika Házában, a Magyar Hidrológiai Társaság ülésén. — Az aggteleki cseppkő- barlangban 400 méter hosz- szú mesterséges föld alatti tavat alakítanak ki a „Szín­házterem” és a „Libanon hegy” közötti széles szikla- üregben — csónakázók ré­szére. — Üj nevet kért a Vas megyei Tormáspuszta. A Csepregtől hét kilométerre fekvő, mintegy 500 lakosú településre már nem illik a „puszta” név, s kérik, vál­toztassák lakóhelyük nevét Tormásfalvára. Együttesből házasodtak Szecsői szombat este Kedves ismerősökkel volt ta­lálkozásunk, s hogy mennyire kedvesekkel, azt bizonyára szükségtelen különösebben ma- gyarázgatni. Elég ennyi: a Mit ér nekünk hat vármegye című vetélkedő egy csapásra orszá­gos hírűvé lett együttese tag­jairól, a tápiószecsőiekről van szó. Népviseleti bált rendeztek szombat este. Ennek a műso­rát adták a vetélkedőn kitűn­tek. Fellépett az a negyven, tehetséges fiú és leány, akik a tánccsoportot alkotják. És tap­soltunk a — már bocsánat, de így hívják — vénasszonyok énekkarának. Szólista is szere­pelt. Magyar népdalokat adott elő Lestyi Margit, aki a Nyí­lik a rózsa vetélkedő három és fél ezer részvevője közül tűnt ki. Ez volt az est egyik része. A másik is kellemes meglepe­tést hozott. Átadták a kiváló együttest megillető oklevelet, a Magyar Rádió és Televízió, valamint a SZÖVOSZ elisme­résének bekeretezett bizonyí­tékát. Beszédek hangzottak el, a szónokok méltatták a sze­replők munkáját, művészetét, a népfront helyi bizottságának és az fmsz vezetőinek áldoza­tos segítőkészségét. Végtére: a sikernek méltán részese e két — tömegszervezet is. S aztán következett a bál. Az ősi szecsői viseletbe öltö­zött lányok és fiúk ropták — a csa-csa-csát, meg a még mo­dernebb táncokat. Az idősebb asszonyok kara pedig körbe­ülte a művelődési ház nagy­termét, s bíráló szemmel fi­gyelte az ifjabb generációt. Az énekkar alapító tagja, Czakó Jánosné mondta: — Húsz éve vagyok tagja az együttesnek, csak a hatvan- egyedikbe léptem, gondolom, még vagy húsz évig elénekel« getek. De 1932 óta az egész családom idejár. Mind az öten. És az ki ne maradjon: innen nősült a fiam, innen ment férjhez a lányom... — És ez miért ne maradjon ki? — Bővíteni akarjuk a vén­asszonyok karát, aztán ha ilyesmire is gondolunk, talán könnyebben jutunk új szerep­lőhöz. Nos, talán ez is vonz: már­ciusban filmre veszi a tv a szecsőiek nagyszerű műsorát. Sz. Halál az utakon Teherautó-HEV-karambol Árokba borult a lopott kocsi Halálos kimenetelű karam­bol történt vasárnap Pomáz közelében. Egy sorompó nél­küli HÉV-átjáróban figyel­metlenül, körültekintés nélkül vezette a Tejipari Szállítási Vállalat teherautóját Kovács Károly, aki csak az utolsó pil­lanatban vette észre, hogy sze­relvény közeledik a síneken. A HÉV-vonat belerohant a te­hergépkocsiba, melynek 25 éves vezetője sérüléseibe a helyszínen belehalt. A két ko­csikísérő, a 26 éves Vida Jó­zsef és gz ugyancsak 26 éves Erdélyi Gusztáv könnyebben megsérült. Kőcser közelében Demeter János 44 éves helyi mezőőr feltehetően ittasan vezette motorját, amellyel megcsú­szott és felborult a síkos úton. Demeter a kórházban belehalt sérüléseibe. Árokba borulással végződött egy hattagú társaság „sétako­csikázása” Pilisszántó közelé­ben. Güth Lőrinc 19 éves bu­dapesti gépkocsivezető vasár­nap este a VI. kerület egyik utcájából ellopott egy Moszk­vics gépkocsit, amellyel ötöd­magával autókázni indult a főváros környékére. Güth itta­san és nagy sebességgel vezet­te az autót, a község határá­ban elvesztette uralmát a jár­mű felett és beleborult egy vizesárokba. Güth és öt uta­sa, Farkas Imre 26 éves sár­bogárdi. Szabó István 20 éves budapesti, Baksa Józsel 19 éves pilisvörösvári és Balog Jolán 20 éves izsáki segéd­munkás, valamint Baksa Ilo­na 17 éves pilisvörösvári lakos könnyebb sérülést szenvedett. Güth Lőrincet a közlekedés­rendészet őrizetbe vette. Tarr Márta január 17-én el­hunyt. Temetése 24-én 2 órakor lesz a monori községi ravatalo­zóból. A gyászoló család nevé­ben dr Tarr László. 55 Heves megyei Lapkiadó Vállalat, Eger, Beloiannisz u. 3. Tel.: 24-44. Hirdetési díj' betűnként és naponként 2,— Ft.

Next

/
Thumbnails
Contents