Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-19 / 15. szám

ft

1969. JANUÁR 19., VASÄRNAP

Börzsönyi

favágók

Innen még senki sem ment nyogdíjba

Fehér a völgyben futó út, a, hegyoldalt egyre ritkuló erdő borítja. Most ott fenn, az ormon, egy méltóságteljes faóriás megremeg, s eldől a vén cser.

Mert ezek a fák is állva halnak meg, de a nagymarosi erdészet kóspallagi kerületének munkásai döntik ki és darabolják fel őket.

Az út mentén ölfarakás, szinte mértani rendben, kéreg- telenített hasábokból. Mögötte, védve a széltől, tűz pislákol, és ezt a gyatra meleget ülik körbe az ebédelek.

Az erdész, Várkonyi Tamás, brigád vezető mondja:

— Ebből lesz majd az újság, papírcser ez mind, naponta száz köbméternyit termelünk ki.

Ez a brigád kéregteleníti a rönköket, s aztán darabolja hasábokra. Remekül keresnek, néha felül az ötezren, de irtózatosan nehéz munkát végeznek. Csak erejük teljében levő férfiaknak való.

— Innen még senki sem ment nyugdíjba — mondta Várkonyi, és rábólintanak a többiek.

Télen és nyáron egyaránt vasszánokon húzzák ide le a rönköket az izmos erdészlovak onnan fentről, a hegyoromról, ahol Laboda Lajos brigádvezető felügyelete alatt dönti és darabolja a másik csoport a fát.

Költői túlzásnak hat, de valóban így van, ezekkel a fejszékkel borotválkozni lehetne. Persze, azért inkább illik hozzá a kéreghántás, mert ugye mégis...

Nem a forgalmat kei! csökkenteni- a gondatlanságot kel! felszámolni

Beszélgetés Csípés István rendőr alezredessel

A FRISSIBEN ELKÉSZÜLT STATISZTIKA, AMELY CSÍPÉS ISTVÁN RENDŐR ALEZREDES ASZTALÁN FEKSZIK, NEM TARTOZIK AZOK KÖZÉ, MELYEKRE BÜSZKÉK LEHETÜNK. AZ ELMÚLT ÉV BALESETI MÉRLEGÉRŐL BESZÉLGETÜNK A MEGYEI RENDÖR-FÖKAPITÁNY- SÁG KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI OSZTÁLYÁNAK HELYETTES VEZETŐJÉVEL.

— Annyiszor emlegetjük megyénk „speciális” helyzetét. Mit jelent ez a közlekedésben?

— Megyénkén át számos igen nagy forgalmú országos főútvonal vezet Budapestre. A megyei gépjárműpark mozgásán kívüi többek közt azt is figyelembe kell vennünk, hogy tíz- és tízezer hazai és külföldi jármű számára „átjáróházként” szolgálunk. S ez természetszerűleg befolyásolja a balesetek alakulását.

— Hány baleset volt tavaly?

— összesen: 2476. Sajnos, több, mint 1967-ben, 18,2 százalékos az emelkedés. Rögtön részletezném is, a balesetek okozói közül 1390-en Pest megyei, 651-en budapesti és 311-en más megyei lakosok voltak. Százhuszonnégy esetben okoztak balesetet külföldi állampolgárok.

— Elrettentőén magas számok.

— Mi is azt mondtuk, mikor megláttuk az összegezést. S ezen belül még elszomorítóbb, hogy jelentősen nőtt a halálos balesetek száma. TaI valy 91 ember halt meg az j utakon, és hatszáznegyvenöten — jóval többen, mint az előző évben — szenvedtek súlyos sérülést. Emellett már csak utolsósorban jegyzem meg, hogy a balesetek okozta anyagi kár is nőtt másfél millió forinttal — nyolcmillióra.

— A statisztika alapján szinte térképszerűen rögzíthetjük a megye balesetveszélyes gócait. Melyek ezek?

— Legkedvezőtlenebb a helyzet a gödöllői járásban — mondja az alezredes. — A2 üt történt 319 baleset egyik oka a

3- as főút építkezésével járó rendezetlenség. Több baleset fordult elő a nagykátai, mono- ri járásban s a Nagykőröshöz tartozó területen. Lényegesen nem emelkedett a statisztika a budai, ceglédi, dabasi, ráckevei és váci járásokban. Egyedül a szobi járásban tapasztaltunk csökkenést. Érdekes és főleg a jó útviszonyoknak tudható be, hogy kevesebb baleset történt az M 1-es, M 7-es, a

4- es, valamint az 5-ös főutakon. Képzeletbeli térképünkön az említett 3-as főúton kívül a

Az imént ismét ledőlt egy nagy fa, a motorfűrész most már játszi könnyedséggel gallyazza és darabolja. Persze, köny- nyű a motornak, de nehéz kezelőjének.

Foto: Gárdos

PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ FÜZETEK

Az idén több mint 180 000 fiatal végez az általános iskolák VIII. osztályaiban. A középiskolákban összesen 65 700

— a gimnáziumokban 34 000, a szakközépiskolákban 31700

— fiatalt vesznek fel, a szakmunkásképző iskolákban pedig 85 ezren folytathatják tanulmányaikat. Így végeredményben a végzős általános

FELVESZÜNK

víz-, gázszerelőket,

épületbádogosokat, tető- és hőszigetelőket, segédmunkásokat.

Egy műszakban dolgozunk, csak Budapesten.

SZABAD SZOMBAT.

Vidékieknek az utazási költsége! téritjük.

JELENTKEZÉS:

Bp. V., Arany János u. 18. Telefon: 113—404.

iskolásoknak 82—83 százaléka tanulhat tovább. Ezenfelül a gyors- és gépíróiskolákon 4000—5000, és az egészségügyi szakképzésben 2000 fiatalnak nyílik alkalma tanulmányainak folytatására.

Az összességében kiegyenlítődést mutató továbbtanulási arányok azonban a gyakorlatban eltolódnak, miután a népszerűbb iskolákban és szakmákban még mindig a szükségesnél több a jelentkező. Az általános iskolák februárban megkezdik a jelentkezési lapok továbbítását a közép- és szakmunkásképző iskolákba. A tapasztalatok szerint azonban gyakran kellemetlen következményekkel járhat, ha a szülők a jelentkezési lap első és második helyén is egyformán divatos pályát, iskolát jelölnek meg. így a jól tanuló fiatalok továbbtanulási esélyeit is csökkentették. Biztonságosabb és ésszerűbb módszer tehát, hogy a második helyen már valamilyen kevésbé keresett intézménybe kérik a felvételt.

A továbbtanulás helyi lehe- \ tőségeiről valamennyi megye i pályaválasztási tanácsadó fü- ‘ zetet adott ki.

Az utolsó munkaév

— Ezt az évet a szokásosnál is vidámabban kezdtem. Majd elrepedt a pohár, úgy odakoccintottam a többiekéhez a Himnusz után. Arra gondoltam, még' néhány hónap, és szervusz, világ, nyugdíjba megyek. Az utolsó munkaévem lesz ez a mostani.

Arca feszes, gyűrődéstelen. Talán pirosán pufóksága simítja el előtűnni akaró ráncait. De az is lehet, hogy aki örökké virágok között él, azon nem fog az idő. Szellő Mihály ugyanis kertész. Immáron negyvennyolc esztendeje.

Séta a virágok között

Tágas üvegházban járunk, magas fák között, az ország legnagyobb babérrengetegében. Odább terebélyes pálmák sorakoznak, lombsátruk ösz- szeér. Liliputban sétány lenne alattuk.

Két kisebb üvegházba is bekukkantunk ... Cserepekben csücsülő növénykék. A zöld száz és száz árnyalata olvad egybe a bársonyos bordóval. Amott, egy fél asztalnyi területen, megbomlik a színharmónia: virágok módjára sárga levelecskék virítanak. Pe- perómiák. A sarokban mintha piros zebrák csoportját fedezném fel. Pileák. Csíkos leveleiket a fény felé fordítják álmodozón.

— Hát tessék, ez a Fővárosi Kertészeti Vállalat díszítőüzeme — hajlik meg a séta végén Szellő Mihály. — Az intézmények, vállalatok tőlünk kérnek kölcsön ünnepségeikre, rendezvényeikre dísznövényeket. És mi megyünk. viszünk nekik.

Misi mint mindenes

— Csaknem fél évszázada egy munkahelyen! Hogyan telt el ez a hosszú-hosszú idő?

Ügy látszik, életünk legjelentősebb eseményeinek dátumai elfelejthetetlenül be- lénkrögződnek. Azt például, hogy 1921. április 21-én lett a FŐKÉRT dolgozója, Szellő Mihály gondolkodás nélkül, azonnal kivágta.

— Tizenkét éves voltam, és mindenki csak Misinek szólított. Mindenes szakmát tanultam a Vágány utcai telepen. Kapáltam, gyomláltam, mikor

j mit kívántak tőlem. Még a I lovakhoz is értettem. Aztán,

11932-ben, növényápoló lettem. Nagy dolog volt az, kérem, akkoriban!

2avárbá, ejtő Yáülán^, áYhlnt ez a testes, mackójárású ember ' pillanatra elérzákériyül. Hátat fordítok neki, s néhány tőzeggel teli eternittálat vizsgálatok, melyekbe szükség | esetén, ha megrendelés érke- I zik, virágokat ültetnek. Mikor i újra szemtől szemben állunk, már ismét mosolyog.

— Díszíteni jártam, mint most. Csak akkor a Nemzeti Lovardát, a Városházát, a pesti és a budai Vigadót csinosít- gattam. Bálok, fogadások mindig voltak, bár én azokról csak a megrendelések révén értesültem.

Dupla ebéd

Tizenkilenc éve, amikor a virágszaküzleteket államosították, már Mihály volt a neve. A • nemzeti ünnepeken muskátlit meg hortenziát hordott a tribünökre. S ha külföldi vendég érkezett, akkor nem nélkülözhették, s olyankor neki is ugyancsak kijutott a változatosságból.

— Egyszer, ezt sose felejtem el, az egyik baráti állam elnöke látogatását vártuk, de olyan izgalomma!, hogy a fogadtatásáért fele'ős személyek elfelejtették, hol kell majd őt üdvözölni. így aztán azt sem tudták megmondani, hová vigyük a dísznövényeket: a Nyugati pályaudvarra-e, a Gellert Szállóba-e. vagy a követségre? Hát először elvittük a Nyugatiba Vártunk. „No. emberek —.

| szólalt mag jó sokára egy , százados —, jöjjenek, ebédel- \ jenek meg, aztán megyünk c Gellértbe” Úgy is lett. Jói belaktunk. Ingyen, természetesen. A GeMértben ugyanaz megismétlődött, ami a Nyugatiban, a „no, emberek, jöjje- nek”-et, meg az ebédeltést is beleértve. Végül azért mégis lerakodtunk a lovas kocsiról ... Elég nehezen ment. mert a dupla ebéd szokatlan volt a lapos hasunknak.

Sok más furcsaság Is megesett még Szellő Mihállyal, s miközben idézte barátai, munkatársai szavait, belekeverve azo.iha saját nevét, egyre

többször mondott Miska bácsit a Misi és a Mihály helyett.

— Csák a megszólítás változott, egyébként az esztendők- -múlták észrevétlenül.

Gyengéden végig^imít”'1 égy pálmalévelet.

— A Vágány utcából a díszítő üzemmel együtt jöttem ide, az Amerikai útra... Még most sem esik nehezemre a felkelés, pedig negyed ötkor visít a vekker. Hiába, hosszú az út Üllőtől a Nyugatiig. Még jó, hogy nem egyedül teszem meg, együtt élem a községbeliekkel ezt a vándoréletet. Ha hiszi, ha nem, az üllői vonatról csak a pap hiányzik, meg a tanácselnök, a többi mind velem zötyög.

Ma a Franigepón utcából hozta haza, az egyik ottani intézménytől, a kölcsön adott ciklámeneket.

— Szegények, nem szeretik a meleget. Mind lekókadt. Leszedtem róluk az öreg leveleket, meglocsoltam őket, egy kis zsineggel összekötöttem a bokrukat. Mert holnap ismét útnak indulnak, valahova Fest

I másik felibe.

Uj élet izgalma

Nemsokára már csak Üllőn, saját kertjében gondozza a növényeket Szellő Mihály.

— Majd fáradjon ki hozzánk tavasszal vagy nyáron, meglátja, milyen szépek. Kötök egy olyan gyönyörű csokrot. hogy a nyakába ugrik e felesége, ha meglátja .. Hogy nincs felesége? Annál jobb! Valaki azért csak akad akit megörven d eztet hét.

Hangjában árnyalata nincs a nyugdíjba menők szomor- kásságának. Inkáb egy új élet kezdetének, izgalma vibrál benne. Bizonyára mégiscsak a virágok között eltö’.- tött élet titka lappang Szellő I Mihály mögött.

Elnéztem még egy darabig. Percek múlva befejeződött a munkaidő. Mindent rendbe rakott maga körül. M m ha holnaptól már a szabadságát élvezné.

— Miska bácsi mindig ilyen gondos — mondja Ben des Gá- borné üzemvezető. — Fő is a fejünk, ki tud majd helyébe állni.Polgár István

I Vácra vezető 2-es főútra ten- j ném ki a „veszély” táblát. A j balesetek zöme azonban a szá- I mozatlan mellékutakon következik be.

— Készíthetünk időtérképet

is?

— Pontosan kimutattuk,

j hogy a balesetek nagy része — | kb. 1200 — 14 és 22 óra kö- I zött történt, éjszaka — érthe- i tőén — kevesebb, mindössze

242.

— Az okok, gondolom, túlságosan is jól ismertek.

— Igen, de úgy látszik, még mindig nem eleget beszéltünk, írtunk róluk. Bár csökkenő tendenciát mutatott tavaly, még most is az első helyen szerepel a gyorshajtás. Ezt követi sorrendben a szabálytalan előzés, az elsőbbség meg nem adása és a szabálytalan kanyarodás. A legtöbb szerencsétlenség a személygépkocsivezetők hibájából adódott, utánuk a motorosokkal, teherautósokkal és kerékpárosokkal volt legtöbb bajunk. A volán mögött ülők nem ismerik eléggé a szabályokat

— A statisztika ilyen mérvű

növekedésével szemben mit

tehet a közlekedési rendőrség?

— Sokat, de persze, nemcsak rajtunk múlik, hány baleset történik. URH-s kocsijaink a főútvonalakat járják, gyakoribbá tesszük azonban az ellenőrzést a mellékutakon is, ahol közrendvédelmi állományunk tagjai látják el egyébként ezt a feladatot is. S ha kell, a szabályok megsértőit továbbra is figyelmeztetjük vagy megbírságoljuk, akkor is, ha nem történt baleset. Az engedély nélkül vezetőket, a KRESZ-t durván megsértőket például 3000 forintig terjedő bírsággal sújthatjuk. Valamennyi járművezetőnek meg .keil,., értenie, ezt a szigort, .amelyre végső, soron önmaga ?vagy: inások életének védelme

miatt van szükség.

— A hatásos megelőzésnek

mik a módszerei?

— A balesetelhárítás nemcsak rendőri ügy. Szerte a megyében számottevő segítséget nyújtanak nekünk az önkéntes rendőrök, és sokat köszönhetünk a munkásőröknek is. Most szervezik újjá a megyei közúti balesetelhárítási tanácsot, amely az eddiginél szélesebb alapokon kíván működni. Nagy lendületet ad ennek a munkának idén a megyei tanács pártfogása és anyagi támogatása, valamint a tömegszervezetek bekapcsolódása. Már eddig is szép eredményeket ért el a KBT, elég talán, ha a százezer általános iskolás vagy a több mint tízezer lovaskocsi-hajtó KRESZ- vizsgáztatását említem. A közlekedésrendészet közreműködésével, a KISZ bekapcsolódásával a megyei KBT új kezdeményezése 1969-ben. hogy segédmotorokat ad kölcsön gimnáziumoknak -r- most éppen Nagykőrösön és Vácott —. ahol a fiatalok tanfolyamon sajátíthatják el az elméleti és gyakorlati közlekedési ismereteket. Ötven helyen, városokban, községekben kezdődött KRFSZ-szabgdakadémia. De az üzemekbe, gyárakba, szövetkezetekbe is be akarunk ..hatolni” az előadásokkal. Példamutató kezdeményező a Százhalombattai Kőolaifiro- mító Vállalat, ame'v saját dolgozóinak külön közlekedési tanfolvamokat rendez, össze- foela’va: a rendőrség számít a társadalmi segítségre, amely a mindennapok wakorlatában lehet és reméljük, lesz is eredményes — mondta beszélgetésünk végén Csipes István rendőr alezredes.

Mindehhez még tegyük hozzá: nem törvényszerű a balesetek növekedése. Még akkor sem, ha négy év alatt sokat gyarapodott — több mint 30 ezerről közel 52 ezerre — Pest megye járműállománya. Nem ezeket a számokat, hanem az emberi gondatlanság statisztikáját kell csökkenteni.

Szitnyai Jenő