Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-18 / 14. szám

A síkos járdákról Vigyázzunk egymásra Még 1965-ben jelent meg Vecsés község , 1-es számú rendelete, mely a köztisztaság­ról szól. A rendelet értelmé­ben az ingatlan használója köteles az ingatlannak megfe­lelő járdaszakaszt télen a hó­tól letakarítani, a síkosság el­len pedig hamuval, apró sze­mű salakkal leszórni. Ahol kiépített járda nincs, ott az ingatlan mentén leg­alább másfél méter széles te- rületsávot kell gyalogjárónak tekinteni és ennek megfele­lően Ksztán és balesetmentes Sftapotban tartani. •VIDÉK A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 1}. SZÁM 1969. JANUÄR 18., SZOMBAT Fásítás, parkosítás Pilis szépítési tervei Aki az alábbiakat nem tart­ja be, szabálysértés miatt 100 forintig terjedő pénzbírsággal sújtandó. A szabálysértési el­járást azóta módosították, a szabály ellen vétőket a helyi tanács fogja megbüntetni. Eddig a hivatalos rész. Amit mi teszünk hozzá: az ember­társaink iránti figyelmesség, mások megbecsülése vezessen bennünket, amikor járdánkat, a házunk előtti útszakaszt fel­szórjuk, rendben tartjuk — ne csak a büntetéstől való fé­lelem. (pápay) Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Balogh Sán­dor, Monoron: dr. Pénzes Já­nos (egészségház), Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Nagy Lajos tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a fő­téri, Vecsésen a János utcai. Január 7-én, a pilisi tanács vb-ülésén a község fásításáról és parkosításáról volt szó. A végrehajtó bizottság 1969. évi tervjavaslatában 30 ezer fo­rintot javasolt a fásítási, par­kosítási célokra. Kellett is, hi­szen a község szépítése eddig alaposan háttérbe volt szorít­va, s most sok a pótolni való. Sajnos, a feladatokat a szük­séges anyagi fedezet hiányá­ban csak fokozatosan, több éves távlatban lehet megol­dani. Az első lépéseknél is fon­tos részletes tervet készíteni, hogy a feladatokat megfele­lően csoportosíthassák, s a megvalósításba olyan szak­embereket is be kell vonni, akik igazán értenek a dolgok­hoz. Mezőgazdasági, építési, képzőművészeti területen jártas szakemberre van szükség elsősorban. Meg is alakult — azaz most • • Milyen lesz Üllőn a házasságkötő terem A cifra mintás nagy perzsa- szőnyeg a Szovjetunióból szár­mazót, a hosszú, bíborszínű kókuszszőnyeg is külföldön készült, az utcai front ablak­sorát borító, hófehér nylon­függönyt is varrják már. A terem harmadrészét elfoglaló dobogót, fényesre csiszolt par­kettából készíti Holczman mester, erre kerül az az emel­vény, amelyen helyet kap a modern vonalú asztal, ahol a házassá gkö fcés történik, az anyakönyvvezető és az ifjú pár. Mindezt nagy fényességű reflektorok világítják meg. Huszonhatezer forintba ke­rül a házasságkötő terem át­alakítása Üllőn — tájékoztat Lehoczky Károly, a vb.-titká- ra, aki elmondja még, hogy a csillogó drapériával kiképzett és ízlésesen dekorált hátteret rejtett lámpák és érdekes for­májú díszgyertyák fénye vilá­gítja meg. A nagytermet ket­tészelő, szétnyitható ajtó meg­szűnik, a farészt is drapériák­kal díszítik, és a hosszú kó­kuszszőnyeg alatta egész az udvari lejáratig fut, A szertartás alatt a legszebb zeneszámok, kórusrészek csen­dülnek fel. Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt év 76 házasságköté­séből már 34 társadalmi jelle­gű volt. Bátran állíthatjuk, hogy a február elejére elkészülő há­zasságkötő terem a járás leg­szebbje lesz. (kiss) A juhásznak jól megy dolga... Terelés vakkantás van alakulóban — egy köz- ségszépítési bizottság, s az 1969-es községszépítési tervet már a bizottság tagjainak vé­leménye és meghallgatása alapján készítették el. A szépítési program meg­valósítását a legforgalmasabb területen kezdik el, így a legelső tennivalók közé tarto­zik a központi park munkái­nak befejezése, ezt követi a vasútállomás és a park közöt­ti útvonal, s az itt levő terek rendben tartása. A pilisiek szeretik a parkot, szívesen időztek itt a nyáron. Fenntar­tása azonban évről évre anyagi fedezetet igényel, s nemcsak ennek biztosítása szükséges, de a park további bővítése is. Szükség lenne egy játszó­térre — a tervben szerepel is ennek megépítése. A fásítási program is a szépítéshez tartozik. A múlt évben a Rákóczi úton gömb­akácokat ültettek, s amelyik nem pusztult el a szárazság­ban magától — azt felelőtlen emberek kitördelték. A pótlás bizony pénzbe kerül, s az em­berben akaratlanul is felme­rül a kérdés: vajon az új cse­metéknek is ez lesz a sorsa? A tervben mindenesetre sze­repel a Rákóczi úton kipusz­tult (és kipusztított) gömb­akácok pótlása, s az út jobb oldalára sövény kerül — a műúttól a vasútállomásig. A Vatyai úton, a kitermelt fák helyére az utca teljes hosszá­ban rózsaakácokat telepítet­tek. \ Fásítják a Rákóczi úti park és a Dánosi út kö­zötti területet is, úgy, hogy az a rész a park folytatása lesz. A piactéri iskola előtti te­rület parkosítási munkáiba, s a fenntartásba az iskolát is szeretnék bevonni, s talán a tsz-ek és a lakosság is segíte­ni fog. Reméljük — hiszen az ő érdekük elsősorban — hogy Pilis szebb lesz rövidesen. Számtalan feladat vár még megoldásra — pél­dául a piactéri iskola ivóvízzel való ellátása. Vízvezetéket kell építeni, s egy csapot biztosítani erről a vezetékről a park locsolásá­hoz. Szépek a tervek — az idén nem kerülhet megvalósításra minden, anyagi fedezet hiá­nyában. Néhány év azonban minden bizonnyal meghozza a sikert — s nemcsak a mu­lasztásokat pótolják, hiszen szép községben élni is szebb. k. zs. Öt mázsa torma - telefonon Cseng a telefon. A kagyló zúg, zúg, sehol egy hang, s már éppen le akarom tenni, amikor valaki belesikolt a fülembe: várjon! Jó, mondom, várok, ezen ne múljon semmi. Röpke hangzavar, aztán egy női szoprán: „valaki bement a fülkébe, én nem tudom, mi van?" Én sem, esküszöm. Az­tán egy férfihang tájszólással: „Kérem, én voltam bent teg­nap és kommendáltam öt má­zsa tormát!" Úristen! — gon­dolom. — Minek a szerkesz­tőségnek öt mázsa torma? És gyorsan közbevágok: Elnézést, ön a szerkesztőséget hívta? nélkül Néma csend. Aztán kattogás, zúgás, újra süket csend, majd váratlanul: „...és Cegléd né­pének nem kell a torma!” Cegléd népének ... Vajon mi közöm van nekem ehhez? ......pedig én kommendáltam ö t mázsát, de a Mezőker ...” Érzem, hogy zúg a fejem. Megint csend, valaki rikolt, hogy „tessék várni", majd új­ra „... öt mázsa torma!" Le­tették. Vagy szétkapcsoltak. Én ma éjszaka nem tudok aludni. Lehet, hogy holnap és holnapután sem. Fáj, hogy ta­lán az életben nem tudom meg, ki volt a titokzatos tele­fonáló, és mit akart azzal az öt mázsa tormával, ami nem kell Cegléd népének? Kérem, sajnáljon meg és jelentkez­zék. Tormát ugyan nem tudok eladni — de legalább nyug­tom lesz! (koblencz) Átvágunk az erdőn, mert azt mondták a tsz-ben, valahol er­re találjuk meg a juhászt, A fák között csak itt-ott látsza­nak hócsomók, csíp még a hi­deg, de tavaszízű az idő. Ma­gamban dúdolom, hogy „A juhásznak jól megy dolga”, s feltett szándékom, hogy amint megtalálom a juhászt, meg is kérdem tőle: valóban jól megy dolga? Nehezen akadtunk rá, egy káposztaföld közepén állt, kö­rülötte kisebb tálkákban a birkák. Négyszáz van belőlük, nyáron kiszabott legelőre hajt­ják őket, s télen mindig oda, ahol éppen harapnivalót talál­hatnak. A juhász, Kovács György, cseppet sem hasonlít egy dalbeli gubás, kampósbo- tos juhászra. Sofőrbundában, svájcisapkában áll — csak a természete a „pusztai embere­ké”. Alig hallani szavát. Igaz, kivel is beszélne egész álló napon át? S a csendet meg­szokja az ember... — Ha egy csomóba terelné a birkákat... — kéri a fotós, hogy jobb le­gyen a kép, s a juhász ránéz a kutyára. Halkan szól: Kerítsd őket! S az okos kis puli őrült iramban fut kört, szempillan­tás alatt együtt vannak az ál­latok. Csöpi és Bobi hűséges segítőtársak. Bobi a néma ku­tya, „munka” közben egy vak­kantás nem sok, annyit sem hallat. — Nem unatkozik? — kér­dem a juhászt, s mindjárt öt­letet is adok: jó lenne egy tás­karádió ... — Akkor nem tudnék figyel­ni a jószágra. — Hát a kutyák? Elvégzik, azok. — Egy ilyen terelés, mint az előbbi, húsz forint kárt jelent. Kizökkenti az állatokat, idege­sek lesznek, nehezen csillapod­nak. Szóval mégiscsak szóbeszéd a birkatürelem ... — S hogy megy a juhász dolga? Mennyit keres? — A termelés értékének 25 százalékát. Ez tavaly 70 ezer forintot jelentett. — Milyen volt a gyapjú? — Négy kiló hetven deka át­lagban egy állatról. És ezzel aztán be is fejezzük a beszélgetést. A juhász a szél ellen fordul, s komótosan lé­peget tovább. (zs.) miiszaki ÁTADÁS Pénteken délelőtt volt a monori cukrászüzem techni­kai átadása. A szakértő bizott­ság véleménye szerint a vég­leges átadás és az üzemszerű munka február 5—15 között lesz. A Róna Vendéglátóipari Vállalatnak ez az új egysége 30 kilométeres körzetet fog ellátni cukrászáruval. BÁLT RENDEZNEK ma este 8 órai kezdettel a monori művelődési otthonban. Zenét az Ezüst Csillag zene­kar szolgáltatja. Holnap, az ötórai teán a „Duna beat” együttes játszik. „Az Omegáért — mindent4* Azok kedvéért, akik esetleg fizikusán gondolkodnak, tisz­tázni kell: az omega a mai fia­talok szemében nem egy fizi­kai jel, hanem ‘egyik kedvenc beategyüttesük neve. — Az Omega Monorra jön! — hangzott el pár héttel ez­előtt a bűvös mondat, amely csütörtök délutánig lázban tar­totta a gimnazistákat és a mo­nori fiatalokat. A József Attila Gimnázium meghívására a művelődési otthonban beat- hangversenyt adott az Omega együttes. Előtte az együttes tagjai megtekintették a gim­náziumot. A műsor nagyon színvonalas volt. Hallhattuk az „Omega Nagylemez” legjobb számait is, amit többszörös ismétlés után is hangos tapsvihar kísért. Egy-egy számot füttykoncert követett, de hát ez hozzátarto­zik, ugye, a jó hangulathoz. A kultúrterem — mondanom sem kell — tömve volt. A karzaton is elkelt minden hely, sőt akadt szép számmal olyan is, aki állva hallgatta végig a hangversenyt, mondván: „Az Omegáért mindent!” A hangverseny után • Kóbor Jánost kérdeztem terveikről. Elmondotta, hogy tavasszal is­mét külföldre utaznak, lehet, hogy a Német Szövetségi Köz­társaságba, de valószínűbb, hogy Angliába, ahova szíve­sebben mennének újra. El­mondta, hogy Monorra szíve­sen jöttek, hiszen télen és nyá­ron egyaránt tesznek vidéki turnékat, ezzel is növelik az együttes hírnevét. — Ezt az is bizonyítja — mondotta —, hogy „Nagyle­mezünkből” Monoron is min­den példány elfogyott, sőt még kevés is volt! Ezúton tolmá­csolom az együttes ígéretét, hogy január végén ismét piac­ra kerül a Nagylemez. A hangverseny után min­denki elégedetten és vidáman távozott. A jó hangulatot fo­kozta az a remény, hogy a gimnázium vezetősége — talán hamarosan — egy hasonlóan közkedvelt együttest hív meg. Szöveg: — szy — Kép: — pi — Hóvirágok, Mókusok, Partizánok A legkisebb tizenévesek között Régi adósságot mentem tör­leszteni : a monori Ady úti is­kolában még a múlt év nya­rán avatták fel az új úttörő- otthont — melynek felépítése az iskola igazgatójának, Ma- gócsi Károlynak hosszú évek óta olyannyira szívügye volt. Ez érthető, hiszen minden ál­talános iskolánk azzal a gond­dal küzd, hogyan oldják meg a tanteremhiány ellenére az úttörők őrsi foglalkozásait. Az építkezés 147 ezer fo­rintba került — ami nem kis dolog, ha szinte a semmiből kell előteremteni ennyi pénzt. Az induláshoz 35 ezer forintot gyűjtöttek össze a különböző szervektől — a többi aztán már „jött’r. A szülői munkaközös­ség és az iparitanuló-iskola KISZ-szervezete vállalt véd­nökséget az építkezés felett. S. a leendő szakmunkások tár-' sadalmi munkával elvégezték a kőműves, kőfaragó, asztalos, ács és villanyszerelő munkái — több mint százezer forint értékben. Amikor elkészültek — még hátra volt egy kisebb, de mégis fontos feladat: be kellett rendezni az otthont. Ekkor — legnagyobb örömük­re! — megnyerték az „Úttörő- vezető” című folyóirat pályá­zatát, az országos második hely 25 ezer forintot hozott az isko­la csapatának. Ebből vették a hangulatos, modern bútorokat, s tették igazán otthonossá út­törőik számára az őrsi gyűlé­sek színhelyét. Magócsi Károly igazgató tár­saságában meglátogattuk a „legkisebb tizenéveseket”, a Hóvirágokat, Mókusokat, Fecs­kéket és Partizánokat. Kelle­mes meleg, halk zeneszó, ked­ves csivitelés fogadott. Az egyik asztalnál a Partizán őrs fiai gombfociztak, sakkoztak, a Hóvirág őrs lányai kézimun­káztak, tereferéltek, halkan dúdólgattak. Két őrs tartja egyszerre a foglalkozását. A nyolcadikos Morvái Kati, a Hóvirágok őrsvezetője, ezen a napon a fiúk őrsvezetőjét is „helyettesítette”, mert a Par­tizánok őrsvezetője „éppen va­lamilyen versenyen van”. — Mit csináltatok eddig az órán? — kérdem Katitól. — Jelentettünk, énekeltünk, meg­beszéltük a 12 pont egyikét, igazoltam a próbázásoka.t — aztán játszottunk. Bekapcsol­tuk a zenegépet is, lemezjátszó is van hozzá, néha hozunk ott­honról lemezeket is... — Nem rosszalkodtak a Par­tizánok? — Kati értetlenül néz: — Nem szoktak rosszal­kodni, hiszen alig várják, hogy kiszedjük a sok társasjátékot a szekrényből, mert van minden­féle: rugós foci, rex, KRESZ- játék, Gazdálkodj okosan ... Valóban jók ezek a fiúk itt, hiszen az Ady iskola megte­remtette azokat a feltételeket, amelyek lekötik a gyerekek ér­deklődését, így nyugodtan ma­gukra hagyhatják az őrsöket, önállóan, felnőttek irányítása nélkül is olajozottan, érdeke­sen zajlanak ezek az összejö­vetelek. De a Hóvirágok és Partizá­nok őrsi órája letelt — fegyel­mezetten vonulnak el — nem párosával, mint a tanítás vé­geztével, természetes csivite- léssel, de nem hangoskodva. Helyüket elfoglalják a kis mű­anyag borítású, támla nélküli alacsony székeken a nyolcadi­kos Mókusok és Fecskék. Sza­bó Zsuzsi és Ungvári Ági őrs­vezetők meghallgatják a jelen­téseket, aztán Cseri Rozika, a „nótafa” jut szerephez. „Nem vagyunk mi öregek, hanem gyerekek ...” — szépen csengő hangon kezdi az őrsi indulót, s a Mókusok és Fecskék azonnal átveszik, bekapcsolódnak a dalba. Kisvárt Erzsi elmondja A ravasz róka című verses me­sét, amivel a kulturális szem­lére készül, társai megtapsol­ják, aztán 'kezdődhet a foglal­kozás kötött programja: ki mit teljesített a prób&zásokból? Magukra is hagyjuk őket — hiszen utánuk még két fiúőrs tartja foglalkozását az otthon­ban. had'i készüljenek el min­dennel addig. (f. o.) mai műsor mozik Gomba: Telemark hősei. Gyöm- rő: Hogyan szabaduljunk Helen- kától? Maglód: Az utolsó kör. Mende: Hét katona meg egy lány. Monor: Isten és ember előtt. Nyáregyháza: Heroin. Péteri: Ke­serű méz. Tápiósáp: Rablók kö­zött. Úri: Az utolsó betyár. Üllő: A gyilkos nyomot hagy. Vecsés: A hét kívánság.

Next

/
Thumbnails
Contents