Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-04 / 2. szám
PEST MEGYEI ktfírltw 1969. JANUAR 4., SZOMBAT Phenigama Vszevolod Perekalin lenin- grádi vegyészprofesszor és tudományos munkatársai Phenigama néven új preparátumot állítottak elő különféle ideg- bántalmak gyógyítására. A kísérletek során hatásosnak bizonyult gyógyszer kitűnően alkalmas arra, hogy megszüntesse a fáradtságot, az idegfeszültséget, és visszaadja a jó kedélyállapotot. Perekalin professzor elmondotta, hogy a Phenigamát részben az emberi szervezet részét képező anyagokból, az agyvelő sejtállományának anyagcseretermékeiből szintetizálták. Meggyógyítja a szkrizofénia és az epilepszia több fajtáját, megszünteti^ a félelemérzetet és az idegességet, enyhe nyugtatósper és könnyű altató. A Phenigama mentes mindenféle mérgező hatástól. VILÁGPIACI KÖRKÉP Mezőgazdasági exportkilátásaink A külkereskedelemben jártas szakemberek egybehangzó véleménye: könnyebb értékelni egy mögöttünk levő időszak kereskedelmi tapasztalatait, mint prognózist készíteni a következő egy évre. Am, az is igaz, hogy Eyen előremutató számvetések nélkül nem lehet helyesen irányítani a külkereskedelmet, s ezek a számítások nélkülözhetetlenek a hazai termelés és az export összehangolásában. Ismeretes, hogy hazánk mezőgazdasági termelvényeinek egyrészt jó piacai a KGST- hez tartozó országok, másrészt többféle termékünket kedvezően el tudjuk adni A a visít a mvgyébcn T sz-sertésvágóhíd és hentesárugyár Napok kérdése és megkezdődik a próbaüzem a hernádi Március 15 Tsz sertésvágó- hídján, a nagyobbmérvű feldolgozásra azonban csak január elején kerül sor. Hivatalosan persze a vágóhíddal kapcsolatos üzemet nem nevezik hentesárugyárnak, de ahol naponta 15—20 hízott sertés alakulhat át füstölt szalonnává, sódarrá, kolbásszá, sőt különleges paprikás szalámivá és a belsőség hurkává, az fnár Hemád, e nem túl nagy község viszonylatában igazán gyárnak mondható. Különösen, mivelhogy ezt az új vágóhidat és feldolgozót egyaránt kórszerű, automatikus gépekkel látták el. Terv szerint évente' mint1' egy háromezer sertés kerül a tsz vágóhídjára. Honnan szereznek ilyen sokat? Úgyszólván valamennyit saját hizlaldájukból és tenyészetükből. A régi ólak mellett épülnek már az újak, természetesen gépesített lesz valamennyi. Hogy pedig a tagok szükségletét meghaladó háztáji hízók se kerüljenek idegenbe, mostantól fogva sertésfelvá- sárlássdl ’ is foglalkozni kezd a Március 15. Nyilván jó eredménnyel, mert a vállalat árainál kilónként 50 fillérrel ad többet tagjainak. A dabasi járás legtöbb községének általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetei máris jelentkeztek; örömmel hajlandók a hernádi hentesárut boltjaikban forgalomba hozni. Az eladással sem lesz gond. El kell még mondani; hogy a vágóhíd és feldolgozóüzem épülete egymilliónégyszázezer forintjába került a tsz- nakj.A gépi berendezés és-iíel-r szerelés pedig, további. hat-, százezer forintba. Kétmillió sok pénz. Ű.gy számítják azonban a tsz vezetői, hogy három év alatt megtérül és közben hasznot is hoz. így viszont már jó a befektetés. Ne hallgassuk el azt sem, hogy Pest megyében a hernádi lesz az első tsz-vágó- híd. KISZ-lakás - vetítés - tanulás SZENTENDREI EIATALOK ÖRÖME ÉS GONDJA — Nehéz összefogni a társaságot, különösen nyáron. Majdnem mindegyik családnak van egy kis földje, s ott is dolgoznak a fiatalok. Télen sokkal könnyebb, de... Amikor a papírgyárral közösen rendeztünk klubdélutánt, akkor sem volt nagy a, lelkesedés. Azt mondták, „a papírosok tábora” kiesik a körzetből — azaz messze van. Persze van más ok is: Szentendrén rengeteg a szórakozási lehetőség és a főváros sincs messze. Úgy tervezzük, hogy az ebédlőben gyűlünk össze, hátha ott nagyobb siker lesz. A Beton és Vasbetonipari Művek szentendrei gyáregységében 65-—70 KISZ-tag dolgozik. Horváth István szervezőtitkár a sikerekről és gondokról beszél. — A legnagyobb problémánk az érdektelenség. A jubileumi taggyűlésünkre — vezetőséggel együtt — mindössze tizenegyen mentünk el. .A fiatalok közül van aki egyetemre jár, sokan látogatják a marxista esti iskolát, felsőfokú technikumi hallgatónk is van és sokan járnak közép- és általános iskolába is. — 1970-ben már új gépeket kapunk, « a KISZ szervezi a tanfolyamokat, hogy megfelelően képzett munkások dolgozzanak. Gyakran megyünk Budapestre színházba. A művelődési otthon filmklubot szervez — 150 bérletből 30-at itt adtak el. A jövő év elején kezdődik a KISZ lakásépítési akció, 70- ben már beköltözhetnek a két és fél szobás lakásokba. M. s. európai tőkés országokban is. Az előrejelzés elkészítésekor a sokféle tényező közül leginkább figyelemre rpéltó, hogy az egyes termékeknek jelenleg milyen a helyzetük a világpiacon. 1968. utolsó ne- negydévéről a következő képet kaphatjuk: Európa-szerte jó termés volt olajos magvakból és így a növényi olajok és zsírok piacán bőséges a kínálat, viszont a kereslet eléggé mérsékelt és az árak — kisebb ingadozásoktól eltekintve — az előző évinél alacsonyabbak. A csak ipari célokra használt lolajos magvak és növényi olajok piacán az előbbivel ellentétes a tendencia. Ugyanis csaknem mindenütt igen kevés termést adoli például a lenmag. Ezért nagy a kereslet és az árak „ is emelkednek. A cukor világpiaci ára a legutóbbi néhány évben ro-' hamosan esett; változatlanul elég nagy készleteket kínálnak eladásra. Ezért tovább erősödött az a tendencia, hogy már répacukrot egyáltalán nem, vagy csak nagyon mérsékelt mennyiségben lehet gazdaságosan exportálni. Hazánk mezőgazdasági exportjában jeleritős tétellel szerepelnek a különféle primőrök, zöldségfélék és egyes gyümölcsök, különösen a bo- gyósgyümölcsűek. 1968-ban ezekből sikeres exportot bonyolítottunk le. Természetesen az ennyire idényjellegű cikkek esetében sokat számít az európai országokban a szezon idején levő pillanatnyi helyzet. Tehát nehéz a lehetőségeket pontosan kalkulálni. De több év tapasztalata alapján bizonyosnak látszik, hogy 1989-ben is számolhatunk a meggy, a málna, a keményhúsú cseresznye, a ribizke és a kajszibarack kedvező exportjára. Vágómar haexportunk 1968- ban néhány kritikus időszakkal küzdött. De végül is az ingadozások kiegészítették egymást és lényegesen több marhahúst adtunk el külföldi piacokon, mint a megelőző években. Az év utolsó részében azt figyelhettük meg, hogy a vágómarha termelése növekvő, az exportkínálat, valamint az importkereslet változatlan, viszont az árak kissé növetk- vőek. A helyzetet tehát úgy értékelhetjük, hogy 1969-ben előreláthatóan ugyanolyan lehetőségeink és gondjaink lesznek, mint voltak 1968-ban. A vágósertések termelése is növekvő, de a kínálat és a kereslet változatlan. A legutóbbi hetekben a 'nyugat-európai piacokon kisebb áremelkedés kezdődött, de ez feltehetően csak szezonális jellegű. És az árak ezzel együtt is alacsonyabbak az egy évvel korábbiaknál. Egyes termelési adatokból olyari következtetésekre is juthatunk, hogy az eddigi nyugat-európai sertéstúltermelés 1969-ben Középlejáratú bankhitelre vásároljon • TEHERGÉPKOCSIKAT • KÜLÖNLEGES FELÉPÍTMÉNYŰ GÉPKOCSIKAT • PÓTKOCSIKAT • DÖMPEREKET Részletes tájékoztatással szívesen állunk t. vevőink rendelkezésére ÜGYINTÉZŐK: Gész Jánosné, Sirató, Rudolfné, Szabados Lenke, Mentes! József AUTŰKIR ÚJA UTÓ KERESK Budapest, XIII., Gogol utca 13. Telefon: 294-288, 494-730 megtorpan, s esetleg javulnak exportkilátásaink. De jelenleg még reálisabb azzal számolnunk, hogy a sertéspiacokon számottevő változás nem várható. Nagy termelés és kínálat jellemzi a vágottbaromfi-pia- cot. Ám a legutóbbi hetekben a Német Szövetségi Köztársaság piacain fokozódott a megélénkülés, s így az importkereslet kissé növekvő. Az árak azonban változatlanok. Kivétel a fiatal csirke és a levestyúk, amelyek ára kissé emelkedett. Végeredményben: számottevő javulásra nem számolhatunk a vágottbaromfiak piacán. Viszont kedvezően javíthatunk lehetőségeinken az ízlésekhez igazodó és korszerű, tetszetős csomagolású, konyhakész árufélék piacra dobásával. Több országban kissé csökkenő a tojástermelés. Ennek megfelelően az utóbbi hetekben a különböző piacokon felfelé mozogtak az árak. De a tojás közismerten szezonális cikk, tehát jóslásokba bocsátkozni korai lenne, így számoljunk csak azzal, hogy a 69-es helyzet azonos lesz az 1968-as piaci helyzettel. Élénkülő érdeklődés tapasztalható különféle piacokon az extra minőségű, tartósított élelmiszerek; hús- és gyü- mölcskonzervek, valamint különféle zöldségkészítmények iránt. Ilyen vonatkozásban tehát lehetőségeink úgy javulnak, ha a jó minőségű mező- gazdasági termék alapanyagból feldolgozó iparunk egyre nagyobb választékkel kínál készterméket. Változatlanul keresett cikk a nemzetközi piacokon a jó zamatú, teljesen hibátlan, szép színeződésű és jól eltartott magyar jonatánalma. Megvalósuló hűtőtároló-építési programunk alapján arra Következtethetünk, hogy külföldi piacainkat tartani tudjuk, sőt a tél végi és kora tavaszi megjelenéssel az eddiginél előnyösebben értékesíthetjük az almát. Polgár István :■ HÁROM FINTOR Költői gond Pádon ül a költő, társtalan. Tolla új toll, töltő; borús arcot ölt ő: gondja van. Vidám verset írni J— gondja ez. Térdén a papír, ni, lehet vagy hatívnyi. Szél neszez. Leesik egy sárga falevél. — Árva vagyok, árva, tégy vissza a fára! — így beszél. — Dehogy teszlek vissza, hisz veled ősz lett végül is ma, s versem pesszimista is lehet! Egy légy halálára Mottó: „De mortuis nil, nisi bene!” Szobámban élt egy légy, a Józsi. (En adtam neki e nevet.) Térdemre ült, kezemen sétált, hű volt, csak engem szeretett. Amíg aludtam, álomőrző gonddal mindig orromra szállt. Jobban szerettem én a Józsit, mint más a csízt vagy papagájt. Fájdalmamat képzelhetik hát: ma reggel holtan leltem őt. — Az ősz — suttogtam, ráterítve egy vékony papírszemfedőt. — Nyugodj békében, Józsi — szóltam, megsimítva az orrhegyem. — Csak jövőre is ilyen hozzád hasonló hű legyem legyen. Szimpla mellett Elémtették. Még párolog. Kemény a mokka, két kő. Túloldalt horgász és horog: csalétkeivel szép nő. Balsorsú hal, kerülgetem, míg iszom feketémet. Neon-szitakötő pihen bronz bőrén nyak-ivének. Egy férfi mellette leül, tarka pénzköteg zizzen. Elmentek... Ülök egyedül. Kacatok zsebeimben. ősrégi latin mondás tömöríti egyetlen rövid mondatba azt a már évezredekkel ezelőtt felismert igazságot, hogy a történelem az élet tanítómestere. Persze csak az a történelem, amely ugyancsak egy latin, mégpedig a 'rómaiak legnagyobb historikusa, Tacitus által megszabott norma szerint „sine ira et studio”, azaz harag és elfogultság nélkül íródott. Másként hamis a tanító- mester és tévútra viszi tanítványát. A baj csak az, hogy ennek a normának a betartása is van olyan nehéz, mint bármilyen más normáé, mert hiszen olyan történelmet még sohasem írtak, amelyen az egymást követő politikai és társadalmi rendszerek ne találtak volna revideálni valót. Igaz történelmet talán csak Földanyánk ír azokra az egymásra boruló geológiai rétegekre, amelyeknek hieroglifáival az archeológusok bíbelődnek. Megközelítőleg igaznak látszik az a történelem is, amelynek jeleit a különböző korok építőmesterei rögzítették a föld felszínére, ha ugyan hagyott valamit belőlük a fölöttük elsuhant idő. De amit meghagyott, abból sok olyasmit megtudhat a kíváncsi utód, amit az írott történelem elhallgatott, vagy meghamisított. Ezért van fölbecsülhetet- len jelentősége a helytörténeti kutatásnak, és ezért illet meg hathatós védelem minden igazi műemléket, különösen ezen a mi földünkön, amely úgyszólván állandó hadszíntér volt egy évezreden át. Ami tehát megmaradt rajta az elmúlt századokból, az csak a véletlen szerencsének köszönhető, de annál becsesebb. A szerecsének köszönhető az is, hogy egyre többen felismerik a helytörténeti kutatások és a műemlékvédelem jelentőségét, és lassanként kinevelődik egy főleg önkéntesekből verbuválódó hatalmas gárda, amelynek jelszava: mentsük meg, ami még menthető, és tárjuk fel azt, ami még rejtőzik. A mozgalom már országos méretű, eredményei egyre jelentősebbek, és a legjelentősebb közöttük talán az, hogy az állam tiszteletreméltó erkölcsi és anyagi támogatást biztosít hozzá. Ma már majd minden jelentősebb helyen akadnak megszállottjai a szép törekvésnek, és önkéntes munkájukkal any- nyi nyersanyagot szállítanak a szakértőknek, hogy azok alig győzik a feldolgozását! A tervszerű munkálkodás egyik valóságos sasfészke Ráckeve, Csepel-sziget egykori fővárosa, amelynek életében egyre fontosabb szerephez jut a helytörténeti kutatás. Az egyik lelkes szervezője ennek az Ady Endre Gimnázium egyik volt tanára, dr. Kovács József László, aki egykori pátriájából, Sopronból hozta magával a műemlékszeretetet, és hosszú évek kitartó munkájának eredményeként megalapította a Csepel Múzeumot, szorgalmazta a község nevezetes műemléke, a .Savoyai-kastély renoválását, és lelkes diákjai közreműködésével napfényre hozta a vidék múltjának, igaz történelmének szinte megszámlálhatatlan emlékét. A helytörténeti kutatás megfelelő támogatásra talál a község és a járás tanácsában is. Ezt mutatja az a takaros könyvecske, amely a Ráckevei Járási Füzetek immár 3. számaként most jelent meg Ráckevei műemlékek címmel és tartalmazza dr. Losonci Miklós rendkívül adatgazdag tanulmányát a ráckevei szerb templomról, valamint Kovács József László A Savoyai-kastély története című és ugyancsak sok új adatot föltáró munkáját. Mind a két régi épület országos viszonylatban is rendkívül nevezetes műemléke Ráckevének, történetük pedig szervesen összeforr nemcsak Csepel-sziget és Ráckeve, hanem az egész ország történelmével. A gondos kiállítású, nyolcvanoldalas munkához dr. Dob- rai Lajos, az MSZMP Ráckevei Járási Bizottságának első titkára írt rövid előszót. Hangsúlyozza benne, hogy “kiemelkedő történeti, képzőművészeti és néprajzi értéket képvisel a két ráckevei műemlék, de ezentúl még számos műemlék bemutatásra a járás terülétén, vár feltárásra, restaurálásra és mint például a dömsödi Pető- fi-emlékház és a ráckevei középkori szerb kereskedőház. Kifejti továbbá, hogy „a műemlék nem lehet önmagában csupán helyet foglaló építmény, hanem az eredetiség megőrzése mellett a célszerű használatra kell törekedni. Így például a helyreállítás után a Savoyai-kastély egyben a járás éltékes közművelődési és idegenforgalmi centruma lenne”. Az alapos fölkészültséggel megírt két tanulmány figyelemre méltó, érdekes és értékes dokumentuma a „keviek” hasznos, eredményes munkájának. Magyar László Megyei kiadvány Ráckevei műemlékek
