Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-16 / 12. szám
PEST 1UEC.VEI kJCúrlm* 1969. JANUAR 16., CSÜTÖRTÖK NAGYKŐRÖS Zárszámadásra készülnek a Dózsában Jól haladnak a téli mezőgazdasági munkák A nagykőrösi Dózsa Tsz-ben Molnár Barna üzemgazdásszal beszélgettünk, aki arról tájékoztat, hogy az 1968-as év eredményeképpen — remélhetőleg végre — megszűnt a termelőszövetkezet mérleghiánya. A dolgozók megkapták járandóságukat, és az 1968-as munkabérüknek mintegy 60—80 százalékát már hazavitték. A zárszámadás eredményeitől függ, hogy a íentmaradó ösz- szeget milyen mértékben tudják részükre kifizetni. A termelőszövetkezet könyvelése és szakmai gárdája most a zárszámadásra készül. Megkezdték a gazdasági elemzéseket, mindazokat az adminisztratív munkákat, amelyek a jó zárszámadás elengedhetetlen feltételei. A tsz tagsága szorgalmasan folytatja termelő munkáját: az ilyenkor, télidőben szokásos fakitermelést és műtránem mély Sem, gyaszórást. Egyáltalán téli a kép, nem alussza téli álmát a kertészet ahol a hajtatóházakban a primőröket vetik, a paprikát és a karalábét. A fóliák alatt termesztett zöldségféléket májusban már szüretelni lehet. Az ízletes és híres nagykőrösi paprikából a budapesti standokon is árusítani fognak. Az állattenyésztésben a szokásos munkák folynak. A földeken pedig szintén kint vannak a termelőszövetkezet tagjai: száz hold kiöregedett szőlőt vágnak most ki, illetve veszik ezt a területet mezőgazdasági művelés alá. Egy szót az évi tervekről: 1969-ben mintegy 50 holdon meggyfát telepítenek. Az eddigi 30 hold gyümölcsösük a későbbiekben várható meggyterméssel együtt, jövedelmező üzemága lesz a nagykőrösi Dózsa Termelőszövetkezetnek. — sz — CEGLÉD Az ország legkorszerűbb vágócsarnoka A Ceglédi Húsipari Vállalat műszaki fejlesztése során elkészült a csatornahálózat, amely megoldja a gyár szennyvíz-elvezetésének gondjait. Az üzemfejlesztés az idén folytatódik. A mintegy húszmillió forintos beruházást igénylő fejlesztés az ország egyik legkorszerűbb vágóhídjává és Az I. sz. AKÖV 44 órás munkahétre azonnali belépésre keres: autószerelőket, karosszéria-lakatosokat autóvillamossági szerelőket, betanított és segédmunkásokat. JELENTKEZÉS : 1. sz. üe. XIII. , Forgács u. 19. 2. sz. üe. XIV. , Pillangó u. 13/a. 3. sz. üe. IX., Köztelek u. 4. 5. sz. üe. IX., Pápai I. u. 5—7. 6. sz. üe. XIII., Mohács u. 24—26. 9. sz. üe. XIII., Hegedűs Gy. u. 45. húsfeldolgozó-üzemévé alakítja a ceglédit. Az új vágócsarnok épülete már áll, belső szerelésén dolgoznak. A vállalat munkájával az év végi ünnepeket megelőző napokon is elégedett volt a lakosság. Idei termelési tervük is biztató. 70 ezer sertést, több ezer szarvasmarhát és mintegy 8—10 ezer juhot vágnak. A sertések egyrészt Saját' te- lepükrői, másrészt az ország több megyéjéből érkező szállítmányokból kerülnek ki. Kőműves, ács szakmunkásokat és segédmunkásokat állandó foglalkoztatásra KERESÜNK. Munkásszállás, üzemi étkezés, szabad szómba;. Hazautazási költségtérítést, munkaruhát adunk. Kiemelt fizetés. Társasházépítési pótlék. Szorgalmas, megbízható dolgozók jelentkezését várjuk! LAKÁSÉPÍTŐ KTSZ Budapest V., Aulich u. 8. Ifjúsági klub Jászkarajenőn Az eseményre hetek óta készülődik már Jászkarajenő valamennyi tizenéves lakója. Vasárnap délután a művelődési házban kitárja ajtóit az ifjúsági klub! Soha jobbkor, mint most télen, amikor olyan nehéz a hosszú estéket eltölteni. Rádió, lemezjátszó, társasjáték mellett kultúrált környezetben szórakozhatnak a fiatalok. Aki olvasni szeret, olvashat. Előadásokat, vitákat is terveznek. Az értelmes vállalkozás dicsérete HAZAÉRTEM. Amint a sok éves megszokás rutinos mozdulataival rakom ki holmimat a kis asztalkára, táskámból apró fiola gurul elő. Ügyes kis műanyag tartályocska, benne apró pirulák. Kamilleta. Ugyanazt a célt szolgálja, mint a kamillatea, annak a kivonata. Ezt azonban nem kell főzni, szűrni, hűteni. Vesz az ember egy bögre meleg vizet, beledobja a pirulát, és már kezdheti is az öblögetést. Űj cikk, gyártja a HUNGARODROG szövetkezeti vállalat. A fiola látása, tapintása két folyamatot indít el bennem. Egyrészt rájövök, hogy napok óta fájogat a torkom, jó lesz mindjárt kipróbálni ezt a gyógyító újdonságot. Ezen túl azonban eszembe jut a szövetkezeti melléküzemágak ma már rendkívül széles, apró műhelyecskéktől parányi gyá- racskáig terjedő hálózata. Sokat beszéltünk már róla, burkolt ügyességgel támadták egyesek, féltő szeretettel, néha túlzó reményekkel védték, óvták mások. Jómagam is egész halomnyi lándzsát törtem el mellettük. Nem akarom újra kezdeni, de ezek a kicsiny pirulák itt a tenyeremen az egész ügynek egy másik oldalára irányítják figyelmemet, NÉZZÜK CSAK ezt a kis tartályocskát. Harcban, versenyben született, hisz az új vállalatnak helyet kell biztosítani magának a nap alatt, és a korábban is működő monopolcég mellett. Ugyanakkor azonban kétségtelen társadalmi igényt elégít ki, mert lám, én is hányszor jártam napokig sajgó torokkal, mert ilyen kis ügyben ritkán megy orvoshoz az ember, kamillát főzni-szűr- ni-hűteni viszont lusta. Amint hírét hallottam, meg is vettem nyomban. De vajon ennek az igénynek, az önérdek és társadalmi érdek találkozásának megfelelnek‘é'^rnindig a melléküzemágak? őket védve is meg kell mondani, hogy nem. Hajdanán könnyű volt ezt eldönteni. Hiszen mondjuk a Fehér és Fekete cég főnöke egyszerűen belepillantott a főkönyvbe. Ha volt haszon: értelmes volt a vállalkozás. Ha nem: abba kell hagyni. Ma egy picit komplikáltabb, de nem eldönthetetlen a kérdés. Nyilván nem mindennek a haszon a megmondhatója. Az egyik végletes esetben például, ha a tsz odaadja a bélyegzőjét egy gyanús alaknak, lehet, hogy ez az alak, akinek tevékenységéről még az elnök se sokat tud, időről időre komoly summákat fog befizetni a pénztárba. A „bélyegzőüzlet” azonban nem értelmes, hanem veszedelmes vállalkozás. KÖNYVESPOLC Munkaszociológia T ánulmány gyűjtemény A társadalomtudományok egyik igen fiatal ága, s mégis már nagyszerű, föltűnést keltő eredményekre tekinthet visz- sza, s még inkább nagy várakozások fűződnek jövendőjéhez. Örömmel kell hát fogadni az első magyar nyelven megjelenő kötetet, melynek összeállítója — Adám György — a munkaszociológia igen gazdag nemzetközi irodalmából igyekezett válogatni úgy, hogy lehetőleg az olvasó fölvázolhassa maga előtt a képet, mivel és hogyan foglalkozik e fiatal tudományág. A bőséges válogatási lehetőség egyben arra is utalt, hogy igencsak hátrább vagyunk a munkaszociológia eredményeinek megismerésében, magáról a gyakorlatról nem is beszélve. Sajnálatos ez a késedelmesség, hiszen a munka- szociológia — megítélésünk szerint — éppen a szocialista viszonyok között ígér nagyszerű fölismeréseket, azoknak a társadalmi hatásoknak föltárásával, melyek befolyást gyakorolnak az üzemi klímára, A munkát végzők kisebb és nagyobb csoportjaira, s természetesen az egyes emberekre. Éppen ezért külön öröm, hogy a kötetben megtalálhatjuk szocialista országok munkaszociológusainak tanulmányait is. A kötetben tizenegy tanulmányt — könyvek önálló részletét — találunk, közöttük több, ma már világhírűvé lett munkát, mint például Loren Baritz: A hatalom szolgái — A társadalomtudományok alkalmazása az amerikai iparban című művének részleteit vagy Chris Argyris: Személyiség és szervezet című dolgozatát. A tanulmányok többségének szerzője nyugati, polgári szociológus. Szemléletük eredendő hibáival együtt is rendkívül sok, számunkra is tanulságos megállapítást találunk műveikben, elsősorban a munka- szociológia gyakorlati vizsgálódásainak eredményeiből. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) (m. o.) Sérti a szocialista erkölcsöt, zavarja a gazdasági életet, könnyen takarója lehet törvénysértéseknek. Ez pedig tisztességtelen dolog akkor is, ha azokat a bizonyos befizetéseket valóban a tagság javára használják fel. VAN MÁSIK VÉGLET IS. Elkezd mondjuk egy tsz valami hasznos, okos dolgot gyártani. Bevág az üzlet. Erre elkezdi a másik is, aztán a harmadik, a negyedik, a századik. Az eredmény: túltelítik a piacot, maguk törik le az árakat és a végén ráfizetnek mindannyian, nemcsak a meggondolatlan majmolok, de még okosan kezdeményezők is. Ez nyilvánvaló értelmetlenség. Dicsérem és buzdítom tehát az értelmes vállalkozást. Azt, amelyik munkával akar jövedelmet termelni. Azt, amelyik valóságos társadalmi, fogyasztói igényt elégít ki, megtalálja a piacon a fehér foltokat Azt, amelyik mindezek eredményeként tisztességes jövedelemhez juttatja azokat, akik a munkát végzik, de egészében a közösséget is, amely kezdeményezett és anyagi áldozatot hozott az indulás feltételeinek megteremtésében, AZ EGÉSZ NÉPGAZDASÁG tiszta és logikus kívánsága ez. Lehet, nem könnyű azonnal eltalálni a helyes utat. A bélyegző átjátszása már eleve és tudot- tan tisztességtelen dolog. A gyártmányról azonban majd a piacon derül ki, hogy van-e iránta társadalmi igény. A kalkuláció termelés közben vizsgázik majd, hogy csakugyan „hozza”-e a tervezett hasznot. Ezt úgy hívják, hogy kockázat. A kockázat- vállalás azonban ma már ugyanolyan természetes része egy vállalkozásnak, mint a beruházás. A kockázatot tehát vál’alni kell. De a siker reménye érdekében okosan kell vállalni. Sok minden van, amit egy falusi íróasztal mellől nem láthat az ember. Ki kell tehát mozdulni, szélesebb körben nézni utána a valóságos esélyeknek. És azt is tudomásul kell venni, hogy szakértelem nélkül szakmunkát végezni nem lehet. Ne barkácsolásra alapuljanak tehát ezek a kis üzemecskék, hanem szerezzék meg a szükséges eszközöket, szakembereket. PONTOSABBAN körvonalazni nehéz volna ezt a feladatot. De az egésznek a célját hiba lenne eltéveszteni. Helyes, ha a vállalkozásba kezdünk, kívánja ezt a gazdaság, a tagság és az ország érdeke. Amit kezdünk, az azonban legyen értelmes vállalkozás, annak erkölcsi és anyagi oldalát, az ön érdesét és a közérdeket tekintve egyaránt. Földeáki Béla VÁC Mi lesz a művelődési házzal? Ülést tartott Vácott az Építők Művelődési Házának vezetősége. Megvitatták a múlt évi igazgatói beszámolót, az idei munka tervet, valamint a ház költségvetését. Ezután Kovács István igazgató hivatalosan is bejelentette lemondását, minthogy január 15-én, a fővárosi Pillangó utcai, munkásszálló kulturális ügyeid nek igazgatását veszi át. A vezetőség jegyzőkönyvben ismerte el Kovács István több éves eredményes munkásságát. A művelődési ház további sorsáról különböző elgondolások születtek. Lehetséges, hogy átveszi a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat, vagy a városi tanács művelődési intézményeként működik majd tovább. Egyelőre a vezetőség Székelyhídi Ferencet bízta meg az ideiglenes ügyvezetéssel. SZÍNHÁZ Három játék Sarkadi, Karinthy, Hubay a Madách Kamarában Három egyfalvonásost mutatott be a Madách Színház Kamaraszínháza. Olyan sikertelenséggel, amire még azt se nagyon mondhatjuk, hogy legalább a színpadr a állítás szándékát dicsérni lehet. Pedig ez nagyon hálás kritikusi közhely lenne. Még sok meglepetéssel szolgálhat az idei színházi évad, de azt hiszem, hogy ilyen látványos félrefogással nem. Az elsőiként bemutatott mű Sarkadi Imrének egy nagyon fiatalon írt színpadi kísérlete, A próféta, amelynek ismerete a tragikusan lezárult Sarkad! életmű kutatói számára bizonyára lényeges, a közönség számára azonban nem. Annak, ellenére, hogy valóban A tv-ben látjuk JANUÁR 19 ÉS 26 KÖZÖTT Jelenet a „Bors” című magyar kalandfilmsorozatból, amelyet vasárnaponként láthatunk a képernyőn. Az első részt január 19-én vetítik. A holtak visszajárnak (kedd, 20.20) . Magyar bűnügyi film. Az elmúlt év nyarán mutatták be a mozik Pintér József író és Wiedermann Károly rendező krimifilmjét, ami a filmgyár és a televízió közös produkciójaként született. A film középpontjában Tóth tisztelendő (öze Lajos) lelkiismereti konfliktusa áll, hogy vajon elmondhatja-e a rendőrségnek a gyónás révén tudomására jutott gyilkosságot, s nem is akármilyet — tömeggyilkosságot. Maga a krimirész a szokásos izgalomkeltő eszközök felvonultatásával készült, s a nyomozás is olyan, hogy mindent előre tud a néző, sőt igazi izgalomra az ad okot, hogy vajon a rendőrtiszt is észreve- szi-e a filmen mindazt, amit a néző már régen tud. Angyal kalandjai (szerda, 20.20) . A magyarul beszélő angol bűnügyi filmsorozattal kapcsolatban megnyugtathatjuk, a krimi — s az Angyalt szerető nézőket: 1969-re megfelelően ellátnak bennünket Simon Templarral. A jobbik egérfogó című, most vetítésre kerülő részben ékszerrabiók állítanak csapdát a vonzó külsejű Roger Moore-nak, hogy ráté- reljék a gyanút — a kis csacsik! Angyal csapdája jobbnak bizonyul... fel lehet fedezni benne a későbbi nagy műnek, az Oszlopos Simeon-nsk néhány motívumát, mindenekelőtt Virágnak, a prófétának vég nélküli monológjaiban, Sarkadénak ez a műve jelentéktelen. Ebből az egyfelvonásosból még hiányzik mindaz, ami a későbbi Sarkadi-írások sajátja: a kíméletlen szembenézés a sorsként kimerített tragédiával, a tiszta, eleven stílus, a látszólag formákat bontó, de mégis egyenes cselekményvezetés. Ha élne, A próféta bemutatását, azt hiszem, hogy Sarkadi lenre sem helyeselné- Főiként azért, mert míg legjelentősebb drámáját, az Oszlopos Simeont szinte titokban, a színház próbaszínpadán játszották alig néhányszor, ezt a korai, és valljuk meg: rossz művét valódi színpaddal tisztelik meg. És ez az „aránytalanság” semmivel nem magyarázható. A „második felvonásban” bemutatott mű szerzője: Karinthy Ferenc. Tudatosan kerültem meg ezt a meghatározást: „a második egyfelvoná- sos szerzője ...” Ugyanis Karinthy írása nem egyfelvoná- sos, hacsak terjedelménél fogva nem nevezzük annak. A szituáció nagyon mulatságos, ám nem emelkedik a színpadi műalkotás rangjára. Mégis jobb, mint Hubay Miklós Antipygmaliom című írása, mert Karinthy legalább vállalja saját műfaját, míg Hubay egy rossz kabaréötletből akar műalkotást gyártani — nagy igyekezettel, de teljesen eredménytelenül. S végezetül, tragikusnak tartom, hogy míg a hazai és külföldi (főleg cseh és lengyel) színiirodalom számtalan műve (és egyfelvonásosa) könyörög (nem mással, csupán a létével) a színpadira állításért, akkor két olyan tehetséges rendező, mint Kerényi Imre, és Lengyel György, éppen e három sem önmagukban, sem egymás mellett semmit sem jelentő írások színpadra állítása mellett döntöttek. A színészi teljesítmények művek hiányában ezennel nem értékelhetők. N. P.
