Pest Megyei Hírlap, 1969. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-16 / 12. szám

PEST 1UEC.VEI kJCúrlm* 1969. JANUAR 16., CSÜTÖRTÖK NAGYKŐRÖS Zárszámadásra készülnek a Dózsában Jól haladnak a téli mezőgazdasági munkák A nagykőrösi Dózsa Tsz-ben Molnár Barna üzemgazdásszal beszélgettünk, aki arról tájé­koztat, hogy az 1968-as év eredményeképpen — remél­hetőleg végre — megszűnt a termelőszövetkezet mérleghiá­nya. A dolgozók megkapták járandóságukat, és az 1968-as munkabérük­nek mintegy 60—80 száza­lékát már hazavitték. A zárszámadás eredményeitől függ, hogy a íentmaradó ösz- szeget milyen mértékben tud­ják részükre kifizetni. A ter­melőszövetkezet könyvelése és szakmai gárdája most a zár­számadásra készül. Megkezd­ték a gazdasági elemzéseket, mindazokat az adminisztratív munkákat, amelyek a jó zár­számadás elengedhetetlen fel­tételei. A tsz tagsága szorgalma­san folytatja termelő munkáját: az ilyenkor, télidőben szo­kásos fakitermelést és műtrá­nem mély Sem, gyaszórást. Egyáltalán téli a kép, nem alussza téli álmát a kertészet ahol a hajtatóházakban a pri­mőröket vetik, a paprikát és a karalábét. A fóliák alatt ter­mesztett zöldségféléket május­ban már szüretelni lehet. Az ízletes és híres nagykőrösi paprikából a budapesti stan­dokon is árusítani fognak. Az állattenyésztésben a szokásos munkák folynak. A földeken pedig szintén kint vannak a termelőszövetkezet tagjai: száz hold kiöregedett sző­lőt vágnak most ki, illet­ve veszik ezt a területet mezőgazdasági művelés alá. Egy szót az évi tervekről: 1969-ben mintegy 50 holdon meggyfát telepítenek. Az ed­digi 30 hold gyümölcsösük a későbbiekben várható meggy­terméssel együtt, jövedelmező üzemága lesz a nagykőrösi Dózsa Termelőszövetkezetnek. — sz — CEGLÉD Az ország legkorszerűbb vágócsarnoka A Ceglédi Húsipari Válla­lat műszaki fejlesztése során elkészült a csatornaháló­zat, amely megoldja a gyár szenny­víz-elvezetésének gondjait. Az üzemfejlesztés az idén folyta­tódik. A mintegy húszmillió forintos beruházást igénylő fejlesztés az ország egyik leg­korszerűbb vágóhídjává és Az I. sz. AKÖV 44 órás munkahétre azonnali belépésre keres: autószerelőket, karosszéria-lakatosokat autóvillamossági szerelőket, betanított és segédmunkásokat. JELENTKEZÉS : 1. sz. üe. XIII. , Forgács u. 19. 2. sz. üe. XIV. , Pillangó u. 13/a. 3. sz. üe. IX., Köztelek u. 4. 5. sz. üe. IX., Pápai I. u. 5—7. 6. sz. üe. XIII., Mohács u. 24—26. 9. sz. üe. XIII., Hegedűs Gy. u. 45. húsfeldolgozó-üzemévé alakít­ja a ceglédit. Az új vágócsarnok épüle­te már áll, belső szerelésén dolgoznak. A vállalat munkájával az év végi ünnepeket megelőző napokon is elégedett volt a la­kosság. Idei termelési tervük is biztató. 70 ezer sertést, több ezer szarvasmarhát és mint­egy 8—10 ezer juhot vágnak. A sertések egyrészt Saját' te- lepükrői, másrészt az ország több megyéjéből érkező szál­lítmányokból kerülnek ki. Kőműves, ács szakmunkásokat és segédmunkásokat állandó foglalkoztatásra KERESÜNK. Munkásszállás, üzemi étkezés, szabad szómba;. Hazautazási költségtérítést, munkaruhát adunk. Kiemelt fizetés. Társasházépítési pótlék. Szorgalmas, megbízható dolgozók jelentkezését várjuk! LAKÁSÉPÍTŐ KTSZ Budapest V., Aulich u. 8. Ifjúsági klub Jászkarajenőn Az eseményre hetek óta készülődik már Jászkarajenő valamennyi tizenéves lakója. Vasárnap délután a műve­lődési házban kitárja ajtóit az ifjúsági klub! Soha jobbkor, mint most té­len, amikor olyan nehéz a hosszú estéket eltölteni. Rá­dió, lemezjátszó, társasjáték mellett kultúrált környezet­ben szórakozhatnak a fiata­lok. Aki olvasni szeret, ol­vashat. Előadásokat, vitákat is terveznek. Az értelmes vállalkozás dicsérete HAZAÉRTEM. Amint a sok éves megszokás rutinos moz­dulataival rakom ki holmimat a kis asztalkára, táskámból apró fiola gurul elő. Ügyes kis műanyag tartályocska, benne apró pirulák. Kamilleta. Ugyanazt a célt szolgálja, mint a kamillatea, annak a kivona­ta. Ezt azonban nem kell főz­ni, szűrni, hűteni. Vesz az em­ber egy bögre meleg vizet, be­ledobja a pirulát, és már kezd­heti is az öblögetést. Űj cikk, gyártja a HUNGARODROG szövetkezeti vállalat. A fiola látása, tapintása két folyamatot indít el ben­nem. Egyrészt rájövök, hogy napok óta fájogat a torkom, jó lesz mindjárt kipróbálni ezt a gyógyító újdonságot. Ezen túl azonban eszembe jut a szö­vetkezeti melléküzemágak ma már rendkívül széles, apró műhelyecskéktől parányi gyá- racskáig terjedő hálózata. Sokat beszéltünk már róla, burkolt ügyességgel támadták egyesek, féltő szeretettel, né­ha túlzó reményekkel védték, óvták mások. Jómagam is egész halomnyi lándzsát tör­tem el mellettük. Nem aka­rom újra kezdeni, de ezek a kicsiny pirulák itt a tenyere­men az egész ügynek egy má­sik oldalára irányítják figyel­memet, NÉZZÜK CSAK ezt a kis tartályocskát. Harcban, ver­senyben született, hisz az új vállalatnak helyet kell bizto­sítani magának a nap alatt, és a korábban is működő mono­polcég mellett. Ugyanakkor azonban kétségtelen társadal­mi igényt elégít ki, mert lám, én is hányszor jártam napokig sajgó torokkal, mert ilyen kis ügyben ritkán megy orvoshoz az ember, kamillát főzni-szűr- ni-hűteni viszont lusta. Amint hírét hallottam, meg is vettem nyomban. De vajon ennek az igény­nek, az önérdek és társadalmi érdek találkozásának megfe­lelnek‘é'^rnindig a mellék­üzemágak? őket védve is meg kell mondani, hogy nem. Haj­danán könnyű volt ezt eldön­teni. Hiszen mondjuk a Fehér és Fekete cég főnöke egysze­rűen belepillantott a főkönyv­be. Ha volt haszon: értelmes volt a vállalkozás. Ha nem: abba kell hagyni. Ma egy picit komplikál­tabb, de nem eldönthetetlen a kérdés. Nyilván nem min­dennek a haszon a megmond­hatója. Az egyik végletes esetben például, ha a tsz odaadja a bélyegzőjét egy gyanús alaknak, lehet, hogy ez az alak, akinek tevékeny­ségéről még az elnök se so­kat tud, időről időre komoly summákat fog befizetni a pénztárba. A „bélyegzőüzlet” azonban nem értelmes, ha­nem veszedelmes vállalkozás. KÖNYVESPOLC Munkaszociológia T ánulmány gyűjtemény A társadalomtudományok egyik igen fiatal ága, s mégis már nagyszerű, föltűnést keltő eredményekre tekinthet visz- sza, s még inkább nagy vára­kozások fűződnek jövendőjé­hez. Örömmel kell hát fogadni az első magyar nyelven megjelenő kötetet, melynek összeállítója — Adám György — a munkaszociológia igen gazdag nemzetközi irodalmá­ból igyekezett válogatni úgy, hogy lehetőleg az olvasó föl­vázolhassa maga előtt a ké­pet, mivel és hogyan foglalko­zik e fiatal tudományág. A bőséges válogatási lehetőség egyben arra is utalt, hogy igencsak hátrább vagyunk a munkaszociológia eredmé­nyeinek megismerésében, ma­gáról a gyakorlatról nem is beszélve. Sajnálatos ez a kése­delmesség, hiszen a munka- szociológia — megítélésünk szerint — éppen a szocialista viszonyok között ígér nagysze­rű fölismeréseket, azoknak a társadalmi hatásoknak föltá­rásával, melyek befolyást gya­korolnak az üzemi klímára, A munkát végzők kisebb és na­gyobb csoportjaira, s termé­szetesen az egyes emberekre. Éppen ezért külön öröm, hogy a kötetben megtalálhatjuk szo­cialista országok munkaszocio­lógusainak tanulmányait is. A kötetben tizenegy tanul­mányt — könyvek önálló rész­letét — találunk, közöttük több, ma már világhírűvé lett munkát, mint például Loren Baritz: A hatalom szolgái — A társadalomtudományok al­kalmazása az amerikai iparban című művének részleteit vagy Chris Argyris: Személyiség és szervezet című dolgozatát. A tanulmányok többségének szerzője nyugati, polgári szo­ciológus. Szemléletük eredendő hibáival együtt is rendkívül sok, számunkra is tanulságos megállapítást találunk mű­veikben, elsősorban a munka- szociológia gyakorlati vizsgá­lódásainak eredményeiből. (Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadó) (m. o.) Sérti a szocialista erkölcsöt, zavarja a gazdasági életet, könnyen takarója lehet tör­vénysértéseknek. Ez pedig tisztességtelen dolog akkor is, ha azokat a bizonyos befi­zetéseket valóban a tagság javára használják fel. VAN MÁSIK VÉGLET IS. Elkezd mondjuk egy tsz va­lami hasznos, okos dolgot gyártani. Bevág az üzlet. Erre elkezdi a másik is, az­tán a harmadik, a negyedik, a századik. Az eredmény: túl­telítik a piacot, maguk törik le az árakat és a végén ráfi­zetnek mindannyian, nem­csak a meggondolatlan maj­molok, de még okosan kezde­ményezők is. Ez nyilvánvaló értelmetlenség. Dicsérem és buzdítom tehát az értelmes vállalkozást. Azt, amelyik munkával akar jöve­delmet termelni. Azt, ame­lyik valóságos társadalmi, fogyasztói igényt elégít ki, megtalálja a piacon a fehér foltokat Azt, amelyik mind­ezek eredményeként tisztes­séges jövedelemhez juttatja azokat, akik a munkát vég­zik, de egészében a közös­séget is, amely kezdeménye­zett és anyagi áldozatot ho­zott az indulás feltételeinek megteremtésében, AZ EGÉSZ NÉPGAZDA­SÁG tiszta és logikus kí­vánsága ez. Lehet, nem könnyű azonnal eltalálni a helyes utat. A bélyegző át­játszása már eleve és tudot- tan tisztességtelen dolog. A gyártmányról azonban majd a piacon derül ki, hogy van-e iránta társadalmi igény. A kalkuláció termelés közben vizsgázik majd, hogy csak­ugyan „hozza”-e a tervezett hasznot. Ezt úgy hívják, hogy kockázat. A kockázat- vállalás azonban ma már ugyanolyan természetes ré­sze egy vállalkozásnak, mint a beruházás. A kockázatot tehát vál’alni kell. De a siker reménye érdekében okosan kell vál­lalni. Sok minden van, amit egy falusi íróasztal mellől nem láthat az ember. Ki kell tehát mozdulni, szélesebb körben nézni utána a való­ságos esélyeknek. És azt is tudomásul kell venni, hogy szakértelem nélkül szakmun­kát végezni nem lehet. Ne barkácsolásra alapuljanak te­hát ezek a kis üzemecskék, hanem szerezzék meg a szük­séges eszközöket, szakembe­reket. PONTOSABBAN körvona­lazni nehéz volna ezt a fel­adatot. De az egésznek a cél­ját hiba lenne eltéveszteni. Helyes, ha a vállalkozásba kezdünk, kívánja ezt a gazda­ság, a tagság és az ország ér­deke. Amit kezdünk, az azon­ban legyen értelmes vállal­kozás, annak erkölcsi és anyagi oldalát, az ön érdesét és a közérdeket tekintve egy­aránt. Földeáki Béla VÁC Mi lesz a művelődési házzal? Ülést tartott Vácott az Épí­tők Művelődési Házának veze­tősége. Megvitatták a múlt évi igazgatói beszámolót, az idei munka tervet, valamint a ház költségvetését. Ezután Kovács István igazgató hiva­talosan is bejelentette lemon­dását, minthogy január 15-én, a fővárosi Pillangó utcai, munkásszálló kulturális ügyeid nek igazgatását veszi át. A vezetőség jegyzőkönyv­ben ismerte el Kovács István több éves eredményes mun­kásságát. A művelődési ház további sorsáról különböző elgondolá­sok születtek. Lehetséges, hogy átveszi a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat, vagy a vá­rosi tanács művelődési intéz­ményeként működik majd to­vább. Egyelőre a vezetőség Székelyhídi Ferencet bízta meg az ideiglenes ügyvezetés­sel. SZÍNHÁZ Három játék Sarkadi, Karinthy, Hubay a Madách Kamarában Három egyfalvonásost mu­tatott be a Madách Színház Kamaraszínháza. Olyan siker­telenséggel, amire még azt se nagyon mondhatjuk, hogy leg­alább a színpadr a állítás szán­dékát dicsérni lehet. Pedig ez nagyon hálás kritikusi közhely lenne. Még sok meg­lepetéssel szolgálhat az idei színházi évad, de azt hiszem, hogy ilyen látványos félrefo­gással nem. Az elsőiként bemutatott mű Sarkadi Imrének egy nagyon fiatalon írt színpadi kísérlete, A próféta, amelynek ismere­te a tragikusan lezárult Sar­kad! életmű kutatói számára bizonyára lényeges, a közön­ség számára azonban nem. Annak, ellenére, hogy valóban A tv-ben látjuk JANUÁR 19 ÉS 26 KÖZÖTT Jelenet a „Bors” című magyar kalandfilmsorozatból, ame­lyet vasárnaponként láthatunk a képernyőn. Az első részt január 19-én vetítik. A holtak visszajárnak (kedd, 20.20) . Magyar bűnügyi film. Az elmúlt év nyarán mutatták be a mozik Pintér József író és Wiedermann Károly ren­dező krimifilmjét, ami a film­gyár és a televízió közös pro­dukciójaként született. A film középpontjában Tóth tiszte­lendő (öze Lajos) lelkiismere­ti konfliktusa áll, hogy vajon elmondhatja-e a rendőrségnek a gyónás révén tudomására jutott gyilkosságot, s nem is akármilyet — tömeggyilkossá­got. Maga a krimirész a szo­kásos izgalomkeltő eszközök felvonultatásával készült, s a nyomozás is olyan, hogy min­dent előre tud a néző, sőt iga­zi izgalomra az ad okot, hogy vajon a rendőrtiszt is észreve- szi-e a filmen mindazt, amit a néző már régen tud. Angyal kalandjai (szerda, 20.20) . A magyarul beszélő an­gol bűnügyi filmsorozattal kapcsolatban megnyugtathat­juk, a krimi — s az Angyalt szerető nézőket: 1969-re meg­felelően ellátnak bennünket Simon Templarral. A jobbik egérfogó című, most vetítésre kerülő részben ékszerrabiók ál­lítanak csapdát a vonzó külse­jű Roger Moore-nak, hogy ráté- reljék a gyanút — a kis csa­csik! Angyal csapdája jobbnak bizonyul... fel lehet fedezni benne a ké­sőbbi nagy műnek, az Oszlo­pos Simeon-nsk néhány mo­tívumát, mindenekelőtt Vi­rágnak, a prófétának vég nél­küli monológjaiban, Sarkadé­nak ez a műve jelentéktelen. Ebből az egyfelvonásosból még hiányzik mindaz, ami a későbbi Sarkadi-írások saját­ja: a kíméletlen szembenézés a sorsként kimerített tragé­diával, a tiszta, eleven stílus, a látszólag formákat bontó, de mégis egyenes cselekményve­zetés. Ha élne, A próféta be­mutatását, azt hiszem, hogy Sarkadi lenre sem helyeselné- Főiként azért, mert míg leg­jelentősebb drámáját, az Osz­lopos Simeont szinte titokban, a színház próbaszínpadán játszották alig néhányszor, ezt a korai, és valljuk meg: rossz művét valódi színpaddal tisztelik meg. És ez az „aránytalanság” semmivel nem magyarázható. A „második felvonásban” bemutatott mű szerzője: Ka­rinthy Ferenc. Tudatosan ke­rültem meg ezt a meghatáro­zást: „a második egyfelvoná- sos szerzője ...” Ugyanis Ka­rinthy írása nem egyfelvoná- sos, hacsak terjedelménél fog­va nem nevezzük annak. A szituáció nagyon mulatságos, ám nem emelkedik a színpa­di műalkotás rangjára. Még­is jobb, mint Hubay Miklós Antipygmaliom című írása, mert Karinthy legalább vál­lalja saját műfaját, míg Hu­bay egy rossz kabaréötletből akar műalkotást gyártani — nagy igyekezettel, de teljesen eredménytelenül. S végezetül, tragikusnak tartom, hogy míg a hazai és külföldi (főleg cseh és lengyel) színiirodalom számtalan mű­ve (és egyfelvonásosa) könyö­rög (nem mással, csupán a lé­tével) a színpadira állításért, akkor két olyan tehetséges rendező, mint Kerényi Imre, és Lengyel György, éppen e három sem önmagukban, sem egymás mellett semmit sem jelentő írások színpadra állí­tása mellett döntöttek. A szí­nészi teljesítmények művek hiányában ezennel nem érté­kelhetők. N. P.

Next

/
Thumbnails
Contents