Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-11 / 290. szám
‘X^ap 1968. DECEMBER 11., SZERDA Oxigéngyár épül Dunaújvárosban A Danái Vasműben új oxigéngyárat építenek. A tervek szerint az új dunaújvárosi üzem óránként 5000 köbméter 95 százalékos tisztaságai oxigén előállítására lesz alkalmas. Szerencsés hajózást! — Hogyan lehet csaknem 1650 kilométer távolságra a tengertől tengerjáró hajókat építeni? Gyakran teszik fel a kérdést külföldi szakkörökben, amikor a magyar hajóiparról beszélnek. Az össszekőtőút a Fekete-tengerhez a Duna. Az új hajókon a fedélzeti felépítményeket leszerelve biztosítják zavartalan áthaladásukat a hidak alatt. így jutottak el a tengerhez a Magyar Hajó- és Darugyárban még a második uáiógháború alatt épült legnagyobb, 400Ó tonnás tengerjárók is. Az európai hajógyárakkal szemben sok vonatkozásban jelent hátrányt az a tény, hogy nem rendelkezik tengerparttal a magyar hajóipar, ennek ellenére, több mint 130 éves múltra tekinthet vissza. Gyártmányait világszerte a „Ganz” jelzéssel ismerik, a hajók egyszersmind a magyar ipar reprezentatív úszó kiállításának is tekinthetők, mert kevés kivétellel valamennyi iparág termékeit felhasználják a hajók, úszóművek, portáldaruk és más gyártmányok építéséhez. Négy regiszteri társaság: a Szovjet Tengerészeti Regiszter, a British Lloyd, a Germanischer Lloyd Buretau Veritas előírásai alapján készülnek az életvédelmi berendezések, a mentőeszközök pedig az 1960. évi Londoni Konvenció követelményeinek megfelelően kerülnek felszerelésre. A klasszifikáló társaságok között a szovjet regiszteri szabályok bizonyultak a legszigorúbbnak. Ä szovjet kereskedelmi flotta számára épülő és a jégosztályba sorolt tengeri áruszállító hajók vastagabb lemezekből készülnek, mint például a Germanischer Lloyd előírásai szerint 'épülő hajók. Sűrűbbek a bordái és mindkét végén külön jégálló megerősítésről gondoskodnak. Különleges számítások alapÁRENGEDMÉNYES ALKATRÉSZVÁSÁR A téli gépjavításhoz szükséges alkatrészeket DECEMBER 1-E ÉS 15-E KÖZÖTT 10—70%os árengedménnyel árusítjuk Az árkedvezménnyel árusított alkatrészek jegyzéke megtekinthető és a szükséges alkatrészek megvásárolhatók a Budapesti AGROKER Vállalat Alkatrész- és Műszakiáru osztályán Budapest XV., Cservenka Miklós út 107. NE MULASSZA EL! JÓL JÁR, ha most szerzi be alkatrész-szükségletét! ján tesznek eleget a szovjet regiszterek elsüllyedhetetlem- ségi előírásainak is. Ezek a feltételek a klasszfikáló társaságok kívánalmai szerint változnak. A három raktártérrel épülő szovjet kereskedelmi hajókat úgy alakítják- ki, hogy az esetben, ha bármelyik raktártér megtelik vízzel, a hajónak mindig lesz olyan ép területe, amely biztosíthatja az egész hajó elsüllyedhetetlen- ségét. Az utóbbi évtizedekben a szovjet flotta számára 106 db 1100 tonnás, 88 db 1200 tonnás teherhajó indult el a Magyar Hajó- és Darugyárból szovjet vizekre, az utóbbi sorozat utolsó tagja ez év végéig hagyja el az angyalföldi sólyateret. A Magyar Hajó- és Daru gyár Duna-parti üzemeiben jelenleg is „nemzetközi igény”- re épülnek a hajók. A part mentén úgy az óbudai, mint az angyalföldi öbölben óriásdaruk, segítségével történik felszerelésük. A sólyatéren tengeri hajók bordái emelkednek és a közelükben a Dunán a már vízre bocsátott, de még szerelés alatt álló hajókon dolgoznak. A jelentős szovjet rendeléseken felül norvég, svéd cégek számára is épülnek teherhajók, különböző rendeltetéssel. S amikor már az utolsó „csavar” is a helyére került, próbaútra indulnak a Fekete-tengerre. Itt vizsgáztatják a berendezések működését az építő szakemberek és itt történik ünnepélyes átadásuk is,- a magyar lobogó helyére felhúzzák az árbocra a megrendelő ország zászlaját és a magyar szakemberek „szerencsés hajózást” kívánva búcsúznak alkotásuktól. Erdösi Mária Január elsejétől Gépesített előrejelzés a Dunán A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet vízjelző szolgálata korszerű szovjet elektronikus analóg számítógéppel fejleszti munkáját. Az árhullámokat jelzik az új berendezéssel, de gyorsabban és pontosabban, mint az eddigi számítási módszerrel. A Duna felső szakaszán Kremsnél, Bécsnél, esetleg lejjebb Pozsonynál kialakult árhulláin adatait táplálják a gépbe, amely fél percen belül mutatja, hogy ugyanaz az áradás Budapestnél milyen vízszintet érne el. Némileg módosítaná kell azonban a gép adatait, mert nem veszi figyelembe, hogy a közbenső Duna-szakaszok vízpótlást kapnak a mellékfolyóktól. Ez a kiegészítés viszont fegy- harmad annyi időbe sem telik, mintha a régi móídszerrel teljes számítást végeznének. Egyelőre kísérleteznek a géppel, azt vizsgálják, melyik az a felső-dunai vízjelző állomás, amelynek adataival a legmegbízhatóbb budapesti prognózist adhatják ki. Az a cél, hogy a Budapestre jelzett tetőző árvízszintnek valóságos és számítótt adatai közötti eltérést az eddigi 5—50 centiméterről 5—30 centiméterre csökkentsék. A komáromi víz- szint alapján Mohácsra jelzett prognózisnál pedig 10—20 helyett 5 centiméternél is kisebbre csökkentik az eltérést. Az előrejelzés nemcsak az ár- vízvédelmi előkészületek gondosabb megszervezését segíti, hanem a védekezési költségek jelentős csökkentéséhez is hozzájárul, mert feleslegessé teszi a riasztásokat, amikor éppen a kritikus 15—20 centiméteres pontatlanság miatt kell óvatosságból mozgósítani a gépkocsik százait és emberek ezreit. Az új berendezés január 1-től kezdi a gépesített dunai árvízelőrejelzést. Ezt a korszerű felszerelést hasznosítják később a Tisza árhullámainak jelzésére is. APOSTOLOK Székesfehérvárott régi épületek bontása közben apostolokat ábrázoló XII. századbeli domborművet találtak, amely valószínűleg a királyi bazilika kapuját díszítette. A csatornázási munkálatoknál tíz újabb értékes kőfaragvány került elő, amelyek szintén a királyi bazilikához tartoztak. AZ IGAZI MÉRCE A Bükk egyik legtündéribb táján. Szilvásvárad vendégma- rasztaló üdülőjében sétáltunk a park fái alatt — az üdülővezető vendégeiről beszélt. Nem az elégedettekről: általában az a többség, azzal nincs különösebb probléma. Azokról, akik például kutyaólnak minősítik a kedves kőházacskákat, amelyek családi elhelyezést nyújtanak — és akik azt mondják az egykori Keg- levich-kastélyra: „Szép, szép, de hol van ez a svájci Davos- tól?” A mosolyogni való irreális kifakadás jutatta eszembe, mennyi rossz mérce van forgalomban eredményeink mérésére, országosan. Torz mércék — ilyen vagy olyan torzulással. Mert más előjellel is mérhetünk hamisan. A „svájci” szemmérték, amely Davos luxuséletét és milliárdos forgatagát kéri számon a Bükk, a Mátra, a Bakony kis üdülőfalvaitól, éles realitásával jól szemlélteti, mennyire hamis az az elgondolás, amely a magyar adottságokat teljesen figyelmen kívül hagyja, az évszázadok óta gazdag, békében élő, páratlan természeti adottságokkal rendelkező ország viszonyait kéri számon hazánktól. Rengeteg a jele az ilyen igénylicitálásnak. De azok sem lehetnek büszkék felfogásukra, akiknek hasonlítás! alapjuk mindmáig: 1945 vagy 1930. A háborúrombolta, vérző és szegény kis ország persze nemzedékek emlékeiben élő keserves valóság. De ezzel nem lehet megindokolni azt, hogy egyes élelmiszerüzletekben szombat délután nem lehet kenyeret kapni. Pedig egy idős eladó — igaz, hosszú vita és a hatodik vevő dühös megjegyzése után — azzal próbált indokolni, hogy a vevő „mit csinált volna 45-ben?” A múlt ilyen emlegetése azonban mit sem használ mai fegyelmezetlenségek, közönyösségek cs mulasztások ellen — mert az a tény, hogy szép és jó kenyeret sütnek és azt eszünk, békeidőben egyáltalán nem * különleges érdem. Csak a hiányát veszi észre az ember — a vásárló, az állampolgár, a szocializmus legtisztességesebb híve is. Ugyanígy nem lehet szakadatlanul a világválság 30-as éveinek emlékével bombázni fiatalemberek tudatát, akik a szocializmusban felnőve nem ismerik a munkanélküliség világát, a földtelen parasztok nyomorát. Arra hivatkozni. hogy „százezrek voltak munka nélkül” történelmileg igaz — de mai helyzetünkben ez a hivatkozás nem ad választ a munkakörülményeire panaszkodó munkásnak. A háborús áruhiányra vagy a régi szegénységre való utalások pedig semmit sem enyhítenek annak a vásárlónak a mérgeiődésén, aki a pénzéért most kap silány árut, selejtet, akivel most folytatnak huzavonát egy rossz gyerekcipő cseréje miatt. Nemcsak az a veszélye ennek a mércének, hogy hatástalanul agitál. A másik kár, amit okoz, hogy könnyen hencegéssé válik a múlttal szemben elért eredmények emlegetése. Kétségtelen ugyanis, hogy remek grafikonokat tudunk készíteni: ha például egy város lakosságáról kimutatjuk, hogy 1930-ban nem vásárolt könyvet, most pedig csak lakosonként évi 2 kötetet vesz, ez siker és gyönyörűség. Kérdés, megállhatunk-e ezekután a kulturális igények fejlesztésével, hogy ezentúl a statisztika népszerűsítésének szenteljük minden energiánkat? Alig elképzelhető. Inkább az, hogy a lakosságra fejenként jutó két könyv száz könyvbarát vásárlásait jelzi — és néhány száz embert, aki még ma sem vesz kalendáriumot sem. A lehetőségek teljes kihasználása tehát még csak cél. Tehát ez az igazi mérce. Visszatérve a kenyérellátás elég sűrűn bírált zökkenőire: a cél annak a lehetőségnek kihasználása, hogy a meglevő korszerű sütőüzemekben tisztességes és mindig jó minőségű kenyér készüljön — és a kereskedelem a meglevő szállítóeszközeivel úgy szervezze meg a „szépséges” kifejezéssel áruterítésnek nevezett munkáját, hogy ne legyen bolt, ahonnan a vevő dühösen és kenyér nélkül forduljon ki. Ehhez pedig semmiféle „világszínvonal” nem kell — csak saját meglevő eszközeink és munkaerőnk ésszerű elosztása és szervezése. Szándékkal idézek ilyen kézenfekvő példát: ilyen mindennapit, mint a kenyér. Mert a fejlődést az ember mindennap méri, a saját életén. Az iparcikken, amelyet lehet jól gyártani, a munkán, amit lehet jól elvégezni, sőt, benne van a kifejezésben, hogy lehet a lehető legjobban. B. F. Új jégkorszak közeledik? Híre érkezett, hogy az északi-sarki jégtakaró egyre jobban terjeszkedik, határai mind délebbre nyomulnak. Egyesek már új jégkorszak közeledté- től tartanak. Az elmúlt évtizedekben viszont éppen az ellenkező irányú folyamatot figyelték meg: a jéghatár mindkét féltekén fokozatosan húzódott vissza a sarkok felé. Akkoriban ezt a jelenséget sokan azzal magyarázták, hogy földünk légköre fokozatosan KÖNYVESPOLC Magyar tájak művészete A Corvina Kiadó megjelentette Gink Károly fotóművész és Kiss Ivor Sándor, a Magyar Népművészeti Tanács titkárának közös alkotását: a Magyar tájak művészete című kötetét. „Az egyes vidékek népi díszítőművészetének különbségei a formai és díszítő megoldásban nyilvánulnak meg. Különösen a színek kiválasztásában és a kompozícióban mutatkoznak eltérések. Amiben viszont teljesen egyöntetű: mindig tiszta, egyértelmű művészi formanyelven fejezi ki a nép derűjét vagy szomorúságát é: őszinte óhaját a szép átélésére ...” — írja tanulmányábah Kiss Ivor Sándor. A továbbiakban ismerteti az olvasóval az ország különböző tájain — a Dunántúlon, az Alföldön és Észak-Magyarországon — kialakult népművészet formai és tartalmi jellemzőit. Az olvasó átfogó képet kap a fazekasság, a pásztorművészet, a népi szőttes és hímzésekről, valamint a busójárás hagyományairól. Gink Károly művészi fotóiról felvillannak a matyó, hollókői, átányi, höveji, sárközi és buzsáki, valamint a sokác népművészet remek alkotásai. A könyvből élő népművészet tárul az olvasó elé, amely modern körülmények között éledt újjá és indult ismét virágzásnak. melegszik, mert például a rohamos ütemű iparosodás folytán — a levegőben gyorsan szaporodik fel a széndioxid, s az mintegy ernyőt borítva fölénk, megakadályozza a föld „melegtermésének” elillanását. Hogy most miért fordult ellenkezőjére ez a folyamat, arról dr. Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója a következőket mondta el: A „felmelegedés” jelenségének a széndioxid elszaporodására alapozott magyarázata csupán feltevés volt, amit semmiféle tudományos bizonyíték nem támasztott alá. Kizárólag feltevésekre lehet építeni a mostani, megváltozott helyzet okainak keresésekor is. Az emberiség aligha képes a föld hőháztartásának akár tudatos, akár véletlenszerű .megváltoztatására, hiszen ehhez is kizárólag a földi erőforrások állnának rendelkezésére. Van azonban a földön kívül olyan tényező, amelynek változásai kétségkívül kihatnak a föld hőmérsékletének alakulására, ez pedig a napsugárzás, amelynek erősségét, intenzitását nagymértékben befolyásolja a nap- tevékenység. Jogosnak látszik a feltételezés, hogy az elmúlt évtizedek fel- melegedéséhez a rendkívül erős naptevékenység folytán a földre záporzó szokatlanul bőséges sugárzás is hozzájárult. Ezzel szemben a mostani nap- tevékenység összehasonlíthatatlanul gyengébb az említetteknél, ezért a napsugárzás túlzott „hőszállítása” megszűnt, és most tulajdonképpen csak az eredeti állapotokhoz térünk vissza. Hogy ez a feltételezés menynyire állja meg a helyét, 'illetve, hogy a kérdésre mi lesz a tudományosan is bizonyítható válasz, azt valószínűleg csak az űrkutatás eredményeiből tudhatjuk majd mag, amelyek megteremtik a lehetőséget a föld hőháztartá- sár.ak részletes megismerésére. » Borotvapengék FTC IS... Kajtár György magyarszéki szobafestő és kályhás tizennyolc év alat; 3200 különféle borotvapengét gyűjtött össze a világ minden tájáról. A magyar pengéket 330, az indiait 100. a „Rotbart” pengét pedig 46-féle gyártmány képviseli. A forgalmazók változatos feliratokkal hirdették portékáikat: egy budapesti iparos a népszerű Ferencvárosi Torna Club nevével, egy másik cég a nagystílűén hangzó „Karancs Hungarian Steel” feliratú címkével fémjelezte gyártmányát.
