Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-10 / 289. szám

MST JfECVEI 1968. DECEMBER 10., KEDD Amerikai torpedórombdók a Fekete-tengeren A Dyess és a Turner elne­vezésű amerikai torpedórom­bolók hétfőn reggel, magyar idő szerint pontosan 7 órakor, áthaladtak a Boszporuszon és beléptek a Fekete-tengerre. A két hadihajó már vasárnap dél­ben áthaladt a Dardanellá­kon, azonban az egész éjsza­kát a Márvány-tengeren töl­tötte. A BTA bolgár hírügynökség a provokációs lépéssel kapcso­latban megállapítja: az ame­rikai haditengerészeti parancs­nokság gondosan ügyelt arra, hogy a hajók ne éjjel, hanem nappal haladjanak át a Bosz­poruszon, mivel ezt a mont- reux-i szerződés előírja. Azon­ban az amerikai hajók fekete­tengeri látogatása két vonat­kozásban is sérti ezt az egyez­ményt. Először is a konvenció előírja, hogy a' nem fekete­tengeri hatalmaknak csupán meghatározott űrméretű fegy­verekkel felszerelt hajója lép­het e térségbe. Ismeretes vi­szont, hogy az egyik amerikai romboló fedélzetén nukleáris rakétafegyver található. Má­sodszor, az Egyesült Államok jelenleg háborút folytat Viet­namban és a konvenció egy­értelműen megtiltja más ál­lammal hadat viselő nem fe­kete-tengeri országnak, hogy hadihajóit a Fekete-tengerre irányítsa. A bolgár hírügynökség vé­gezetül hangsúlyozza: Bulgá­ria, amely mélyen érdekelt a béke megszilárdításában, külö­nösem a Balkánon, az újabb amerikai provokációt úgy ér­tékeli, mint egy korábbi nem­zetközi megállapodás előre megfontolt megsértését, ab­ból a célból, hogy ezt a térsé­get visszatérítse a hideghábo­rú idejétmúlt korszakába. Az Egyesült Államok nyil­vánvaló flottatüntetésnek szánja a két amerikai torpedó­Az amerikai 6. flotta két rombolója, a Turner és a Dyess a Dardanellákon keresztül befutott a Fekete-tengerre. romboló fekete-tengeri útját. Hivatalos körökben azt han­goztatják, hogy rutin hadgya­korlatról van szó, a sajtó azonban nyíltan összefüggésbe hozza az utat a Szovjetunió flottájának földközi-tengeri jelenlétével és a lapok több­sége azt írja, hogy Washing­ton ezen a módon kívánja de­monstrálni, hogy „nem adja jel pozícióit” a térségben. Mint ismeretes, az Egyesült Államok nem írta alá a mont- reux-i egyezményt, amely pontosan meghatározza a nem fekete-tengeri .hatalmak hadi­hajóinak jelenlétét a tengeren. Amerikai részről egyébként azzal érvelnek, hogy a két romboló behatolása a Fekete­tengerre nem áll ellentétben az egyezménnyel. KARÁCSONY A HOLD KÖRÜL? Georgij Beregovoj elmon­dotta, hogy jelenleg azoknak az űrhajósoknak az oktatásá­val foglalkozik, akik Szojuz tí­pusú űrhajóikon a jövőben Föld körüli utakra készülnek. Ugyanakkor szovjet kozmo­nauták egy másik csoportját Hold- vagy Hold körüli repü­lésre képezik ki. A Szojuz 3. űrpilótája hétfő délután a szovjet főváros Sajtó Házában beszélgetett néhány külföldi tudósítóval és ott hangzottak el szavai. Ki­emelte, hogy a Szojuz típusú űrhajók kifejezetten a Föld körüli repülés céljait szolgál­ják, míg a Szonda típusú automatikus űrállomások fel­adata az ember Hold-repülé­sének technikai előkészítése. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az amerikai Apol­ló-programról, amelynek ke­retében december végén az amerikaiak tízszer körül akar­ják repülni a Holdat, a szov­jet űrhajós így válaszolt: „Nem minden aggodalóm nélkül figyeljük amerikai kol­légáink munkáját. Mi minden­esetre másképpen közelítjük meg az újfajta űrfeladatokat. Mi előbb automatikus űrha­jókkal végzünk kísérleteket és csak azután bocsátunk fel em­bereket. Ök előzetes kísérlet nélkül akarják körülrepülni a Holdat. Ez bizonyos kockázat­tal jár. Mivel nincsenek bir­tokomban megfelelő adatok — sajnos nem folytatunk in­formációcserét az amerikai űr­hajósokkal — ezért nem tu­dom megmondani, milyen va­lószínűsége van annak, hogy az Apolló 8 útja sikerrel jár­jon. Kockázat természetesen minden kísérletnél van.” Arra a kérdésre, hogy ki lesz az első ember a Holdón, Beregovoj így válaszolt: „Lehet, hogy Iván lesz, de az is lehet, hogy Johnny. Én, magától értetődően, jobb sze­retném, ha honfitársam lenne az első ember, aki a Holdra lép. De nem ez a legfontosabb, hanem az, hogy minél bővebb tudományos anyaggal és leg­főképpen épségben térjen vissza a Földre." Zuhanás - busszal A brazíliai Porto Alegre közelében vasárnap folyóba zuhant egy húsz méter ma­gas hídról egy túlnyomórészt nőket és gyermekeket szállító autóbusz. Az első jelentések szerint a közelben tartózkodó halászoknak sikerült tizenöt utast kimenteni, de legalább ugyanennyire tehető a halot­tak száma. A „hongkongi66 influenza * az IS A-ban Az amerikai egészségügyi minisztérium közleménye sze­rint a „Hongkong” vírus okoz­ta influenza, amelyet minden valószínűség szerint amerikai katonák hurcoltak be a Távol- Keletről, nagymértékben terjed az Egyesült Államokban. A beérkezett jelentések sze­rint 13 államban, továbbá New York és Washington városokban, valamint Puerto Rico szigetén tömegesen for­dulnak elő ázsiai influenza­megbetegedéseik. Jelenleg Co­lorado államban a legerő­sebb a járvány. Általában 10—30 százalékos a távolma­radás az iskolákból, az üze­mekből és az irodákból. A „Hongkong”-vírus okozta influenza magas lázzal jár. Az egészségügyi hatóságok véleménye szerint a tél fo­lyamán a járvány az' Egyesült Államok egész területére ki­terjed és a tél végéig a lakosságnak legalább húsz százaléka átesik a betegségen. Az előző évek influenzajárvá­nyaiban a lakosságnak leg­feljebb tíz százaléka betege­dett meg. Megmenekül a Toner tói PALEMBANG Hárem a mecsetben Az indonéz rendőrség a dél- szumátrai Palembang városá­ban vasárnap letartóztatott egy muzulmán papot. A hívők által szent embernek tartott egyházi személy mecsetjének fényűzően berendezett titkos szobáiban négy feleséget, há­rom élettársat és húsz fiatal lányt tartott. Ez utóbbiak többségét szüleik fillérekért adták el a vallási vezetőnek, hogy „vezesse be őket az isz­lám tanításaiba”. A rendőrség a „szent emberrel” együtt egész háremét letartóztatta. KEITA A SIVATAGBAN Modibo Keltát, Mali pucs- csal eltávolított elnökét és kormányának volt tagjait az ország északi részében levő si­vatag egyik katonai támasz­pontjára szállították. Ószövetségi telefon Már az Ószövetség is emlí­tést tesz a telefonról... Ezt olvassuk benne: „Mózes há­romszor hívta az urat, de ő nem válaszolt.. Újévi üdvözlet - Storno A Kínai Népköztársaság el­határozta, hogy felhagy azzal a szokással, amelynek értel­mében újévkor üdvözlik a kül­földi államfőket —, közölte a kínai külügyminisztérium szó­vivője a Pekingben akkredi­tált diplomáciai képviseletek­kel. A közleményből az is kitűnik, hogy ilyen üdvözle­tekre ezután nem is válaszol­nak a kínaiak. Az intézkedés célja — a protokoll egyszerű­sítése. Hideg van, hó nincs (Folytatás az 1. oldalról.) Hivataltól kapott információ szerint előreláthatólag ma délelőtt dől el, hogy a szak­emberek mindent rendben ta­lálnak-e a rég várt új turisz­tikai létesítményben. A kis hó nem okozott fenn­akadást, de síkossá tette az országutakat. Csak vasárnap hat közlekedési baleset tör­tént, s valamennyi oka: gyors­hajtás a síkos úton. Bugyi községben Kovács Vendel autójával egy fának rohant, utasa, a 42 éves Püspöki Jó- zsefné könnyebben megsérült. Vácott Oravecz István autó­jával egy szemben jövő gép­kocsival karambolozott. Az autóvezető felesége és 9 éves kislánya súlyosan megsérült. Alsónémedi határában Dabza Mezsdavrodni vezette bolgár személygépkocsi ütközött egy fának, sérülés nem történt, az anyagi kár 50 ezer forint. Rác­keve határában felborult autó­jával Ispán László; az autóve­zető könnyebben, felesége sú­lyosan megsérült. Szigetszent- miklóson ugyancsak felborult autójával Hollós József, aki­nek 8 éves kisfia szenvedett súlyos sérülést. Baleset történt az M 7-es autópályán is, ahol Lázár Pál vezette nagy sebes­séggel autóját és borult fel a síkos úton. Utasa, Nádaskai Richárd, könnyebben megsé­rült. A Budapesti Közlekedési Vállalat téli előkészületi munkáit beárnyékolta a sokat emlegetett munkaerőhiány. Az­zal is számolni kell, hogy a megelőző intézkedések ellené­re sokan betegednek meg a hidegben. Több mint ezerrel kevesebb már most a karban­tartó munkások gárdája is. így hát nem ígérhetnek zavar­talan közlekedést... az MTI londoni tudósítója Az MTI londo­ni tudósítója meg­lepetéssel hallot­ta, hogy 30 hónap­ja, amióta londo­ni tudósítóként dolgozik, megrög­zötten és folytató­lagosan megsze­gett egy érvényes angol törvényt. Ugyanis a kor­mány csak most javasolta az 1762. március 3-án elfo­gadott törvény ér­vénytelenítését. Ez a törvény „min­den hír-írónak” a legszigorúbban megtiltja, hogy „levélben, vagy másnemű iratok­ban bármilyen be­számolót közöljön 'a ház vitáiról, s a ház a legnagyobb szigorúsággal fog eljárni a törvény megsértői ellen”. A delikvenst csupán az vigasz­talja, hogy nincs egyedül: vala­mennyi brit és külföldi parla­menti tudósító, aki hivatását gya­korolja, rendsze­resen és ismétel­ten megszegte a több mint 200 éves törvényt. Ezért nem fenye­get az a veszély, hogy az alsóházi tudósítók karzati klubjának több mint 200 tagját a Tower tömlöcébe vetik. Zsazsa még mindig reménykedik... Gábor Zsazsa, aki 45 éves (legalábbis ő így mondja) és már ötször volt férjnél, hato­dik férjet keres. Erről írt egy amerikai képeslapban megje­lent cikkében, amely önvallo­mását is tartalmazza. „Egy nőnek úgy kell a sze­relem, mint a levegő — írja Gábor Zsazsa. — A szerelem és a házasság azonos. Ezért már 16 éves koromban férjhez mentem és most, ötödik válá­som után fém szándékozom sokáig férj nélkül maradni. Sok nő fiatalon férjhez megy, mert szerelmes, de ha aztán nem sikerül a házassá­ga, egész életében bánkódik és egyedül marad. Nekem vi­szont van bátorságom, hogy mindig újra próbálkozzam, amíg meg nem találom az igazi szerelmet.” Gábor Zsazsa eddigi öt fér­je egyébként a következők voltak: Burhan Beige török nagykövet, Conrad Hilton szállodakirály, George San­ders színész, Herb Hutner pénzember, és Joshua Cosden olajmágnás. Külföldi kavicsok | Várna Egy álló hétig nem volt ked­vem kijönni a tenger lágy vizéből, csak enni és aludni. Csupán a rossz idő tudott rá­kényszeríteni, hogy egyszer el­mentem a színházba, egyszer a történelmi Balcsikba, és egy nap megtekintettük Várnában az új vágóhidat. De, mint em­lítettem, mindez csupán akkor, ha vihar dúlt a tengeren, meg azután tisztességből is, mert hívtak a házigazdáim. Két bolgár újságíró társasá­gában töltöttük az időt magyar kollégámmal. Nagyszerű em­berek voltak, melegszívűek, fáradhatatlanok, műveltek. Egyébként nagyon sok újság­íróval találkoztam itt Bulgá­riában, még a legfiatalabbak is minimum két nyelvet ismer­tek. Nagy náluk a francia kul­tusz, sokan beszélik ezt a szép nyelvet és az oroszt második anyanyelvűknek tartják. De túl az újságírókon, a francia kultuszt bizonyítandó, egy or­szág népe úgy köszöni meg az őt ért jót, hogy merszi. A fod­rász, a pincér a borravalót, a néni, ha előreengeded az aj­tón ... Visszatérve a bolgár kollé­gákhoz, örömmel állítom, hogy akiket megismertem, mind­annyian többek voltak az át­lagnál. Nemcsak azért, mert: „ahány nyelv, annyi ember”, . és az idősebb korosztály leg­alább három nyelvet beszélt. De elsősorban azért, mert rendkívül komolyan veszik ha­zájuk és a szocializmus ügyét, az újságírói munkát és önma­gukat. Fenntartás és cinizmus nélkül beszélnek eredmé­nyeikről és hibáikról. Nagyon ismerik hazájukat, annak po­litikai, gazdasági és kulturális fejlődését, Európát,, a jelent és a múltat. A szakmában, állít­ják, ez rendkívül fontos do­log, enélkül kár is kísérletezni ezen a pályán. Igazuk van. En­gem egyszer egy kolléga Ber­linben elkísért a Brandenburgi Torhoz, és nem ismerte a kapu történetét. Kínos helyzet volt, már sajnáltam a kérdést. De nem kell a szomszédba menni rossz példáért, mert — esetleg — nekem is illett volna tud­nom, ismernem a híres törté­nelmi kapu múltját. A bolgár kollégák sok min­dent tudnak rólunk, néha itt is zavarba kerültünk, mert volt dolog, amiről többet tud­tak, mint mi. Természetesen nem olyan szemellenzős kultúrfickók ezek. Azért a tenger lágy ölén nem­csak történelemről és politiká­ról esett közöttünk szó. És a tenger partján az újságírók nemzetközi szállójában sem. Itt nagyon vidám programokat szerveztek számunkra. A szálló és a vendéglátó-kombinát ösz- szes helyisége, terme gyönyö­rű, de maga a Bábel. Arról is híres a szálló — a többi kö­zött —, hogy más ország adta az épülethez a márványt, más a szakembert, ismét más az abroszt és az evőeszközöket, a bútort, a szőnyeget. Szóval minden említésre méltó hol­mit más ország küldött ide, az aranyhomokra. A Bábel. Angol, lengyel, orosz, magyar, bolgár hangok, szavak keveregnek, szállnak a levegőben, és ilyen sűrű, ne­héz hangszínt hoz a tengerről a partra is a szél. Itt, ebben a szállodában, illetve a szálló sporttermében kérdezte meg magyar kollégám teljesen vé­letlenül éppen egy német nő­től. hogy tud-e németül. A fél­reértés teljes volt, azért a pingpongasztalnál kibékültek. | Balcsik [ ■ i mn ■ ■ —— I Nem messze fekszik Várná­tól, ez is a Fekete-tenger partján. Történelmét minden­ki ismeri, ezért ismertetésétől eltekintek. Amikor megláto­gattuk, a tenger rendkívül dü­hösen morgott, hullámai vad csattogással, félelmetesen, há­rom-négy méter magasan emelkedtek a levegőbe. Tehe­tetlen' dühükben fehéren taj­tékozva hullottak a magasból alá, másodpercenként újra­kezdve ezt a lenyűgöző játé­kot. Mi, afféle szárazföldi ha­landók, megbabonázva csodál­tuk a természetnek ezt a vad játékát, nem tudtunk a part­tól elszakadni, hipnotikus álomban ragadtunk a homok­hoz, pedig zuhogott, szakadt az eső. Igazi vihar dúlt a ten­geren, de a szakadó eső és az orkánszerű szél a partot sem kímélte. Azért később a hatalmas kastélyt és benne a gyönyörű rózsakertet megnéztük. Mind­kettő szépsége hervadhatatlan, immáron évszázadok óta da­col a viharral. Később valamelyest elült a szél és az eső is alábbhagyott, bementünk Balcsikba, a tele­pülésre, megnézni néhány „bennszülött” házatáját. Min­denütt kedvesen fogadtak gyümölccsel kínáltak. A laká­sok nagyon tiszták és nagyon szépek. Színes háziperzsa (szebbek és finomabbak, anyagban is. színekben is, a mi drága szőnyegeinknél) a padlón és a falon, mindenhol. És a házaknál kedves udva­riassággal kért bennünket a ház úrnője: vessük le a ci­pőnket, amelyek valóban na­gyon sárosak voltak, a per­zsák viszont ragyogóan tisz­ták. Az ötödik háznál kértem a bolgár kollégákat, hogy ne tovább: belül a cipőben a lá­bam már sárban dagaszt a sok le- és felhúzástól. Délután, Várnában a tenger barátságos ábrázattal fogadott bennünket. Átöltöztünk, a nap biztatóan sütött, belemerül-

Next

/
Thumbnails
Contents