Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-01 / 282. szám
1968. DECEMBER 1., VASÄRNAP MST MfcGVEI Egyiptomi lovakkal frissítik fel a bábolnai arab ménest A híres bábolnai arab teli- vértenyészetet az 1800-as években szíriai lovakkal alapozták meg. A továbbtenyész- tés kétirányú volt. Megtartották az eredeti arab vérvonalat, ugyanakkor arab méirexet magyar kancákkal párosítottak és így alakították ki a bá- • bolnai arab fajtát. a legkedveltebb európai arab tenyészet ma is a bábolnai. Az utóbbi időben különösen megnőtt az érdeklődés a sportcélokra kiválóan alkalmas, szép küllemű állatok iránt. Azért a gazdaságokban elhatározták: felfrissítik az eredeti arab vérvonalat, amely a hosszú évtizedek alatt a magyarországi viszonyokhoz alkalmazkodott, ugyanakkor tovább nemesítik a bábolnai arab fajtát is. E célból — a bábolnai ló- tenyésztés történetében első ízben — Egyiptomból importáltak négy kancát és egy mént. Az állatok Faruk király egykori méneséből, a ma is világhírű zahrahi állami tenyészetből érkeztek. ÚÉKKOMPUTER Egy párizsi áruház elektronikus számítógépet állított be a karácsonyi ajándékok problémájának megoldására. Ha a gépbe betáplálják a megajándékozandó korát és jellegzetes vonásait, valamint az ajándékra szánt összeget, akkor kiadja a javasolt ajándékok listáját. Szélesedő vászon A ma és a holnap mozija Sokat olvashatunk mostanában a televízió és a mozi „párharcáról”. A televíziós készülékek szaporodásának arányában csökken a mozilátogatók száma; alapjában véve érthető ez a világjelenség. Ahhoz, hogy a mozi visz- szaszerezze régi jogait, valami néző mozgó némafilmet. Hamarosan követte ezt a hangosfilm, amely már tökéletes szórakozást nyújtott. Ám a technika sohasem áll meg ... Az úi követelmény —• már a televízió hatására — az, hogy közelebb kerüljön a Telefonszámla Üj lakóházba költöztem, kilenc emeletesbe. Ne lépcsőzzön szegény postás — jelszóval, a földszinten levélszekrényeket helyeztek el. üj címemet még nem tudja senki, nem is igen szoktam nézegetni a szekrénykét. Tegnap, mintha egy hang súgta volna: kukkants bele. Belekukkantottam, s lám, aki keres talál, a pléhkaszni fenekén ott hevert egy iromány. Telefonszámla az október 1- től 31-ig terjedő időszakra. Mint rebegém, lakóházunk új, s éppen ezért el van vágva a külvilágtól. A számla tehát váratlanul ért. Nem az összeg, világért sem, az mindössze négy forint, hanem maga a számla. Váratlanul ért és elszomorított: még sosem volt ilyen alacsony a számlám .. . Milyen kár, hogy nincs is telefonom ! ny. é. A látómező kitöltése: 1. A tv nézésekor a néző látómezeje csak 5 százalékban kitöltött; 2. normálfilmnél ez 15 százalék; 3. szélesvásznú vetítésnél 30 százalék; 4. panorámavászonnál 80 százalék. újat kell produkálnia. S valóban világszerte folynak a kísérletek olyan vetítőrendszerek kidolgozására, amelyek a néző élményét annyira fokozzák, hogy meghozza az „áldozatot”, és a kényelmes otthoni tévézés helyett ismét elfoglalja helyét a nézőtéren. A mozgófilm tulajdonképpen századunk szülötte: az 1900-as párizsi világkiállításon láthatott először 25 000 Árengedményes alkatrészvásAr A téli gépjavításhoz szükséges alkatrészeket DECEMBER 1-E ÉS 15-E KÖZÖTT 10—70%-os árengedménnyel árusítjuk Az árkedvezménnyel árusított alkatrészek jegyzéke megtekinthető és a szükséges alkatrészek megvásárolhatók a Budapesti AGROKER Vállalat Alkatrész- és Műszakiárii osztályán Budapest XV., Cservenka Miklós út 107. NE MULASSZA EL! JÓL JÁR, ha most szerzi be alkatrész-szükségletét! néző az élő valósághoz: megjelent a szélesvásznú film. A néző szélesebb vásznon, olyan látószögből nézheti a képet, amely közelebb áll a természetes körülményekhez. A térhatású (sztereo) hang tovább növelte a nézőben a valóságérzetet. Nem sokkal később feltűnt a sztereofilm, de hamar ki is ábrándultak belőle. A nézőnek vagy mereven kellett ülnie, vagy különleges szemüveget kellett viselnie; ilyen mozi volt Budapesten az 1950-es években a Toldi Filmszínház. Hamarosan azután visszaalakították hagyományos mozivá. Az ezután tért hódító szélesvásznú filmek, a panoráma vetítési rendszerek három csoportba oszthatók: többgé'pes eljárás, torzított képelemes eljárás és torzítatlan képelemes eljárás. Többgépes eljárás esetén legtöbbször három vetítőgépet használnak. A torzított képelemes eljárásnál a felvételnél különleges torzító objektívvei vízszintes irányban zsugorított képet állítanak elő, melyet vetítéskor ellentétes torzítással az eredeti formára alakítanak vissza. A torzítatlan képelemes eljárást honosították meg a budapesti Corvin Filmszínházban. A rendszer amerikai feltalálójának, Michael Toddnak az eljárását 1957-ben mutatták be Párizsban. A rendszer nem tartalmaz új gondolatot, hanem a filmszélesség megkétszerezésével jó lehetőséget ad a képminőség és sztereofonikus hangvisszaadás javítására. A felvételt nem 35 mm-es, hanem 70 mm-es szélességű filmszalagra veszik fel. Ennél a rendszernél tehát, a panoráma rendszerrel ellentétben, 3 filmszalag helyett csak egyet használnak. Egyetlen objektívvei a* képet majdnem akkora szög alatt veszik fel, mint amilyennel a három objektívvei ellátott háromfilmes kamera dolgozik. A vetítés is óriás méretű vásznon (8,2x16 m), , három helyett, egyetlen géppel történik, és ez kizárja a panoráma filmre jellemző függőleges irányú illesztési sáv keletkezését és kiküszöböli az illesztési helyeknél fellépő villogást. Már a további jövő képe is kezd kirajzolódni a filmtechnika terén. Az egyik ilyen irányzat a ctrcoráma. A szovjet circoráma mozi kétszintű. A két gyűrű alakú vetítőfelület átmérője kb. 15 m. A vetítőernyők mögött 22 vetítőgépet szereltek fel: mindegyik veti tőemy őre 11—11 gépből vetítenek. A vetítőfelület mögött a hangszórókat 7 csoportba rendezték el,' és a hang pontosan követi a vetí- tóemyőn lejátszódó cselekményeket. Ennek a rendszernek azonban komoly elvi hibája, hogy — mivel köralakú a nézőtér — a nézőnek állnia kell. Ilyen körülmények között csak rövidfilmet lehet készíteni. Másik irányzat az aromá- rama rendszer- ami tulajdonképpen szagos mozit jelent. New Yorkban nyitották meg ezt a «mozit, ahol „A nagy fal mögött” című, Kínáról készült négycsatornás, szélesvásznú, sztereofonikus, 35 mm-es filmet mutatták be. A vetítés alatt a nézőtérre a szellőzőberendezésen keresztül olyan levegőt juttatnak, amely különféle szagos, illatos anyagokat tartalmaz. A film bemutatása alatt a szagokat és illatokat több mint hússzor váltják. Az előadás alatt a néző rózsaillatot szagolhat, érezheti a friss fű, az alma, tea, különféle ételek, égő gyanta, fa, dohány, egyes állatok jellegzetes szagát. Ennek a rendszernek az a célja, hogy a film érzékelési folyamatába a látáson és a halláson kívül a szaglást is beiktassák. Egyelőre nem lehet végleges véleményt alkotni ezen irányzat jövőjéről. Színes, térhatású, szagos körmozi, vagy ki tudja még ma, hogy mit tartogatnak a mozisok. Egy azonban biztos, az állandóan fejlődő filmtechnika még sok meglepetést tartogat a mozilátogatóknak. Kaffka • 1918 decemberében a Nyugat Kaffka Margittól búcsúzott. Költő- és írótársai méltatták a századelő magyar irodalmi forradalmának legjelentősebb nőalakját. A spanyol járvány sokat ígérő tehetséggel végzett, de a váratlan halál olyan művek után tett pontot, amelyek klasszikus értékei a modern magyar prózának. Kaffka költőként indult, s csakhamar a század első évtizedének legjobb hetilapjai, folyóiratai közlik verseit. Költészetének érzés- és gondolat- világa, hangulata, nyelvi eszközei a Nyugat című folyóirat körül gyülekező tehetségekkel társítja. Novellistaként és publicistaként is sikeres szerző, sőt a kritikával is eredményesen próbálkozik. Életművének leggazdagabb területe, vezető műfaja mégis a regény. Fő művének, ma is leginkább olvasmányos regényének az 1912-ben kiadott Színek és évsk-et tartják. Jónéhány novella készítette elő ezt a könyvet, amelynek mondanivalója évek óta érlelődött az írónőben. Kaffka életének két nagy élménye — a dzsentri pusztulása és a modern nő, az értelmiségi asszony önfelszabadításának, gondterhes küzdelmeinek ábrázolása — fonódik össze a Színek és évek-ben. Ez a tárgyválasztás lehetővé tette a korforduló magyar társadalmi életének széles körű ábrázolását. Kaffka Margit kíméletlen, kemény szavú bíró volt. Nem félt kimondani a művészi igazságot saját osztályának erkölcsi hanyatlásáról. Hősnője, Pórtelky Magda két rosszul sikerült házasság kálváriáját járja,meg. Jobbra törő vágyai elhalnak, igényei unalomba süppednek, nyíltan vállalja az élősdi , szerepet. Kaffka társadalomkritikáját és művészetét legjobb kortársai üdvözölték. Ady Endre is felismerte benne a rokonleiket. Ö is figyelmeztet, hogy a Kaffka-regényekben — a Színek és évek után a Mária éveiben és az Allomások-ban is — a korrajz történelmi konkrétsága és a lélekrajz finom analízise párosul ritka ötvözetben. Azt is észrevették, hogy a nőprobléma Kaffka Margitnál szétválaszthatatla- nul összefonódik a megoldást váró társadalmi válsággal, az érlelődő forradalom jelzéseivel. E forradalom művészi ve- tülétét rajzolja az Állomások című reény. Ez a mű egyike a legszebb és legeredményesebb kísérleteknek a Nyugat-mozgalom társadalmi-emberi háttere megmutatására. Feltűnik ebben a könyvben a kor irodalmi és művészeti életének sok vezéralakja, jónéhány érdekes szereplője. Az első világháború éveiben az írónő értékes publicisztikai munkát végez. A polgári forradalom idején már szocialistának vallja magát, s válóban — ha nem is ellentmondások nélkül, ha vívódások közepette is — mind közelebb jut a forradalmi szocializmus eszmevilágához. Ez a közeledés válhatott volna további pályáját meghatározó, vagy legalább színező élménnyé, ha nem szól közbe a halál, 1918 december elsején. Kaffka Margit életműve is szerves I egész. Érdemes a megemlékezésre, s ami ennél is fontosabb: az olvasásra, költészetének és regényvilágának megismerésére. d. Almamoly-sterilizálás — Bécsben Üjabb lehetőségeket nyit a magyar biológiai növényvédelem fejlődéséhez a megállapodás, amelyet a Növényvédelmi Kutatóintézet és az UNESCO atorhenergia-ügynöRségének bécsi laboratóriumá kötött. A nemzetközi szerv sugárforrásokat bocsát a magyar szakemberek rendelkezésére, s ezzel hazánkban több éves radiobiológiai kísérletsorozat eredményeit fejleszthetik tovább. A növényvédelem és az atomkutatás kapcsolatának ugyanis már vannak eredményei hazánkban. A növényvédelmi Kutató Intézet keszthelyi laboratóriumában elszaporított cserebogár, illetve almamoly sterilizálásával bebizonyították a radiobiológiai módszer létjogosultságát. A megtermékenyítésre alkalmatlanná vált rovarokat kibocsátottak a kertekbe, s azok — a biológiai egyensúly megbontásával — rohamosan csökkentették a szaporodás ütemét. A kísérleteket most dr. Nagy Barnabás tudományos főmunkatárs a bécsi UNESCO-laboratórium- ban folytatja. A napokban tizenötezer, Keszthelyen elszaporított almamolyt és táplálékul négymázsányi meghatározott érési fokon leszedett almát indítottak útnak Ausztriába, s ‘a tervek szerint a jövő év tavaszán több mint 150 ezer, sugárral sterilizált almamolyt bocsátanak ki Veszprém és Zala megye kísérleti kertjeibe. Mestersége: madárpreparátor Félezer mestermunka díszíti Simon Gábor lovasi madárpreparátor műhelyének falát. A Dunántúl egyetlen hivatásos madárpreparálora 40 éve dolgozik ebben a ritka szakmában. Az utóbbi időben mind több külföldi megrendelője akad. Nemrégiben egész sor szalonkát, fácánt és vadkacsát küldött Olaszországba. A hazánkban gyakran megforduló osztrák vadászok többsége ugyancsak vele készítteti ki a zsákmányolt értékes vadmadarakat Ökör pecsenye - al A konyhaművészet mesterei egy idő óta nagy előszeretettel használják az alumíniumfóliát. Gondosan becsomagolják a hússzeleteiket, majd a tűzhely lapjára, vagy átforrósított csupasz serpenyőbe helyezik azt. A hús éppen elég saját nedvességet és zsiradékot tartalmaz ahhoz, hogy ne égjen meg a burkolatban, és így összes ízanyagaít megőrizve, a kiszáradástól mentesülve válik porhanyós, zamatos táplálékká. Az aiu- míniumfólia ma már filléres árucikk, a legtöbb háztartási üzletben megvásárolható. Aki már evett nyárson sült ökörhúst, tudja, hogy helyenként égett, meglehetősen rágós étel az. Ezen most úgy segítettek a modern szakáesművé- szek, hogy a jókora húsdarabot szorosan beburkolták alumíniumfóliába, s csak azután gyújtottak alá tüzet. A kísérlet fényesen sikerült, a fólia leifejtése után puhára sült és nedvbő csemegét fogyaszthal- tak az ínyencek. ä
