Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-31 / 306. szám

Óév után — új év előtt TAKÁCS JENŐ ÉS SZŰCS ZOLTÁN NYILATKOZATA j Takács Jenőt, az MSZMP vá­rosi bizottságának titkárát [ kerestük fel, hogy rövid szám­Szilveszteri kaleidoszkóp Az aranylakodalmasok Ezerkilencszázti zennyolc nyarán, valamikor júliusban, friss zápor paskolta a Cifrá­kért vendégseregét vasárnap délután. A svájci-ház árkád­jai alá húzódtak a sétálgató lányok, legények; kicsit ázot- tan, csapzottan tereferélni kezdtek. így ismerkedett meg Kiss Kálmán, nemrég leszerelt fia­tal katona Hatvani Terikével... Most, a karácsony előtti na­pokban ünnepelték házassá­guk 50. évfordulóját. — Rengeteg baj, gond, bánat társult hozzánk 50 év alatt. De örömünk is volt. A fiunk már megnősült, sőt van egy 13 éves unokánk is! — Kálmán bácsiék mit kí­vánnak maguknak új eszten­dőre? — Mit kívánhatnék? Ma­gunknak egészséget, az embe­reknek pedig békét. A párttitkár Tóth István a Gépjavító és Faipari Ktsz párttitkára. Esz­tergályos. — Mi volt a legnagyobb él­ménye az idén? — Az emberek bizalma. Az, hogy az alapszervezeti válasz­tás alkalmával párttitkárukká választottak. Ez egyúttal örö­met is jelentett, mert amíg korábban kis létszámú alap­szervezet volt a ktsz-nél, ad­dig, az utóbbi hetekben egyre többen kérték felvételüket a párttagok sorába. — Mit kíván magának 1969- re? — Mint munkás és mint kommunista valamennyiünk­nek, az egész világnak békés hétköznapokat. Személy sze­rint? ... Szeretnék beköltözni az' idén az új házamba. Sze­retném, ha lB39-ben is jó eredményt érnénk el munka­társaimmal együtt. Szóval mindazt szeretném, ami embe­ri, természetes és örömet je­lentő. A vegyé:zlány Annerose Paul az Elba mel­letti Schönebeck bői érkezett Nagykőrösre. Kedves moso­lyok, szerető szavak fogadták itt, hiszen egy nagykőrösi szár­mazású vegyészmérnök meny­asszonyjelöltje ... — Egy éve már jártam Ma­gyarországon — mondja anya­nyelvén. — Láttam Pestet, fü- rödtem a Balatonban — nagy­szerű volt! — Németországban mivel foglalkozik? — Vegyésztechnikus vagyok. A szakmám, a foglalkozásom tette lehetővé most is, hogy Magyarországra látogassak. — Mit vár 1969-től? — Azt, hogy jövőre is ellá­togathassak Magyarországra és Nagykőrösre. Ez a kis város ugyanis nagyon kedves hely, és az építkezéseivel egyre szebbé, városiasabbá válik. — De jövőre nyáron szeret- hék idelátogatni ismét! — te­szi hozzá nevetve a zuzmarás faágak alatt. — Minden körösi embernek »1» vetésre kérjük az elmúlt esz­tendőről. — 1968-ban városunk — az ország fejlődésével pár- nuzamosan — jelentős lépést tett előre. Nőtt, fejlődött va lamennyi ipari üzemünk, erősödtek termelőszövetkeze­teink és tovább növekedett a város egésze. Uj létesítmé­nyeket hoztunk létre, további munkalehetőségeket biztosí­tottunk, és elmondhatjuk, hogy ez az év sokat segí­tette Nagykőröst a városia­sodásban. — A munkából az ipari dol­gozók, a tsz-parasztok és az értelmiségiek, párttagok és párlonkívüllek egyaránt ki­vették részüket. A megbe­csülés és a tisztelet illeti azokat, akik a jubileumi év­ben másfél millió forint ér­tékű társadalmi munkával járultak hozzá a város fel­virágoztatásához. — Feladataink jövőre sem csökkennek. Több gazdasági intézkedés folytán bővülnek ipari üzemeink, szépül váro­sunk. Ahhoz, hogy mindezt megvalósíthassuk, továbbra is kérjük a lakosság támogatá­sát. Várjuk azokat az áldo­zatkész, tenniakaró embereket, akik a város iránti szeretetük- ből indíttatva elő akarják se­gíteni munkánkat. — Az elmúlt év az új gaz­daságirányítás első eszten­deje volt. Tapasztalatokkal gazdagodva nézünk 1969 hét­köznapjai elé. Sokat kell még tennünk, hogy minden cé­lunkat, szándékunkat megva­lósíthassuk. — E munkához, a város- és országépítő feladatokhoz kí­vánok a város minden la­kójának a pártbizottság ne­vében. sok síikért, jó egészsé­get és boldog új esztendőt. A JUBILEUMI ÉV SIKERE Szűcs Zoltán, a városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnöke az új év előtt az alábbi nyilatkozatot adta munkatársunknak. — Városunk életének ki­emelkedő mozzanatait jelen­tették a 600 éves jubileum eseményei, amelyek elmé­lyítették a lakosságnak a vá­ros iránti szeretetét. Ez a jö­vőben kedvezően segíti elő Nagykőrös fejlődését. — Kulturális és gazdasági rendezvényeink mellett a „vá­rosiasabb” városkép kialakí­tására, a lakásépítések, a me­zőgazdaság és az ipar fejlesz­tésére irányuló törekvéseink fokozottan, városunk felé irá­nyították a párt- és a kor­mányszervek, valamint az or­szágos közvélemény figyel­mét, ami kedvező légkört teremtett további igényeink kielégítésére. — A jubileumi események keretében megtartott növény- termelési és kertészeti tanács­kozásokon országos nevű szakemberek szögezték le, hogy városunk ezen a téren a múltban vezető szerepet töl­tött be. És most termelőszö­vetkezeteink minden igyeke­zete arra irányul, hogy ezt a vezető szerepet fenntartsuk és fokozzuk. A mező- és kert- gazdaság mellett, ktsz-eink és iparunk fejlődése is kedve­zően alakult, és a befejezés­hez közeledő rekonstrukció után, az ország legnagyobb konzervgyárát mondhatjuk magunkénak. — Ehhez a városfejlesztési munkához kérjük az új esz­tendőben a lakosság bizal­mát és támogatását, és eb- ber á gondolatban kívánok a városi tanács és magam revében a város minden la­kójának további jó eredmé­nyeket, boldog új esztendőt! T Miliő A PESTME&YLI XII. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM HÍR LA P KíiLŐN KIADÁSA 1968. DECEMBER 31., KEDD Négymillió tégla KEVÉS A SZAKMUNKÁS - ÚJ TECHNOLÓGIA A városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén Briglovits Antal, a Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat nagykőrösi telepveze­tője számolt be a helyi tégla­gyár működéséről. A leállított üzemet a mező­túri vállalat 1967-ben újra működtetni kezdte. A felújítás ötmillió forint­ba került. Ennek eredményeként idén már csaknem négymillió tég­lát gyártottak itt. A selejtes termék csökken­tésével a gyáriaknak sikerült elérniük, hogy a tervben sze­replő értéknél magasabb, 2 millió 480 ezer forint termelé­si eredményt produkáltak. Egy munkás teljesítménye alapján csaknem 22 ezer forinttal nőtt a termelési érték az eredeti tervekhez képest. A telep munkáját nehezí­tette az a tény, hogy nem rendelkezett elegendő munkaerővel. Ennek oka az iparági alacsony bérszint, amelyen az építő­anyag-termelés érdekében fel­tétlenül változtatni kell; ezt tervezik az illetékes felügye­leti hatóságok is, és jövőre rendezik a béreket. A dolgozók szociális ellátása kielégítő. A kemencemunkások munkaideje eddig 42 óra. A következő évben a nyers­anyaggyártásban is csökkentik a munkaidőt: az eddigi 48 órás munkahetet 44 . órásra redu­kálják. A dolgozóknak három­lakásos szolgálati házat építet­tek a telep közelében. A következő évben négy­millió darab égetett téglát kí­vánnak előállítani a gyárban. Ehhez viszont az szükséges, hogy a városi tanács megfe­lelő bányaterületet biztosítson a telep részére. A megindulás­kor — számolva a várható fejlődéssel — a gyár 19 hold bányaterületet kért, azonban csak 2 holdat kapott. E terü­let agyagkészlete már kimerü­lőben van. A telep vezetője a gyár mel­lé helyezett szemétlerakodó­helyre is panaszkodott. A fu­varozók ugyanis sokszor nem a kijelölt he­lyen, hanem a gyár terü­letére, vagy útjaira rakják le a hulladékot. Ezt a tényt az Országos Bá­nyaműszaki Felügyelőség kép­viselője is kifogásolta egy el­lenőrzés során, és sürgős in­tézkedést kért ez ügyben. A téglagyár a növekvő épí­tési kedv folytán nagy szere­pet játszik a város életében. Tanai István, a városi tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese, és a bizottság több tagja is azt kérdezte a telepvezetőtől, hogy miért gyenge a telep által készített tégla minősége? A magyará­zat szerint ennek az az oka, hogy a négyéves kényszerszü­net alatt a téglakészítéshez értő törzsgárda más munkahe­lyet keresett, és jelenleg — ép­pen az alacsony bérszint miatt még segédmunkásokat is alig találtak. A szalsmun­ANYAKONYVI HÍREK nagyon boldog új esztendői kívánok! Szöveg: Karai László Foto: Kiss András Született: Horváth István és Balogh Terézia: István, Ványi Benő és Bodó Teré­zia: Benő, Fercsi Ferenc és Varga Ilona: Ilona, Balog Al­bert és Hupka Ilona: Edit, Strázsi Imre és Vágó Etelka' Gábor nevű gyermeke. Házasságot kötött: Komá­romi István és Palotai Ilo­na, Körtvélvesi Dániel és Ábrahám Sára, Karikó György és Vincze Mária, Kö­teles Lajos és Bátori Teré­zia, Kovács Ferenc és Far­kas Julianna, Pálfi Ambrus ás Biczó Mária. Meghalt: Somogyi István Demeterné Harsányi Zsuzsan­na (Futár u. 2.), Vörös Ár- pádné Kürti Julianna (Csip- vári u. 45/c.), Varga Lászlóné Gödény Lidia (Bokros dűlő 29.), Kiss István (Mintakén u. 16.), Kollár Vendelné Szentpéteri Eszter (Csiga u. 6.). kasok pedig egyenesen hiányoznak. Az alapanyag sem tökéletes, annyira nem, hogy üreges ter­méket nem is lehet belőle gyártani. Az égetőkemence alig nagyobb a réginél, pedig a korábbi években mindössze hat-nyolcszázezer téglát gyár­tottak. A mostani négymillió nyilvánvalóan csak új techno­lógiai eljárások bevezetésével állítható elő. Ezzel viszont együtt kell járnia a tégla mi­nőségi javulásának is. Jövőre az építőanyag-bi­zottság felméri azt a tégla­szükségletet, amelyet a már előre bejelentett 150 magán­építkezőnek kívánnak biztosí­tani. Elsősorban az ő rendel­kezésükre áll majd a gyár ter­mékeiből a szükséges építő­anyag. (köp a) MOZIMŰSOR Egri csillagok I—II. rész. Gárdonyi Géza regényéből készült, színes magyar film. Rendezte: Várkonyi Zoltán. Főszereplők: Kovács István, Venczel Vera, Sinkovits Im­re, Bitskey Tibor, Latino- vits Zoltán. Korhatár nélkül megtekint­hető. Kísérőműsor: Nai hegy 10 lánya. Előadás kezdete: 3 és fél 7 órakor. SZERDA: Egri csillagok I—II. rész. Korhatár nélkül megtekint­hető. Kísérőműsor: Nai hegy 10 lánya. Előadás kezdete: 3 és fél 7 órakor. CSÜTÖRTÖK: Hét kívánság. Szovjet me­sefilm. Kísérőműsor: 27. világhír­adó. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. /» z utca hangos. Semmi- f /f vei sem különb, mint Pesten. A felnőtteknek, gyerekeknek, hegyes papír­sapka van a fején és tele tü­dővel fújják a szilveszteri trombitát. Most mindent sza­bad. Nincs csendrendelet, és ismeretlenül is illik boldog új évet kívánni. Csak előtte is, meg utána is fújni kell egyet a trombitába. Aki pedig aludni akarna ... De ugyan ki akar szilveszter­kor aludni? ★ A szolidabbak otthon nézik a tv műsorát. Nevetnek és bosszankodnak. Mert a szil­veszteri műsoron csak ezt a két dolgot lehet csinálni. Es a néző mindig igényes és hálát­lan. A múlt évi kabarét em­legeti. Tavaly is ezt tette. De azért nem kapcsolja ki senki a készüléket. Konfetti A fiatalok táncolnak. A fia­talok máskor is táncolnak, de a szilveszteri tánc más. Ebben van valami különös. Meg éj­félkor el is alszik a villany. Es ilyenkor édesebb a tan­gó ... ★ Nemcsak az utcákon kedott a hangulat. Van. mindenképpen be szeretné bi­zonyítani, hogy a gyufás ska­tulya gömbölyű; van, aki vég­re kiélheti viccmondó szenve­délyét. Szilveszterkor a iegsi- kamlósabb vicceket is el lehet mondani. A hölgyek visíta­nak, a férfiak röhögnek. Nevetni már senki sem tud. ★ Éjfélkor egy pillanatra min­denki elhallgat. Megfoghatat­lan, hogyan tud mindenki megkomolyodni. Abbamarad­nak a viccek, elhallgat a mag­netofon, csend lesz. Mindenki várja a következő esztendőt. Aztán tizenkettőt üt az óra, és felcsendül a Himnusz. ir Újévkor pezsgőt illik inni. Van, aki nem szereti, de ilyenkor megissza. Van, aki a durranását szereti, van, aki azt, hogy kifolyik a pohárból. S a pezsgő frissen gyöngyö­zik. Az új esztendő erejével, vidámságával. ★ Kéményseprő kíván boldog új évet. Mindenki meg okarja fogni a ruháját, vagy a gomb­ját. Ennyire babonásak len­nénk? S a kéményseprő örül a népszerűségnek, ö is bol­dog. Mert újévkor mindenki boldog. (t. h.) 1968 munkában és ered­ményeiében gazdag esztendő volt. Az év utolsó napján KARAI LÁSZLÓ Pohárköszöntő Egy pohárral az óév után — megint sok volt a háborús hír; a szökőév ajándék-napján megint sok embert ölt az ember. Egy pohárral az értelemre — többrevágyó szándékaink gyűrűjével öleltük a Holdat. Egy pohárral az új év elé — több posztó kell a tárgyaló asztalokra, több jóakarat a tárgyalóknak, és több felelősség valamennyiünkért. Egy pohárral erre a pillanatra és a jövőre — jöjj új esztendő, ifjú leány, terítsd magadra pirkadó reményünk mély zöld selymeitl

Next

/
Thumbnails
Contents