Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-31 / 306. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1 AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA $ m évfolyam, 306. szám ára 1 FORINT í_________________ ____ ____________ 1 968. DECEMBER 31„ KEDD $ s 5; A szó szoros értelmében is új naptár kerül ^ majd az év első munkanapján az íróasztalok- ^ ra, ám ott lesz egy olyan naptár is, mely már ^ egycsztendős, mégis: újnak számít. Az utóbbi ^ naptár a gazdasági élet új időszámítását jelzi, ^ azt, hogy egy esztendő telt el a gazdasági reis form kezdete óta, s holnapután, január máso- ^ dikán már — még — a másodikat kezdjük. > Nem az ellentét kedvéért állítottuk párba: 5 már és még. Az új naptár valóban annak kró- $ nikája, hogy már tizenkét hónap eltelt abból ^ az időszakból, mely átformálja gazdaságunk ^ arculatát, tökéletesebbé teszi azt, s még csak ^ tizenkét hónap telt el abból az időszakból, ^ mely hosszú esztendők legfőbb teendőinek ^ egységes irányvonalát foglalja össze a gazda- J ságirányítási rendszer reformja címszó alatt. ÍJ Az 1968-as esztendő, ha csak szűkebb ott- ^ honunk, Pest megye eredményeit teldntjük is, ^ sokrétűen gazdagította életünket. A két nagy beruházás, a százhalombattai erőmű és olaj- ^ finomító egyre inkább megkapja végső arcu- $ latát, s bár még mindkettő épül, már termel ^ is, s a termelőmunka mellett megkezdődött a $ további építés, a Dunámén ti Hőerőmű Vállalat $ 800 megawattos, tehát összesen 1400 mega- ^ wattra való fejlesztése, s a Dunai Kőolajipari ^ Vállalat ún. második lépcsőjének előkészítése, ^ az újabb hárommillió tonnás kapacitás kiépí- ^ tésének tervezése. Jelkép is lehet ez a folya- 8 matosság, ez a megtorpanás nélküli haladás, S mert így valahogy lépett előre egész gazda- ^ sági életünk, az ipar, a mezőgazdaság, s ha $ lassabban is, de a szolgáltató ágazat. Igaz, ki- jutott a gondból is, a legtöbb helyen ráadásul ^ újfajta gondokból. A szállítási szerződések új ^ rendszere az üzemek egy részében fönnaka- $ dósokat okozott az anyagellátásban, a terme- ^ lök és a kereskedelem újfajta kapcsolatai még nem mentesek a súrlódásoktól, bosszúsággal J járt olykor a termelőeszköz-kereskedelmi vál- S lalatok nehézkessége, idegességgel a külkeres- § kedelml értékesítés korábbi, mesterséges esz- § közökkel létrehozott biztonságának megszfi- $ nése, a mezőgazdaságban az aszály szedett vá- ^ mot, alig enyhült valamit a munkaerőhiány, ^ a beruházásoknál még mindig nem volt ele- S gendő a kivitelezői kapacitás... S 5 Az eredmények és gondok sora igen hosz- ^ szú, olyan hosszú, amilyennek a tizenkét hó- ^ nap munkanapjai tűntek, amikor a Váci Kö- ^ töttárugyárban az exporttermékeknek kellett ^ új piacot keresni, amikor a Lenfonó és Szövő- ^ ipari Vállalatnál a tőkésexport kielégítése vé- ^ gett még vasárnapi műszakra is kérni kellett ^ az önként vállalkozókat, amikor a Vörös Csil- $ lag Traktorgyár gödöllői gyáregységében le $ kellett gyártani az új dömperek nullszériáját, ^ amikor ... amikor gondok, nehézségek elle- $ nére is a gazdasági vezetők igyekeztek megta- , lálni az új utakat, a másféle, hatásosabb módit szereket, a hatékonyabb gazdálkodás friss le- ^ hetőségeit. Egészében, a megye és az ország ^ összesített „eredménylistája” kedvező képet ^ mutat, több tekintetben a tervezettnél is job- $ bat. Lényegében minden megyei iparvállalat $ nyereséggel gazdálkodott, a falvak és városok $ a kommunális beruházások szemmel látható, $ kézzelfogható hasznát növelték lakóik javára, $ a termelőszövetkezetekben pedig az aszály t okozta gondokon az is segített úrrá lenni, hogy $ egyre helyesebb irányba terelődik a mcllék- 5 üzemek munkája, s az általa nyert haszon is t mind nagyobb. 5 Az egyesztendős, s most Ismét asztalra ke- J rülő naptárban tehát jó néhány rubrika megtelt az elintézett ügyek oldalán. Igaz, telve vannak az előjegyzési rubrikák is e naptárban, a holnapi és holnapután! teendők serege sem kevesebb, ám vitathatatlanul szilárdabb alapról lehet nekirugaszkodni az újabb ötvenkét hétnek, harminchat dekádnak. Szilárdabb alapról, mert míg a múlt év teljes egészében újat hozott, addig az 1969-es esztendő már több tekintetben a most eltelt tizenkét hónap alatt szerzett tapasztalatokra támaszkodhat. Kell is, hogy fölhasználják mindenütt ezeket a tapasztalatokat, elemezzék, miért nem sikerült elérni a termelésnövekedésen belül a termelékenységből származó rész nagyobb hányadát, miért növekedtek továbbra is a készletek, mi módon lehetnek úrrá az egyre több fejtörést okozó munkaerőhiányon, s így tovább. A gazdasági életben — akárcsak az élet minden más területén — nincs szükség álmok kerge- tésére, az illúziók nemcsak fölös szenvedélyek, hanem veszélyes hibák forrásaivá lehetnek, tehát csakis és kizárólag azzal lehet és szabad számolni, ami van, ami a realitás. Különösen vigyázni kell arra, hogy a most eltelt esztendőben elért nyereség — igen sok helyen a tervezettnél jóval nagyobb — nem csakis és kizárólag a jó termelőmunka eredménye, hanem következménye átmeneti intézkedéseknek is, amelyek azonban 1969-ben már sokkal kisebb mértékben éreztetik hatásukat, tehát a nyereség fő forrása valóban a termelésben fölmutatott fejlődés lesz. A tizenkét hónap alatt megtett út, az előzetes adatok alapján is vitathatatlanul kedvező eredmények, fejlődésünk egésze azt igazolta, hogy helyesen és időben tértünk át az új gazdálkodási rendszerre, hogy a megfontolt előkésztés, s maga a végrehajtás is hűen megvalósította a párt politikai és gazdasági célkitűzéseit, melyek e kényesnek nevezett időszakra vonatkoztak, s elvek és gyakorlat szorosabb egysége vezetett végül is a pozitív tartalmú mérleghez. Az aggodalmakat, melyek egy évvel ezelőtt sűrűn elhangzottak, fölváltotta a lendületes újat keresés, a nemes tartalmú üzleti szellem, a piaci igények fölmérése, még akkor is, ha mindez — természetesen — nem befejezett tény, hanem á folyamat eleje. Az új naptárban tehát egy esztendő lapjai beteltek, ám hiba lenne elfeledkezni arról, hogy ez a naptár már korábban is megőrzője volt tetteinknek, a harmadik ötéves terv két esztendejének, s hogy 1968-ban jutottunk túl a félidőn. 1969 tehát nemcsak a második esztendő, hanem negyedik is, de: lényegében azonos időszámítás szakasza lesz. A gazdaságirányítás mostani rendje nem szakította meg a magyar népgazdaság fejlődésének folyamatát, nem sorolta tehát hátrább a harmadik ötéves tervben foglalt feladatokat sem. Éppen ez adja a fokozott felelősséget, minden poszt betöltőjének kötelességeit, a művezetőktől, a vezérigazgatókon át, a miniszterekig. Ma — ahogy ezt az üzemekben mondják — mindenki a fedélzeten van, de egyre jobban kitűnik, ki a kormányos?! Nos, éppen ezért kell — jó kormányosként — nemcsak a célt tudni, az útirány végét, hanem az oda vezető út minden szakaszát is, ismerni a hajót, a legénységet, A kollektivitás új, magasabb formája kezd kikovácsolódni az ipari és a mezőgazdasági üzemekben, s az a legfőbb biztosítéka annak, hogy mint 1968-ban, 1969-ben Is a cselekvés, a jobbat akarás közös ügy lesz, s ha az, akkor eredményei is közösek lesznek. ÚJ NAPTÁR
