Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-30 / 305. szám

) 1968. DECEMBER 30., HÉTFŐ fHT u teret 3 Kitiintétték Cservenka Ferencnét A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Cservenka Ferencnének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Pest megyei Párt- bizottság első titkárának, eredményes munkássága elismeré­séül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elúöki Tanács elnöke nyújtotta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Tóth Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsága osz­tályvezetője. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács vasárnap ülést tartott. Jóváhagyólag tu­domásul vette a magyar—ro­mán gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság 8. ülésszakáról szóló tájékoztatót és megbízta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy kezdjenek hoz­zá a jegyzőkönyvben foglaltak megvalósításához. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter előterjeszté­sére a kormány rendeleteket hozott az egyszerűbb mező- gazdasági szövetkezetek szer­vezetéről és működéséről, to­vábbá a legelő- és apaállat­gazdálkodásról, és módosította az állami földnyilvántartás egyes szabályait. A Minisztertanács meghatá­rozta a saját, és jóváhagyta a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság 1969. első félévi mun­I ka tér vét, majd egyéb ügyeket I tárgyalt. Emléktábla­avatás A magyar kommunista if­júsági mozgalom születésé­nek 50. évfordulója alkal­mából a KISZ Központi Bi­zottsága emléktáblával je­lölte meg a VI. kerületi Eöt­vös utca 3. számú épületet, amelyben annak idején zász­lót bontott a mozgalom. A vasárnap délután megtartott emléktábla-avató ünnepségen Somogyi Imre, a KISZ Bu­dapesti Bizottságának első titkára mondott beszédet, majd a fél évszázad előtti ifjú nemzedék képviseletébein Ék Sándor Kossuth-díjas festő­művész köszöntötte a fiata­lokat Az új év első megyei kiállítása Népi elhncrök a 44 érás munkahétről Ceglédi évszázadok Cegléd évszázadokon keresz­tül kiemelkedő szerepet ját­szott a magyar forradalmi mozgalmakban. 1514-ben Mé­száros Lőrinc ceglédi pap hí­vására toboroznak itt Dózsa seregei és a város piacán hangzik el Dózsa történelmi beszéde. 1848 szeptemberében ismét Cegléd jelenti a fordu­latot: Kossuth hívó szavára háromezer ember ragad ka­szát a haza védelmére. Ké­sőbb, két esztendeig Táncsics Mihály él a város falai között és itt született és tevékenyke­dett a századforduló földműn** kás és szegényparaszt ma?-, galmainak kiemelkedő alakja: Várkonyi István. És sorolhat­nánk még hosszan az alföldi város nevezetes, történelmi eseményeit, melyekről Ceglédi évszázadok címmel január 5-én állandó kiállítás nyílik a ceglédi Kossuth Múzeumban. A kiállítást dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács vb-elnöke nyitja meg. — Aláírták az 1969. évi magyar—lengyel árucsere­forgalmi és fizetési megálla­podás jegyzőkönyvét. ban nem éppen erre voltak példák, inkább az ellenkező­jére; most a személyi feltéte­lek is — melyek fontosságát hiba lenne vitatni — szeren­csére mások, s más a gazda­sági környezet is. A gazdaság- irányítás rendszere ma aligha tűri az ahányan-annyiféle stí­lust! A készletgazdálkodást emlí­tettem föntebb. A pártvezető­ség itt ismét kellő eréllyel lé­pett közbe, megállapította a fejlődést az alapanyag-gazdál­kodásnál, de meghatározta a lazaságokat is a fonalkészle­teknél, elmarasztalva azokat — például a csomagolót, ahol öt tonna fonal hevert — akik rászolgáltak erre. Volt szisze- gés? Volt. Csakhogy a kom­munisták azzal feleltek vissza: a reformokról elsősorban nem beszélni kell! A reformot meg kell valósítani, kis és nagy dolgokban egyaránt. Erkölcsi alapot az adott hozzá, hogy igen világosan megmondták, az ütemes termeléshez ará­nyosan milyen készletek szük­ségesek, rámutattak a kész­letgazdálkodás hibáinak okai­ra, azaz: nemcsak beszéltek, hanem — mondtak is vala­mit ... Van politikai hit Az első esztendőről szóló számadásban tények tömege zsúfolódik össze. Fölkészültek a 44 őrás munkahét beveze­tésére — és külön cikk lenne, mi-mindent kellett tenni en­nek érdekében, a nyereség- csökkentő hatás ellensúlyozá­Több szabad idő, nagyobb igények Pest megye területén, ja­nuár 1-tól kísérletképpen hét vállalat vezette be a 44 órás munkaidőt. Június el­sejétől újabb negyvenkilenc vállalat tért át a rövidebb munkaidőre. Jelenleg a me­gyében levő vállalatok dol­gozóinak 39 százaléka, közel negyvenezer ember dolgozik már így. Becslések szerint rajtuk kívül még harminc- ötezer megyei lakost — akik a fővárosban vagy másutt dolgoznak —, érintett a mun­kaidő-csökkentés. 1969. ja­nuár 1-től a megyében még újabb huszonnégy üzem, vál­lalat tér át a 4i»órás mun­kahétre, s ez újabb húszezer dolgozót érint. A Pest megyei Népi El­lenőrzési Bizottság éppen ezért széles körű vizsgálatot foly­tatott annak megállapítására, hogy a munkaidő csökkenté­sét hogyan hajtották végre az érintett vállalatok. A vizs­gálatról készült összefoglaló jelentés megállapítja: a dol­gozók mindenütt örömmel fogadták a kormányhatáro­zat végrehajtása nyomán tett intézkedéseket, és észre­vételeikkel, javaslataikkal, sőt sától a dolgozók között vég­zett politikai munkáig. A szí­nes textíliák iránti gyorsan növekvő igény már 1969-re is átnyúló feladatok seregét ha­tározta meg. Az árpolitika s az árkérdések éppúgy mérhe­tők üzemi méretekben, mint egy-egy dolgozó gondjaként, aki a kommunistáktól vár rá- laszt. Mert nemcsak fölfelé lehet menni az árakkal, ha­nem lefelé is, nemcsak nyere­ségérdekeltség van, hanem költséggazdálkodási kötele­zettségek is léteznek — ezt az elvi álláspontot azonban az üzemben aprópénzre váltani nem mindig könnyű, egyszerű, főként, ha a gazdasági vezetők némelyikének is magyarázni kell ... Föl kell lépni az illú­ziók ellen is, melyek a kedve­ző nyereséghányadból táplál­koznak, rámutatni, hogy sze­rencsés körülmények is közre­játszottak benne, 1969-ben azonban már keményebb diók várnak feltörésre... A kistarcsai gyár kommu­nistáinak legfőbb és legfonto­sabb tapasztalata az volt az első esztendőben, hogy van politikai hit a dolgozókban, hogy a reformhoz nemcsak re­ményeket fűznek, hanem: melléje is állnak! Ezt a hitet ápolni felelősségteljes köteles­ség 1969-ben is. Mert, hogy 1968- ban, az első esztendőben meg­feleltek e kötelezettségnek, többek között az is igazolja, hogy huszonötén kérték fölvé­telüket a pártba, álltak a kommunisták közé... Mészáros Ottó munkafelajánlásokkal járul­tak hozzá a lu tűzött felada­tok teljesítéséhez. Általános tapasztalat az is: az érintett vállalatok Idő­ben, jól, tervszerűen készül­tek fel az átállásra, intéz­kedési terveik tartalmazzák azokat a műszaki fejlesztési, szervezési és egyéb termelé- kenységnövelő intézkedése­ket, amelyekkel a csökken­tett munkaidő miatt hiányzó 8,4 százalékos időalapot el­lensúlyoztál!:. Pozitív tény, hogy elsősorban a műszaki fejlesztési és szervezési fel­adatokat helyezték előtérbe. Kivételt képez ez -alól né­hány textilipari üzem, ezek vezetői főként a munka in­tenzitásának jelentős növelé­sét készítették elő, a normák „karbantartásával”. A telje­sítmények növelése ellen azonban ezekben az üze­mekben nem hangzottak el .kifogások. Figyelmet érde­mel a NEB-vizsgálatnak az a tényszerű megállapítása is, hogy a termelésben visz- szaesés az áttérés nyomán nem jelentkezett. Például: a PUKU írószer- és alugrafi- kai gyáregysége 22,3 száza­lékkal teljesítette túl ter­melési tervét. Ha kisebb mér­tékben is, de ugyancsak nö­velte termelését a Szentend­rei Kéziszerszámgyár, a Gyap­júmosó- és Szövőgyár pomá- zi gyáregysége, a váci Autó­javító és Fémipari Válla­lat. Minden vállalatnál, ahol a csökkentett munka­időt bevezették, nőtt a dol­gozók munkaintenzitása, ja­vult a munkafegyelem, szer­vezettebb a termelés és csök­kentek a vezetésből adódó veszteségidők. A kormány határozata azt is előírja: a 44 órás munka­hét bevezetése miatt a dol­gozók keresete nem csökken­het. A vizsgálat adataiból megállapítható, hogy az át­lagkereset egy vállalatnál sem esett vissza, sőt né­hánynál emelkedett. Említést érdemel ez, mert ugyanakkor a túlórák száma sem nőtt, sőt több helyen csökkent. Pozitív a vizsgálatnak az a megállapítása is: a vállalatok a munkaidő-csökkentést önerőből hajtották végre, minden külső segítség nélkül. Ez alól csak néhány üzem képez kivételt, különösen a sütőiparban. A NEB jelentése meg is állapít­ja: Pest megyében a sütőipar­ban nincs lehetőség a jelenle­gi körülmények között, a mun­kaidő csökkentésre. A sütő­üzemek ugyanis túlságosan nagy létszámhiánnyal küzde­nek, ugyanakkor korszerűtle­nek, berendezéseik nagy több­sége elavult. Ezen a területen csak erőteljes technikai fej­lesztéssel biztosítható az át­térés, ez pedig csak központi támogatással valósítható meg. A NEB vizsgálata azt is megállapította: minden érde­kelt vállalatnál biztosítani tudják a folyamatos energia- ellátást, a gépek karbantartá­sát, a belső szállítást, a rako­mányok átvételét és kirakását is. A munkakezdés és a befe­jezés időpontjai általában nem változtak, és így nem került sor az üzemi napközi ottho­nok, bölcsődék nyitvatartási idejének a megváltoztatására sem. Természetes és előre látható hatása a 44 órás munkahét bevezeté­sének, hogy a dolgozók meg­nőtt szabad idejének arányá­ban, nőnek az igények a kul­turális és sportrendezvények iránt. A vizsgálat megállapítá­sai szerint, egyes üzemi kul- túrotthonokban — például a Dunakeszi Járműjavítóban, emelkedett a látogatottság, több helyütt nőtt a könyvtá­rak forgalma. Sajnos, ennek ellenére, a vállalatok nagy többsége még csak az ilyen igények felmérésével foglal­kozik, intézményes megoldá­sukra általában nem töreked­nek. Pedig a munkaidő-csök­kentés még szélesebb körű ki- terjesztése, tovább fogja nö­velni ezeket az igényeket. Ha­sonlóképpen, várhatóan emel­kedik majd az ügyfélforgalom a különböző állami hivatalok­ban, a tanácsoknál, az OTP- nél, a rendőrségnél, és az or­vosi rendelőikben is. Egyes helyeken —, dicséretes módon —, ezt már most figyelembe vették: Nagykőrösön és Szent­endrén, például a tanács, Rác­kevén a rendőrség, bevezette a szombati félfogadásokat. A hétvégi kirándulóforgalom nö­vekedése miatt a MÁV már az idén kilenccel növelte a menetrend szerint közlekedő vonatok számát. A MAVAUT szintén intézkedett: megerő­sítette a kirándulók szempont­jából érintett vonalakat, első­sorban a Dunakanyarban és Budapest—Ráckeve között. A csökkentett munkaidőre való fokozatos áttérés nyomán nőtt a kereslet a víkendtelkek iránt is. Bár Pest megye terü­letén, különösen a ráckevei járásban, jelenleg is parcelláz­nak, a kínálat az igényeket nem elégíti ki. Ugyanakkor a telkek árusítása készpénzért történik, így a kisebb jövedel­mű dolgozók nem juthatnak hozzá. A népi ellenőrzés je­lentése végül is leszögezi; a megnőtt szabad idő helyes és célszerű felhasználása érdeké­ben, az illetékes vállalati, ta­nácsi, művelődési szervek részéről eddig még jelentősebb intézkedések nem történtek. Az ilyen irányú igények ki­elégítésével azonban rövide­sen —, a 44 órás munkahét ál­talános bevezetésekor —, szá­molni kell. (h. t. p.)----------------------------------------------------------------------. F él évszázad M a, december 30-án ünnepeljük a Kommwinfta Ifjú­munkások Magyarországi Szövetsége születésének 50-ik évfordulóját. A magyar kommunista ifjúsági mozgalom kibontako­zása elválaszthatatlan kapcsolatban van a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal, annak a magyar társadalomra gyakorolt hatásával. Ez a mozgalom egyfelől a marxizmus—Ieninizmus nemzetközi eszméjéből fogant, és a kommunista világmoz­galom egyik osztagaként lépett az osztályhnre küzdőterére. Másfelől nemzetközi eredetű, gyökerei mélyen a magyar proletármozgalomba nyúlnak, örököse és továbbfejlesztője a szocialista ifjúmunkás-mozgalom forradalmi és inter­nacionalista hagyományainak. Születésénél a Kommunisták Magyarországi Pártja bábáskodott. Az 1918 novemberében megalakult KM? vég­ső harcra szólította a dolgozókat a kapitalizmus megdön­téséért, a munkáshatalom megteremtéséért. E program is­meretében az Ifjúmunkások Országos Szövetsége volt az első, amely testületileg a kommunista párt zászlaja alá állt. Az IOSZ széles körű propaganda- és agitációs mun­kát fejtett ki a fiatal munkások között. Tagjai népszerűsí­tették a KM? politikáját, részt vettek a párt által szerve­zett tümeggyűléseken, terjesztették a kommunista sajtót, minden módon siettették a szocialista forradalmat. A Magyar Tanácsköztársaság kétszeresen szabadította fel a dolgozó fiatalokat. Nemcsak elejét vette kizsákmá­nyolásának, hanem megszüntette azokat a sérelmeket is, amelyeket a fiatalok — ifjú koruk miatt szenvedtek. A múlt örökségét természetesen nem lehetett 133 nap alatt teljesen elűzni. Annál inkább nem. mivel a háborúban szétzilált termelőapparátus nagyon nehéz próbatétel elé került. A forradalom vívmányai, a szocializmus és a kommu­nizmus perspektívája munkásifjúságunkat a proletárdik­tatúra és a KIMSZ lelkes hívévé tettek. Ezt a tényt utólag még a legmegátalkodottabb ellenforradalmárok is elis­merték. A KIMSZ sokrétű munkát végzett a Tanácsköztársa­ság alatt. Mikor az intervenciós csapatok támadást indítot­tak hazánk ellen, a KIMSZ minden alkalmat megragadott a magyar Vörös Hadsereg szervezésének és harci sikerei­nek érdekében. A szövetség idősebb tagjai többnyire poli­tikai megbízottakként mentek a frontra, és közülük szá­mosán életüket áldozták a proletárdiktatúráért. Az ifjú kommunisták kimagasló szerepet játszottak az ellenforradalmárok szervezkedésének leleplezésében és zendüléseinek leverésében is. A Belügyi Népbizíosságon. a Vörös Őrségben, a „Lenin-fiúk” gárdájában ott voltak a forradalmi ifjúság legjobb képviselői. A KIMSZ tagjait a barátság és a testvériség érzése fűzte a nemzetközi proletárifjúsághoz. Ezt a nemes szolida­ritást méltányolta a Kommunista Internacionálé; Végrehaj­tó Bilottsága, amikor felhatalmazta a KIMSZ vezetőit, hogy rendezzék meg Budapesten a Kommunista Ifjúsági Inter- nacionálé alapító kongresszusát. Ez a kongresszus végül is a hazánkat ért tragikus történelmi események miatt Berlinben zajlott le. Az ellenforradalom hatalomra jutása után a magyar kommün emlékét gyalázták. követőit internálótáborokba, kínpadira, akasztófára hurcolták. A kommunista mozgalmat természetesen illegalitásba szorították. A KMP és a KIMSZ rövid történelmi műit után hihetetlenül nehéz helyzetbe került. A forradalom harcosait szinte évről évre megtizedelték. Soraik közé rendőri besúgóhálózatot építettek ki. De miként a pártot, úgy az ifjúsági szövetséget sem lehetett megsemmisíteni. Nemcsak tovább élt, hanem szüntelenül fokozta erejét. Az ifjú kommunisták a harmincas évek második fe­lében hozzáláttak az antifasiszta népfront ifjúsági bázisá­nak megteremtéséhez. A második világháború utolsó éveiben pedig a Béke­párt akciógárdáiban, majd a kommunista párt által szer­vezett és vezetett fegyveres ellenállási mozgalomban ha­lált megvető bátorsággal küzdöttek az ifjú kommunisták. Példájuk követésre talált a demokratikus érzelmű fiatalok körében. Hazánk felszabadulása után az alapvető gazdasági és politikai feladatok széles demokratikus, nemzeti kclalíciot igényeltek. A munkásosztály és a nemzet érdekei megkö­vetelték, hogy a Horthy-rendszer által amúgy is szétszab­dalt és szellemileg megfertőzött ifjúságot kapcsolják ki a pártok versengéséből. Ez a felismerés vezette a Magyar Kommunista Pártot, amikor a Kommunista Ifjúsági Szövetséget ideiglenesen feloszlatta, és egységes, demokratikus, párton kívüli ifjú­sági szervezet létrehozását szorgalmazta. Az MKP kezde­ményezése alapján bontakozott ki 1944 végén, 1945 elején a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a MADISZ. A többi koalíciós párt azonban ekkor még nem tette magáévá az ifjúsági egység gondolatát, és egymás után alakította meg saját ifjúsági szervezetét. Csak 1948-ban sikerült úrrá lenni az ifjúsági egységet gátló visszahúzó, reakciós erők felett. Ekkor oszlottak fel a különböző párt­ifjúsági szervezetek, és alakult meg a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége. 1950-ben ismét fontos állomásához érkezett a felsza­badulás utáni ifjúsági mozgalom. Létrejött a párt közvet­len vezetése alatt álló egységes ifjúsági szövetség, a DISZ. Azonban a személyi kultusz, a párt politikai vonalában bekövetkezett torzulások érthető módon visszatetszést kel­tettek az ifjúság soraiban. A fiatalok nagy tömegei meg- hasonlottak, és — részben — könnyű zsákmányává váltak a revizionistáknak és a szervezkedő ellenforradalmi erők­nek. Az ellenforradalom fegyveres leverése után a mun­kásosztály elemi érdekei megkövetelték a forradalmi ifjú­ság szervezeti és politikai egységének gyors helyre? Títását. i így született meg 1957 márciusában a Magyar Kommu- ' nista Ifjúsági Szövetség. A Magyar Szocialista Munkáspárt következetes mar­xista—leninista politikája lehetővé tette az ifjú kommu­nisták mozgalmának megújhodását. A KISZ ma is sok százezer tettre kész fiatalt sorakoztat fel pártunk zászlaja alá, s erős hittel, az elődök nagyszerű példáját"! ihletve lépi át a második fél évszázad küszöbét. V___________________________________) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents