Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-29 / 304. szám
Vigfjsssat tmórge&és 1 A csemöi Rákóczi Tsz és az Utépítőgép Javító és Gyártó Vállalat vadásztársasága 1989. január 1-től március 31-ig sztrichninncl és foszforszörppel szárnyas és szőrmés dúvadak ellen mérgezést hajt végre a Putrisarki erdő egész területén és környékén, a Bek pusztai erdőben, a Tőzeg-telepnél, Nyársapát északi területén, Csemő északi területén, Cegléd határának déli területén. Ez alatt az idő alatt a háziállatokat zárt helyen kell tartani, mivel az esetleges károkért a vadásztársaság semmiféle felelősséget nem vállal. A méreg veszélyességére vajó tekintettel óvakodni kell az elhullott állatok megfogásától. A kirakott mérgek érintése is életveszélyes. Sportolók évzárója A járási és városi Sportlövő és Háromtusa Szakszövetség január 5-én délelőtt kilenc órakor tartja évzáró értekezletét a Fegyveres Erők Klubjában. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS és CEQ XII. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM 1968. DECEMBER 29., VASÁRNAP Már új esztendőt kezdtek Bővítik a szolgáltatásokat Horgolják a bakfiskendőt + Februárban: közgyűlés A háziipari szövetkezet nemrég tartotta közgyűlését, ahol az elmúlt év eredményeiről és a jövő év feladatairól esett szó. Az itt elhangzottakról kértünk tájékoztatót Kollár Klárától, a szövetkezet elnökétől. — Mi már 1969-et írunk, ugyanis exportvállalásunk utolsó tételét, a Fehér sziklák az élen Népszerűbb a magyar nóta — Kislány a zongoránál... sóhajtja a Keravill pultja előtt egy kislány. — Még egyet tudunk adni, de aki ezután jön, annak bizony magának kell a zongorához ülnie, mert kifogyott a készletünk — mondja az eladó. Véget ért a böllérek vetélkedője A minap került sor a jó falatokra emlékeztető, négy hétig tartó böllérverseny értékelésére. Az ínyenckedvelő közönség szavazata, alapján Kecskés Pál hentes 493 ponttal nyerte a versenyt. Holló István ízes, zamatos hurka- és kolbászkészítményei 490 pontot hoztak a „konyhára”. Azok a disznótoros ételeket kedvelők, akik hűen részt vettek és kóstolgatták a verseny „anyagát” és a szavazólapokat úgy töltötték ki, hogy az a zsűri véleményével megegyezett, sorsolásos alapon jutalomban részesültek. Ez a párbeszéd még karácsony előtt zajlott le, — szerencsére. Mert, mint megtudtuk, szilveszterre újabb lemezszállítmány érkezik. Reméljük, köztük megtaláljuk a kislányt is a zongoránál. — És még sok új slágeres lemezt várunk — tájékoztat a bolt vezetője. — Amióta lezajlott a slágerfesztivál, azóta kevésbé keresettek a külföldi lemezek, kivétel Tom Johns számai és még egy-két ismert külföldi slágerlemez. Újabban az Ómega-együttes lemezei a népszerűbbek, és a Fehér sziklák állnak a ranglista élén. — Opera, operett, magyar nóta? — Az operakedvelők inkább a fővárosi lemezboltokat keresik fel. Az operettek szerelmesei, a Csárdáskirálynőtől a Marica grófnőig mindent megtalálhatnak nálunk. Az utóbbi időben egyre népszerűbbé válnak a magyamóta-lemezek. Ezek közül Kovács Apollónia és Solti Károly lemezei a legkeresettebbek. 109 ezer darab gyermekru- hát már november 30-án elküldtük. A külföldiek megelégedéssel nyugtázták. A belkereskedelem részére is elkészítettük az év utolsó szállítmányát, amelynek határideje december 20 volt. A hazai kereskedelem az idén különösen a kötött, horgolt női pulóvereket rendelte. Harmadik negyedéves tervünket 9,6 százalékos nyereséggel zártuk. — Jövőre a lakosság szolgálatában álló részlegünket szeretnénk bővíteni, itt ugyanis egyre több igény jelentkezik. Az ősz slágere a horgolt bak- fiskendő volt, és lesz ezután is. A divatot követő megrendelők névsora már sok munkát ^elez az év utolsó hónapjaira előjegyzési füzetünkben. Ezentúl is lépést tartunk a gyakran változó divat- irányzatokkal, állandóan figyelemmel kísérjük a belföldi és külföldi divatlapokat. — Az idei év eredményeiről február végén mérlegzáró közgyűlésünkön számolunk be tagjainknak. (csat —) A KERÉKPÁROSOK OROMERE Készül a kerékpárút a Széchenyi úton. A salakozott szakaszt terméskőszegéllyel díszítik. Foto: Jakab Zoltán Jókai Cegléden NINCS NAGYOBB BOLDOGSÁG a szülői örömöknél. A gyermek az élet folytatása, a megálmodott tervek valóra váltója, minden időkben kívánjuk neki, hogy különb legyen apjánál. Azonkívül a gyereket öthónapos korában már marokba lehet ültetni meztelen kis fenekével. Ha ez a pöttömség két évtized múlva azo-n nyurgán és pi- rospozsgásan bevágódik az ajtón, tiszteleg és öregcsont tartalékos apjától engedélyt kér itthon tölteni a karácsonyi ünnepeket, akkor az ember ugyancsak vigyázzba rántja rozoga bokáit és kijelenti, hogy az engedélyt megadja. Majd átöleli annak a kislcatonának araszos vállait és a maga ifjúsága jut eszébe, midőn apja, a rezervista rosseb baka, ugyanígy ölelte vagy harminchat esztendeje. Továbbá ez a katona arról értesít, hogy nekik is vannak őrmestereik, s a mély ködökből előjön a vén Búza Ferenc szolgálatvezető... De hát itt most nem e sorok írójáról van szó, hanem arról, hogy a legnagyobb magyar mesemondó sohasem érezte ezeket az apai örömöket, méltatói se igen gondoltak arra, hogy a gyermektelenség bántotta-e valaha, vágyódott-e kis fiú után'vagy saját leányra? , Vágyódott, mert önmaga volt az az igen gazdag agglegény a „Melyiket a kilenc közül” novellájában, János mester is valódi alak volt, Szijj Károly ceglédi tanító személyében, néki igen jó barátja az iskolai időkből, aki az Újvároson vállalt állást, és idejekorán meg- családosodván, kilenc viruló gyermek édesapja, akitől az írók ama nagy mestere elkérte egyik fiát, de mert azt nem kapta meg, alkudozni kezdett, elsőbb a legszebb hangú kislány került szóba, majd valamelyik a kilenc közük JÓKAI CEGLÉDI LÁTOGATÁSÁNAK emléke és a gyermekkérés története közel száz év Óta él a 'Szijj-család- ban. Hallottam már húsz évvel ezelőtt is, azután is, mert a Szijjok ma is tanítók, mint ahogy azok voltak már a tizennyolcadik században is, és nekem — mint a régi történetek gyűjtőjének — koIllegális szeretettel kiadták. Szijj Teréz így mondta: „Valami ünnepség volt Cegléden a kiegyezés utáni időkben, Jókait is meghívták, a vasútállomáson lovas bandérium várta, Bartha Ferenc polgármester köszöntötte. Nagyapám magától az írótól értesült a ceglédi utazásról, mert hogy ifjúságukban elváltak, utána leveleztek. — Jókai leveleit kislány koromban én még láttam —, s meghívta magához az Újvárosba. Szalay főkapitány kocsijával mentek ki az Újvárosra. — Mit főzött komaasszony? — Bablevest csülökkel. Az volt a kedvenc étele a kollégiumban. Móric bácsi nagy szeretettel nézett végig öregaipám népes családján, Mária, Károly, Gyula, Nitia (Anna), Sándor (apám), János, Sarolta, József és Juliska sorakozott elébe. — Minden gyereket az asztalhoz! — parancsolta. Így történt, hogy tizenketten ebédeltek az asztalnál. A legkisebb nagy-; anyám ölében és egy-kettő a nagyobbaknál. Ízlett a diákétel, és a vendég nem sajnálta a háziasszonyt. Még az ebédnél megtetszett neki Sándor, elkérte, de nagyapám kifogást mondott, majd Ninára esett a választása, kit előbb megénekeltettek. — NEM ADOM A GYEREKET a világ minden kincséért se. Hiába mondta a nagy ember, hogy majd fölneveli, hiszen neki nincsen gyereke. Alkudozott még a többiekre is, de azokkal is csak úgy járt. Ennek a látogatásnak az emléke a „Melyiket a kilenc közül?”. Én is ezen nevelkedtem az iskolában, mert benne volt a tankönyvben. A megjelenés után a család mindjárt magára ismert, apám, aki tanító volt, Nina néni meg tanítóíeleség, gyakran sóhajtozott a fülem hallatára. — Ládd-e, ha Jókai-gyerekek lettünk volna, nem lennénk szegények! A tanítóság hagyomány még ma is nálunk, még Deli Anna nagyanyám is tanító lánya volt, az aki Jókainak a levest főzte. Régi, fiatal asszonykori fényképe itt fakul énnálam, tessék megnézni! Nővére is volt. Mindkét lány oly emberhez ment feleségül, aki negyven- nyolcban honvéd volt, mindkettő megsebesült és mindkettő bicegve járt, nagyapám Szijj Károly, a „Sánta tanító” és a sógora Udvardy István főhadnagy. „Krisztina férje”. A kedves öreg hölgy búcsúzásomkor kijelentette, hogy a ceglédi irodalmi múzeumnak adja a nevezetes asztalt, amelyen altkor ebédeltek. IFJÜ OLVASÓIMNAK, kik nemigen ismerik a novellát, röviden csak annyit, hogy János csizmadia a nagy szegénységben olyan karácsonyi ajándékot ad gyermekeinek „szépet, jót is, ami el sem törik, el sem kopik, s aminek valamennyi örülhet, mégsem veheti el a másiktól. Megtanította őket a szép karácsonyi énekre: „Krisztus urunknak áldott születésén” s az volt aztán az öröm, mikor mind a kilenc egyszerre vékonyan és vékonyabban zengedezte. Bizonyára a gyermekek énekének örülnek ott fenn a mennyben, hanem annál kevésbé ott fenn az első emeleten. Ott egy gazdag úr lakik, egymaga kilenc szobában, összemorzsolta szivarát, s lement a csizmadia szállására. — De sok gyermeke van kendnek. — Van biz’ nagyságos uram, kicsiny is nagy is. Soli száj, mikor evésre kerül a dolog. — Még több száj, mikor énekelnek. Hallja kend, János mester, én kendet szerencsés emberré akarom tenni. Adjon nekem egyet ide a gyermekei közül, én azt fiammá fogadom, felneveltetem, eljár velem utazni külföldre, lesz belőle űr, a többieket is segítheti”. AZ ALKU VÉGÉT ismerjük Károly mester esetéből, miként hárította el a jóbarát ajánlatát. Az asztal-ajándékot azonban nem szabad elutasítani. Hídvégi Lajlos Újévi jókívánságok — külföldi kábeleken RAJTRA KÉSZEN A KISASSZONYOK A posta távközlési osztályán „rajtra” készen állnak a telefonos kisasszonyok. Ugyanis, ilyenkor az új év küszöbén itt is emelkedik a „telefonos jókívánságok” száma. — Különösen a belföldi in- terurbánok előjegyzése divatos az újévi jókívánságok tolmácsolására — mondotta a távközlési osztály vezetőhelyettese. — De nem ritka azok száma sem, akik külföldön élő rokonaikat, ismerőseiket hívják és köszöntik szilveszter éjszakáján. — A vidéki előjegyzések lebonyolításában nem jelent gondot, hogy szinte mindenki pontban éjfélkor szeretne boldog újévet kívánni, ugyanis ilyenkor több telefonközpont tart ügyeletet, mint máskor. A „külföldet” előj egyeztetni kívánó hívókhoz lenne egy kérésünk: tekintettel arra, hogy a beszélgetések lebonyolítása több ország telefonközpontján múlik, előjegyzéseiket ne az utolsó pillanatban jelezi zék, hiszen nekünk is időben kell továbbítanunk a kért számot, hogy a „lebeszélés”, ha nem is éjfélkor, de előtte- utána egy-két órával megtörténhessen. Befelé bővülnek a községek A Ceglédi Járási Tanács vb építési és közlekedési csoportja felmérést készíttetett a járás községeinek telekellátottságáról. Megállapították, hogy a községek belterületén megfelelő mennyiségű beépítetlen terület áll még az építkezni akarók rendelkezésére, így nem kifelé, hanem befelé lehet „bővíteni” a falvakat. Állami tulajdonú házhellyel nem rendelkezik minden község: Kocséron, Törteién és Jászkarajenön még tartalékterületet sem tartanak számon. Ebben- az évben a legtöbb gondot a telekigények kielégítésére Albertirsa, Abony és Ceglédbercel fordította, ahol igen nagy terület parcellázásával igyekeztek a lakosság igényét kielégíteni. Dánszentmiklóson most épp harminc házhely kialakítása folyik és a foghíjas részek beépítésével szintén jól haladtak az idén. Pénzt vagy órát! ASnyomozé Lakatos József 25 éves és 1 egy fiatalkorú társa, abonyi, * illetve újszilvási lakosok, lopás miatt kerültek a bíróság elé. Lakatos már többször elkövette ezt a vétséget, s kapott is érte három hónap sza- i badságvesztést és hat havi ja- i vító-nevelő munkát. Fiatalko- ! rú társa még büntetlen. : A két fiatalember májusban az egyik napon a Magyar Étteremben, az Alföldi Étterem- I ben és a Délibáb-cukrászdában italozott. Éjjel — hazafelé menet -r- összetalálkoztak a szintén ittas állapotban levő áldozatukkal. Lakatos ötletére rendőrnyomozónak adták ki magukat és az eléjük került férfit igazoltatták. Közben beszélgettek és egymást „tizedes”, illetve „százados” elvtársnak szólították. Lakatos csak úgy akarta visszaadni az elkért személyi igazolványt, ha gazdája kétszáz forintot ad neki. A megszólított férfi kijelentette, hogy nincs pénze. Ezzel nem elégedett meg a két álnyomozó, hanem a Rákóczi út egy sötétebb mellékutcájába kísérték áldozatukat, ahol Lakatos elvette a karóráját, azzal, hogy másnap visszakapja, ha bemegy érte a rendőrségre. Az áldozat nem volt annyi- ' ra részeg, hogy rá ne jött volna: nem nyomozókkal, hanem közönséges szélhámosokkal van dolga. Megszólította az igazi rendőrjárőrt, aki gépkocsival a tolvajok után eredt és — igazoltatás után — bekísérte őket a rendőrségre. A bíróság súlyosbító körülménynek vette Lakatosnál, hogy hasonló cselekményért már töbször volt büntetve és ez esetben is ő volt a kezdeményező. Mostani bűntettét egy előző bűntett miatt kiszabott büntetés próbaidejének letelte előtt követte el. Enyhí- tőleg hatott a latban, hogy beismerte bűnösségét és megbánást tanúsított. Büntetése négyhónapi, börtönben végrehajtandó szabadságvesztés és négyszáz forint pénzbüntetés. A bíróság ezenkívül elrendelte az előző, dg háromévi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetése végrehajtását is. Fiatalkorú bűntársát négyhónapi javító-nevelő munkára ítélték, tizenöt százalékos bércsökkentés mellett. Lakatos fellebbezett az ítélet ellen, míg Sz. Sándor belenyugodott a büntetésbe. Bíróság előtt az „éji lovagok” Cigarettát kértek, verekedés lett belőle Ismét garázdaság. Bene János és Varga Árpád 19 éves fiatalemberek kerültek a bíróság elé. — Mindkettő büntetlen előéletű segédmunkás, mindkettőjüknek rendes keresete van, élhetnének békességben, ha... Az idén február, 10-én három fiatal leánytestvér — az édesanyjuk kíséretében — bálban volt. A bál után a MÁV várótermében a hajnalban Törteire induló vonatra vártak. Éjjel 2—3 óra tájban a két fiú és még két társuk a váróterembe érkezett. Kissé már italosak voltak. A társaságból ketten odamentek ahhoz a pádhoz, ahol a leányok ültek. Bene János — tegezve a lányokat — cigarettát kért tőlük. A megszólítottak nem figyeltek rá. Ekkor az „éji lovag” tolakodóbban lépett fel, és vállánál meglökte az egyik lányt. Ezt látva, egy ott tartózkodó idegen utas rászólt Benőre, hogy ne vagánykodjék. A fiatalember sértegetni kezdte az idegen utast. Az felállt a pádról, de akkor odaugrott Varga Árpád, és pofonütötte anélkül, hogy tudta volna: miért és mit beszélgetett Benővel. Bene is ütni kezdte, sőt meg is rúgta. Csak amikor a szorult helyzetben levő utas rendőrért kiabált, akkor menekültek el a garázda legények. A támadás következtében a férfi 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A vádlottak bűnösségüket elismerték, de megbánást nem tanúsítottak. A bíróság Bene Jánost hathónapi — Varga Árpádot háromhónapi szabadság- vesztésre ítélte, és kimondta, hogy büntetésüket szigorított büntetés-végrehajtási munkahelyen kell letölteniük. Az ítélet nem jogerős. „Fogesckitlcm” szakemberek A ceglédi járásban nemegyszer építkeznek még mindig engedély nélkül. Az idén 21 személy ellen indított szabálysértési eljárási a járási tanár-« illetékes osztálya. A szabály- sértések felderítésével nem foglalkoztak kellően a községi tanácsok — kivéve Dánszent- miklóst, ahonnét időben érkeztek a szabálytalanságot jelző jelentések.
