Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-28 / 303. szám
EZT OLVASTUK VÁCI NAPLÓ Újabb 16 lakás — fiataloknak A Dunamenti Építőipari Ksz a napokban átadta Dunakeszin a Mechanikai Laboratórium fiatal építtetőinek azt ix tizenhat lakást, melynek befejezését eredetileg csak jövő év júniusára vállalta. Az építőiparban szokatlan a szerződési határidő ilyen nagy fokú lerövidítése. Nagy szerepe van ebben a KISZÖV-nek, amely építőipari gépek beszerzését tette lehetővé. Sokat segített a KISZ Központi Bizottsága az építkező fiataloknak az anyag biztosításában, és sok támogatást kaptak a helyi pártszervezetektől, a járási pártbizottságtól és a járási tanácstól. Nem utolsósorban maguk a fiatalok „fizetett társadalmi munkát” vállaltak a ksz-nél, mely — sok más vállalathoz hasonlóan — munkaerőgondokkal küzd. 1969-ben mindenekelőtt befejezik Dunakeszin a megkezdett négy pedagóguslakást és a konzervgyári fiatalok négy lakását. Nagy lakásépítési programot bonyolítanak le a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzem fiataljai számára: 36 KISZ-lakást átadnak és újabb 36-ot tető alá hoznak. Ezt a nagyszabású építkezést is maguk a fiatal építtetők könnyítik meg azzal, hogy lakásonként ezerórás munkát vállaltak. Határozat a tormási melléképületekről A tormási új városrész ház- tulajdonosait 1968. december 30-ig a város képét rontó színek és ólak elbontására szólítják fel, s a kifogásolt építményeket 1969. december 30-ig le kell bontani. A városi tanács az intézkedést jóváhagyta. Üj melléképület csak az építési és közlekedési osztályon bemutatott és jóváhagyott terv szerint építhető. A tervezett állattartási tilalmat nem léptetik életbe. Első összejövetel a nyugdíjas pedagógusok klubjában Megvallom, egy kicsit szégyelltem magam. Nem azért, mert rosszat tettem, hanem inkább azért, mert úgy éreztem, hogy nem tettem semmit. Illetve azokhoz képest, akikkel együtt töltöttem két nagyon kellemes órát, én sehol sem vagyok. A megalakult nyugdíjasklub első összejövetelén voltam a megnyitó, a köszöntő ember. Mint a pedagógus-szakszervezet városi bizottságának tagja, kötelességemnek éreztem, hogy ötletekkel, elgondolásokkal álljak elő. Meg is tettem volna, de már az első pillanatban magával ragadott valami, amiről nem tehettem, ami nem belőlem jött, hanem azokból, akik ott voltak körülöttem, már az első néhány váltott szó után éreztem, hogy mennyire semmi az, amit én szeretnék itt, s ősz hajú kartársnők akarnak. Azt vártam, hogy megtört, megfáradt idős nénikékkel és bácsikkal fogok találkozni és kiderült, hogy ott azon az estén az élet kellős közepébe kerültem. A pedagógus-nyugdíjasklub, amelyet azzal a céllal szerettünk volna létrehozni, hogy segítséget, támogatást adjon, tallákozóhelyet, egy új második otthont, nos, ez a klub megmutatta, hogy ha segíteni tényleg lehet is itt-ott, tanulni azonban annál többet. Nekünk fiataloknak azoktól, akik régebben előttünk jártak. Nem felejtem el soha azt az estét. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM 1968. DECEMBER 28., SZOMBAT Hiánykönyv, hosszú műszak A képzeletbeli karácsonyfa alatt: a korszerűsített tizenkettes bolt December 23-án, az ünnepi ajándékozás napján került sor a 12-es számú önkiszolgáló élelmiszer bolt újjáalakított helyiségének átadására. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ezúttal a város „nagy karácsonyfája” alá szánta ezt a korszerű, modem berendezéssel ellátott, minden követelményt kielégítő üzletet. Az ünnepélyes megnyitón részt vettek a város vezetői és a kereskedelmi hálózat képviselői. — Ezt a kis boltunkat úgy szeretnénk megnyitni — mondotta a vállalat igazgatója —, hogy az mind választékban, I mind az eladók udvariasságá- | ban I úgy szolgálja a vásárlókat, hogy panaszra ne legyen ok. A gazdag választékú árukkal megrakott polcokat és a kirakatokat a legmodernebb mennyezetvilágítás, függő fénycsövek világítják meg. Tágasabb lett a raktár is. Egyszóval: egy modern üzlettel lettünk gazdagabbak. Az új üzlet reggel 6 óírától este fél hétig áll a vásárlók rendelkezésére. A hosszú műszakot az indokolja, hogy a környék korán kelő dolgozói időben vásárolhassák meg a friss péksüteményt és a tejet. A pénztár fölött most nem „panaszkönyv”, hanem „hiánykönyv” van felfüggesztve, amiben a vásárlók a hiányolt áruféleségeket reklamálhatják. Ezt a kis könyvecskét mindennap fellapozzák a vállalat illetékesei és az abban talált észrevételeket — a lehetőségekhez mérten — azonnal orvosolják. (csat—) Jelentés panaszok, bejelentések elintézéséről Tegnap délelőtt kilenc órai kezdettel ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásának ismertetése után a lakosságtól érkezett panaszok és bejelentések elintézéséről szóló jelentést vitatták meg, majd — egyéb napirendi pontok mellett — a városi tanács jövő évi költségvetési tervezetéről tanácskoztak. Meghívó mezőgazdászoknak A napokban meghívót kaptak a mezőgazdászok. A Magyar Agrártudományi Egyesület ceglédi csoportja rendezésében hétfő délelőtt fél tízkor a járási tanács nagytermében dr. Pénzes János, a megyei tanács elnökhelyettese Köz- gazdasági szabályzók érvényesítése a mezőgazdaságban címmel tart előadást. Ez alkalommal tartja vezetőségválasztó közgyűlését is az egyesület helyi csoportja. ŐZIKE NEM FÁZIK Az abonyi Kossuth Tsz-ben jól érzik magukat a befogadott őzikék. Nem is csoda, hiszen szeretettel gondoskodnak róluk. REGGELTŐL ESTIG Közömbös reggel: Éles berregéssel ébreszt az óra. Megrebbennek pilláim. Ejnye, már reggel van!? Kerülget még az álom, de csak percekig. Feleségem a vál- lamat rázza. — Kelj fel! Negyed van, elkésel — mondja s már megy is ki a szobából. A konyhában találkozunk. Fürge, már fel is öltözött. Reggelit készít és a kisebbik gyerekről beszél valamit, de szinte csak minden második szava ér el hozzám. — Mit szólsz hozzá? — kérdi válaszomat várva. — Igazad van — felelem, de fogalmam sincs, mire mondom. Aztán hirtelen az esti römiparti izgalmai villannak fel bennem. Próbálom regisztrálni az eseményeket, de csakhamar semmitmondó lesz az egész. Borotválkozni kezdek. Kenem a fehér krémet az arcomra és közömbösen bámulom magam a tükörben. — Ez a figura én lennék? t Mozgalmas délelőtt: Nyolckor nagy lendülettel látok munkához, de már az első percekben megzavarnak. Hárman nem jöttek ma be dolgozni, jelentik. Egyik beteg. a másiknak a gyereke be'egeőett meg, a harmadik még nem tudni miért nem I jött. Helyettük is dolgoznunk kell. Tíz előtt vendégem érkezik. A munkaverseny után érdeklődik. Egy órát töltünk el ezzel. Alig hogy elmegy, panaszos jön be. Kifogásolja egyik kolléga magatartását. Megnyugtatom és megígérem, hogy a dolgozót figyelmeztetni fogom. Űjabb érkezik. Követel. Próbálom meggyőzni — rámcsapja az ajtót. Ideges leszek én is. Rossz hír ebédnél: Régen látott Ismerősömmel kerülök egy asztalhoz. Épp valami tragikus motorszerencsétlenségről beszél. Elmondja a részleteket is. Megdöbbenéssel hallgatom. Milyen rövid az élet... Délután végre zavartalanul dolgozhatom. Egy órája nem jön felém senki. Korai öröm, cseng a telefon. A központból hívnak. Elfogadták az újításom — közlik. Később újabb kedves hírt kapok: egyik dolgozóm bemutatja az általános iskola esti tagozatán szerzett színjeles negyedévi bizonyítványát. ötre valamennyien otthon vagyunk. A kisebbik gyereknek az óvodában az egyik kölyök kiütötte a fogát. A srác sír. Feleségem bosszankodik. Én, ugyanígy. Vitás vacsora: Feleségemnek nem tetszik, hogy én Pesten akarok átutazni, holott szerinte Szolnok felé rövidebb az út. — De Pest felé gyorsabb — mondom. Üjra érvel. Én is. Végül egészen más dolgokról vitatkozunk, csak azért, hogy igazunkat bizonyítsuk. Közben elhűl a vacsora, de a mérgünk forr. Békülést a tv hoz: — Látod — szólal meg feleségem a film végén — mennyire szerette az a férfi a feleségét! — Igen — mondom, és közben én is a filmre gondolok. — Te biztos nem szeretsz így?! — De igen — válaszolom. Fölényesen néz végig rajtam. Mimeli, hogy kötve hiszi, de megcsókol. A gyerekek még nem alszanak és narancsot kémek. A négy ágyból egy ágyra kuporodunk össze. ízleljük a sa- vanykás csemegét. A gyerekek haneuroznak, mi számolunk: mit kell még venni a hónap végéig? Csendes a szoba, csak az óra ütemes ketyegése, a kályha halk duruzsolása és a három ember csendes lélegzése hallik. Még ébren vagyok, nézem a sötétet. A mai napra gondolok F.’ó-gedett. vagyok. (gyuráki) MA DÉLELŐTT: ünnepi ülés A városi KISZ-bizottság a magyar kommunista ifjúsági mozgalom születésének ötvenedik évfordulóján ünnepi ülést tart a városa tanács nagytermében, ma délelőtt tíz árai kezdettel. Zárszámadás városunk sportjában Könnyűbúvárok — MHS A tenger enciklopédiája című — Cegléden is játszott — film a könnyűbúvárok mozgalmas életével foglalkozik. A film hatására az MHS által alakított szakosztályba egyre több fiatal jelentkezik. A szakoktató Pólyák Péter, míg a gyakorlati foglalkozást Horváth Csaba hivatásos repülőtiszt vezeti. Az elméleti ismereteket a mezőgazdasági technikumban sajátíthatják el a fiatalok, gyakorlatban a városi strandon mélyíthetik tudásukat. A ceglédi szakosztály még elég fiatal, az MHS viszont már több rangos versenyzőt — többek között világbajnoki helyezettet — vallhat sajátjának. Az itt működő vezetők szeretnék elérni, hogy idővel ez a sport is legalább olyan népszerű legyen, mint valaha az ejtőernyőzés volt. A fiatalok hosszas elméleti foglalkozások után itthon sajátíthatják el a merülés alapfogásait, majd megszerzett tudásukat folyó- vagy állóvízben (Duna, Tisza, Balaton) tökéletesíthetik. A fejlődés érdekében több tájékozódási, gyorsasági és könnyűbúvár- verseny rendezését tervezik. Randies Béla, a részvételi lehetőségekről beszélt: — Minden ceglédi fiatalt nagy örömmel fogadunk. A felvételhez sikeres orvosi vizsga szükséges. A szakosztályba 16 éven felüliek kerülhetnek be, szülői beleegyezéssel. Az idő folyamán szeretnénk olyan bázist kiépíteni, hogy országos jellegű versenyben is indulhassunk. —* Jelentkezni minden hét keddjén, délután 4—6 óra között lehet a mezőgazdasági technikumban. U. L. A VÁRMÉRŐK AZ ORBETELL0I fellegvár börtönébe gyűjtötték össze az olaszok a „legveszedelmesebb” hadifoglyokat. A egyiknél Ceg- léd-Monor környékét ábrázoló 75 ezres térképet találtak. A másiknál osztrák—magyar bankjegyeket. A harmadiknál iránytűt. A negyediknél Olaszország térképével kifestett zsebkendőt. A tolmácsot, Mol- dován tizedest pedig már egy határmenti városka piacan fogták el. A titkosrendőröknek feltűnő volt, hogy nem gesztikulált kézzel-lábbal, mint az olaszok, amikor a kofával alkudott. Odáig minden akadály nélkül eljutott, egy rámás fűrészel’ á vállán és egy darab deszkával' á‘ hóna alatt. Mindenki munkára siető embernek nézte. Mint általában a románok, ő is könnyen megtanult olaszul. Különösen a káromkodást értette nagyon szépen hangsúlyozni. — Most mesz- szebb vagyok Erdélyhez, mint az előtt — panaszolta. Talán az olasz csizma fején vagyunk, mert északra is tenger fekszik előttünk. Valószínűleg a Tir- renói. — Bár északra is tenger fekszik előttünk, mégsem az olasz csizma fején, Calábriában vagyunk, hanem egy sokkal kisebb félszigeten valahol Monte Cristó magasságában — ma- gyaráta az egyik Pest megyei fiú. Valamelyik éjjel úgy láttam a Göncölszekér lefelé álló rúdjának vége karcolta a tengert. Ha jól emlékszem, a rúd végének és a Sarkcsillagnak irányvonala közel 42 fokos szögben tér el egymástól. E szerint tehát innen nézve a sarkmagasság 42 fokos. Ugyanennyi ennek a helynek az északi szélessége is. Viszont Calábriából nézve a Göncöl első kerekét is nyaldossák már a magasabb hullámok. Oda a határ körülbelül kétszer any- nyira van, mint ez a hely, ahol vagyunk. — NAGY MULI VAGY te barátom — szakítja félbe Mol- dován —, ha te így értesz a fokokkal való számoláshoz. A várparancsnok már régen keres olyan embert, aki el tudná készíteni a vár alaprajzát, és te hallgatsz. A mull öszvért jelent magyarul. A hadifogoly-illemtan szerint ez még megtisztelő kifejezés volt. — Persze, hogy hallgatok — válaszolta a fiú. — Eszembe jut, hogy újonc koromban a napos sakkozni tudó embereket keresett. Csak egyedül jelentkeztem, és magamnak kellett felsúrolnom az egész folyosót. Moldován azonban meg se várta a választ. Elkezdett le és fel szaladgálni úgy, mint az a tyúk, amelyiknek a püspökfalatját is besózták Megtalálta a várparancsnokot és rögtön jelentette neki, hogy van a foglyok között egy számtantanárjelölt, aki le tudná rajzolni a várat. Egy óra múlva hozzákezdtek a méréshez, egy fogolyőr és egy véreb kíséretében. Moldován egy foga- rasi szász fiúval volt a lánchúzó. — Délelőttönként mérjenek és jegyezzenek. Délután pedig számoljanak és rajzoljanak a könyvtárban. Kapnak hozzá segítséget is. Minden helyiségnek a padlástól a ciszternának, sőt a várároknak is köbtartalmát tizedméter pontossággal számítsák ki. A munkaidő végén minden rajzot és feljegyzést a szekrénybe rakjanak el -r- adta ki az utasítást a vár- parancsnok. Délutánra már jött a segítség a városból. A várparancsnok terebélyes felesége és vékonyka 14 éves leánya, akit Margherita néven mutatott be a mama, akit a foglyok csak Margarettának neveztek, tekintettel sárga arcára és világos ruhájára. — A KISLÁNYOM megkapta a maláriát. A betegség visz- szaverte a tanulásban. Az elmaradást matematikából nem bírja behozni. Eljöttünk hát a várméréshez gyakorlatot szerezni — magyarázta, ahogy tudta a mama, gyenge német nyelvtudással. A matematika legfontosabb kifejezéseit könnyű volt olaszul is megtanulni. — Este 9 órakor az őr kísérje a foglyokat szállásaikra — rendelkezett a parancsnok. Igen ám, de háromnegyed kilenckor a mama leállította a fali órát, és csak éjfél tájban indította el. Addig rendületlenül folyt a köbszámítás, a háromszögek tanulmányozása. Bejöttek tanulni a pihenőben levő őrök is. így ment ez heteken keresztül. A „tanár urat” sem ebédelni, sem vacsorázni nem engedte el a mama, akinek me- názsirészét a lánchúzók fogyasztották el. öt a parancsnokék kosztolták. Nem tudni, ki volt a boldogabb, a „tanár úr"-e vagy a tanítvány, avagy a mama, amikor a kislány először oldott meg másodfokú egyenletet, vagy amikor híre jött, hogy az iskolában ő vezet algebrából és mértanból. Azt mondták akkor, hogy Európában az — egyébként tanulékony — olasz nép fogyasztja a legkevesebb betűt és az egész világon a legtöbb alkoholt. Lehetett volna ez fordítva is. De az úri rend nem félt úgy három részeg olasztól, mint egy józanul gondolkozótól. A VÁROSSZÉLI MULATOK lámpáinak színes fénye odalátszott a fellegvárba, de egyik sem ragyogott olyan szépen, mint a vár könyvtárszobájának lámpája. Egy tanyai öreg paraszt i
