Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-24 / 302. szám
i i!)S8. DECEMBER 24., KEDD AT / fe $ í f* Karácsonyi riport Karácsony ... karácsony... Miről írjak? Hát persze. Elhagyott gyerekek. Nevelőotthon. Vácduka. Ugorjunk. Gyorsan végzek, lesz időm egyébre is. Magas kőkerítés. A JÁTSZÓTÁRS több vadlibát gondoz. A hálás vadak Kisteleken Szakáll Olivér, a -Szovjet—Magyar Barátság Tsz elnökhelyettese, szeretettel foglalkozik a bajba jutott vadállatokkal. Otthonában most is egy őzet és szívesen játszanak Szakáll gyermekeivel. Várbörtönöknek lehettek efféle bástyái. Kopasz fák közt földszintes épület. Teremszerű iroda, az egyik sarok nagy asztala mellett vitatkozó férficso- pórt. — Gyulai Pál — mutatkozik be egyikük. — Én vagyok az igazgató — teszi hozzá. — Csak néhány perc türelmet kérek. Egy gyerekkel szeretnék beszélni, valamelyik gondozottakkal... Aki készül haza, de nem viszik... Van? — Hogyne, sajnos ... Kit is mondjak? — A K. Ernő — segít valaki. — Jó, kérem, ha lehet — vágom rá és egyik lábamról a másikra állok, mert sietnék, s minek húzni az időt. Az igazgató: — Addig ... Ha érdekli, megmutatom az anyagát... Dosszié. // Apró" jubileum Az első hirdetés „Hamisítatlan tej, szigorú ellenőrzés mellett kapható tejüzíetünkben. Egy liter ára 14 krajczár. Náöor utcza 6. szám.’* Nevezetes két sor írás ez. Az első magyarnyelvű apróhirdetés szövege. Már magán viseli a műfaj tipikus jegyeit, beleértve az értelemzavaró fogalmazást is. Megjelent 18iö-ban a Pesti Hírlap december 25-i tehát karácsonyi, ünnepi számában. Az elsőségen túlmenően érdemes meg egy-két dologra figyelemmel lenni ezekben a sorokban. Megállapítható, hogy a nevezett tej csarnok a hirdetési orgánummal, azaz a Pesti Hírlappal egy fedél alatt húzódott meg és ugyanúgy a Légrády testvérek tulajdona volt, mint a Pesti Hírlap, amelynek a Nádor utcában volt a székháza. Tizennégy krajcárért kínálták a tejet a derék előfizetőknek, holott akkoriban falun alig öt-hat krajcár volt a tej literje. Igaz, hogy abban az időben még újdonsült mérték, volt náiunk a méterrend- szey és a liter, amelyiknek használatát az 1876. évi II. te. tette kötelezővé. Nem volt még szigorúan hitelesített merőeszköz sem. Egyébként ez a történelmi nevezetességű apróhirdetés nem szólóban, hanem hatodmagával jelent meg az ünnepi újságban. A továbbiak, mint később any- nyi százezer társuk, ismerkedésről, házasságról, üzleti ajánlatról szólnak. Ez volt tehát az első magyar nyelvű apróhirdetés hazánkban. Német nyelvű már jóval előbb is megjelent a Lloyd társaság központi lapjában a német nyelvű Pester Lloyd-ban, a kereskedelmi érdekeltségek akkor legjelentősebb orgánumában. 1878 karácsonya óta kilencven év telt el és azóta sok millió apró és nagy hirdetés jelent meg a magyar sajtóban. Valameny- nyiök őse a Nádor utcai 14 krajezáros tejéről szóló „apró”, amely „ellenőrzés mellett” kapható. Egy keleti kikötő titkai Szarkofág momtbon Imz-mbrok Napóleon hajói Amikor az egyiptomi Kemal Abu asz-Szaadat, a szenvedélyes víz alatti vadász először határozta el, hogy szerencsét próbál Alexandria partjánál, nem is álmodhatott róla, hogy milyen leletre bukkan. A tengerfenék csupasz homokfelületén ősi amforák töredékei halmozódtak. Kemal Abu asz-Szaadat elhatározta, hogy a keleti kikötőtől nyugatra is „végigtapogatja” a Földközi-tenger mélyét. Tervét meg is valósította, és itt moszattal benőtt, kagylókkal borított szarkofágokat talált. Az egyik szarkofágon aranyérem volt, rajta egy görög istennő képmásával. Hosz- szas kutatások kezdődtek. Minden nap valami újat hozott. De az igazán. fontos lelet egy hatalmas kettétört női szobor volt és a közelében talált férfi kőszobor. Miután búvárok felszínre emelték a szobrokat, a kairói egyetem professzorai felismerni vélték bennük a XIV. századi földrengés következtében betemetődött Izisz-temp- lom szobrait. Ezt a feltételezést a tengerfenékről kiemelt más leletek is alátámasztották — egy méter átmérőjű, hatalmas gránitoszlopok maradványai, emberfejű szfinxek, kőlépcsők és más hasonló épületelemek. Az Abukiri-öböVoen levő kikötő vidéke, amely az említett leletek színhelyének közelében fekszik, másik meglepetéssel is szolgált a kutatóknak: megtalálták Napóleon hadihajóinak maradványait, amelyek egy híres tengeri ütközetkor süly- lyedtek el az öbölben. Az Egyesült Arab Köztársaságban ezek után elkészítették az Alexandria környéki tengerfenék részletes térképét, amelyen megjelölték azokat a helyeket, ahol archeológiái leleteket találtak. A kutatások folytatódnak. ‘ Sovány. Néhány papírlap mindössze amit magában rejt, de kilencéves a gyerek, s eny- nyi idő alatt mi történhet egy fiúval? — Környezettanulmány... Az anyja picikorában elhagyta, azóta sem látta, nevelőszülőknél volt, de ... Nos, szellemileg sem fejlődött ott négy év alatt... Itt utolérte a többit .... Kopogás. Nyílik az ajtó. Kicsi, ám a lábnál mégis nagyobb gumicsizmák öregesen csosszanó- léptei. — ö a K. Ernő, ,T. — Gyére, kisöre/£ ;— hívom. Kék iskolásköpeny. Es hatalmas, csodálkozó barna szem. Az arca is kellemes, de a szeme: ilyet még nem láttam. Tündöklő, csodálatosan szép. A fiú olyan katonás vigyázz- ban áll: kiszolgált hadfi sem különben. — Tudod, milyen ünnep jön? — Karácsony. — Hol töltőd? Körbepillant. A terem másik végében változatlanul tart a megbeszélés, a fotós már készíti a gépét, a« igazgatóval együtt _ várakozva figyeljük. ' , — Na, mondd már, hol... Türelmetlenebbre sikerült a hangom, semmint akartam. Szeme elködösödik, aztán nagy gyöngyök gurulnak végig arcán. Valami nagyon rossz ízt érzek. — Ne félj — váltok nyomban hangot. Zavartan mondom az igazgatónak: • — Sokan vagyunk. Mehetnénk egy csendesebb helyre? Másik szoba. Gyűrögeti a zsebkendőt és most már dühös vagyok magamra, disznóság, amit ezzel a gyerekkel csinálok. — Ne sírj, kérlek, ne...! Megtorlóm a szemét, visszaadom a zsebkendőt. Másként kellene, érzem. — Tudod, azért ‘faggatlak, mert nekem is van hozzád hasonló korú kislányom. Sárika... Mit tegyek? Az anyja Iroda ez is, de most magunkban vagyunk. A gyerek felül ,az egyik tonettszékre. Hüppög. —‘ Töröld-meg a szemed — nyújtom neki a zsebkendőmet. Maszatolja arcán a könnyeket. — Tavaly hol voltál karácsonykor? — Kirándulni mentünk. — Jó volt? — kérdem. Az igazgatóra néz, aztán hallgat. — És az idén? — Talán elvisz édesanyám. — Az édes, vagy a nevelő... ? — A nevelőanyám az édes. — Szeretnéd? Kis lexikon nagy emberekről KI KICSODA? Az utolsó udvari bolond A brit királyi udvar elvesztette utolsó udvari bolondját. Surrey-ben, a Kongston kórházban 72 éves korában meghalt Búd Clanagan udvari bolond, zeneszerző és versenyistálló-tulajdonos. Tréfáival hosszú éveken át mulattatta a királyi családot és az udvart. Hosszú bundájában és felhajtott szélű szalmakalapjában Angliában valóságos fogalommá vált. Ábrahám — Ősatya, aki csaknem feláldozta fiát. Amundsen — Élt-halt a sarkutazásért. Anonymus — Ismert krónikás. Arisztophanész — Tragikusan eltúlozta a dolgokat, csaknem a humorig. Bell — Milliók dicsérik és szidják a nevét. Bismarck — Nemcsak Németországot, hanem vele szemben a világot is egyesítette. Capone, A1 — Amerikai bandita, aki elbukott, mert úgy vélte, hogy á gyilkosságért nem lehet adót kivetni. Chamberlain — Esernyője nem védte mej; a világot a viharoktól. Dante — A túlvilág kiemelkedő irodalmi képviselője. Don Juan — Legendás férfi, akivel rengeteg nő randevúzott. Einstein — Megtanított bennünket arra, hogy ismereteink a világról igen relatívek. Eisenhower — A golfhoz sem volt semmiféle tehetsége. Franklin — Politikai tapasztalatai elvezették őt a villámhárító felfedezéséhez. Gutenberg — Nem tehet mindarról, amit találmánya révén kinyomtattak. Heine — Ép lélek — nem ép testben. Heródes — Uralkodása idején nagy volt a csecsemők halálozási arányszáma. Johnson — Talán sohasem fogjuk megtudni, minek köszönheti elnöki hivatalát. Lehár — Bebizonyította, hogy a jó operett többet ér a rossz operánál. Lót — Felesége azt gondolta, hogy körülnézni nem büntetendő cselekmény. Maginot — Olyan bevehetetlen vonal megalkotója, amely legfeljebb csak megkerülhető. Maupassant — Felfedezte, hogy az élet maga a regény. Néró — Rosszindulatú volt, mint minden rbssz énekes. Picasso 4 — Művész, aki az emberi végtagok elhelyezésének módosítása révén vált híressé. Pilátus — A tiszta kezű politikus tipikus példája. Robeson — A hangja ellen még a Klu Klux Klánnak sincs kifogása. Röntgen — Lehetővé tette az ember mélyebb megismerését. Ruby — Negyvenmillió néző előtt követte el az évszázad legtitokzatosabb gyilkosságát. Shaw — Nem tűrhette a kispolgári képmutatást, az angolokat és a húst Tolsztoj — Grófi származású népi író. Verne — Gyenge fantáziájú író; alig van valami, amit elgondolásai közül meg ne valósítottak volna. Voltaire — Csak azért hitt istenben, hogy megtagadhassa. Zola — Író, akinek volt elég bátorsága olyannak látni az életet, amilyen a valóságban. újra férjhez ment és nem akarja, hogy látogassam... Hát ezért kérdem. Bácsi, menjen el hozzá — Mert ugye.. - Mondd, te nem emlékszel édesanyádra? — Nem. — Ha tehetnéd, legszívesebben hová mennél? — Ahhoz az édesanyámhoz. — De nem is emlékszel rá. — Akkor is. — Ezért mondod nekem? — Bácsi, ugye elmegy? Nem tudok szabadulni könyörgő tekintetétől. — De hátha ő sem akarja. — Sárika akarja. Szinte felsír a hangja. — De már ő sem emlékszik rám. — Bácsi, menjen el! Nyomorultul érzem magam. Idegességemben füst ment a szemembe, ez a büdös cigaretta, miért is ezt szívom ... A gyerek észreveszi, nyújtja a zsebkendőt. Nyirkos lett az arcom a fiú könnyeitől. — Ne haragudj, hogy eny- nyi ideig ... Szevasz. Az ajtóból még visszanéz. Csak pillanat tört része. Hatalmas szemében könyörgés. Várom a fotóst, pakolja el a gépet. Halkan kérdi: — Mit viszel a kislányodnak? — Még nem tudom, segíts kitalálni valamit. Vizsgálódva néz. — Segítek — mondja. Szántó István