Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-24 / 302. szám
.,1968. DECEMBER 24., KEDD rts* MEG ''KÄMm Közös célokért, közös erővel Beszélgetés dr. Mondok Pállal, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnökével PEST MEGYE SAJÁTOS HELYET FOGLAL EL HAZÁNK TÉRKÉPEN. HELYE, SZEREPE DÖNTŐ MÉRTÉKBEN MEGHHA- TÁROZZA AZ ÁLLAMHATALOM ÉS ÁLLAMIGAZGATÁS FELADATAIT, NAGY HATÁSSAL VAN A TERVEKRE ÉPPÚGY, MINT AZOK VÉGREHAJTÁSÁRA. AZ 1968-AS ESZTENDŐ NEMCSAK A HARMADIK ÖTÉVES TERV HARMADIK ÉVE VOLT, HANEM EGYBEN A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS REDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA IS HOZZÁKÖTÖDIK. AZ ÚJ KÖRÜLMÉNYEK KÖZEPETTE MEGNÖVEKEDETT FELADATOK VÁRTAK A TANÁCSOKRA. A LAKOSSÁGOT SZOLGÁLÓ MUNKA ÉVES MÉRLEGÉRŐL BESZÉLGETETT DR. MONDOK PÁLLAL, A MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKÉVEL LAPUNK MUNKATÁRSA, MÉSZÁROS OTTO. Növekvő önállóság — A tanácsok munkájának általános jellemzőit tekintve, hogyan értékeli az 1968-as esztendőt?-T- A megyében működő különböző szintű tanácsok tevékenységét alapvetően a gazdaságirányítási rendszer reformja határozta meg. A reform szelemét, céljait kifejező rendeletek, határozatok, utasítások és szabályzók a tanácsi munka minden részét, így az államigazgatási feladatokat, a választott testületek tevékenységét, a költségvetési gazdálkodást érintették; megváltoztatták vagy módosították. Az új helyzetre az jellemző, hogy nagymértékben megnőtt a megyei tanács, a járási, városi, községi tanácsok önállósága, felelőssége a helyi fejlesztési politika1 kialakításában,, az anyagi eszközök felhasználásában, abban, hogy területük tényleges gazdáivá váljanak, s szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a választókkal, a lakossággal. — Ami az eredményt illeti: a megyében működő tanácsok döntő többségükben fölismerték és fölhasználták a lehetőségeket, erősödött az alkotó, kezdeményező kedv, egészséges folyamat kezdődött az ügyvitel egyszerűsítésére, a lakosság igényeinek jobb kielégítésére. Fölhasználva: 1,6 milliárd — Majd* mindenütt sokat vitatott kérdés volt, vajon a tanácsok megváltozott bevételi forrásai összegszerűen többet biztosítanak-e? —, A tanácsok helyi bevételének köre valóban bővült. Új bevételi forrás az üzemek által fizetett kommunális adó, az üzemektől kapott földhasználati díj, s az is, hogy az üzemek a vállalatfejlesztési alapból hozzájárulhatnak a lakosság életét megkönnyítő fejlesztési tervekhez. Mindezzel együtt azonban egyelőre a bevételek összege, s így a fölhasználható pénz sem több, mint amit a harmadik ötéves terv erre az esztendőre előirányzott. Ugyanakkor azonban az igaz, hogy a tanácsok a költségvetésből nekik jutó résszel, s a feljesztési alappal nagyobb önállósággal gazdálkodhatnak, nagyobb figyelemmel lehetnek a helyi igényekre, s a fönnmaradó összeg egyik évről a másikra minden akadály nélkül átvihető. — 1968-ban tanácsaink és intézményeink fenntartásra és fejlesztésre 1,6 milliárd forintot használtak fel, s ebből 480 milliót új létesítményekre, hat és fél százalékkal többet, mint 1967-ben. Ötezer új lakás — A rendelkezésre álló pénzből a tanácsok növekvő részt használtak fel a lakás- építési terv végrehajtásával összefüggő feladatokra. 1968- ban is, mint a korábbi években, mintegy ötezer új lakás épült fel a megyében állami és magánerőből, illetve az OTP közreműködésével. Legfontosabb feladatunknak azt tartottuk, hogy biztosítsuk az állami lakások kivitelezését, illetve az OTP társas- és szövetkezeti lakások, valamint a magánépítkezések közművesítését. A jövőben is segíteni szeretnénk a lakásépítkezések meggyorsítását, egyrészt több területen kedvezményes telekbiztosítással, másrészt az OTP-hitel nagyobb fölhasználásával, bár jelenleg néhány Építőipari anyag ára. a. hitelfeltételek változása kedvezőtlenül befolyásolta a lakásépítést. A kölcsönös előnyök jegyében továbbra is fokozottan támogatjuk a kijelölt településeken a több szintes társasházak építését. Ugyancsak kedvez az építtetni szándékozóknak az építési engedélyek kiadásának egyszerűsítése, ami korábban bonyolult volt, sok bosszúságot okozott. Jövőre: kórházavatás — örvendetesen fejlődött ebben az esztendőben a megye egészségügyi hálózata. Korszerű, 476 ágyas kórház épül Vácott és Cegléden, s ezeket 1969 végén átadjuk rendeltetésüknek. A rendelőintézeti munka bővítését, fejlesztését előkészítettük, illetve megkezdtük Gödöllőn, Mono- ron, Szentendrén, Szigetszent- miklóson, Nagykátán, s ez mintegy 130 ezer lakost érint. Erősödött a körzeti orvosi gárda is, s 1970-ig az orvosi körzetek száma 319 lesz a megyében, az egy-egy orvosra jutó lélekszám tekintetében azonban sok még a tennivaló, akárcsak a gyermekorvosok tekintetében. — Szerényebb eredményeket mutathatunk föl a szociális otthonok és az öregek napközi otthonainak fejlesztésében, A szociális otthonok befogadóképessége mintegy kétszáz fővel növekedett, s ösz- szesen 1682 öreg embert tudnak azokban elhelyezni, ami tízezer lakosra számítva 18— 19 főt tesz ki. Évente általában négyszáz idős ember elhelyezésére lenne szükség, lehetőségünk azonban csak kétszázra van, s lényegesebb haladásra csak a negyedik ötéves terv idején nyílik mód. Városiasodó falvak — Tanácstagok beszámolóin, tanácsüléseken igen sűrűn napirenden van a közművesítés, s igen gyorsan növekednek az igények. Mit hozott e tekintetben 1968? — Ez évi feladataink között kiemelkedő helyet kapott a csatornázás, a vízellátás fejlesztése, a villanyhálózat bővítése, az utak, hidak építése, s 150 millió forintot költöttünk rá. Jelentős összegek szolgálták Szentendre, Vác, Cegléd és Gödöllő víz- és csatornahálózatának építését, tizenöt nagyközségben az építkezésekhez az előközművek létrehozását, ' vízművek átadását, tizenegy településen mélyfúrású kutak kialakítását. Tizenhat községben ivóvíztársulat jön létre, a nagyobb részt kitevő állami pénzhez tehát a lakosság is hozzájárulást ad. A tisztes eredmények ellenére a jó ivóvíz biztosítására még sokféle erőfeszítésre van szükség, a negyedik ötéves terv idején is. — A lakosság és a tanácsok összefogásának eredményeként ebben az évben négyezer család otthonában gyűlt ki a fény, mintegy száz kilométer villanyhálózat épült, elsősorban új utcasorokon, külső településeken. Terveink szerint, a lakosság anyagi hozzájárulására és társadalmi munkájára is számítva, 1970-ig lényegében befejeződik a beépített területek villamosítása. Segít a lakosság — Kiemelkedő helyet foglalt el az iskolaépítési program végrehajtása is. A zsúfoltság, a szükségtantermek okozta helyzet közismert. Éppen ezért 1968-ban 21 általános iskola építését kezdtük meg — ezek egy része már átadásra is került —, nyolc helyen pedig új középiskola létesül, Illetve a pieglevő bővül. Megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a - szakközépiskolákra, a hozzájuk kapcsolódó kollégiumokra. Cegléden például kollégium építése kezdődött, Pilisvörösváron átadták a nyolctantermes középiskolát, Gödöllőn 16, Du- naharasztin pedig nyolctan- tenmes- középiskola építése kezdődött meg. Mindez növeli a tovább tanulni szándékozó fiatalok lehetőségeit, vágyaik beteljesülésére. — Ezt az alkalmat használom föl arra, hogy a teljes elismerés hangján köszönjem meg a megye lakosságának áldozatkészségét, anyagi hozzájárulását, társadalmi munkáját, mert ezek, mint például a péceliek 47 kilométeres vízvezetéke, nemcsak a tervek gyorsabb teljesülését segítik, hanem előmozdítják a közösség kiková- csolódását is. Helyi kérdésekről helyben döntsenek — Beszélgetésünkben érintettük már a tanácsok önállóságát. A hatáskörök decentralizálása, ahogyan ezt a hivatalos szóhasználat megfogalmazza, kétirányú folyamat, hiszen nem elég átadni a hatásköröket, hanem élni is kell tudni azokkal. Mi a véleménye erről? — A kérdés jogos. A meglevő rendeletek jók,, megfelelő kereteket adnak az önálló, felelősségteljes munkához. A párt- és kormány- határozatoknak megfelelően ma már egyértelmű a minisztériumok és a tanácsok kapcsolata, a minisztériumok igen sok kérdésben átadták a döntés jogát elsősorban a megyei tanácsnak, de a járási, városi, községi tanácsok hatásköre is nagyobb lett. Ma már például a megyei tanács végrehajtó bizottsága felelős egyértelműen az ún. tanácsi ágazatok — lakásépítés, közművesítés, egészségügy-fejlesztés, művelődésügy stb. — helyzetéért, fejlődéséért. A hatáskörök bővülése egyben nagy felelősséget ró a tanácsok választott testületéire épp úgy, mint az apparátus minden dolgozójára. Az idei tapasztalatok igazolták azt a bizakodást, hogy tanácsaink döntő többségükben képesek jól élni az új lehetőségekkel. — A hatáskör növekedése, a nagyobb felelősség együttjár azzal, hogy a megyei tanácsnak igen előrelátóan, a sokféle összefüggés figyelembevételével kell kialakítania a fejlesztési elképzeléseket, mint például napjainkban a negyedik ötéves terv különböző ágazati tervjavaslatait. Ugyanakkor a fejlesztésekkel összefüggő beruházások előkészítését — területkijelölés, tervek megrendelése, kivitelező biztosítása stb. — a megye által kiemelt témák kivételével a járási, városi tanácsok hatáskörébe utalta a végrehajtó bizottság. Az ésszerű munkamegosztás elősegíti a hatékonyabb koncentrációt, az arányosabb fejlesztést, a lakossági igények jobb kielégítését. Egységes szakigazgatás — Az elmondottakhoz hozzá kell tenni, mert csak így teljes az igazság, s reális a kép, hogy ugyanakkor az anyagi lehetőségek csak mérsékeltebben növekedtek, s ez határozza meg a további terveket, Nem illúziókra, hanem reális, ésszerű, egyenletes fejlesztési tevékenységre van szükség, s ehhez — a korábbiaktól eltérően — segítséget ad az is, hogy a tanácsok a megtakarításokat a következő esztendőben is fölhasználhatják, azaz jobban koncentrálhatják anyagi eszközeiket. — Igen jelentős lépésnek tartom, hogy ebben az esztendőben kialakítottuk a községek egységes szakigazgatási szerveit, mert ezek teremtenek lehetőséget a hatáskörök további decentralizálására, az ügyintézés ésszerűbb — egyben tehát gyorsabb — lebonyolítására. A rendelkezések már ma módot adnak arra, hogy az építési, ipari, kereskedelmi kérdésekben első fokon ne a járások, hanem a községek járjanak el. Ennek megfelelően 22 község kapta meg eddig az elsőfokú építési hatósági jogkört, amit a jövő évben további községeknek kívánunk megadni, mint ahogy ipari és kereskedelmi kérdésekben is hasonlóak a terveink. A végrehajtó bizottság a közelmúltban utasította az ipari osztályt, hogy december 31-ig'mérje fel, mely községeknek adható meg az első fokú ipari hatósági jogkör, s terjessze elő javaslatait. Igazságos elbírálás — Többféle adottság is kell abhoz, hogy a hatásági jogkörrel jól éljenek a községek. Sok vita volt például azon, hogy a szabálysértési ügyekben a községek hatáskörének növelése szükséges-e? — 1968. október 1. óta a szabálysértési ügyek jelentős része a községek hatáskörébe került. Ezeknek az ügyeknek tekintélyes hányadiát bizottságok tárgyalják, s a megyében 2115 bizottsági tagot választottak a tanácsok. Sikerült a szabálysértési ügyintézőket éppúgy jól fölkészíteni, mint a ’bizottságok tagjait, s bár az eltelt idő túl rövid ahhoz, hogy végleges értékelést tehessünk, azt már most megállapíthatjuk, hogy szükséges és helyes volt a községek hatáskörének ilyen irányú növelése. — Októberben a községi szabálysértési hatóságokhoz 645 feljelentés érkezett, s 234 ügyet bizottsági ülésen bíráltak el. A bizottságok által megállapított bírságok arányban álltak az elkövetett cselekmény súlyával, társadalmi veszélyességével, mérlegelték az elkövető személyi körülményeit. Közös tanácsok, kiemelt községek — Ahhoz mérten, ameddig napjainkban eljutottunk, terveinkben még inkább az észszerű államigazgatási szervezet kialakítását fogalmaztuk meg. A hatáskörök további leadása megköveteli a személyi feltételek javítását, s ezt elsősorban a tanácsi szervezet racionálisabb kialakításával kívánjuk megteremteni. Mire gondolok? Országosan a népesség 43 százaléka lakik városban, megyénkben ez az arány mindössze 12 százalék. Az utóbbi években nagymértékben erősödtek a városiaso- dási törekvések, éppen ezért célunk, hogy azokban a kiemelt nagyközségekben, amelyeket kommunális ellátottsága, központi szerepköre, a környező területre gyakorolt vonzó hatása erre alkalmassá tesz, a feltételek további javításával- erősítjük e törekvéseket. — Az éremnek, ahogyan mondani szokták, van másik oldala is. Megyénk esetében ezt arra értem, hogy a jelenlegi községi elrendezés gátolja — bizonyos fokig — a hatáskörök kiterjesztését. A megyében 177 község van, s ebből 68 település lélekszáma nem éri el a kétezret — ez harminchét százalék az összesből —, 101 község lakosságának száma pedig háromezer fő — ötvenkét százalék — alatt marad. Ezért, ahol a lakosság is egyetért vele, o kisközségek közös tanácsainak létrehozásával, kívánjuk megteremteni a jobb munka fel-, tételeit. — A kisközségeknél tehát ez a helyzet. Ugyanakkor a községek nagyságrendjét _ és szerepkörét figyelembe véve, 47 nagyközség igazgatási apparátusát oly módon fejlesztjük, hogy a lakosság minden hatósági ügyének ellátására képes légyen, természetesen az érvényes jogszabályok kijelölte határok között. Ennek megvalósítása eredményeként — fii városokat is számításba véve — a megye'lakossága több mint a felének ügyeit helyben fogják intézni, s ez, úgy hiszem, nem kis dolog. Jogos igény: a tökéletesebb ügyintézés — A lakosság ügyelnek helyben való intézése jó dolog, de természetesen nem közömbös, hogyan, miiyen módon és stílusban intézik azokat. Megítélése szerint milyen a mai helyzet, s mik a jövő kilátásai? — Gondolom, ritka az olyan állampolgár, akinek évente egyszer vagy kétszer ne akadna dolga a tanáccsal. A lakosság természetesen abból ítéli meg a tanácsok tevékenységét, hogy ügyét időben, stílusban miként intézik, hogy körültekintő-e a döntés. Tapasztalataink, s saját tapasztalataim szerint is, a tanácsi dolgozók nagy többsége becsületesen végzi munkáját, jó kapcsolata van a lakossággal, különösen a kisebb községekre érvényes ez. A nagyközségek, a városok, járások tanácsainál megtörténik,, hogy egy-egy tisztviselő lélektelenül foglalkozik a hozzá tartozó ügyekkel, nem jó hangnemben tárgyal, döntése nem megalapozott. Ugyanakkor megtörténik az is, hogy helyes és megalapozott döntéseket nem sikerül, vagy csak hosszú idő után lehetséges végrehajtani, elsősorban objektív okok — pl. lakáskiürítéseket szükséglakás hiányában —, másrészt a különböző fórumoknál tett panaszok miatt. — Korábban már beszéltem arról, mit tettünk és mit tervezünk annak érdekében, hogy a lakosságnak minél kevesebb utánjárással kelljen intéznie ügyeit, hogy helyben és ne a járási székhelyen kapjon választ. Hozzátenném ehhez, hogy szükség van a jogszabályok számának csökkentésére, a túlszabályozások — s ez most nagyon erőteljesen napirendre került — megszüntetésére, arra, hogy az ügyintézők és a lakosság könnyen, egyértelműin eligazodjék az előírások között, mert ma még — építési ügyekben, adó- és illetékügyi esetekben például — elég sűrűn a fordítottja igaz ennek. Élni a lehetőségekkel — A tökéletesebb ügyintézés érdekében nagy szükség van arra-is, hogy a megyei tanács éppúgy, mint a járási, városi, községi tanácsok, jobban éljenek már meglevő lehetőségeikkel, jogszabályok adta hatásköreikkel, mert ma még tapasztalható bátortalanság. Példaként elmondom a következőt, ami ugyan „belügy”, de igen fontos tanulságokat kínál. 1967 végén meghirdettünk — mondjuk úgy — egy pályázatot: a községi, járási, városi tanácsok dolgozói tegyenek javaslatokat, adjanak ötleteket a munka egyszerűsítésére. A felhívásra mintegy 1300 javaslat érkezett, ám ezek kilencven százaléka saját hatáskörben, akár azonnal megvalósítható. Mégis, mint a pályázók bizonyítják, valamilyen „fölső” jóváhagyást várnak hozzá. Tehát: tanácsaink fordítsanak fokozott figyelmet az egyszerűsítés helyi, adott lehetőségeire. — A megyei tanácshoz 1967- ben 799, 1968 első félévében 438 ún. lakossági beadvány érkezett. Ezek többsége építkezésekkel, telekgazdálkodással összefüggő kérelem és panasz. A beadványok egyharmadánál meg kellett változtatni az első vagy másodfokú döntést, ami az alaposabb ügyintézést sürgeti, hiszen nem túl jó az arány. Szigorú számonkérés — Ha már szó esett a határozottabb föllépésről, vannak-e intézményes biztosítékai annak, hogy a tanácsoknál kellő színvonalon intézzék a lakosság panaszait, észrevételeit? — Kétfelé választanám a kérdést. Vannak olyan panaszok, kérések, amelyek csak hosszú távon orvosolhatók. Elsősorban a lakáskérelmekre gondolok, s itt is a városokra, a fővárost övező községekre. Hasonló a helyzet a kommuná- •lis ellátás javítását szorgalmazó beadványoknál: az anyagi lehetőségek érthetően határt szabnak az érdemi ügyintézésnek. Ami a kérdés másik részét illeti, arra a következőt válaszolhatom: a megyei tanács és a megyei végrehajtó bizottság nagy fontosságot tulajdonít a lakosságtól érkező beadványoknak, leveleknek, s ennek megfelelően foglalkozik azok elbírálásának, intézéséi nek ellenőrzésével. A megyei tanács elrendelte, hogy a járá- si, városi, községi tanácsok végrehajtó bizottságai évente egyszer tárgyalják meg, érté- keljék a hatósági ügyintézés helyzetét, az anyagi és jogi lehetségek határain belül tegyenek intézkedéseket a töké- letesebb ügyintézés biztosítás sara, a panaszok forrásainak megszüntetésére. Az alsóbb szintű tanácsok végrehajtó bis zottságának elnöke havonta egyszer köteles ellenőrizni az ügyintézés „naprakészségét”, szúrópróbaszerűen fölmérni egy-egy területen az érdemi döntések minőségét, az anyagi jogszabályok helyes alkalmazását. A lakosságtól érkező beadványok alapos vizsgálata érdekében a megyei tanács úgy rendelkezett, hogy lakossági panaszt osztályvezetőnél kisebb beosztású dolgozó nem válaszolhat meg. — Az ügyintézés további javítása érdekében végül, de nem utolsó-, hanem elsősorban, növelni kívánjuk a társadalmi ellenőrzést, a választott testületek, főként az állandó bizottságok ilyen irányú tevékenységét, a hangsúlyt a körültekintő döntések meghozatalának útjára, az ügyintézés stílusára s mindennek időbeni szükségletére téve. A választott testületek szerepének növelése összhangban áll a párt IX. kongresszusának útmutatásával, a közéleti demokratizmus erősítésével, az állampolgárok szélesebb körű bevonásával a helyi államhatalmi és államigazgatási tevékenységbe. — Megköszönöm Mondok elvtársnak a beszélgetést, a kérdésekre adott válaszát. — Én pedig a lehetőséget, hogy a megye nyilvánossága előtt szólhattam gondjainkról, terveinkről, s fölhasználom az alkalmat, hogy a tanácsok minden dolgozójának, a megye lakosságának kellemes ünnepeket, eredményekben gazdag új esztendőt kívánjak. i 1 1
