Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-03 / 283. szám

Kattogó írógépek, igyekvő gyorsírók, ügyviteli verseny írógépek kattognak kórus­ban, fogy a fehér papír, sza­porodnak a fekete betűs so­rok. Gépíróverseny folyik a járási tanács nagytermében. Mint minden évben, az idén is megrendezte gépíró-, gyorsíró- és ügykezelési versenyét a Közalkalmazottak Szakszerve­zetének járási bizottsága. Az írógépek mellett á járási és a községi tanácsok hivatalnokai ültek, és miután meghallgat­ták Sziráki Péter járási vb-tit- kár versenymegnyitóját, kez­dődött a verseny: tizenöt perc alatt ici tud minél kevesebb hibával minél többet másolni? A gyorsírás- és ügykezelési vetélkedő lebonyolítása után megszületett az összetett ered­mény, amely szerint első he­lyezett és a négyszáz forintos díj birtokosa Pethő Istvánná, az abonyi tanács gépírója. Má­sodik helyen Lidith Gézáné, a járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának ad­minisztrátora végzett, aki há­romszáz forint jutalmat ka­pott. A harmadiknak járó mokkáskészletet Nagy Benőné kapta, aki a járási tanács tit­kárságán gépírónő. A legjobb helyezettek a me­gyei versenyen vesznek részt. <— grí) CSE3ME GEIIMH Az Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat boltjainak ki­rakatában a közeli napokban megjelenik a narancs és a fü­ge. A karácsonyi ünnepekre lesz elég a téli csemegéből. Totó-lottó tombola Csütörtökön délután négy órakor kerül sor az ÓTP-ben az öthetes totó-lottó akció be­fejezéseként a- tombolára. Vár­ják a szerencse „kísértőit”. PEST MEGYEI tUBLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 283. SZÄM 1988. DECEMBER 3., KEDD A járás tsz-ei élni tudtak a lehetőséggel Tiszai öntözőfürt -I- Rizs, hal, fácán A járási tanács a napokban tartotta vb-ülését, amelyen az új gazdaságirányítási rendszer tapasztalatait vitatták meg a termelőszövetkezetek vonat­kozásában. Erdélyi Gábor vb-elnökhe- lyettes referátuma szerint az új gazdasági mechanizmus be­vezetésének elsjő tíz hónapja kedvező helyzetét teremtett a termelőszövetkezetek szerve­zeti, gazdálkodási és forgal­mazási rendjében. Legtöbb termelőszövetkezetünk élni tu­dott a lehetőségekkel, ami elő­nyösen hatott a taglétszám alakulására is. Elkészítették a járás ter­melőszövetkezetei új alap­szabályaikat, amelyekben a tsz-törvény szel­lemében szabályozták a belső szervezeti életet, a tagok jo­gait és kötelezettségeit a helyi sajátosságok szem előtt tartá­sával. A termelés fejlesztése terén több új eljárás bevezetésével léptek előbbre. A tiszai öntöző- fürt elérte Jászkarajenő terü­letét, az Üj Barázda Tsz rizs- termelésre kapott beruházási keretet, de mód lesz halgazda­ság beállítására is. Tovább bő­vül a szántóföldi termelésre alkalmatlan területeken a cei- lulózny ár-telepítés. A kenyérgabona-átlagtermé­sek az aszály ellenére is to­vább növekedtek: a dánszentmiklósí Micsu­rin Tsz-ben például 15,8 mázsás átlagot értek el bú­zából. A jászkarajenői Xíj Barázda Tsz rozsból termelt 11 mázsás átlagot, a ceglédberceli Egyet­értés Tsz-ben 23,7 mázsa volt az őszi árpa átlagtermése. Egészséges fejlődést mutat a járás szarvasmarha-tenyészté­se is: gyors ütemben alakul­nak a korszerű szarvasmarha­telepek. Kisebb mértékű visz- szaesés mutatkozik a sertéste­nyésztésben, amit részben a ta­karmányhiány, részben az ál­latbetegség okozott. A kiegészítő és melléküzem- ági tevékenység gyökeres vál­tozást hozott a termelőszövet­kezetek életében, mert ezzel lehetőség nyílt arra, hogy megszervezzék a tagok egész évi foglalkoztatását, és ugyanakkor bevételük is növekedett. Kedvező jelenség, hogy nemcsak az ipari tevé­kenység felé orientálódtak a termelőszövetkezetek, hanem a helyi lehetőségeket is feltár­ták, mint például a nyársapáti Aranyhomok Tsz, ahol az épí­tőipari munka, a fácántenyé­szet, a sampinyongomba ter­melése már eddig is lényege­sen emelte a jövedelmet. A törteit Rákóczi Tsz lucerna- iiszt-előállító üzemet rendez be. A termelőszövetkezetek ál­tal fenntartott harmincegy zöldségbolt elősegíti a he­lyi zöldségellátást. Néhány területen az eddigi­nél még többet kell tenni: így több termelőszövetkezetben to­vább kell erősíteni az ellenőr­ző bizottságot, jobban igénybe kell venni a tsz-szövetség do­kumentációs vizsgálatát a számvitel és nyilvántartás el­lenőrzésére. A versenybizottsá­goknak is az eddiginél aktí­vabbaknak kell lenniük. Peresztegi Rózsa Galvánáram, rövidhullám Fájdalommentes gyógyítás GYÓGYTORNA, FIZIKOTERÁPIA Az ó haza: Görögország A kézilabda krónikája KIS PÁLYA - TÖBB IZGALOM . 1863. október 28-án külön­választották a kézzel-lábbal való játékokat- a sportban. A labdarúgás elterjedése után nemsokára elkezdték a csak kézzel való játékot is, amely az idők folyamán egyre fej­lődött. A kézilabdának Gö­rögország volt az őshazája. 1898-ban egy dániai Iskolában tökéletesítették és a példa sok követőre talált. Csehor­szágban 1905-ben meghatároz­ták a „Hazenna” játéksza­bályt. Ez a játék később a csehek nemzeti játéka lett. Magyarországon is a ,;Ha- zennát” játszották először — 1923-ban. —■ A - bajnokságon nyolc csapat vett részt 1924- ben megkezdték a „Torball” játékának ismertetését, amely­ben, bár nem szerepel sem a „kézilabda”, sem a „Hand­ball” szó, de a szabályok majdnem azonosak a mai kézilabda szabályaival. 1927. szeptember 16-án tar­tották meg az első szabályos tizenegy játékossal játszott nagypályás mérkőzést. Az első próbálkozást egyre több követte — egyre nagyobb sikerrel. A kézilabda magyar- országi befutását jelzi, hogy 1928-ban kiírták az első nagy­pályás bajnokságot. Ezután az évek múlásával fokozatosan áttértek a kis­pályás rendszerre, ami a pá­lya kisebbsége miatt még több izgalmat ígért. A ma­gyar kézilabdasport az el­múlt években a labdarúgás utáni legnépszerűbb sportággá fejlődött. Az eddigi csúcsot a nők 1985. évi világbajnoki aranyérme jelenti, míg a férfiaknál ta­valy három játékost bevá­lasztottak a csehek ellen ját­szó világválogatottba. Cegléden a kézilabda az 1940-es években jelentkezett először nagy pályán. Váro­sunkban a kispályás csapat 1953-ban mutatkozott be. A KGV női dolgozóiból ala­kított csapat Ceglédi Építők néven, Gyurica Lajos szak­osztályvezető vezetésével In­dult a megyei bajnokságban. Ebben az együttesben — töb­bek között — helyet kapott: Lengyel Magda, Veresné, Pa­lásti Lenke, Gerecze Gizi, Gaj­dácsáé, Koltai Mária és Kis- péterné is. * (—rcán) (Folytatjuk) A városi tanács rendelőinté­zetének kis helyiségébe gyógy­tornára és fizikoterápiára járnak a betegek, ahol Ko- rompay Márta és dr. Öcsai Istvánná kezeli őket. Rövidhullám vagy galván­áram alkalmazása esetén mint­egy tíz percig tart egy-egy ke­zelés. Ezt két esetben használ­ják: törések, zúzódások utóke­zeléseként, valamint idegsérü­lések, gyulladások alkalmával. Izületi és reumás megbetege­déseknél is ezt a gyógymódot alkalmazzák. Előnye, hogy tel­jesen fájdalommentes. A felszerelés fontos része a parafinoldat. Használatánál a parafint forrón a sérülés he­Kendős portré lyére rakják, és azt betekerik műanyaggal. Így tartja a me­leget és lazítja az izmokat. A kicsi, de tiszta helyiség­ben havonta körülbelül száz kezelést folytatnak le, de ez nem egyenlő a betegek számá­val, mivel egy-egy beteg kú­rája több kezelésből áll. A tervek szerint 1970-ben a város új kórházában is felsze­relik a fizikoterápia rendelőt, de mellette a jelenlegi is mű­ködni fog. A rendelő az elmúlt időszak­ban két új gépet kapott, hogy a betegek minél jobb ellátás- ban részesülhessenek. Az egyik j galvánárammal működik, ame­lyet bénulásos megbetegedé­sekre használnak, mert az ide­geket, izmokat erősíti. A má­sik rövidhullámmal működő gép, amelynek rendeltetése a reumatikus betegségek meg­szüntetése. (— reán) Foto: Tóth István ABONYI KRÓNIKA Nagy erőpróba Szombaton nyílik a Szelei úti húsbolt Kiállítás, vásár — Ingyen boysiolgálat A karácsonyi és általában az őszi—téli vásárlások lebonyo­lítása — évről évre — nagy erőpróbát jelent az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetnek. Az abonyi ÁFÉSZ kereske­delmi osztályvezetője, L. Var­ga Albert erről ezeket mond­ta: — Szövetkezetünk vala­mennyi boltjában kellő meny- nyiségű áru áll a vásárlók rendelkezésére. Szaloncukor­ból és figurális csokoládéké­szítményekből mintegy 155 ezer forint értékű készletünk van. Többféle karácsonyfa- díszt árusítunk. Megérkezett üzleteinkbe a narancs és a fü­ge. A közeljövőben további szállítmányok érkeznek. — Megfelelően gondoskod­tunk a disznóölések kellékei­ről. Két vagon rizs és nagy- mennyiségű fűszer van üzle­teinkben. Nem lesz hiány hús­áruból sem. Bővítjük a tölte­lékáruk mennyiségét és de­cember 7-én megnyitjuk har­madik húsboltunkat a Szelei úton. — December 1-től 25-ig já­ték- és könyvkiállítást, vásárt rendezünk. Szövetkezetünk boyszolgálata a bútort, olajat, televíziót és egyéb árukat in­gyen hazaszállítja a vevő la­kására. (gy —i) Sanyi bácsi, a bazáros SZÜRKÉRE MÁZOLT desz­kaépület Abonyban a piaci bazár. Egyetlen ablakából, ahol a vásárlók állnak meg, belátni a hatalmas piacteret, amely ezen a napon szokat­lanul üres. A standokon né­hány didergő, kendőbe bur­kolt asszony toporog. Jobbára zöldségfélét, sült tököt és tök­magot árulnak. A bazáros, Horváth Sándor, bent ül egy sámlin és rendez­geti kis üzletét. — Hej, nyár.on ilyenkor már a feje tetején áll itt minden. Most pedig alig-alig jön egy­két ember. Pedig télen menne csak igazán az üzlet. Ilyenkor egyedül vagyok. Nincs kon- kurrencia. Nyáron öten-hatan is vagyunk. Még Pestről is el­járnak. A szűkös, kis helyiségben helyén áll minden. Több mint 160 féle áru van itt. Pamut, óraszíj, tükör, spárga, haris­nya, hajcsat, gyermekjáték, karácsonyfadísz. De, ki tudná felsorolni, hogy még mi min­den. EGY ASSZONY lép az ab­lakhoz. — Cipőfűzője 'van-e, Sanyi bácsi? — kérdi. — Van. Milyen színben? Barna vagy fekete, magas­szárú vagy félcipőbe való? Sárgát és félcipőbe valót kér. Aztán vásárol egy cso­mag tűt, két méter gumipert- lit és egy csörgőt a pólyásnak. A bazáros az ablakba tesz néhány csörgőt. Az asszony válogat. Végül egy mackó ala­kút választ ki. — Ez jó lesz. Mibd kerül? — Az, annyi mint... ki­lenc ... meg tíz ... Tizenki­lenc forint s ha egy puszit is ad, akkor — ha valami nem válik be — visszacserélem. Az asszony nevet. Puszit ugyan nem ad, de mosolyogva távozik. — Hát így megy ez vala­hogy — fordul felém a bazá-. ros. — Nem rossz hely. És meg is szoktam már. 1954 óta csi­nálom. Emlékszem, ötvennégy­ben az első országos vásáron nyitottam ki először. — DOLGOZTAM ÉN más szakmában is. Voltam postás és könyvügynök. Pontosabban nem is egészen könyvügynök, hanem kifutó. Ponyvaregé-: nyék mintapéldányait hordtam házról házra, reménykedve ab­ban, hogy a következő számot is megveszik. A kereskedelem­hez ezután kerültem. — Milyen az áruellátása? — Jó. Valamennyi állami vállalat jól kiszolgál. Igaz, ki­csit sok az utánjárás, de ki­bírjuk. Közben több asszony ér­kezik az ablakhoz. „Sanyi bá­csi, van-e ez? Sanyi bácsi, van-e az?" — röpködnek a kérdések. — Van, galambom. Milyet kér? — hangzik a válasz. Ügy tűnik, nem tudnak olyat kérni, ami nincs. Egy hölgynek még púder is kerül elő. — Lám! Egészen megélén­kül a forgalom — fordul egy­szer felém' és szája szögleté­ben elégedett mosoly. — Azt gondoltam, hogy ma senki sem néz felém. Azért a fize­téses szombat csak meghozza az eredményt. — Minden igényt ki tud elégíteni? — Tetszik látni. Még ma olyat nem kértek, amit nem tudtam volna adni. A keresett árufélék 90 százalékát be tu­dom szerezni. AZ ABLAKHOZ újra jön­nek. Az egyik vevő hurkapál­cát, a másik jégzoknit kér. Megvárom, amíg kiszolgál mindenkit, aztán én is kérek két mikulászacskót. Gyuráki Ferenc Fejedelmi ajándék Egy fiatal perzsa herceg száz lányt kapott születésnap­jára ajándékba az apjától. Az apa jóindulatúan megjegyez­te: — Látom, fiam, azt sem tu­dod, hogy mit kezdj velük ... — Azt tudom, apám, csak azt nem, hogy honnan kezd­jem. Ezúton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik szere­tett jó édesapám Ott József te­metésén megjelentek sírjára ko­szorút virágot helyeztek. Lánya, veje és unokái. Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, ismerőse­inknek. szomszédainknak, a Vö­rös Csillag Tsz vezetőségének és tagságának, akik szeretett fér­jem -és édesapám, nagyapánk és testvérem: Hegedűs József teme­tésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sír­jára koszorút, virágot helyeztek, özv. Hegedűs Józsefné és a gyá­szoló család. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Hízó eladó, Arany ut- ca 34. szám alatt. 200 kg-os hízó eladó. IX. kér. Tükör utca 22. alatt. Saroktelek, bontásra alkalmas épülettel el­adó. Cegléd, Déli út 38. szám. Televízió Horizont an­tennával eladó. Buzo­gány utca 1. szám alatt.-j— -----—---------------------­J ó állapotban levő, mély gyermekkocsi olcsón eladó. VI. kér. Török utca 2. Alig használt olaj­kályha eladó. Cegléd, IX., Örkényi út 7. sz. Vasutasbunda, új álla­potban és halina csiz­ma eladó. Vörösmarty tér 7. szám. Bútorozott szoba igé­nyesnek, l személy részére kiadó. V., Bes- nyő utca 11. Érdek- lődni este 5 után. Eladó 895 n.-öl jó szőlő, épülettel, belte­rületen, « Téglagyár dűlőben. — Érdeklőd­ni: Cegléd, Beloian­nisz utca 25. alatt. Beköltözhető, nagy családi ház olcsón el­adó. Cegléd, III. kér. Határ utca 5. szám. Eladó központon, be­költözhetően egy fél ház: egy szoba, kony­ha, kettő kamra, 70 ezerért, 40 ezerrel át­vehető. Értekezni le­het: IX. kér. Mikéi utca 3. alatt. Eladó ház és szőlő I Csengeriben, épülef tel, házhelynek if megfelel. Érdeklődni Bástya utca 7. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents