Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-21 / 299. szám
homod«vid£ki A PEST M EGYE I H í R L,A P KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 299. SZÄM 1968. DECEMBER 21., SZOMBAT A nyereség: egymillió fölött A Tápiósülyi Fogyasztási Szövetkezet háromnegyed évi eredménye A Tápiósülyi Fogyasztási Szövetkezet igazgatósági ülésén Czirinkó ' Sándor főkönyvelő beszámolt a szövetkezet háromnegyed évi működéséről. Először azokkal a boltegységekkel foglalkozott, amelyeknél hosszabb idő óta a legsúlyosabb hibák fordulnak elő. Sajnos, á közönség sincs teljes mértékben megelégedve ezekkel a boltokkal. Az élelmiszerüzletek közül a legkisebb eredményt a tápiósülyi 2-es számú önkiszolgáló bolt érte el. Háromnegyed év alatt mindössze négyezer forint volt a nyeresége. A tápiósápi 5-ös számú bolt áruforgalmi munkája sem volt megfelelő. A beszámolási időszakban az egységnél 14 ezer forint összegű bankkamatköltség merült fel, amely a túlzott készletezésre mutat. Az úri 9-es számú bolt szintén a legrosszabb egységek közé tartozik. Gazdálkodási eredménye: 12 400 forint veszteség. Az ellenőrzés során megállapították. hogy az üzlet előterében jóformán csak edények cs textiláruk láthatók. Vasáruk, szerszámok és a vásárlóik által keresett egyéb cikkek a hátsó raktárban találhatók. A vevők minderről nem tudhatnak, éppen ezért ezeket a cikkeket más községekből szerzik be. A tápiósápi 2-es számú húsbolt vezetőjének munkája sem kielégítő. Több esetben nem vette át a kiutalt húsmennyiséget. A fogyasztók kénytelenek voltak szükségletüket Budapesten beszerezni. Ennek az egységnek a vezetője magasabb árakat is alkalmazott. Ezért 300 forint bírságot szabtak ki rá. Emellett azonban több dicséretre méltó eredmény is született. Az 1-es önkiszolgáló bolt 76, a szőlősi 4-es 70, a 10-es 31, a 12-es 42, a 14-es 23 és a gázcseretelep pedig 35 ezer forint nyereséget ért el. A vendéglátóipari üzemág a bázishoz viszonyítva 102,6 százalékos eredménnyel dicsekedhet. Tápiósáp és Űri község nemigen foglalkozik az ételforgalom növelésével. Üriban van ugyan egy virslifőző, amit csak elvétve használnak. Az eredmény alakulását vizsgálva, a megyei átlaghoz hasonlítva, jó eredményt ért el az 1-es kisvendéglő, a 6-os és a 8-as cukrászda és a 11-es számú pavilon. A szikvízüzem forgalmi tervét a múlt év azonos időszakához viszonyítva túlteljesítette. 21 ezer forint volt a nyeresége. Remény van arra, hogy éves tervét is túl fogja teljesíteni. A főkönyvelő végül megjegyezte, hogy a fogyasztási szö>IEHIJ<,E\ a Vecsési VÍZÉP csapata in. A sportkör vezetésének hiányosságai: erélytelenség, célnélküliség. Nem megfelelő az edzések színvonala. Hiányzik a játékosok jó kollektív szelleme. A vezetőség és a szurkoló- tábor teljesen elszigetelődött. Az utánpótlást is elhanyagolták. Öt súlyos hibát soroltam fel, amely a kívülállók részére túlzásnak tűnik, hiszen az együttes újonc létére harmadik lett. Ez azonban csak a játékosok tudásának köszönhető. Más kérdés, hogy a játékosok nem mindig küzdöttek teljes szívvel. A megoldás kulcsát a vezetőség tartja a kezében — persze, „menő” helyeken is akadnak kijavítani való hibák. MAI ML SOR MOZIK Gomba: Esküvő Istenigazában. Gyömrő: Tökéletes úriember. Maglód: Elsietett házasság. Monde: Kitérő. Monor: Találkozás a minaretben. Nyáregyháza: A cigány. Péteri: Ellopott léghajó. Tápiósáp: Küldd az embert fél kettőre. Űri: Bilincs és mosoly. Üllő: Vörös rózsák Angelikának. Vecsés: az első előadáson: stan és Pan a nagy nevettetők: Utána: A méhek völgye. IA vezetőségnek — az edzővel együtt — olyan feladatokat kell a csapat e,é alliumi, amiknek megfelelnek, sőt ha többet is tudnak, akkor azt is ki kell hozni belőlük. A vezetőség feladata, hogy kemény kézzel kormányozzon, s bízzon játékosaiban, és a szurkolótábort is vegye jobban figyelembe. I A sportkör tevékenységét ne egy napra, hanem hosszabb távra kell megszervezni. Ebben az évben az ifjúságiak edzésein elvétve lehetett csak vezetőt látni. A foglalkozások is rendkívül alacsony szakmai színvonalúak voltak. Pedig tehetségekben mindig gazdag volt Vecsés. Nem valószínű, hogy hiábavaló volna a velük való ifoglalkozás. Ezek hát a hibák nagy vonalakban. Olyan hibák, amelyek a harmadik hely mögött rejlenek, tényleg rejlenek. Azért emeltük ki őket, hogy segítsünk, hiszen ha nem beszélünk róluk, nem teszünk semmit a hibák ellen, az olyan következményekkel járhat, amilyenek már sok nagy múltú, patinás egyesület eltűnését okozták. Szalontai János vetkezet a háromnegyed év alatt 1 millió 177 ezer forint nyereséget ért el. Krátky László Beszámoló Rónaszéki Ferenc járási tanácstag ma délután 5 órakor tartja beszámolóját Gyomron, a Csokonai úti iskolában. SZEMÉLYI IGAZOLVÁNY CSERE A járási rendőrkapitányság felhívja azokat a vasadi és csévharaszti lakosokat, akik községükben állandó bejelentett lakással rendelkeznek, s személyi igazolványuk érvényessége 1969-ben lejár, hogy jelentkezzenek 1968. december 28—29-én a községi tanácsok lakónyilvántartási könyvének vezetőinél. Vigyenek magukkal két darab személyiigazol- vány-képet, kitöltött bejelentőlapot, s 10 forintos illeték- bélyeget. Üllői színjátszók Az üllői művelődési otthonban működik egy lelkes kis színjátszó gárda. Fiatalok, akik elhatározták: felújítják az üllői hagyományt: hiszen valamikor a harmincas évek derékén igen híresek voltak a község műkedvelői. Gonda Monika szervezi, irányítja a kis gárdát. Sajnos, még kevesen vannak, a színjátszó körnek csupán egyetlen fiú tagja van: Bula Károly. Augusztusban mutatkoztak be: nagy sikerű balladaestet rendeztek. Azután a november 7-i műsor-összeállításuk aratott nagy elismerést. Legutóbb a Torreádor című szatírát adták elő a közönség harsány kacagása kíséretében. RÉMLÁTOMÁS Hungária. Erre a névre hallgat az üstökösként feltűnt, új beategyüttes. A gyömrői művelődési otthon teljesítette a fiatalok kérését, meghívta koncertre a zenekart. A zenészek kicsit késtek. Fenyő Miklós, a zenekarvezető bevezetőben elmondotta: a csúszós út, no és az, hogy ők — logikusan — Monoron keresték a járási kultúrotthont — volt az oka késésüknek. Sikerült néhány szót váltanom az együttes tagjaival. — Szerettek-e vidékre járni? — kérdeztem. — Sajnos, napjaink zsúfoltak, de amikor van időnk, szívesen elmegyünk. Hiszen zenekarunk hírnevét ezek a koncertek öregbítik. — Milyen a közönség? — Végtelenül kedvesek mindenhol ... úgy fogadnak bennünket, akár egy régi, patinás beatzenekart. — A legkedvesebb számaitok? — Saját szerzeményeink, mert ezekbe több egyénit, különlegeset tudunk belevinni. Persze, ugyanezt próbáljuk a „lekoppintott” számokkal is. A zenekarvezető kicsit „bemelegít” orgonáján, egy kérdést azonban még felteszek neki: — Kedyenc együtteseitek? — A Beatles-ek, a Beach Bays, a magyarok közül pedig az Illésék. Szeretnénk mindegyiküktől a jót átvenni. Aztán elkezdődik a koncert. A teremben a visítás a fájdalom határát súrolja. Szignálszámuk után az idei külföldi slágereket hallottuk tőlük. A számok közötti szünet fel sem tűnt a mindent elsöprő hangorkán alatt. Figyeltem a nézőket. A Rémlátomás című szám alatt egyik-másik olyan himbálod-, zásba kezdett, hogy majdnem elröpült. Az előadás után zúgó füllel távozott a közönség. Az együttes pedig folytatta útját „varázsszőnyegén” Mendére. P. I. képriportja Vecsésen játsszák A méhek völgye című filmet, melynek egyik kockáját mulatja be képünk Golyóstolltöltés - egész nap A Tápiósülyi Fogyasztási Szövetkezet az állomással szemben' fekvő ruházati boltban új szolgáltatást vezetett be. Nagy Istvánná — aki egyébként szemfelszedéssel is foglalkozik — szombat kivételével mindennap délelőtt 10- től délután 3 óráig 1,50 forintért vállalja a golyósíolla.k töltését is. Az üzletet csere útján is le lehet bonyolítani. Tehát a vevőknek még várniuk sem kell a töltésre, mert a helyszínen kellő mennyiségben golyóstollbetét áll a jelentkezők rendelkezésére. Nagy Istvánná nemcsak a ruházati boltban, hanem, a fent közölt időpontokon kívül lakásán: Táipósáp, Petőfi u. 1. szám alatt is foglalkozik a golyóstollak töltésével, illetve a betétek kicserélésével. (— ky) Gyerekszáj Ki a nagy újságíró? Ismerősöm kislánya azt mondja az édesapjának: — Apukám, írhatok én is az újságba? — Miért, van valami érdekesség? — Hát tessék nekem mondani valami „jó témát”, és én azt megírom. Hiszen ötös fogalmazó vagyok az iskolában! — Na, majd keresünk valami „jó témát” neked. — De én csak úgy írom meg, ha a nevemet is odaírhatom, hadd lássák az osztálytársaim, milyen nagy újságíró vagyok én. A Rémlátomás A tolvajok és a péksütemény Hajnalban, amikor a szállítókocsi végigzúg Honor utcáin, az üzletek még zárva vannak. Régi hagyomány, hogy a péksüteményes kosarat a boltok ajtaja elé teszik, hogy nyitáskor már friss áru várja a vásárlókat. Eddig nem is volt különösebb probléma — de mostanában szemet szúrt a kosár a „szarkáknak”. Magyarul: lopják a péksüteményt, ahol érik. A legtöbbet a mono- ri Ságvári utcai önkiszolgáló bolt elől vitték el, s Fábián József, a bolt vezetője, így meséli el a „krimit”: — Már napok óta tudtam a lapásról, s elhatároztam, hogy elcsípem a tolvajt. Papucsban lopóztam az ajtóig a sötétben, hogy ne vegyen észre az illető — de éppen a papucs okozta a vesztemet, a tolvaj ugyanis elrohant. Ügy látszik, biztosította magát jó előre, fel sem ismerhettem, hiszen a sálat egészen a szeméig húzta, hogy senki ne lássa az arcát. Es ha még ez lenne az egyetElőadás a gyermekvédelemről Vecsésen a múlt csütörtökön, a járási gyermekvédelmi hetek programjának keretén belül tartotta meg előadását dr. Szilágyi Gábor járási gyámügyi előadó. Előadásának címe: „A társadalom feladata a i gyermekvédelemben” volt. Sztriptíz Monoron? Bevallom, magam is érdeklődéssel olvastam annak idején a magyar sztriptíz meghonosításának kezdeti problematikájáról. Hát aztán lett sztriptízünk, mert úgye, mi a problémáinkat megoldjuk, azon hát ne múljon ... És jöttek Pestről a fiúk, rajongva meséltek az utolsó vasukat is elúsztató „mennyei” élményről. Mondták ió nekem többen, írjak arról, miért nem nyílik nálunk Monoron is már sztriptízbár, elvégre fejlődő nagyközség vagyunk, így, meg úgy ... No, ezeknek a fiúknak árulom el, a napokban — igaz, hogy csak idény jelleggel — kielégítették ezt az igényt Monoton is. A főtéren, a ruházati kisáru- ház kirakatában ültek a hölgyek, a maguk tökéletes anatómiai felépítésükkel. Igaz, csak bakelit bábuk voltak. A kirakatrendező bizonyára megfeledkezett munkájáról — vagy éppen ezzel az üzleti reklámmal akarta megnyerni a kedves vásárlókat. Mindenesetre az ingyenes látványnak sok szemlélője akadt. Nagyhangú kamaszok, idős, fejüket csóváló bácsikák toporogtak a tárt üvegajtó előtt, öregasszonyok is mentek arra, arcukon nagy betűkkel felírt megbotránkozás: micsoda szégyenteljes dolog ez, világos nappal... Legnagyobb sikere mégis csak a tizenévesek körében volt a ritka bemutatónak. — Kezdetnek ez is jó — jegyezte meg valamelyikük. Jövőre, vagy később, biztos élők is lesznek . .. (baky) Színes ceruzák A lány futott a kertbe, a szőlő közé. Arca piros volt. A fiú nagy léptekkel iramodott a nyomába. A kerítésnél érte utol. A lány megtorpant, kacagott, amikor a fiú átkarolta győztesen, erősen. — Megvagy! — De alig értél utol! A kerítés az oka. Mindennek az az oka! Vékony kis almafa állt mellettük, ágai közt egy szem mosolygó gömböcske. Az első termése. — Leszedem neked! — Lelkesedett a fiú és már nyúlt is a gyümölcsért. — Ne bántsd! Miért tépted le? — kedve tlenedett el a lány. — Biztosan sajnálja a fa. Ez volt az első termése. Lehajtott fejjel sétáltak a ház felé. A szobában a falak megdézsmálták a vénasszonyok nyara melegét, kellemes volt az idő. — Magnózzunk — kunye- rált a lány. — Legyen. Foglalj helyet. Mit tegyek fel? A mi számainkat? A kedvenceket, vagy az egészen újakat? — Ügy is tudod: a ceruzás tekercset! A Színes ceruzákat. Ültek a szoba közepén, a szőnyegen. Felcsendült a dallam. A lány becsukta a szemét. — Emlékszel? A balatoni tábor... A fesztivál műsorát néztük a tv-ben... mellém ültél. A Színes ceruzákat hallottuk. Azóta velem vagy. így kezdődött... Te, játsszunk mi is színes ceruzákkal, színek kel! — Jó, játsszunk. Mondj egy színt. — Emlékeink színes ceruzái... Az első legyen — a PIROS — Igen, nagyon helyes voltál. Farmernadrág, feszes pulóver, a nyakadban piros fátyolkendő. Sétálni hívtalak és jöttél. KÉK — Az ég, a víz, a hangulatunk ! Szikrázott a_ napfény és kristály volt mindén vízcsepp. Napoztunk. Gyöngycseppek pihentek a válladon. ZÖLD — A mező! Kirándultunk, felsikoltottál, amikor a kis gyík a bokádon átfutott. Susogott a fű — finom, zöld takaró. SÁRGA — Ne haragudj, de nevetnem kell, olyan kedves, mulatságos mézeskalács-házikó volt a kis falusi házatok. Sárgára meszelték. A kapuig kísért édesanyád, mikor eljöttünk. FEKETE — Nem igaz! Az éjszaka is kék volt, sötétkék, aranycsillagokkal ! Fekete emlékem nincs! Nem akarom! Nem! — Te buta. buta! Gyere, táncoljunk! Forgasd vissza a szalagot. Most jó. „Nézd. milyen az ég, ibolyakék — ilyen az ég” ... len eset! De sajnos, több is van belőle ... Veszteség nemcsak a szállítókat és a boltvezetőket éri — a vásárlókat is, akiknek jóval kevesebb péksütemény jut a tolvajok miatt. Köszönjék nekik, ha üresen kénytelenek fogyasztani reggelijüket.
