Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-19 / 297. szám
1968 DECEMBER 19., CSÜTÖRTÖK «*» MECVCI 'it/£íHar> 3 Hogyan tovább ? Az egjszcriílili mezőgazdasági szövcikczeick jüvője Buda 'köruyckcn Meglehetősen kevés szó esik mostanában az úgynevezett alacsonyabb típusú, vagy egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekről. Pedig, ha a nagyüzemekhez képest elenyésző is a számuk, jelentőségüket korántsem lehet lebecsülni. Körülbelül hatszázezer holdra terjed birtokuk, s főképpen a kedvezőtlenebb természeti és közgazdasági adottságú körzetekben, hegyvidékeken töltenek be fontos szerepet. Huszonötezer földhasználó Buda környékén, a budai és a pilisi hegyek lankáin, az erózió szabdalta völgykatlanokban, a járás mezőgazdasági területének egyötöd része alkalmatlan nagyüzemi művelésre. Ezen a 20 százalékon „osztozik” tizennyolc alacsonyabb típusú szövetkezet — s ugyanitt el huszonötezer föld- használó. Ha figyelembe vesz- szük, hogy ezen a területen található a legintenzívebb mezőgazdasági kultúra — a gyümölcsfák nyolcvanöt, a kertek több mint nyolcvan, a szőlő ötvenhét százaléka — aligha szorul bizonyításra, mennyit tehetnek a lakosság ellátásáért is az egyszerűbb szövetkezetek. Ami az összefogás típusait illeti, a természeti és közgazdasági körülményeknek megfelelően, megtalálhatók itt a termelőszövetkezeti csoportoktól kezdve a szak- és céltársulásokon át a legváltozatosabb közösségi formák. A járás mezőgazdasági nagyüzemei — a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok — ma már szinte kivétel nélkül eredményesen működnek. Korántsem mondható ez el egyértelműen az alacsonyabb típusú szövetkezetekről. A járási párt-végrehajtóbizottság is ebből a tényből indult ki, amikor a közelmúltban napirendre tűzte, megtárgyalta az egyszerűbb mező- gazdasági társulások helyzetét és határozatot hozott, tanácsot adott a hogyan tovább ?- hoz. Alai'sunr termésátlagok Mint már említettük is, az alacsonyabb típusú szövetkezetek mostohább körülmények között dolgoznak. Ám a kedvezőtlenebb adottságok sem indokolják, hogy a táblás művelésre alkalmas kisebbA Budapesti Fűszer- és Édességnagykereskedelmi V. felvesz férfi dolgozókat fizikai munkakörbe. Munkásszállás van. Jelentkezés: VII., Dohány u. 40. Munkaügy. (Szombat kivételével) \ Pestvidéki Gépgyár FELVESZ forgácsoló és lakatos szakmunkásokat. 44 órás munkahét. Munkásszállás van. • MEGKÖZELÍTHETŐ: Csepel, Tanácsház tértől a 38-as autóbusszal a Pestvidéki Gépgyár Szigethalom megállóhelyig • JELENTKEZÉS a Munkaügyi osztályon nagyobb körzetekben 20—25 százalékkal alacsonyabbak a szántóföldi növények átlagtermései. Leginkább az ennek az oka, hogy ritkán, vagy egyáltalán nem jut szerves trágya a parcellákra, műtrágyából is elenyészően keveset kap a föld, alacsony színvonalú a talajművelés. Általános tapasztalat, hogy 1965-höz képest a közös termelőtevékenység csökken, vagy a korábbi szinten mozog. Belső gazdasági ellentmondások is nehezítik a szövetkezetekben az előrehaladást. Előfordul olyan eset, hogy a „gazda” csak a munkát vagy az értékesítést szervezi, kívülállókból szervez napszámosokat. Nem egy helyütt a jobb módú és nagyobb földterülettel rendelkező tagok megkülönböztetett előnyöket élveznek, a legjobb földet „foglalják el” a táblákon és a több éves lucernaterület is az övék. Persze, a közös tevékenységet folytató szövetkezeti csoportok és szakszövetkezetek a nyugtalanító jelenségek ellenére is figyelemre méltó eredményt értek el az elmúlt három évben. Tizennyolc százalékkal növekedett a közös alapjuk, ezekben az években alakult ki a saját gépparkjuk. Kölcsönzésre is vásároltak kézi növényvédő gépeket, felvásárló színeket építettek, létrehozták a községeket ellátó faiskolákat, építőbrigádot. Dióstl példája Figyelemre méltó eredményt ért el az utóbbi évekből a diósdi szakszövetkezet. Á leginkább őszibarack-termesztéssel foglalkozó közösség a falu parlagos részein nagyüzemi, közös használatú gyümölcsöst telepít. Faiskolájában nemcsak a közös táblákra szükséges csemetéket, nevef.i, hanem a tagok szükségleteit is biztosítja. Elősegíti a szakszövetkezet a gazdák gyümölcsöseinek a permetezését, az elavult 55—60 éves ültetvények felújítását. A szövetkezet tagjai gazdakört alakítottak, ahol rendszeresen összejönnek, szórakoznak, kicserélik tapasztalataikat. A párt-végrehaj tóbizottság határozata arra ösztökéli a járás szakszövetkezeteit, hogy a diósdihoz hasonlóan, igyekezzenek megoldani a meglevő ellentmondásokat, növeljék a közös tevékenységet és gyarapítsák a közös ültetvényeket. A budai járás sokszor gyalogosan is nehezen megközelíthető hegyoldalain terem a zamatos őszibarack és a csemegeszőlő. Budapest tőszomszédsága, a vidék kedvező éghajlata, a hegyek előnyös természeti adottságai egyaránt kínálják a lehetőséget a szövetkezésben rejlő előnyök további kiaknázására. Ma Jmég elég sok gondot okoz, hogy a különböző típusú szövetkezetek és társulások felett ki gyakorolja az állami felügyeletet? Jogi helyzetük különböző, van közöttük önálló jogi személy, míg jó néhány társulás valamely szerv önelszámoló egysége. Közös vonás valamennyi szövetkezetnél, hogy a tagok összefogása révén jöttek létre UJ // / FOUT NÉHÁNY NAPPAL EZELŐTT Átadtak a FORGALOMNAK A SOPRON—BALATON KÖZÖTTI 84. SZÁMÚ FŐÚTVONALAT. A 430 MILLIÓ FORINTOS KÖLTSÉGGEL ÉPÜLT 130 KILOMÉTERES UJ SZAKASZ LÉNYEGESEN MEGRÖVIDÍTI A BECS FELÖL A BALATONHOZ IGYEKVŐ TURISTÁK ÚTVONALAT. i és alapszabály szerint működnek. A tagok által választott vezetőség és ellenőrző bizottság irányítja mindegyikben a munkát. Érthető módon a legerősebbek és a legtöbbet fejlődtek a nagyüzemi, közös termelőtevékenységet folytató szövetkezetek. A diósdi szak- szövetkezeten kívül jól működik a pilisszentiváni szak- szövetkezet és az érdi Barackvirág Termelőszövetkezeti Csoport. Kertszövetkezetek Buda környékéről, Budaörsről terjedt el a felszabadulás után a munkás-kertszövetke- zetek eszméje. Itt alakúit elsőként, s itt működik legeredményesebben jelenleg is a kerttulajdonosok közössége. Régi vágya a főváros környéki telek- és víkendház-tulajdo- nosoknak, hogy olyan övezet alakuljon ki, ahol ki-ki kedve szerint pihenhet, szórakozhat, kertészkedéssel, méhészkedéssel, vagy más hasznos tevékenységgel tölthesse szabad idejét. Ez a kedvtelés csak akkor nyújt örömet, ha eredményét is látja az alkalmi kertész. A közös összefogás sokat segíthet a telektulajdonosoknak is. A budaörsi MÄVAG és az érdi málnatermelők kertszövetkezete mintául szolgálhatnak az alakulóban levő víkendtelepek kertszövetkezeteinek a budaörsi hegyoldalon, a biatorbágyi Iharoson, a törökbálinti Anna-hegyen, Zsámbékon a Nyakas-hegyen, de másutt is. A kertszövetkezetek előtt különösen nagy jövő áll a budai járásban, a kisegítő gazdaságok és a kialakulóban levő víkendtelepek környékén. Sokat tehetnek ezek a közösségek a ház körüli termeléshez szükséges eszközök, kisgépek, vegyszerek beszerzéséért, de az eladásra szánt gyümölcsféleségek értékesítéséért is. Megszervezhetik a közös növényvédelmet, sőt, a termésfeldolgozást is. A kertszövetkezetek egyben a hegyközség funkciót is betölthetik, hiszen gond még a kertek őrzése, az út- és vízhálózat javítása, a víkendház- és telektulajdonosok érdekvédelme. Buda környékén az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek között tíz szakcsoport működik. Főképpen a helyi ellátást, de a közös árualapok gyarapítását is elősegítik ezek a közösségek. Tavaly több mint négyszázötven mázsa mézet és 78 mázsa házinyulat értékesítettek. Szerepük nemcsak a gyümölcstermesztésben, hanem a növénytermesztésben is jelentékeny. Tevékenységük kiterjed a törzstelepek fenntartására, nagy termőképességű fajták beszerzésére, elterjesztésére, közös takarmány beszerzésére stb. Helyesen döntött hát a járási párt-végrehajtóbizottság, amikor kimondta, hogy az alacsonyabb típusú, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteket tovább kell erősíteni, támogatásukhoz az illetékes szerveknek az eddiginél hatékonyabb segítséget kell nyújtaniük. s. p. Őrjárat — melléküzemben: A csemői rizling mellett csemői alkatrész? Amikor Budapesten az egyik étteremben a pincértől a kapható borok után érdeklődtem és válaszul többek kqzött a „Csemői rizling”-et kaptam, nem gondoltam arra, hogy rövidesen egészen másfajta „csemőiről” fogok hallani. Mert a csemői „Rákóczi” Tsz természetesen elsősorban kitűnő bóráról híres. Újabban viszont kezd híres lenni a csemői alkatrész is. Ám ennek története van! Mint Szálkái István, a termelőszövetkezet elnöke elmondta, 600 holdon termelnek szőlőt, de ebből a földterületből mindössze 200 holdon van valóban korszerű, gépesített szőlőtermelés. A többi régi kultúra, amelynek feljavítása még hosszú időt igényel. A régi módon ültetett és rengeteg kézi munkát kívánó szőlőben egy liter bort 7 forint körüli áron tudnak előállítani és 5 forint 50 filléres áron értékesíteni. A nagy önköltség miatt tehát olyan furcsa helyzet állott elő, mennél több csemői rizling folyik a hordókba, annál több pénz folyik ki a kezükből. Valamikor a csemői gazdaság a ceglédi járás egyik legjobb termelőszövetkezete volt, ‘de aztán két-három rossz gazdasági év következett és odalett a hírnév. A tsz nem folytat nagy állattenyésztést, s a szőlőművelés idény jellege miatt sem tudott kellő foglal- kozást nyújtani — különösen télen — tagjainak. Ezek a körülmények kényszerítették a tsz vezetőségét, melléküzem létesítésére. A csemői határban, a Cegléd felől jövő országút jobb oldalán, zöldre festett vaskerítés fon körül egy ,-,csokoládé”-házikót. Persze, a házikó nem kicsisége, , inkább ápolt külseje miatt érdemli e jelzőt Tiszta porta, rendes udvar, jól karbantartott és festett épület a „Rákóczi” Tsz melléküzemének otthona. És belül éppen ilyen pedánsan sorakozó gépek, nagyszerűen dolgozó emberek fogadnak. Fakán Vendel, az üzem vezetője így emlékszik vissza a kezdésre: — 1967 vége felé vetődött fed a melléküzem-létesítés gondolata, amit nemsokára a megvalósítás követett. Tizenöt tsz-tagpt, illetve a tagok lányait küldtük fel Pestre, az Elektroakusztikai Gyárba, a szakmát megtanulni. Ez volt az a mag, amelyből kikelt a fa. — Milyen munkát végeznek itt? — kérdezem és Szálkái István elnök, valamint Fakán Vendel olajtól csillogó alkatrészeket vesznek elő a dobozokból. — Az Elektroakusztikai Gyárral, az Elaett-el, a Video tonnái van kapcsolatunk. Híradástechnikai alkatrészek ösz- szeszerelésével, közlekedési lámpák alkatrészeinek gyártásával foglalkozunk. De végzünk forgácsolást is. A Videotonnak befogó sablonokat, kézi szerszámokat készítünk — sorolja Fakán Vendel. A patika tisztaságú üzem első kis irodájában fiatal férfi hajol a műszaki rajzok fölé. Varga László felsőfokú technikumot végzett művezető irányítja szakmai téren a kis üzemet. Ugyanakkor segítségére van Szabó Miklós mérnök, a szerszámkészítő részleg vezetője, három technikussal együtt. Az üzemben 45 ember dolgozik, s közülük 20 szakmunkás. Egyikük, Szanyiszló Teréz kertészlány volt, ma a legjobb esztergályosok között említi az üzem vezetője. — Nagyon jól lehet itt keresni — mondja — megérte, hogy átképezzem magam. Nátházi István, a valamikori permetlékészítő ma már szintén kiváló esztergályos és olyan munkadarabokat készít, amelyek ebben a munkában megöregedett férfinak sem válnának szégyenére. — Az üzem dolgozóinak átlagkeresete 3—3,5 ezer forint körül van — mondja Fakán Vendel. — A szakmunkások elérik a havi 4 ezer forintot, a betanítottak a havi 2 ezret — Mennyit jövedelmez a tsz-nek a segédüzem? — erre a kérdésre Szálkái István elnök válaszol: — „Évente ötmillió forint körüli árbevételre számítunk, amiből egymillió forint a tiszta haszon”. A csemői üzemnek biztosított a fejlődése, jövőre már soron kívüli megrendelők is jelentkeztek. Például az egyik vál- 1 lalatnak 320 ezer marmonkannakupakot fognak gyártani. Ez a munka kb 400 ezer forint tiszta haszonnal kecsegtet. Ugyanakkor újabb 25 fő alkalmazása válik szükségessé. A tervek szerint 5 szakmunkás és 20 betanított munkás gyártja majd a kupakokat. A gyártáshoz 10 gépet már beszereztek. A Hűtőgépgyár 100 ezer forint értékű munkát kért 1969-ben elvégezni, az Ikarus 10 000 órát kitevő munkaalkalmat kínált, ami újabb 600 ezer forintos hasznot hozna. A Videoton azzal a kéréssel járult a tsz vezetői elé, lekötni kívánja az egész termelői kapacitást, de ebbe természetesen nem egyeztek bele, a tsz nem hagyhatja cserben régi partnereit. — Annyi munka van — büszkélkedik Szálkái István — alig győzzük. Helyiség- hiánnyal is küzdünk s ezért 1969-ben új szerelőcsarnokot építünk, saját kivitelezésben. — Nem válik ez az ipari tevékenység a mezőgazdaság kárára? Nem hanyagolják el vajon emiatt a mezőgazdaság fejlesztését? Ha ennyire jó az ipari árbevétel, akkor érdemes a szőlőtermesztésnél például az önköltség csökkentésével foglalkozni? — Érdemes! — válaszolja az elnök. — Éppen a bevétel teszi lehetővé a mezőgazdasággal való korszerűbb foglalkozást, az invenciókat. A szőlőben 200 holdon folytatunk rekonstrukciót. Itt már gépekkel tudunk dolgozni és a legfejlettebb agrotechnikát alkalmazni. Másfél millió forintért hűtőtárolót építünk és ez is csak úgy vált lehetővé, hogy a segédüzem „megszerzi” hozzá a forintot. A csemői bor érdekében így segít a csemői alkatrész. Izüts I. Dénes 5? Repülözsüri U Különös cím? Igen, különös, akárcsak az, amit takar. Vagy inkább szokatlan még. A népművelők munkájának vizsgálata, értékelése és jutalmazása azonnal, „zsebből fizetve”. Ilyen még nem volt népművelőberkekben az elmúlt huszonhárom esztendő alatt. Most lesz. A gazdaság- irányítás reformja, a rugalmasabb pénzügyi gazdálkodás lehetőséget biztosít rá. Miről van szó? A népművelő munka ellenőrzésének hatékonyságáról. A népművelők tevékenységének hatásosabbá tételéről. Végső soron: a művelődési intézmények munkájának fokozott fellendítéséről. Konkrétabban fogalmazva? A megye száznyolcvan művelődési intézményének — művelődési központ, művelődési ház, klubkönyvtár, művelődési otthon — neve ötször egy-egy borítékba kerül. A borítékok pedig egy közös urnába, melyből hetenként egy alkalommal — felelős személy jelenlétében — kihúznak egy borítékot, azután a négytagúi „repülözsüri” autóba ül, a gépkocsiban felbontják a lezárt borítékot, s abba a művelődési intézménybe látogatnak el, melynek neve a borítékban szerepel. A helyszínen a művelődési intézmény tisztaságától kezdve a gazdasági ügyintézésen át egészen a tartalmi munkáig bezárólag ellenőrzik, és nyomban értékelik a tapasztaltakat. Ha ezek a tapasztalatok kedvezőek, akkor nyomban, zsebből fizetve, megjutalmazzák — ötszáz forint erejéig — az arra érdemeseket, legyen az a művelődési ház igazgatója, gazdasági vagy művészeti vezetője, valamelyik szakkör vagy öntevékeny művészeti csoport kiemelkedő munkát végző tagja, vagy az intézmény gondnoka, takarítója és így tovább. Az ötszáz forintot egy személy is kaphatja, de kaphatják többen megosztva is. Ha azonban az ellenőrzés nem találja megfelelőnek a munkát, hanyagságot tapasztal, vagy nem talál jutalmazásra érdemes személyt vagy személyeket, a jutalom összegét nem adja ki, hanem csatolja a következő hét jutalomösszegéhez, így legközelebb már ezer forint áll a „repülözsüri” rendelkezésére. A négy tagból álló ellenőrző bizottság a hét bármely napján — amikor a művelődési intézmény üzemel — végezheti munkáját, tehát előre soha nem tudni, hogy mikor és hova érkezik. A másik érdekesség, hogy minden intézmény neve öt példányban kerül az urnába, így azok az intézmények sincsenek kizárva a további ellenőrzésből, ahova egyszer már ellátogatott a „repülözsüri”. Csak dicséret illeti a megyei tanács művelődésügyi osztályát az új ellenőrzési és jutalmazási forma bevezetéséért, melyre a tervek szerint már január első hetében sor kerül. Helyes lenne ugyanakkor, ha ebben az újszerű ellenőrzési és jutalmazási munkában a megyei tanács művelődésügyi osztályán kívül részt kérne és vállalna a megyei KISZ-bizottság, valamint a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa is. Bízunk benne, hogy ez az újszerű kezdeményezés betölti hivatását: a váratlan, de hétről hétre megtartott ellenőrzések serkentően hatnak majd a megye valamennyi művelődési intézményének tartntm: munkájára, egész tevéi" -»gére. (p. P ) t I
