Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-19 / 297. szám

1968 DECEMBER 19., CSÜTÖRTÖK «*» MECVCI 'it/£íHar> 3 Hogyan tovább ? Az egjszcriílili mezőgazdasági szövcikczeick jüvője Buda 'köruyckcn Meglehetősen kevés szó esik mostanában az úgynevezett alacsonyabb típusú, vagy egy­szerűbb mezőgazdasági szövet­kezetekről. Pedig, ha a nagy­üzemekhez képest elenyésző is a számuk, jelentőségüket korántsem lehet lebecsülni. Körülbelül hatszázezer holdra terjed birtokuk, s főképpen a kedvezőtlenebb természeti és közgazdasági adottságú körze­tekben, hegyvidékeken tölte­nek be fontos szerepet. Huszonötezer földhasználó Buda környékén, a budai és a pilisi hegyek lankáin, az erózió szabdalta völgykatla­nokban, a járás mezőgazdasá­gi területének egyötöd része alkalmatlan nagyüzemi műve­lésre. Ezen a 20 százalékon „osztozik” tizennyolc alacso­nyabb típusú szövetkezet — s ugyanitt el huszonötezer föld- használó. Ha figyelembe vesz- szük, hogy ezen a területen található a legintenzívebb me­zőgazdasági kultúra — a gyü­mölcsfák nyolcvanöt, a kertek több mint nyolcvan, a szőlő ötvenhét százaléka — aligha szorul bizonyításra, mennyit tehetnek a lakosság ellátá­sáért is az egyszerűbb szövet­kezetek. Ami az összefogás tí­pusait illeti, a természeti és közgazdasági körülményeknek megfelelően, megtalálhatók itt a termelőszövetkezeti csopor­toktól kezdve a szak- és cél­társulásokon át a legváltoza­tosabb közösségi formák. A járás mezőgazdasági nagyüzemei — a termelőszö­vetkezetek és az állami gazda­ságok — ma már szinte kivé­tel nélkül eredményesen mű­ködnek. Korántsem mondható ez el egyértelműen az alacso­nyabb típusú szövetkezetek­ről. A járási párt-végrehajtó­bizottság is ebből a tényből indult ki, amikor a közelmúlt­ban napirendre tűzte, meg­tárgyalta az egyszerűbb mező- gazdasági társulások helyzetét és határozatot hozott, taná­csot adott a hogyan tovább ?- hoz. Alai'sunr termésátlagok Mint már említettük is, az alacsonyabb típusú szövetke­zetek mostohább körülmé­nyek között dolgoznak. Ám a kedvezőtlenebb adottságok sem indokolják, hogy a táblás művelésre alkalmas kisebb­A Budapesti Fűszer- és Édességnagykereskedelmi V. felvesz férfi dolgozókat fizikai munkakörbe. Munkásszállás van. Jelentkezés: VII., Dohány u. 40. Munkaügy. (Szombat kivételével) \ Pestvidéki Gépgyár FELVESZ forgácsoló és lakatos szakmunkásokat. 44 órás munkahét. Munkásszállás van. • MEGKÖZELÍTHETŐ: Csepel, Tanácsház tértől a 38-as autóbusszal a Pestvidéki Gépgyár Szigethalom megállóhelyig • JELENTKEZÉS a Munkaügyi osztályon nagyobb körzetekben 20—25 százalékkal alacsonyabbak a szántóföldi növények átlagter­mései. Leginkább az ennek az oka, hogy ritkán, vagy egyál­talán nem jut szerves trágya a parcellákra, műtrágyából is elenyészően keveset kap a föld, alacsony színvonalú a talajművelés. Általános ta­pasztalat, hogy 1965-höz ké­pest a közös termelőtevékeny­ség csökken, vagy a korábbi szinten mozog. Belső gazdasá­gi ellentmondások is nehezítik a szövetkezetekben az előre­haladást. Előfordul olyan eset, hogy a „gazda” csak a mun­kát vagy az értékesítést szer­vezi, kívülállókból szervez napszámosokat. Nem egy he­lyütt a jobb módú és nagyobb földterülettel rendelkező ta­gok megkülönböztetett előnyö­ket élveznek, a legjobb földet „foglalják el” a táblákon és a több éves lucernaterület is az övék. Persze, a közös tevékenysé­get folytató szövetkezeti cso­portok és szakszövetkezetek a nyugtalanító jelenségek elle­nére is figyelemre méltó ered­ményt értek el az elmúlt há­rom évben. Tizennyolc száza­lékkal növekedett a közös alapjuk, ezekben az években alakult ki a saját gépparkjuk. Kölcsönzésre is vásároltak kézi növényvédő gépeket, fel­vásárló színeket építettek, lét­rehozták a községeket ellátó faiskolákat, építőbrigádot. Dióstl példája Figyelemre méltó eredményt ért el az utóbbi évekből a diósdi szakszövetkezet. Á leg­inkább őszibarack-termesztés­sel foglalkozó közösség a falu parlagos részein nagyüzemi, közös használatú gyümölcsöst telepít. Faiskolájában nem­csak a közös táblákra szüksé­ges csemetéket, nevef.i, hanem a tagok szükségleteit is bizto­sítja. Elősegíti a szakszövet­kezet a gazdák gyümölcsösei­nek a permetezését, az elavult 55—60 éves ültetvények felújí­tását. A szövetkezet tagjai gaz­dakört alakítottak, ahol rend­szeresen összejönnek, szóra­koznak, kicserélik tapasztala­taikat. A párt-végrehaj tóbizottság határozata arra ösztökéli a já­rás szakszövetkezeteit, hogy a diósdihoz hasonlóan, igyekez­zenek megoldani a meglevő ellentmondásokat, növeljék a közös tevékenységet és gyara­pítsák a közös ültetvényeket. A budai járás sokszor gyalo­gosan is nehezen megközelít­hető hegyoldalain terem a za­matos őszibarack és a cseme­geszőlő. Budapest tőszomszéd­sága, a vidék kedvező éghaj­lata, a hegyek előnyös termé­szeti adottságai egyaránt kí­nálják a lehetőséget a szövet­kezésben rejlő előnyök továb­bi kiaknázására. Ma Jmég elég sok gondot okoz, hogy a kü­lönböző típusú szövetkezetek és társulások felett ki gyako­rolja az állami felügyeletet? Jogi helyzetük különböző, van közöttük önálló jogi személy, míg jó néhány társulás vala­mely szerv önelszámoló egy­sége. Közös vonás valamennyi szövetkezetnél, hogy a tagok összefogása révén jöttek létre UJ // / FOUT NÉHÁNY NAP­PAL EZELŐTT Átadtak a FORGALOMNAK A SOPRON—BA­LATON KÖZÖT­TI 84. SZÁMÚ FŐÚTVONALAT. A 430 MILLIÓ FORINTOS KÖLTSÉGGEL ÉPÜLT 130 KI­LOMÉTERES UJ SZAKASZ LÉ­NYEGESEN MEG­RÖVIDÍTI A BECS FELÖL A BALATONHOZ IGYEKVŐ TU­RISTÁK ÚTVO­NALAT. i és alapszabály szerint működ­nek. A tagok által választott vezetőség és ellenőrző bizott­ság irányítja mindegyikben a munkát. Érthető módon a leg­erősebbek és a legtöbbet fej­lődtek a nagyüzemi, közös ter­melőtevékenységet folytató szövetkezetek. A diósdi szak- szövetkezeten kívül jól mű­ködik a pilisszentiváni szak- szövetkezet és az érdi Barack­virág Termelőszövetkezeti Cso­port. Kertszövetkezetek Buda környékéről, Budaörs­ről terjedt el a felszabadulás után a munkás-kertszövetke- zetek eszméje. Itt alakúit el­sőként, s itt működik legered­ményesebben jelenleg is a kerttulajdonosok közössége. Régi vágya a főváros környé­ki telek- és víkendház-tulajdo- nosoknak, hogy olyan övezet alakuljon ki, ahol ki-ki kedve szerint pihenhet, szórakozhat, kertészkedéssel, méhészkedés­sel, vagy más hasznos tevé­kenységgel tölthesse szabad idejét. Ez a kedvtelés csak ak­kor nyújt örömet, ha ered­ményét is látja az alkalmi kertész. A közös összefogás so­kat segíthet a telektulajdono­soknak is. A budaörsi MÄVAG és az érdi málnatermelők kertszövetkezete mintául szolgálhatnak az alakulóban levő víkendtelepek kertszövet­kezeteinek a budaörsi hegyol­dalon, a biatorbágyi Iharoson, a törökbálinti Anna-hegyen, Zsámbékon a Nyakas-hegyen, de másutt is. A kertszövetkezetek előtt különösen nagy jövő áll a bu­dai járásban, a kisegítő gazda­ságok és a kialakulóban levő víkendtelepek környékén. So­kat tehetnek ezek a közössé­gek a ház körüli termeléshez szükséges eszközök, kisgépek, vegyszerek beszerzéséért, de az eladásra szánt gyümölcsfé­leségek értékesítéséért is. Meg­szervezhetik a közös növény­védelmet, sőt, a termésfeldol­gozást is. A kertszövetkezetek egyben a hegyközség funkciót is betölthetik, hiszen gond még a kertek őrzése, az út- és víz­hálózat javítása, a víkendház- és telektulajdonosok érdekvé­delme. Buda környékén az egysze­rűbb mezőgazdasági szövetke­zetek között tíz szakcsoport működik. Főképpen a helyi el­látást, de a közös árualapok gyarapítását is elősegítik ezek a közösségek. Tavaly több mint négyszázötven mázsa mé­zet és 78 mázsa házinyulat ér­tékesítettek. Szerepük nem­csak a gyümölcstermesztés­ben, hanem a növénytermesz­tésben is jelentékeny. Tevé­kenységük kiterjed a törzste­lepek fenntartására, nagy ter­mőképességű fajták beszerzé­sére, elterjesztésére, közös ta­karmány beszerzésére stb. Helyesen döntött hát a já­rási párt-végrehajtóbizottság, amikor kimondta, hogy az ala­csonyabb típusú, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteket tovább kell erősíteni, támoga­tásukhoz az illetékes szervek­nek az eddiginél hatékonyabb segítséget kell nyújtaniük. s. p. Őrjárat — melléküzemben: A csemői rizling mellett csemői alkatrész? Amikor Budapesten az egyik étteremben a pincértől a kap­ható borok után érdeklődtem és válaszul többek kqzött a „Csemői rizling”-et kaptam, nem gondoltam arra, hogy rö­videsen egészen másfajta „csemőiről” fogok hallani. Mert a csemői „Rákóczi” Tsz természetesen elsősorban ki­tűnő bóráról híres. Újabban viszont kezd híres lenni a cse­mői alkatrész is. Ám ennek története van! Mint Szálkái István, a ter­melőszövetkezet elnöke el­mondta, 600 holdon termelnek szőlőt, de ebből a földterület­ből mindössze 200 holdon van valóban korszerű, gépesített szőlőtermelés. A többi régi kultúra, amelynek feljavítása még hosszú időt igényel. A régi módon ültetett és renge­teg kézi munkát kívánó szőlő­ben egy liter bort 7 forint kö­rüli áron tudnak előállítani és 5 forint 50 filléres áron érté­kesíteni. A nagy önköltség miatt tehát olyan furcsa hely­zet állott elő, mennél több csemői rizling folyik a hor­dókba, annál több pénz folyik ki a kezükből. Valamikor a csemői gazda­ság a ceglédi járás egyik leg­jobb termelőszövetkezete volt, ‘de aztán két-három rossz gaz­dasági év következett és oda­lett a hírnév. A tsz nem foly­tat nagy állattenyésztést, s a szőlőművelés idény jellege miatt sem tudott kellő foglal- kozást nyújtani — különösen télen — tagjainak. Ezek a körülmények kényszerítették a tsz vezetőségét, melléküzem létesítésére. A csemői határban, a Ceg­léd felől jövő országút jobb oldalán, zöldre festett vaske­rítés fon körül egy ,-,csokolá­dé”-házikót. Persze, a házikó nem kicsisége, , inkább ápolt külseje miatt érdemli e jel­zőt Tiszta porta, rendes ud­var, jól karbantartott és fes­tett épület a „Rákóczi” Tsz melléküzemének otthona. És belül éppen ilyen pedánsan sorakozó gépek, nagyszerűen dolgozó emberek fogadnak. Fakán Vendel, az üzem ve­zetője így emlékszik vissza a kezdésre: — 1967 vége felé vetődött fed a melléküzem-létesítés gon­dolata, amit nemsokára a megvalósítás követett. Tizenöt tsz-tagpt, illetve a tagok lá­nyait küldtük fel Pestre, az Elektroakusztikai Gyárba, a szakmát megtanulni. Ez volt az a mag, amelyből kikelt a fa. — Milyen munkát végeznek itt? — kérdezem és Szálkái István elnök, valamint Fakán Vendel olajtól csillogó alkat­részeket vesznek elő a dobo­zokból. — Az Elektroakusztikai Gyárral, az Elaett-el, a Video tonnái van kapcsolatunk. Hír­adástechnikai alkatrészek ösz- szeszerelésével, közlekedési lámpák alkatrészeinek gyártá­sával foglalkozunk. De vég­zünk forgácsolást is. A Video­tonnak befogó sablonokat, ké­zi szerszámokat készítünk — sorolja Fakán Vendel. A patika tisztaságú üzem első kis irodájában fiatal férfi hajol a műszaki rajzok fölé. Varga László felsőfokú tech­nikumot végzett művezető irányítja szakmai téren a kis üzemet. Ugyanakkor segítsé­gére van Szabó Miklós mér­nök, a szerszámkészítő részleg vezetője, három technikussal együtt. Az üzemben 45 ember dol­gozik, s közülük 20 szakmun­kás. Egyikük, Szanyiszló Te­réz kertészlány volt, ma a legjobb esztergályosok között említi az üzem vezetője. — Nagyon jól lehet itt ke­resni — mondja — meg­érte, hogy átképezzem ma­gam. Nátházi István, a valami­kori permetlékészítő ma már szintén kiváló esztergályos és olyan munkadarabokat ké­szít, amelyek ebben a mun­kában megöregedett férfi­nak sem válnának szégye­nére. — Az üzem dolgozóinak át­lagkeresete 3—3,5 ezer forint körül van — mondja Fakán Vendel. — A szakmunkások elérik a havi 4 ezer forin­tot, a betanítottak a havi 2 ezret — Mennyit jövedelmez a tsz-nek a segédüzem? — er­re a kérdésre Szálkái István elnök válaszol: — „Évente öt­millió forint körüli árbevétel­re számítunk, amiből egymil­lió forint a tiszta haszon”. A csemői üzemnek biztosított a fejlődése, jövőre már soron kívüli megrendelők is jelentkez­tek. Például az egyik vál- 1 lalatnak 320 ezer marmon­kannakupakot fognak gyár­tani. Ez a munka kb 400 ezer forint tiszta haszonnal ke­csegtet. Ugyanakkor újabb 25 fő alkalmazása válik szük­ségessé. A tervek szerint 5 szakmunkás és 20 betanított munkás gyártja majd a ku­pakokat. A gyártáshoz 10 gé­pet már beszereztek. A Hű­tőgépgyár 100 ezer forint ér­tékű munkát kért 1969-ben elvégezni, az Ikarus 10 000 órát kitevő munkaalkalmat kínált, ami újabb 600 ezer forintos hasznot hozna. A Vi­deoton azzal a kéréssel já­rult a tsz vezetői elé, le­kötni kívánja az egész ter­melői kapacitást, de ebbe természetesen nem egyeztek bele, a tsz nem hagyhatja cserben régi partnereit. — Annyi munka van — büszkélkedik Szálkái István — alig győzzük. Helyiség- hiánnyal is küzdünk s ezért 1969-ben új szerelőcsarnokot építünk, saját kivitelezésben. — Nem válik ez az ipari tevékenység a mezőgazdaság kárára? Nem hanyagolják el vajon emiatt a mezőgazda­ság fejlesztését? Ha ennyire jó az ipari árbevétel, akkor érdemes a szőlőtermesztés­nél például az önköltség csök­kentésével foglalkozni? — Érdemes! — válaszolja az elnök. — Éppen a bevétel teszi lehetővé a mezőgazda­sággal való korszerűbb fog­lalkozást, az invenciókat. A szőlőben 200 holdon foly­tatunk rekonstrukciót. Itt már gépekkel tudunk dol­gozni és a legfejlettebb ag­rotechnikát alkalmazni. Más­fél millió forintért hűtőtá­rolót építünk és ez is csak úgy vált lehetővé, hogy a se­gédüzem „megszerzi” hozzá a forintot. A csemői bor érdekében így segít a csemői alkatrész. Izüts I. Dénes 5? Repülözsüri U Különös cím? Igen, külö­nös, akárcsak az, amit takar. Vagy inkább szokatlan még. A népművelők munkájának vizsgálata, értékelése és ju­talmazása azonnal, „zsebből fizetve”. Ilyen még nem volt népművelőberkekben az el­múlt huszonhárom esztendő alatt. Most lesz. A gazdaság- irányítás reformja, a rugalma­sabb pénzügyi gazdálkodás le­hetőséget biztosít rá. Miről van szó? A népműve­lő munka ellenőrzésének haté­konyságáról. A népművelők tevékenységének hatásosabbá tételéről. Végső soron: a mű­velődési intézmények munká­jának fokozott fellendítéséről. Konkrétabban fogalmazva? A megye száznyolcvan műve­lődési intézményének — mű­velődési központ, művelődési ház, klubkönyvtár, művelődési otthon — neve ötször egy-egy borítékba kerül. A borítékok pedig egy közös urnába, mely­ből hetenként egy alkalommal — felelős személy jelenlétében — kihúznak egy borítékot, az­után a négytagúi „repülözsü­ri” autóba ül, a gépkocsiban felbontják a lezárt borítékot, s abba a művelődési intézmény­be látogatnak el, melynek ne­ve a borítékban szerepel. A helyszínen a művelődési in­tézmény tisztaságától kezdve a gazdasági ügyintézésen át egé­szen a tartalmi munkáig be­zárólag ellenőrzik, és nyom­ban értékelik a tapasztaltakat. Ha ezek a tapasztalatok ked­vezőek, akkor nyomban, zseb­ből fizetve, megjutalmazzák — ötszáz forint erejéig — az arra érdemeseket, legyen az a mű­velődési ház igazgatója, gazda­sági vagy művészeti vezetője, valamelyik szakkör vagy ön­tevékeny művészeti csoport ki­emelkedő munkát végző tagja, vagy az intézmény gondnoka, takarítója és így tovább. Az ötszáz forintot egy személy is kaphatja, de kaphatják többen megosztva is. Ha azonban az ellenőrzés nem találja megfe­lelőnek a munkát, hanyagsá­got tapasztal, vagy nem talál jutalmazásra érdemes sze­mélyt vagy személyeket, a ju­talom összegét nem adja ki, hanem csatolja a következő hét jutalomösszegéhez, így leg­közelebb már ezer forint áll a „repülözsüri” rendelkezésé­re. A négy tagból álló ellenőrző bizottság a hét bármely nap­ján — amikor a művelődési intézmény üzemel — végezheti munkáját, tehát előre soha nem tudni, hogy mikor és ho­va érkezik. A másik érdekes­ség, hogy minden intézmény neve öt példányban kerül az urnába, így azok az intézmé­nyek sincsenek kizárva a to­vábbi ellenőrzésből, ahova egyszer már ellátogatott a „repülözsüri”. Csak dicséret illeti a me­gyei tanács művelődésügyi osztályát az új ellenőrzési és jutalmazási forma bevezeté­séért, melyre a tervek szerint már január első hetében sor kerül. Helyes lenne ugyanak­kor, ha ebben az újszerű el­lenőrzési és jutalmazási mun­kában a megyei tanács műve­lődésügyi osztályán kívül részt kérne és vállalna a megyei KISZ-bizottság, valamint a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa is. Bízunk benne, hogy ez az újszerű kezdeményezés betölti hivatását: a váratlan, de hét­ről hétre megtartott ellenőrzé­sek serkentően hatnak majd a megye valamennyi művelődési intézményének tartntm: mun­kájára, egész tevéi" -»gére. (p. P ) t I

Next

/
Thumbnails
Contents