Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-03 / 259. szám

Könyvtáravatás Vecsésen Holnap délután négy órakor kerül sor Vecsés község új könyvtárának megnyitójára. Az új könyvtár a művelődé­si otthonnal szembeni épület­ben kapott helyet. Az átadó ünnepségen Szentpéteri László tanácselnök mond beszédet. FOGADÓÓRA A monori 34-es választókör­zet járási tanácstagja, Berzse­nyi Zoltán fogadónapját ked­den délelőtt 10 órai kezdettel tartja a gépállomás igazgatói irodájában. Villanymozdonnyal Lapunk pénteki számában megjelent, Decemberben: pá­lyapróba című cikkünkben — sajnálatos félreértés folytán — azt írtuk, hogy a helyi sze­relvények továbbra is gőz­mozdonnyal közlekednek. Kárpáti László állomásfőnök helyesbítése nyomán most kö­zöljük: nem minden helyi vo­nat közlekedik majd gözmoz- donnyail, csupán azok, ame­lyek a Nyugati pályaudvarról tovább indulnak Vác, Veres­egyház, Nagymaros irányába. A többi helyi vonat villamo­sítva lesz. PEST MEGY t i H Í R L,A P .K Ü L Ö N K I A D Á X. ÉVFOLYAM, 359. SZÄM 1968. NOVEMBER 3., VASÁRNAP KÉSŐI VELEMENY, ROSSZ CSOROSZLYÁK Gondok a tsz-ekben Befejeződött a vetés a járásban A monori járás mezőgazda- sági üzemei november elsejé­vel befejezték a vetést. Tsz-eink az idén mintegy 17 ezer holdon vetettek gabonát. Ezt a munkát több tényező akadályozta. A kukorica érése eltolódott, s mivel a vetésfor­gó betartása végett több tsz- ben a kukorica után kellett vetni, lassabban haladt a munka. Sok helyütt a munkagé­pek rossz állapota vagy hiánya miatt késtek a ve­téssel. Ez történt a kávai Haladás­ban, a péteri Kákóczi-ban és a gyömrői Petőfi Tsz-ben is. Az említett termelőszövetke­37 LITER VÉR A héten tartották meg Ve­csésen a véradónapot. A fel­sőtelepi iskola ifjú vöröske­resztesei s a helyi Vöröske­reszt aktívái segítették a Pest megyei Vérellátó gödöllői al­központjának munkáját. A véradást megelőző orvosi vizsgálat során a száznegy­venhárom jelentkezőből tizen­öt kiszűrés történt. Péter Imre megyei donorszervező elmon­dotta, hogy a vecsési üzemek a véradást előkészítő gyűlé­sen nem képviseltették magu­kat teljes létszámban. Pedig elsősorban az üzemek dolgo­zóira számítanának. A vecsési véradónap ered­ménye 37,04 liter vér, s ha fi­gyelembe vesszük azt a meny- nyiséget is, amit a százhalom­battai kőolajrobbanáskor a vecsési egységtől sürgős vér­adásra hívott huszonkilenc jelentkező donor leadott, ak­kor az idei eredmény megkö­zelíti az elmúlt esztendeit. F.-né NB III Harcban a második helyért Még négy forduló és be­fejeződik az 1968. évi labda­rúgó-bajnokság. Vegyes ér­zelmekkel búcsúznak a ve­csési labdarúgó-rajongók az idei bajnokságtól. Bár négy mérkőzés hátravan, az csak­nem biztosra vehető, hogy a vecsési együttes legrosszabb esetben a harmadik helyen végez. Ez egy újonc csapattól elismerésre méltó teljesít­mény. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy ez az újonc a legjobb játékosállománnyal rendelkezett a csoport csapatai között, és akkor már koránt­sem lehetünk olyan elégedet­tek. S ha mindehhez hozzá­vesszük azt a néhány esetben kimondottan lélektelen, győzni nem akarást tükröző játékot, akkor érthetjük meg a ve­csési szurkolók kétkedéseit. A csapat játékoserejét jól ismerve, teljesen nyugodt lel­kiismerettel jelentheti ki a cikk írója: ez a csapat nem tett meg mindent a sikeres szereplésért. Ezt nagyon so­kan láthattuk és tapasztalhat­tuk. Az óriás nézősereget, re­kordközönséget vonzó Vecsés —Ikarus mérkőzésről például az egyik semleges nézőnek (monori volt az illető) az volt a véleménye, hogy a vecsésiek mindent elkövettek ezen a mérkőzésen, hogy — veszítse­nek. Erre a mérkőzésre egyéb­ként érdemes lesz még vissza­térni, mert a mérkőzés nap­jának reggelén különböző mendemondák keltek lábra a sportpályán, és ezek az elég súlyos vádakat tartalmazó pletykák és célzások a rang­adón tökéletesen beigazolód­tak. Valahol ellentét van a ha­talmas szurkolótábor és a csa­pat játékfelfogása között. A jelenlegi harmadik hellyel egy kívülálló elégedett lehet. Sze­rencsés esetben még előbbre léphetnek a vecsési piros-fe­hérek a tabellán. „Harcban a második helyért” — ezt a cí­met kellett a hajrá előtti sportjegyzetnek adnom. A baj­nokság előtt sokan — talán én is — szívesen beleegyez­tünk volna ebbe. Most egy kicsit keserű szájízzel vesszük tudomásul ezt. És ebben a ve­csési labdarúgók a hibásak. Szalontai Attila Bajnok: a Gyömrői Spartacus A járási bajnokságot a Gyömrői Spartacus SK nyerte és ezzel jogot kapott a me­gyei területi osztályozó mér­kőzésre. ZSŰRIZÉS UTÁN Ismét az angyalkákról örömmel olvastuk a kiraka­tunkban (monori edény- és porcelánbolt) elhelyezett, ének­lő angyalkákról szóló szatiri­kus cikket. Az angyalkák nem tehetnek róla, hogy az állami ipar legyártotta, és az állami nagykereskedelem megvásá­rolta és forgalomba hozza őket a kiskereskedelmen keresztül. Mentségükre hozom fel, hogy csak olyan cikk kerülhet a bol­tokba, amit a Képzőművészeti Alap zsüribizottsága felülvizs­gált és elfogadott. A giccses árura magas adót vetnek ki. Ennek ellenére a mi angyal­káink olcsók! Őszintén szólva mégis aggó­dom az angyalkáim miatt. Nem nagyon vásárolják őket. A cikkírónak ugyanis igaza van: olcsón és állami úton kaphatók, de tegyük hozzá: az emberek tudatformálása érde­kében is történt egy s más az utóbbi évtizedekben, s nem is eredménytelenül. V. S. zetek bizonyára okulnak az idei tapasztalatokból, s időben előkészítik a gépeiket a vetés­re, vagy rossz munkagépeiket újakkal cserélik fel. Hiszen erre is van már példa járá­sunkban, az ecseri Törekvő Tsz vezetői időben gondoskod­tak ártól, hogy erő- és mun­kagépeik zömét újakkal fel­cseréljék. Hírt adtunk nemrég arról, hogy néhány termelőszövetke­zetünkben nem megfelelő az őszi vetések minőségé. Ez részben abból adódik, hogy az Országos Vetőmagfel­ügyelőség későn küldte vissza a vetőmag vizsgála­táról szóló véleményét. Előfordult, hogy addigra már elvetették a gabonát, s így nem azt a mennyiséget vetet­ték el. amely a csírázási szá­zaléknak megfelelt volna. Így járt a bényei Népfront és a monori Kossuth Tsz. Előfor­dult olyan eset is, egyes tsz-ekben, hogy nagyobb mennyiségű gabonát kellett elvetniük a megfelelő tőszám biztosítása érdekében. Pedig, ha időben beszerzik a ve­tőmagot, sok mázsa ke­nyér- vagy takarmány­gabonát takaríthattak vol­na meg. Gondot okozott több helyen az új vetőgépek gyártási tech­nológiájából adódó meghibá­sodás. A traktorosok és szak­vezetők igen sokat mérgelőd­tek amiatt, hogy a csoroszlyák szinte órákon belül használha­tatlanokká váltak. A mezőgaz­dasági vállalatok bizony na­gyobb felelősséggel, igényeseb­ben dolgozhatnának. Járásunk tsz-einek egy na­gyon fontos feladata volt az állatállományuknak megfelelő abrak és lédús száraztakar­mány biztosítása. Különösen a gyömrői-, de más tsz-nél is ta­pasztaltuk, hogy állataik létszámához vi­szonyítva, különösen szá­las takarmányban jelent­kezik nagy hiány. Ezt úgy próbálják kiküszöböl­ni, hogy a másodvetéseket és a kukoricaszárat használják fel takarmányként. Járásunk tsz-einek 12 ezer 905 hold kukoricát kell beta­karítaniuk. Eddig mintegy 12 ezer holdnyival készültek el. Az átlagtermés közepesnek ígérkezik. Sajnos, a takar­mányhiány ellenére sem halad mindenütt a kukoricatöréssel párhuza­mosan a szár betakarítása. Nagyobb lemaradás van Ká­ván, ahol mindössze hetven- három holdon, a monori Üj Élet-ben 42, a Kossuth-ban kétszáz holdon takarítottak be november elsejére. A kukoricatörés és szárvá­gás mellett fontos feladat most az őszi trágyázás is. Egyes termelőszövetkezetekben az idén nem végeztek szerves trágyázást. Bényén például még most is közel háromszáz vagon szerves trágya van a ta­nyaközpont udvarán. Ezekkel a munkákkal egy- időben kell megszervezni tsz-einkben az őszi mélyszán­tásokat is. A több mint 16 ezer holdból eddig hatezer- négyszázkét holdon végeztek. Igen lemaradt a gombai-, a gyömrői-, a mendei- és a nyáregyházi tsz ezzel a mun­kával. Járásunk két állami gazda­sága is elkészült a vetéssel. A Monori Állami Gazdaság a be­takarítással is végzett. Spenger István Tanácstagi beszámoló Hunyadi Lászlóné járási ta­nácstag holnap délután öt óra­kor a monori Kossuth iskolá­ban tanácstagi beszámolót tart. A Bükkbcn virágzik a margaréta és a szellőrózsa A Bükk hegység egyik déli fekvésű völgyében, cserépfalu házikertjeiben másodszor is beérett a földieper. Az utóbbi napokban félmázsányi érett pi­ros gyümölcsöt szedtek, amely­nek íze, zamata nem marad el az első termésétől. A Hot völ­gyében másodszor nyitotta ki fehér szirmait a margaréta. Ugyancsak nyílik az egyik leg­korábbi tavaszi virág, a bükki szellőrózsa. A legidősebb bükki természetjárók sem emlékez­nek, hogy a Bükk-fennsíkon október utolsó napjaiban ki­nyílt volna a tavaszi erdők jel­legzetes két virága. Kútvölgyi Mihály felvétele EGYÜTT ÉPÍTIK FEL „Behoztak" félmilliót A vecsési VlZÉP járműja­vító üzemének udvarán ha­talmas méretű szupersztán víztornyokat szerelnek. Ott- j áriunkkor éppen négy ké­szült el. Azokat az embere­ket kerestük meg, akik eze­ket j az óriási vasszerkezeteket összehegesztik: a Vörös láng szocialista brigád tagjait. A brigád — vezetője Konkoly Károly — 1963-ban alakult, 1966-ban nyerték el először a szocialista címet — idén már­ciusban pedig már harmad­szor. Néhány jellemző adat: ké­sés, igazolatlan hiányzás nincs a brigádban. Munkakezdés előtt félórával már rendsze­rint együtt vannak. Tervüket általában száztizenkét száza­lékra teljesítik. Szatmári Miklóssal, az egyik brigádtaggal beszélget­tünk. Elmondotta: hét éve dolgozik a vállalatnál, öt éve van együtt a brigáddal; meg­szerette. Brigádtársai tavaly nagyon sokat segítettek neki háza felépítésében. Sohasem felejti el sem ezt, sem azt a balatoni kirándulást, melyen társaival együtt volt. Amióta megalakult a bri­gád, tagjai rendszeresen részt vesznek politikai szemináriu­mokon. A kevesebb gyakor­lattal rendelkezők szakmai továbbképzésre járnak. De A téves diagnózis Amálka beesett arccal, kari­kás szemekkel jelent meg a hivatalban. „Neurosis vegata- tirom van” — mondta a vele egykorú kolléganőjének, mi­közben retiküljéből Frenolont és Seduxent szedett elő. Amálka ezen a napon na­gyon zavart volt, a főnökéhez kisírt szemekkel lépett és elpa­naszolta, hogy egész éjjel alig hunyta le a szemét. Másnak a vegatatirot cordis- ra változtatta, s elmondta körzeti orvosát mindenféle sarlatánnak. Egy hétig nem szedett mást csak Valeriánt és Solbrombarbiturált. Valóban ideges volt. Nem készült el az utókalkulációval, s mi több: megfeledkezett fő­nöke szokásos feketekávéjáról. De jelentkeztek egyéb bajok is! Derekában erős, szaggatott fájdalom nyilait. Ez nem le­het más, csak discopcithia! — suttogta maga elé elrévült szemekkel. Délután Desodort írt körzeti orvosa, amit Amál­ka betett a patikás dobozába, amelyben mindenféle gyógy­szer megtalálható volt. He­lyette Prednisolont kért a por­tástól, akiről tudta, hogy aszt­mával kezelik. A deréktáji fájdalmak azon­ban a lelkiismeretes kezelés hatására sem múltak el és Amálkának újabb gyanúja tá­madt. Tízórai helyett gyorsan átlapozgatta a magával ho­zott gyógyszerkönyvet, és pon­tosan definiálta a diagnózist: cholocystopátnia! Azt a gya­núját, hogy epegyulladása van, eltitkolta, mert attól félt — feltételezik, hogy hepatitise is van, akkor pedig senki sem mossa le róla, hogy rosszmá­jú! Szorgalmasan szedte a Bila- gitot és a Ridolt, pontosan be­tartotta az előírt diétát, s lám, mit tesz a fejlett tudomány, Amálkának egy hónap lefor­gása alatt kutyabaja sem volt. Örömmel dolgozott egész nap, a feketekávét valami finom, utolérhetetlen zamattal főzte, még az igazgató sofőrje is meg volt elégedve, pedig mindenki tudta, milyen izgága az öreg! Délután beteget látogatott, és este kezét ökolbeszorítva szur­kolt a televízió előtt, hogy Zsi- vótzkinak jó messzire szálljon a kalapácsa. Másnapra felszaladt a vér­nyomása és Amálka felett új­ból beborult az égbolt. A hi­pertónia hetekig kínozta: szé­dült, fejetetején nagy kala­páccsal dübörögtek ördögi ko- boldok és marokkal szedte az Exsopid és a Nitropenton tab­lettát. Ismerősei azt tanácsol­ták, feküdjön be a kórházba, ott majd alaposan kivizsgál­ják. Amálka azonban nem hallgatott az okos tanácsra, inkább gondolt egyet és fel­utazott Budapestre egy ismert orvoshoz, akinek a címét az igazgató titkárnőjétől kapta. Innen már nagyon nehéz nyomon követni a történést. A rossznyelvek szerint a pro­fesszor úr ránézett Amálkára és átható, szuggesztív szemei­vel szinte átpásztázta félelem­től megdermedt páciensét, mi­után megfellebbezhetetlenül kimondta az ítéletet. — Diskushernia! — azonna­li műtét! Amálka nem tudta, ki öltöz­tette fel, hogyan került haza, csak arra emlékezik, hogy ő nem volt semmiféle orvosnál, nincsenek panaszai, és soha nem érezte magát jobb egész­ségben. Aki ellenkezőjét állít­ja, annak fóbiája van! Hörömpő Jenő nagyon sokat segítenek ne­kik szakképzettebb társaik is. Megtanítják őket könnyebb, gyorsabb, célravezetőbb fogá­sokra. A brigád tagjai Vecsé­sen is nagyon sok társadalmi munkát végeznek. Legutóbb szabad idejükben a sportpá­lya csőkorlátját készítették el. Nemcsak a munkában van­nak együtt: szoros barátság alakult ki közöttük. Szinte természetes már az, hogy bárki építkezik, társai segíte­nek. Családi körben ünnepük meg egymás névnapját, az üzemi rendezvényekre pedig elviszik családtagjaikat is. Minden évben rendeznek egy-egy közös kirándulást, részt vesznek a vecsési Jókai kultúrcsoport előadásain, együtt járnak moziba. Az utóbbi időben erre ugyan kevesebb idő jutott, mert a brigádtagok közül többen is építkeztek, de most a télen majd pótolják a közös szóra­kozásokat is. Megnéztük a brigádnaplót. A fényképekkel tarkított kró­nika igen sok helyen tartal­maz elismerő szavakat, me­lyeket vendégeik — így a Monori Járási Tanács elnöke, Szijjártó Lajos — írtak a naplóba. Az üzem párttitká­rának, Varga Sándornak di­cséretét is megtaláltuk. So­raira igen büszkék a brigád­tagok, hiszen azt örökítette meg, hogy ez a brigád fél­milliós kötbér kifizetésétől mentette meg a vállalatot. A Vörös láng-brigád tehát méltán esélyes arra, hogy most már negyedszer is el­nyerje a szocialista címet. Pápay Iván ÜGYELETES ORVOS Monoron: dr. Huszár Sarol­ta (egészségház), Gyomron: dr. Meiseils Márta, Vecsésen: dr. Thury István tart ügyeleti szolgálatot vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár Mo­noron a Fő téri, Vecsésen a Halmy-telepi lesz. MAI MŰSOR MOZIK Ecser: Keserű méz. Gomba: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán. Gyömrő: Eltávozott nap, hétfőn: Limonádé Joe. Maglód: Szegény gazdagok, hétfőn: A koppányi aga testamentuma. Mende: Déryné, hétfőn: Állami áruház. Monor: Megfagyott villá­mok, hétfőn: Mi lesz veled, Esz- terke? Nyáregyházát Amerikai feleség. Péteri: Az Angyal lesen. Pilis: Hamis Izabella, hétfőn: Kö­telék. Tápiósáp: Gyilkos a túlvi­lágról. Tápiósüly: Rita, a vadnyu­gat réme. Űri: Szüzek elrablása. Üllő: Nyomorultak I—II., hétfőn: A holtak visszajárnak. Vasad: Bi- zánczi aranykincs. Vecsés: Elsie­tett házasság, hétfőn: Oszkár. / i i

Next

/
Thumbnails
Contents