Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-03 / 259. szám

MECrtl 1968. NOVEMBER 3., VASÄRNAP Hajnaltól esfig A PEST MEGYEI TANÁCS IV. 3ZAMU SÜTŐ­IPARI VÁLLA­LATA BUDAÖRS KÖZSÉG TERÜ­LETÉN HÁROM „NONSTOP” ÜZLETET NYI­TOTT. AZ ÍZLÉ­SES FAHÁZAK- 3 AN BERENDE­ZETT PÉKBOL­TOKBAN REG­GEL 5-TŐL ESTE 7-IG ÁRUSÍT­JÁK A FRISS PÉKÁRUT. SMmieg £g§g m&m TANERŐ-ELVÁNDORLÁS NAGYBÖRZSÖNYBŐL Régi rendelkezés alapján október 15-én kezdődik a fű­tési idény. Természetesen az iskolákban is. Még ha egyéb­ként odakint nincs is éppen túl hűvös, négy-öt órán át egy helyben ülve hideg járja át a testet. Különösen magas he­gyek közé zárt völgyekben, például Nagybörzsönyben. Eb­ben a faluban tehát a hűvös időjárással szemben fokozot­tabb védelemre szorulnak az iskolás gyerekek. Idén októ­ber közepén az időjárás min­denképpen indokolttá tette a tantermek fűtését, a nagybör­zsönyi iskolában viszont csak 26-án gyújtották be a kály­hákat. Holott a fűtőanyag nem hiányzott, sem az anyagi keret a fűtő bérére. Csak fűtő nem volt addig, amíg a szülők panaszára a járási tanács mű­velődési osztálya fel nem lé­pett a fűtetlenség miatt. Most pedig vizsgálatot folytat Győ­rök József iskolaigazgató el­len annak megállapítására, hogy miért nem gondoskodott kellő időben fűtőről, illetve az Iskola fűtéséről. Néhány hó­nap leforgása alatt ez már a harmadik vizsgálat vele szem­ben. Itt is, ott is aat suttnffgtík á faluban, hogy az egyik múlt­koriban tartott vizsgálat kö­vetkezménye volt a fűtés ké­sői megkezdése. Kapcsolatba hozzák, meglehet minden alap nélkül azzal, hogy Juhász Jó- zsefné iskolai hivatalsegédtől meg kellett vonni az iskola kertjéből számára juttatott földdafabot, és hogy a napkö­zi otthon ételmaradékát sem hordhatja el ezentúl. A kertből jogszerűen más senki, csak a pedagógusok kaphatnak egy-egy kis parcel­lát. Az, hogy az igazgató en­nek ellenére a hivatalsegédnek is juttatott, önmagában piciny szabálytalanság, de sok szóbe­szédre adott alkalmat. Ügy vélték általában a pedagógu­sok, meg a falubeliek egy ré­sze is, hogy Juhászné a kert­használat fejében megmun­kálja az igazgató kis kertjét is. A napközi otthonból Ju­hászné által elhordott moslék szintén sok suttogásra adott okot. Köztudomású, hogy esetleges visszaélések megelő­zésére az iskolaigazgató sem­miáron sem veheti meg a nap­közi otthonból származó mos­lékot. Győrök nem is vette meg. A hivatalsegéd viszont a konyháról az igazgató udvará­ba hordta, ahol két sertése Győrök két sertésével hízik ugyanabban az ólban. A meg­jegyzésekre okot adó látszat megszüntetésére a járási mű­velődési osztály szükségesnek tartotta megváltoztatni a mos- lékelhordás mpdját. Jelenleg a községi kan táplálékát javít­ja fel a napközi ételmaradéka. Ugyanakkor felhívták Győ­rök igazgatót, gondoskodjon arról is, hogy Juhászné a ki­lenc hónapon át elvitt moslék árát sürgősen fizesse ki a köz­ségi tanácsnál. OAfoftpr elsején, tehát az iskolaév kezdetén két nevelői állást hirdettek meg a nagybörzsönyi iskolában. Egy orosz tanárit, és egy tanítóit. Házastársak jelentkezése ese­tén szolgálati lakást is bizto­sítanak. Jelenleg egy nyugdí­jas és egy képesítés nélküli tanerő tölti be mind a két ka­tedrát. Tavaly üresedett meg mind a kettő, még a nyáron kinevezték Sáfár Sándort meg a feleségét. Szeptember végén azonban a Sáfár-házaspár már a községből is elköltözött. — Az igazgató miatt. Nem bírtuk ki, ahogyan velünk bánt — indokolják meg előt­tünk távozásuk okát. Az igazgató viszont azt mondja: — Kötekedtek velem. Bánhidai Erzsébet képesítés nélküli tanerőt szeptember el­sejével szerződtették a nagy­börzsönyi iskolába, miután képesített tanerő jelentkezése hiányában be kellett tölteni egy nevelői állást. Az egészen fiatal lány négy hétnél nem bírta tovább. Lemondását a művelődési osztály előtt azzal indokolta, hogy ijesztgetések és megfé­lemlítések miatt távozik; egyénisége és emberi méltó­sága sérelme nélkül nem ké­pes folytatni munkáját. Az igazgatói — a lány előadása szerint — többek között azzal is megfenyegette, hogy amennyiben azt állítja, mint­ha nem kapott volna tőle szakmai segítséget, bíróság elé állítja. Győrök Józsefet mindenki jól képzett pedagógusnak tart­ja, általános vélemény szerint tud bánni a gyerekekkel. A felnőttekkel, elsősorban beosz­tottaival azonban, úgy látszik, annál kevésbé. Volt már más években is eset rá, hogy isko­lájától menekülésszerűen vált meg pedagógus. A jelenlegi tanerők közül némelyeik ma­gánbeszélgetésben különböző sérelmeiket panaszolják, ha azonban arra kerül sor, hogy hivatalosan adják elő, elzár­kóznak. Mintha félelem szállta volna meg őket. Jt llentaó erre, az ősszel tartott vizsgálat során, Jancskár Pál pedagó­gus írásba foglalt kijelentése. Azt kérdezték tőle, igaz-e, hogy az elmúlt években tar­tott vizsgálat után Győrök József iskolaigazgató kierősza­kolta tőle, hogy a vizsgálat so­rán tett vallomásait vissza­vonja. íme válasza: „Valóban tárgyaltunk, de az ott született döntés kettőnk magánügye. Erről nyilatkozni nem vagyok hajlandó senki­nek. Ezzel kapcsolatban több megjegyezni valóm nincs. Egy biztos, hogy ha lehetőségem lesz rá, Nagybörzsönyből el­költözöm. Ennek okát sem va­gyok hajlandó feltárni sen­kinek.” Az iskola igazgatójának ez idő szerint havi részletekben mintegy 3500 forintot kell visszafizetnie, apró-cseprő, de csúnya anyagi természetű ügyecske miatt. Valamennyi együttvéve is eltörpül azon­ban a tantestület, hovatovább a tanítást veszélyeztető nyo­mott hangulata mellett. Győrök József húsz eszten­deje áll a nagybörzsönyi is­kola élén. Ilyen hosszú mun­kásság után senki sem szeret­né a fejét venni. Meglehet, nemcsak benne van a hiba, mégis feltűnő, hogy iskolaév elején a 12 tagú testületből egyszerre hárman válnak ki. Mindenesetre csak körülte­kintő vizsgálat tisztázhatja, mennyi része van ebben az igazgatónak. Ha azután szük­séges, erélyes figyelmeztetés­sel talán még nem késő ma­gatartása megváltoztatására bírni. Hogy a nagybörzsöny í iskola tantestületében nyugodt légkör és zavartalan alkotó- szellem alakulhasson ki. Ami­kor fűtenek, akkor se legyen az iskolában hideg. Szokoly Endre PILLANATKÉP A munkáról sokak szerint közhely írni. Pedig az emberi cselekvések összefogó rendsze­re, minden porcikája más és más, ezerszínű kaméleon. A Budapest vidéki Posta- igazgatóság igazgatóhelyettese, dr. Jáder Béla munkájáról be­szél: — Rendkívül sokrétű: négy megye 550 postahivatala tarto­zik vezetésünk alá. Távbeszé­lő-állomások, levélkézbesítés, hírlapterjesztés ... 1950-ben én vezettem a hírlapiskolát, me­lyet a kézbesítőknek tartot­tunk. 1953 óta vagyok a Buda­pest vidéki Postaigazgatóságon igazgatóhelyettes. Ha a Pest megyei Hírlap terjesztéséről akar tudni, lemegyünk End- rődi Sándorhoz, a postaforgal­mi osztályvezetőhöz. — Közel 30 ezer előfizetőnk van, az eladott példányszám a megyében természetesen ennél magasabb. Most indítottuk ak­ciónkat, amelyben előfizethető a lap hét végi példányai is. Az eredmény: eddig 365 külön elő­fizető. Október hóra a hírlap­tervet 105,4 százalékra teljesí­tettük. — A legjobban dolgozó kéz­besítőink — mondja most már dr. Jáder Béla — Törteién, Kocséron, Újszilváson, Tá- piószelén működnek. írunk ró­luk is. — te — Nonstop légibusz A Northwest Airlines ame­rikai légiforgalmi társaság be­jelentette, hogy 222 000 000 dollár értékben 14 „McDon­nell—Douglas DC—ló” típusú légibuszt rendelt. Ez a repülő- géptípus 268 utassal a fedél­zetén 8000 kilométeres non­stop repülőút lebonyolítására alkalmas. GAZDAGON EREZETT A solymári Hunyadi Termelőszövetkezet havonta 130 négy­zetméter kiváló minőségű furnérlemezt készít a bútoripar számára. Dió-, kőris-, nyár-, cseresznye-, tölgy- stb. leme­zeket gyárt a szövetkezet. Citrom - Banán - Füge - Narancs Mandarin nem lesz A Déligyümölcs- és Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat ve­zetői a napokban tértek haza bevásárlóútjukról, s a küszö­bönálló szezonról elmondot­ták, hogy jobbnak ígérkezik a tavalyinál. Tőkés devizakere­tünk lehetővé tette, hogy több déligyümölcsöt vásároljanak, de mindenből még nem jut korlátlanul az üzletekbe. Mandarint például nem vettek, mert az ára igen magasra szökött, viszont növelik a narancsbehoza­talt. Az első friss citromszállít­mány Olaszországból jött, s most török és görög citromot várnak. Az idén 4600 tonná­nyi kerül belőle forgalomba, s ez folyamatos, bőséges ellátás­hoz elegendő. Hamburgból megjöttek az első banánszállító camionok. 100 tonnányi terhük már érik, s jövő héten kerül belőle az üzletekbe. A világon a leg­jobb minőségűnek tartott ecuadori banánból 10 000 ton­nát vásároltak erre az évre, ami ugyan 400 tonnával több a tavalyinál, de korántsem lesz elegendő a nagy kereslet kielégítésére. Görögországból rövidesen megérkezik, s november végén kerül forgalomba a füge. A narancs várat magára a legtovább: kisebb mennyiség­ben ózonban Mikulásra meg­jelenik, mégpedig az igen fi­nom görög Navels. Az utána következő spanyol és a ma­rokkói szállítmányok lehető­vé teszik a folyamatos, jó el­látást karácsonyra és újévre. Az év végéig egyébként 3500 tonna narancs kerül forga­lomba, 50 százalékkal több mint tavaly ebben az időszak­ban. A jobb ellátás érdekében TSZ Hogyan segíthetnének a já­rás lakosságának jobb ellátá­sában a termelőszövetkezetek — ez volt a témája a Budai Járási Tanácsnál tartott szom­bati megbeszélésnek, melyen részt vett Novák Béla, a já­rási pártbizottság első titkára is. Meghívták a tsz-ek veze­tőit, a megyei tanácsok és a tsz területi szövetség képvise­lőit. Dr. Lapusnyik András vb- elnök hangsúlyozta, hogy fő­ként a hús-, a tej-, a zöldség- és a gyümölcsellátást kellene javítani. A járásban kevés a hentesüzlet, s a meglevőkben sem mindig kifogástalan az áru. A tsz-ek sokat tehetné­nek • áiért,-': Hogy helyben, sa­ját termékeik eládásával vál­toztassanak ezen. A megoldás a helyi adott­ságoktól függ: a közös gazda­ságok átvehetnék az állami kereskedelem boltjait, ame­lyek nincsenek kihasználva, vagy maguk is létesíthetnének újabb egységeket. Az elhangzott javaslatokból: a nagykovácsi tsz átvehetné a községi sütödét, évenként 2— 3000 sertéssel is tudnq segíte­ni a húsgondok enyhítésén. Szóba került, hogy a jelenlegi üzemen kívül a pilisvörösvári vágóhidat alkalmassá kellene tenni vágásra, húsfeldolgozás­ra. A húsipar képviselője sze­rint ennek nincs akadálya. Közérdekű problémát vetettek fel a tárnokiak: hiába a hús­bolt, ha nem folyamatos az ellátás. Ezért a tsz-ek elárusí­tóhelyeit a járás különböző területein kellene megnyitni, hogy például egy száj- és körömfájás miatti zárlat ne okozzon zavart. A sóskúti kö­em tudom már mikor, talán L s egy éve — talán öt éve? — olvastam, hogy Nyugaton kitalálták az Aranylemezt. Franciaországban? Angliában? Amerikában? Ezt sem tudom. De nem is ez a lényeg. A lé­nyeg az, hogy kitalálták. Nem könnyű ugyan egy ilyen Aranylemezhez hozzájutni, hallottam, de aki nagyon igyekszik, megszerezheti. Any- nyi bizonyos, hogy a hangle­mezeket gyártó cégek talál­ták ki, természetesen propa- gandisztikus célokból és azok­nak az énekeseknek nyújtják át ünnepélyes külsőségek kö­zött, akiknek a lemezeiből az áhítatos közönség egymillió darabnál többet vásárol. Lát­tam is egy ilyen képet. De az is lehet, hogy több ilyen ké­pet. Fiatal nő áll virágcsokrok és fotóriporterek, valamint kövér öregurak gyűrűjében és kezében tartja az Aranyle­mezt, amely ezennel jobban és érdekfeszítöbben csillog, mint az illető hölgy szeme. Az arany csillogása gyakran el­homályosítja a szemek csillo­gását. A világ már csak ilyen. Ennyi az egész. Tudomásul vettem a dolgot. Ahogy van JEGYZETLAP ARANYLEMEZ Nobel-díj, úgy van Aranyle­mez is. És ha egyszer egy aranylemezt Aranylemeznek hívnak, akkor az bizonyára aranyból van, mint ahogy a Nobel-díjat sem azért nevezik Nobel-díjnak, mert Herceg Ferenc alapította, hanem azért, mert Nobel Alfréd. , Most azonban benézvén a Kossuth Lajos utcai Hangle­mezbolt kissé homályos kira­katába, kétségeim támadtak. Valóban aranyból lenne az a nyugati Aranylemez amely olyan szikrázó csillogással homály osította el az előbb már említett fiatal hölgy te­kintetének fényét? Nem tal­mi csillogás csak az? Közben ugyanis — múlik az idő — nálunk is feltalálták az Aranylemezt. Azok az éneke­sek kapják, akiknek a hangját hordozó kerek és barázdált műanyaglapokból százezernél többet adnak el a serény hanglemezárusok. Tehát itt nem egymilliót, mint ott. Csak százezret. Hiába, kis ország vagyunk. De azért — fűztem tovább gondolataimat nem minden büszkeség nélkül — Aranylemezre is telik nekünk. Most azonban, benézvén a Kossuth Lajos utcai üzlet ki­rakatába, világképem vésze­sen összezavarodott. A mi Aranylemezünk nem arany­ból van. Mégis Aranylemez­nek hívják. De ha nem arany­ból van, akkor miért hívják Aranylemeznek? Mondhatná valaki, hogy azért, mert olyan fényes, mint az arany. De nem olyan fényes. Itt áll előttem a kérdés. Es nincs felelet. Mert az rendben van, hogy nálunk az Aranylemez rézből van: kis ország vagyunk. Akkor azon­ban miért nem hívjuk Rézle­meznek? Vagy ha Aranyle­meznek hívjuk a Rézlemezt, attól jobb nekünk? Jobb. Mert azt hihetjük a rézről, hogy arany. Hiába, nagy do­log a hit! N. P. élelmiszer üzemekből zös gazdaság 1969 első feléig megnyit egy saját húsboltot és segít a község tej- és ke­nyérellátásában is. A Buda­pest és Vidéke Tejipari Válla­lat felajánlotta toki tejüzemét egy fsz-közi vállalkozáshoz. EGER Önkiszolgáló patika Egerben átadták rendelteté­sének az ország egyik legkor­szerűbb gyógyszertárát. A vá­ros központjában, a Dobó té­ren létesített, 18 helyiségből ál­ló gyógyszertárra másfél mil­lió forintot költöttek. A mo­dern eladótér mellett jól fel­szereli laboratóriumok, raktá­rak és egyéb szolgáltatóhelyi­ségek állnak rendelkezésre. Több olyan közhasználati gyógyáru — amelyet recept nélkül lehet kapni — önkiszol­gáló rendszerrel vásárolható. Az új gyógyszertár éjjel-nap­pal nyitva tart. Különleges eset A kultúrház-igazgatók gond­ban vannak: hol is találná­nak minél aktívabb emberelőt a népművelői célok eléréséhez. Sokszor kérik községük üze­meit, termelőszövetkezeteit: se­gítsenek. Pomázon nem így történt. A kultúrház-igazgatót keresték fel az írószerkészítő ktsz dol­gozói: miben lehetnek segítsé­gére. Szívesen alakítanak kó­rust, szerveznek irodalmi szín­padot. Mondanunk sem kell, milyen örömmel fogadta az igazgató a felajánlást. A po- mázi kultúrházban tegnap es­te már megrendezték az ismerkedési estet az írószerké­szítő ktsz dolgozóival. Fehér pockok A dél-baranyai Tenkes- hegy déli lejtőjén fehér szőrű mezei pockok tűntek fel. A szokatlan színű rágcsálók egyéb tulajdonságaikban tel­jesen megegyeznek a normá­lis pockokkal, tehát nyilván­valóan albinó jelenségről van szó, vagyis a bőrükből, sző­rükből hiányzik a megfelelő mennyiségű színanyag. Ilyen színváltozás a mezei, pockok­nál igen ritka. A fehér rág­csálók egészen kis területen élnek, s így valószínűleg ugyanazon család tagjai. A számuk gyorsan fogy, mivel feltűnő színük miatt könnyen a ragadozó madarak zsákmá­nyává lesznek. « 1 *

Next

/
Thumbnails
Contents