Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-26 / 277. szám

rr.a • HEClkl 1968. NOVEMBER 26., KEDD TV-figyelő Sok hűhó - semmiért Igaza volt Móricz Zsigmondnak, amikor megírta, hogy a magyar ember nem élhet meg muzsikaszó nélkül. Változás legfeljebb annyi történt a regény megjelenése óta eltelt időben, hogy: nem élhetünk táncmuzsika nélkül. (A televízió jóvoltából). Az esztendőt a Made in Hungary vezette be. (Minden­kinek van egy álma). Aztán kö­vetkezett hosszú heteken át a táncdalfesztivál (Mama, amikor én még kissrác voltam a kislány a zongoránál színes ceruzákkal ját­szadozott). Utána (természetesen közkívánatra) megismételték a táncdalfesztivált, részletekben. Az­után (három szál külföldi énekes­sel) gálaestet rendeztek a tánc­dalfesztivál dalaiból. Ha mindeh­hez hozzávesszük a külföldi tánc­dalfesztiválok közvetítéseit, nyu­godt szívvel elmondhatjuk, nem is volt semmi baj az esztendő tíz hónapjában. De mi legyen az utolsó kettőben? A szegény tele­vízió nézők mégsem maradhatnak muzsikaszó nélkül az esztendő végére! Csakhogy egy évben két táncdalfesztivált mégsem rendez­hetnek, nem igaz? Rendeznek liát slágerkupát, novembertől egészen az esztendő utolsó napjáig (szil­veszterkor kerül sór a döntőre) bezárólag. Vasárnaponként két­szer tizenöt percnyi időre. És ezért a csekélyke időért mozgósí­tottak és mozgósítanak ezután is nyolcvannyolc embert zsűritag­nak, s hogy e köztiszteletben álló személyiségek nehogy turpisságra adhassák fejüket, hozzájuk egy- egy hiteles közjegyzőt. Ez ugye­bár eddig kilencvenhat ember. (Közjegyzőből ugyanis csak zsű­rinként jutott egy-egy.) Aztán a két csapat: mintegy húsz fő. Ri­porterek, rendezők, segédrende­zők, zenei rendezők, hangmérnö­kök, technikusok, operatőrök, díszlettervezők, berendezők, ügye­lők, világosítók: szerényen szá­molva is legalább harminc-negy­ven ember. (Igaz ugyan, hogy ők csak a fizetésükért dolgoznak.) Ez már legalább másfélszáz fő. S hozzájuk mintegy öt ven ingyen néző, Albert Flóriánnal az élen, szurkolóknak. Mert ugyebár a kupa az kupa. Akár a zöld gye­pen játsszák, akár a stúdióban. (Akár a labdát rúgják érte, akár csak a hangjukat rezegtetik.) Még akkor is, ha ezúttal a játékidő csupán kétszer tizenöt perc. Ho­gyan lesz ebből egy óra tizenöt percnyi műsoridő? Egyszerű, jö­het a körítés, a hét slágere: egy masszőr, egy anekdotázó bemon­dó, egy még anekdotázóbb muzsi­kus, egy csipkelődő újságíró egy még csipkelődöbb karikaturistával és egy muzsika kedvelő doktor bácsi. Ha jól számolom, ez így együtt már jóval több, mint két­száz ember. És pluszként egy új­ságárus, egy áruházi propagandis­ta és egy danászó kedvű zene­szerző. (Csak azt a Lucifert tud­nám felejteni!) Ez volt a hét slá­gere. Legalábbis a két műsorszer- kesztö (Bánki László és Menczel János) szerint. P. P. Buda — Pest határán Ipari zóna - Új lakótelepek - Gyorsvasát Az elkövetkező öt-tíz év vá­rosrendezési programjáról ad­tak tájékoztatót tegnap a Fő­városi Tanács építési—város- rendezési osztályának vezetői. A téma közvetlenül érinti a megye lakosait. Buda és Pest északi — Fóttal, Dunakeszivel, illetve Budakeszivel határos — vidékéről volt szó. A távoli programban szere­pel a békásmegyeri, káposztás- megyeri új lakótelep. A Gaz­dálkodó úton 13 ezer, Rákos­palotánál 12 ezer, Újpestnél 24 ezer otthon felépítése a cél. A káposztásmegyeri telep épí­tése részben a házgyárak fej­lesztésének tempójától, rész­ben a megfelelő közlekedési vonal kiépítésétől függ. Nélkülözhetetlen az észak— déli gyorsvasút, amely a fő­város határától hozza az uta­sokat a városcentrum felé, le­bonyolítva a közlekedést az iparosított területek és lakó­telepek között. / A Fóttal határos vidékekre valamikor jelentős ipari bázi­sok kerülnek, hogy a közelben biztosítsanak kenyérkereseti lehetőséget és egyúttal a cent­rumból és kijjebb telepítsék a gyárakat. A tervezett gyors­vasút többek között a rákos- palotai vasútállomást is érin­tené, amelyen át sok bejáró érkezne s indulhatna vissza­felé gyorsan és kényelmesen. Az észak-pesti és az észak­budai lakótelepek között rész­ben az Árpád-híd, részben a majd közútivá szélesített ösz- spekötő vasúti híd bonyolítaná le a forgalmat. Míg a fővárosban 1964-ben 9000 lakás, 1975 körül már feltehetően 15—18 000 lakás épül évente. Jelentős segítség lesz a dunakeszi házgyár mun­kába állítása. Válasz cikkünkre Napirenden a tejügy Lápunk szeptember 29-i szá­mában, „Már megint a tejügy” címmel közölt cikkünkre, a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat vezetőitől levelet kap­tunk, amelyben — a többi kö­zött — ezt írják: .. .„A cikkel kapcsolatban vállalatunk november 5-én vizsgálatot tartott. Kiszállásunk alkalmával felkerestük az inár- csi, a kakucsi és a dabasi ter­melőszövetkezeteket, s meg­néztük, hogy a cikkben emlí­tett NEB-vizsgálat során fel­tárt hibák kijavítására milyen intézkedéseket tettek. Megálla­pítottuk, hogy a júniusban fel­vetett hiányosságok nagy ré­sze megszűnt; esetenként még a tej tisztaságával merülnek fel problémák, de az alsóné- medi tejüzem által. . . rendel­kezésre bocsátott új szűrőko­rongokkal biztosítani fogják az előírt I. osztályú tisztaságot. Az inárcsi Március 21 Tsz tejházában ellenőrzésünk nap­ján is több hiányosságot ta­pasztaltunk, ezek megszünteté­sét a főagronómus megígérte. Alsónémedi üzemünk az ígéret végrehajtását a közeljövőben ellenőrizni fogja. A tsz-eknél tartott ellenőrzé­sünk után a járási tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjével észre­vételeinket megbeszéltük, s se­gítségét kértük mind a hibák felderítéséhez, mind pedig azok megszüntetéséhez... Fiala János főmérnök Szajka János felv. o. vez. SzarvasvándorSás a Bakonyban A több napos hideg északi szél hatására a közép-dunán­túli erdőségekben megkezdő­dött a szarvasvándorlás. A várható hideg időjárás viszon­tagságai elől a sűrűbb, védet­tebb bakonyi erdőségekbe vándorolnak a szarvascsordák, ahova a kirakott takarmány illata is messziről vonzza a finom szaglású vadat. Főleg a szentgáli és a devecseri erdők­ből érkeznek nagy csoportok­ban a téli fnenedéket kereső szarvasok. A „KILENCVENESEK KLUBJA“ Az arany-, gyémánt- és vas­okleveles mérnökök köre hét­főn délután a Technika Házá­ban bensőséges ünnepségen köszöntötte a 90 éves vagy an­nál idősebb mérnököket. A megjelentek nagy szeretettel ünnepelték a 92 esztendős Jó­zsa Gyula építőmérnököt, to­vábbá négy 90 éves klubtársu­kat, Gaither János építészmér­nököt, dr. Ritter Mór és Ro­ckel Dezső építőmérnököt, va­lamint Waldmann Kálmán elektromérnököt. FORMABONTÓ DIVATBEMUTATÓ Úttörő kezdeményezésre vállalkozott a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat: a magyar konfekció- ipar által gyártott és az üz­letekben árusított felsőruhák­ból divatbemutatót rendezett a múlt hét végén Gödöllőn az eladók közreműködésével. Az érdeklődés nagy volt. Mire Farkas József, a válla­lat osztályvezetője üdvözölte a közönséget, már alig akadt üres szék. Vámos Magda di­vattervező rövid előadásban ismertette a legújabb divatvo­nalakat, a jumperruha és a redingot előnyeit. Nemcsak a bemutatott darabokat konfe­rálta, de divattanácsokat is adott, s a közönség ugyancsak belemelegedett a kérdezésbe. Kritika is volt jócskán. Külö­nösen a fiatalok mondogatták, ők szeretnének a legkorsze­rűbben öltözni, de néhány tí­zessel olcsóbb lehetne a mű­szálas női idénycikkek ára. Szövetkezeti pénztárosok versenye A SZÖVOSZ és a KPVDSZ az idén ötödször rendezte meg az általános fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetek bolti pénztárosainak országos ver­senyét. A hétfőn délelőtt kez­dődött kétnapos vetélkedésen a megyei és a fővárosi „selej­tezőkön” 1800 dolgozó közül legjobbnak bizonyult 100 szö­vetkezeti pénztáros között dől el az elsőség. A verseny ered­ményét ma délután hirdetik ki. mainaD 1968. november 26, kedd, Virág napja. A nap kél: 7.04, nyugszik: 15.58 órakor. A hold kél: 12.15, nyugszik: 21.30 órakor. Kisebb felhőátvonulások, va­lószínűleg eső nélkül. Több­felé élénk, néhány helyen erős nyugati, északnyugati szél. Helyenként reggeli köd. Enyhe idő. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6—11 fok között. KOZMA LAJOS 20 EVE, 1948. november 2€-án halt meg Kozma Lajos, első Kossuth-díja­saink egyike. Univerzálisan sok­oldalú és haladó szellemű alkotó volt, tehetségét a művészet több ágában magasszínvonalú művek tanúsítják. Építészmérnök, je­lentős része volt a Hajós Béla kiváló alkotásai — a Martinelli téri Rózsavölgyi épület, vala­mint a Vas utcai iskola — hom­lokzatának kialakításában, ön­állóan sok gyárépületet, lakóhá­zat, bérházat *— közte a Mártírok útjai Május 1. mozi épületét ter­vezte. Kezdettől szeretettel mű­velte a grafikát, s eredeti könyv­díszek, ex-librisek, könyv- és folyóirat címlapok, kötéstervek, képeskönyvek, bankjegy- és bé­lyegtervek, üdvözlő lapok, könyvillusztrációk, linóleum- és fametszetek, tipografizálási ter­vek dicsérik teremtőkészségét. A Tanácsköztársaság idején mű­egyetemi tanár lett, ezért a kö­vetkező negyedszázadban mel­lőzték. a felszabadulás után az Iparművészeti Főiskola igazga­tója lett, majd visszahelyezték a műegyetemi tanszékre. — A gumiipar legkorsze­rűbb építőanyagaiból rende­zett kiállítás nyílt hétfőn Bu­dapesten, a Típustervező In­tézetben. — Sok új lakás építése fe­jeződik be még ebben az év­ben. Vácott, Cegléden és Nagykőrösön mintegy 220 la­kást adnak át rendeltetésé­nek. — Az Egyesült Izzó váci gyáregységének négy brigád­ja, a Hámán Kató, a Radnóti, a Béke és a Rakéta brigád már teljesítette egész évi ter­vét. — Berczeli Bélát, a Ganz Műszerművek Gödöllői Árammérőgyárának igazga­tóját és Rétfalvi Antal raktá­rost másfél évtizedes példa­mutató tevékenységükért honvédelmi polgári érdem­renddel tüntették ki. — A magán-kiskereskedők érdekképviseleti és társadal­mi szervezete, a KISOSZ hétfőn — Budapesten — a Béke Szálló kupolatermében tartotta rendkívüli küldött- közgyűlését. — Megyei tanácstagok fo­gadóórái. Forgács György ma délelőtt 9 órától 12 óráig Új­lengyelben, Karika János 10 órától 12 óráig Szigetcsépen, holnap Ihászi József Ör­kényben, Bajor Sándorné Majosházán, Fekete János Versegen tanácstagi fogadó­órát tart. — Az őskori művészet tár­gyi emlékeiről tartanak is­meretterjesztő előadást szer­dán a szentendrei művelődési házban. — A 20. sz. AKÖV (MA­VAUT) közli, hogy hétfőtől a Vác—Szód—Vácrátót autó­buszvonalon új menetrendet léptetett életbe. — A 11. lipcsei nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál zsűrije Wiedermann Károly tv-rendezőt Egon Ervin Kisch díjjal jutalmazta „Aranyvasárnap” című tv- filmjéért. — Az agrárszakemberek ráckevei járási klubja szer­da délután mezőgazdaságunk fejlesztésének eszközigé­nyességéről tart klubfoglal­kozást a Kiskunsági Állami Gazdaság kultúrtermében. A klub vendége lesz dr. Ger­gely István miniszterhelyet­tes, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa. — A Győri Magyar Vagon­és Gépgyár munkavédelmi felügyelői a Csepel Autó­gyárban tanulmányozták a munkásvédelmet. A kenyérsütés káron» titka Dicséretes tett elismerés nélkül — Hol igazi a „kettős műszak" Frissen sült kenyér illata a galgahévízi pékségben. Wolz Ferenc pékmester szemmel lát­hatóan jobban örülne, ha fél órával később szerencséltet­nénk — lévén „vetés” ideje, de gyors tanácskozás a feleségé­vel, és az veszi át a vártát. Egy utolsó pillantás a kemencék hiccelő torkába, és máris mu­tatja a birodalmát. — Gálánt volt a Rákóczi Tsz az embereihez — fejti ki véle­ményét a mester, .miközben a polcba rakja a szakajtóban pi­henő tésztát. — Azt mondta Gádor Mihály elnök: „ha meg­termeljük a kenyérnekvalót, megérdemeljük, hogy felsüt­hessük,' ne kelljen asszo­nyainknak Aszódra, Hatvanba járkálni a csereliszttel.’' A bol­ti kenyérellátás sem volt a legjobb, jóformán állandóan zúgolódtak miatta. — Augusztus 20-ra sütöttük itt az első veknit. Az építkezés félmillióba került, a kemen­cénk most fa- és szénfűtéses, de majd mehet olajjal is, teljesen átég. ha A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH HADIÓ 8.20: Henata Tebaldi és Ferruc- ció Tagliavini énekel. 8.50: Han­gos levél a zalaegerszegi falumú­zeumról. 9.00: Harsan a kürtszó. 9.43: Fúvószene. 10.10: Vallomás a katonáról. 10.40: Liszt-kórusok. 11.00: Is<kolarádió. 11.35: Verbun­kosok, népdalok. 12.15: Zenekari muzsika. 13.00: A világgazdaság hírei. 13.06: Egy homokszem. El­beszélés. 13.20: Könnyűzene. 13.45: Szirmay Márta és Réti József éne­kel. 14.15: „Séta az állatkertben”. 14.23: Jemen, a Sába királynőjé­nek országa. 14.45: Muzsikáló fia­talok. 15.15: Dalok és történelem. 15.45: Népi zene. 16.11: Zongora­művek. 16.25: Rádióiskola. 17.20: Carmen. Készletek Bizet operájá­ból. 18.00: Üzletről üzletre. 18.28: Könnyűzenei híradó. 19.30: A Sza­bó család. 20.00: Népzenei maga­zin. 20.40: Könyvszemle. 20.55: Szimfonikus zene. 22.15: Dél-Viet­nam — ma. 22.25: Made in Hun­gary. 22.50: A magányos tömeg — tíz évvel később. 23.00: A bűvös vadász. Részletek Weber operájá­ból. PETŐFI RADIO 10.00: Kerekes János műveiből. 10.45: Az utolsó básbúg. Előadás Mikes Kelemenről. 11.00: Zenekari muzsika. 11.40: Fiatalok stúdiója. 12.00: A dzsessz világa. 12.50: Há­zunk tája. 13.10: Kamarazene. 14.08: Délutáni frissítő. 14.40: Ju­hász Ferenc versei. 14.47: Kathleen Ferner énekel. 15.00: Tánczenei koktél. 15.45: Ifjúsági krónika. 16.05: Szimfonikus táncok. 16,20: Irodalmi érdekességek. 16.26: Bundschuh István citerázik. 16.40: Verdi: Traviata — Violetta és Ger- mont kettőse a II. felv. 16.50: A telekkönyvbe bejegyeztetett... Riport. 17.00: Csúcsforgalom. 18.10: Éjféli randevú. Részletek Behár— Szedő operettjéből. 18.28: Magyar Parnasszus. 18.58: Táncdalok. 19.11: Könnyűzene. 19.30: Hangverseny a stúdióban. 20.30: Hermann Prey operaáriákat énekel. 20.54: A Ki­látó különkiadása. 21.39: Nóták. 22.19: Bélyeggyűjtők klubja. 22.34: Beethoven: L szimfónia. URH 18.10: Hanglemezparádé. 18.55: Orosz nyelvtanfolyam felnőttek­nek. 17. lecke. 19.10: Századunk zenéjéből. 20.40: A dzsessz kedve­lőinek. 20.57: Parsifal. Részletek Wagner zenedrámájából. 21.45: Karl Richter csembalóestje. TELEVÍZIÓ 8.05: Iskola-tv. Orosz nyelv (ált. Isk. VI. oszt.). 9.00: Környezetis­meret (ált. isk. III. oszt.). 9.55: Történelem (ált. is. V. oszt.). 11.05: Kémia (ált. isk. VII. oszt.). 11.55: Filmesztétika — H. rész. (Középisk. I. oszt.) 12.45: Osztály- főnöki óra (középisk. IV. oszt.). 13.10: Orosz nyelv (ism.). 14.00: Környezetismeret (ism.). 14.55: Történelem (ism.). 15.50: Kémia (ism.). 17.58: Hírek. 18.05: 100 kér­dés — 100 felelet. 18.30: Reklám- műsor. 18.35: Mi az előnye, ml a hátránya? Vita a Gyógyszer­ipari Egyesülés tapasztalatairól. 19.00: Esti mese. 19.10: Túl a kék hegyeken ... (Jereván) A tv-hír- adó útifilmje. 19.40: Dzsessziskola. Gonda János műsora. 20.00: Tv- híradó. 20.20: Fáklya. A Televízió magyar irodalmi folyóirata. I. évf. 3. szám. Kb. 21.35: Fekete-fehér show II. rész. 22.15: Tv-híradó — 2. kiadás. Odakünn sorakoznak az em­berek. Várják, mikor nyílik a boltajtó, kezdik osztani a pat­togó héjú, pillés „Lstenketes- tét”. így mondja egy nénike, ágaskodik is, hogy jobban be­lásson. — Bírják ketten? — Egyelőre játszva. Napi hét-tíz mázsa az adag, de a dupláját is felsütnénk. Ha az ember csak egy kicsit is szere­ti a munkáját, és felelősséggel csinálja, akkor nemcsak kéz­zel, ésszel is dolgozik. Kiszá­molja, beosztja a sorrendet, így könnyebb és enyém a di­csőség. Megállítanak a kapu­dban az asszonyok: „Hallja-e, jó kenyeret sütött, a mait is ilyenre sikerítse.” — És „sikerűi”? — Én igyekszem, de a liszt­től sok függ. A saját lisztjük jó. A tsz évente huszonöt va­gonnyit ad ki az embereinek. Csakhogy ... Én nem mondom, a csomagolt lisztből is jót sü­tök. Na tessék várni, majd megmagyarázom ezt is és a jó kenyér titkát is. Ez az üzem csak bérsütést vállalhat, így szól az engedélye. Szóval, hoz­zák a lisztet, mi felsütjük, és csak a sütés díját számolhat­juk fel. Pénzért nem árusí­tunk. Na már most. Mit tesz az, akinek a mi kenyerünk kell, de nincs saját lisztje? Szépen elmegy a népboltba, megveszi a zacskós lisztet, ne­kem leadja, és én bilétát adok érte. Amikor kész, eljön a ke­nyérért. A jó kenyér ismét több do­logtól függ: a liszttől, a pihe­néstől és a sütéstől. Meg kell várni, amíg a lisztből és a víz­ből élő anyag lesz, pihennek együtt egy jót. Aztán jön a kovászolás. Ez sem könnyű és végül a kelesztés. A tészta duzzad, emelkedik és még a ruhát sem szabad megemelni, hogy alájanézzen az ember. A harmadik a sütés: az, hogy mi lesz a sápadt, puha tésztából. Ha hideg a kemence, nyers marad, ha forró, négergyerek­ké válik a cipó. De ha sike­rül, illatozik, mint a pünkösdi rózsa. Gádor Mihály tsz-elnök és Kolesza János főkönyvelő a hűvösebb raktárban vártak. A gratulációt elfogadják, de közben csak hümmögnek. — Azért nem olyan szép a menyasszony, mint ahogy tet­szik. Az engedélyt úgy kap­tuk, hogy a pékségünk csak bérsütést vállalhat, bár az f máz-tői az ikladi gyárig ér­deklődnek, vállalnánk-e nekik is kenyérsütést? Nem vállal­hatunk. Akkor pedig a rende­letek értelmében állami hoz­zájárulást kellene kapnunk az építkezéshez. Először jött a papír a járástól, hogy a költ­ségek utón ennyi és ennyi visszatérítést adnak, utána azonban visszavonták, mivel „ipari és kereskedelmi” tevé­kenységre nem jár állami tá­mogatás. Nosza, sürgősen megfellebbeztük a határozatot a megyei tanácsnál, mert mi nem szolgáltatunk, nem árut termelünk és nem értékesí­tünk. Újabb kérvényt menesz­tettünk, nézzék meg jobban a törvényt, hiszen pénzért mi egy kilót el nem adunk. Vol­tak itt már a dányi és a nagy­kovácsi termelőszövetkezettől. Azt mondták, ha nekünk meg­adják az állami segítséget, azonnal nyitnak péküzemet ők is. Tessék elgondolni, mit jelentene ez a népgazdaság­nak! Egy kicsit úgy érezzük: megjárna ez nekünk. Ennek a termelőszövetkezetnek nincs egyetlen segédüzeme. Amit el­értünk, kizárólag a földből, a mezőgazdaságból hoztuk ki. Az idei nehezebb év is gon­dot ad, legalább azt krpnánk, ami jár. Másnap KiIn Ferencnétől, a megyei tanács pénzügyi osz­tályvezetőjétől megkérdeztük, történt-e fordulat a beadvány ügyében? — Ami azt illeti, a galga- hévizi Rákóczi Tsz-nek a beruházási kedvezmény meg­adása nélkül is van mit a tej­be aprítania. A kedvezmény megadása azonban nem tő­lünk függ. Ha tevékenységük csupán szolgáltató és nem ke­reskedelmi-ipari jellegű, jár a támogatós. Ezért, „lakossági szolgáltatás” állásfoglalással küldtük tovább a beadványt a Pénzügyminisztériumba a végső szót kimondó mezőgaz­dasági 1 főosztályhoz. Az akták stemplikre, jóvá­hagyásra, aláírásra várnak. Szerencsére, a kenyerek ezt nem tudják, fényes barna hé­jú cipókká sülnek a kemencék villanyfényes ölében. —komáromi—

Next

/
Thumbnails
Contents