Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-01 / 257. szám

1968. NOVEMBER l.s PENTEK fbm* Nftru 3 • • Ulest tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Apró An­tal, a kormány elnökhelyet­tese, a magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki tudomá­nyos együttműködési kor­mánybizottság Budapesten megtartott VII. üléséről, dr. Ajtai Miklós, a kormány el­nökhelyettese, a szocialista or­szágok Moszkvában tartott műszaki-tudományos együtt­működési megbeszéléséről, dr. Tímár Mátyás, a-kormány el­nökhelyettese a magyar— NDK, majd a pénzügyminisz­ter a magyar—jugoszláv gaz­dasági együttműködési tár­gyalásokról számolt be. A honvédelmi miniszter tájé­koztatta a kormányt a Var- j sói Szerződéshez tartozó or­szágok honvédelmi minisz­tereinek Moszkvában tartott megbeszéléséről. A kormány a beszámolókat jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta az országgyűlés októ­beri ülésszakán a képviselők felszólalásában elhangzott ész­revételeket és javaslatokat. Felhívta az illetékes minisz­terek és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a ja­vaslatok megvalósításának le­hetőségeit vizsgálják meg, s erről tájékoztassák az ország- gyűlés elnökét és a javaslat- tevő képviselőket. A mezőgazdasági és élei mezésügyi miniszter jelentést tett a friss és tartósított zöld­ség- és gyümölcstermékek termelésének és értékesítésé­nek kérdéseiről, valamint a szarvasmarha- és sertéste­nyésztés helyzetéről. A Mi­nisztertanács a beszámolókat megvitatta és határozatokat hozott. A kormány tudomásul vet­te a SZÖVOSZ elnökének jelentését a téli burgonya-, zöldség- és gyümölcsellátás­ra való felkészülésről. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a nehéz­ipari, valamint a kohó- és gépipari miniszter beszámoló­ját a termelési tanácskozások és munkaértekezletek tapasz­talatairól. A Minisztertanács tudomá­sul vette a Központi Statisz­tikai Hivatal (Gazdaságku­tató Intézet) jelentését a nép­gazdaság 1968. évi várható fejlődéséről, majd egyéb ügye­ket tárgyalt. Nemzetközi próbaüzemeltetés Az első magyar vagonszámláló — Gödöllőn (Tudósítónktól.) Tegnap pakolták le Gödöl­lőn, a MÁV-állomáson a Fi­nommechanikai és Elektromos Műszergyártó Ktsz által készí­tett vagonszámláló berende­zést, amely első az országban. Próbaüzemeltetésére november 15-ig itt kerül sor. A nagy jelentőségű magyar találmány iránt a szovjet, svéd, olasz, holland, svájci és angol vasutak is érdeklődnek; a pró­baüzemeltetés idején megbí­zottaikat Gödöllőre küldik. A találmány érdekessége, hogy 160 kilométeres sebessé­gig méri a kocsitengelyek és a kocsik számát, valamint fel­jegyzi a vagonok számozását. Csiba József Jubileumra készül Táborfalva Találkozás a község első birájával A községi tanácsülésekről l tésével együtt ünnepeljük meg vajmi kevésszer számolunk I községünkét is. Ott lesz a falu be, nehéz lenne, annyi sok a község Pest megyében. Oly­kor mégis csak elkerülhetet­len megemlékezni egyik-má­sikról, különösen, ha szokat­lan esetet tárgyal. Például olyasmit, amit legutóbb Tá­borfalva tanácsa. Arról folyt ugyanis a vita az ülésen, mi­kor ünnepeljék meg a köz­ség fennállásának évforduló­ját, és úgy döntöttek, hogy jövő év március 21-én, a Ta­nácsköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségeket összekapcsolják a község szü­letésnapjáról való megemlé­kezéssel. Falusüvölvény Országos szokás lett és Pest megye városai meg községei szintén sorra megünneplik fennállásuk évfordulóját. Hat, hét, sőt kilencszáz esztendőt is jubilálnak. Ami szép és he­lyes, mert illő tisztelni a múl­tat. így gondolkodnak a tá­borfalviak is. Ülés után Laczkó János, a község tanácselnöke ezt mondja: — Fiatal süvölvény a mi falunk a megye többi közsé­gei mellett, de az emlékeze­tes évfordulót éppen azért .megüljük. Nemcsak az évszá­zados múltról szabad meg­emlékezni, évtizedekről is le­het. 1969 júniusában tölti be Táborfalva huszadik életévét. Akkor viszont, eperszüret ide­jén, nem érünk rá az ünnep­ségre. Előbbre hozzuk tehát és a Tanácsköztársaság szüle- I A könyvelési csoportvezető A szürke színárnyalatai Barna köpeny, egyszerűen fésült, őszülő haj, az arcvoná­sok nyugodt rendje. Csöndes hanghordozás, néha, tétován megrebbenő kézmozdulatok, s malícia, amikor meghallja, ír­nék róla. Róla? Nem a Személy szerénysége ez, elsősorban nem az, hanem a szakma fölötti csodálkozásé. Róla, a könyve­lőről? A könyvelőket lélekte- lenül dolgozó kuliknak tartják. Rubrikákat tölt meg számso­rokkal, tintás az ujja, köpe­nyén könyökvédő, egy fil­lérért képes fél napon át va­dászni. Míg az előítéleteket sor­ra veszem, halk zúgással dol­goznak a — könyvelőgépek ... Amikor 1951-ben először lé­pett át a ceglédi Ütépítögép Javító és Gyártó Vállalat ka­puján, egyetlen üzemcsarnok állt, körötte a frissen foglalt szántóföldek utolsó sóhajai; kukoricatövek, burgonyabok­rok, a homokban kínlódó, cse- nevész akácok, néhány, bólo­gató napraforgó. Ma frissen festett dömperek állnak őrsé­get a messzire futó betonsza­lag oldalán, s a csarnokok so­ra üvegszemeit csillogtatja. Akkor anyagkönyvelő volt, ma a héttagú forgalmi könyvelés csoportvezetője. Tizenhét év alatt ami történt, sok vagy ke­vés? Ö és a többiek, akik — szavai szerint — a forgalmi könyvelésben az üzleti esemé­nyek rögzítői, s a számszaki egyezőség biztosítói, érzik-e munkájukban a változások forróságát, a gondok hidegét? A válaszban az állóeszközök növekedéséről, az ügyfélforga­lom bővüléséről esik szó, s ar­ról, hogy alapvetően más igé­nyek határozzák meg ma a könyvelés munkáját, mint ko­rábban. Elemzéshez szükséges adatokat szolgáltatnak, a szin­tézist készítik el az anyag­könyvelés, s az utókalkuláció adta adatok alapján. Gépekkel dolgoznak, s gyorsan, a túlóra, a könyvelők oly megszokott igája szinte ismeretlen, ne- t Az élet persze — ki vallja, gyedévi záráskor van néhány ki tagadja — tele van megal­mindössze. Tud hibát csinálni a köny­velő? Igen, ha valamit nem a megfelelő helyre kontíroz. Ez ritka, szerencsére. Régóta dol­goznak együtt, összeszoktak, öt nő, két férfi, mikroközösség, ahogyan a munkaszociológia az ilyen közösségeket számon tartja: nem vitatkoznak, mert a munka régóta elvesztette tüskéit számukra, tudják, hogy az egyetértés mindenki­nek könnyebbé teszi a napi nyolc órát. Szürke munka, nem? A szürkének — felel — sokféle színárnyalata van. Me­leg galambszürke, s rideg csu­kaszürke; acélszürke és gra- fitszürke; palaszürke és ha­muszürke ... Még hozzátold valamit: nincs semmi röstell- nivaló abban, ha valaki nem motor, csak apró csavar a nagy gépezetben. Nem lehet mindenki motor. És csavarok­ra is szükség van. Valamennyiüknek képesített könyvelői vizsgája van. Most, ebben az esztendőben azon­ban újra „képesítőztek”, mert a gazdaságirányítás rendszeré­nek változása náluk is fölfor­gatta a megszokottat. Állan­dóan összehasonlítgatnak: ez tavaly így volt... ez most így van ... Többlet? Természete­sen. Nem is kevés. Ami köny- nyebb: tavaly havonta készí­tettek zárást, most negyed­évente. Az első évnegyed zá­rása nehéz volt, úgy érezték magukat, mint a városban el­tévedt idegen. Minden új és ismeretlen volt. A rutin, a megbízhatóság, a kötelesség­tudás segítette át őket az aka­dályokon. Szürke munka per­sze, semmi látványosság nincs benne, de — nélküle a gyár­vezetésnek nem lenne képe az üzleti forgalomról, az anyag- készletről, a költségalakulás­ról. Nem lenne iránytűje. Márpedig anélkül könnyen el­tévedhet az ember. kuvással. Tanár szeretett vol na lenni, de azután — „az volt a legolcsóbb iskola” — könyvelő lett. Most tudomásul veszi, hogy az egyik, aki gép­ipari technikumot végzett, többet keres, mint az, aki „csak” közgazdasági techni­kumot. Közben mosolyogva olvassa azokat az újságcikke­ket, melyekben a közgazdá­szok fontosságáról esik szó, megbecsülésük jelentőségéről. Majd. Lassan ez is kialakul, talán. Mindenhez idő kell. A könyvelő soha ne kapkodjon, a biztosat ne föltételezze, ha­nem: igazolja. Rubrikák? Igen. De minden munkát le­het lélektelenül végezni, a leg­érdekesebbet is. A fordítottja miért ne lehetne igaz? Ténymegállapításokat hal­lani tőle, s nem fontoskodó kijelentéseket. Hiányzik be­lőle az örök emberi hiúság, a meglevőnél többnek látszani. Hívták már a fővárosba, nem ment. Ceglédi, megszokta azt, ami körülveszi, s úgy érzi, így jó ahogy van. Úgy érzi, hogy szükség van arra amit csinál. Hiszi, hogy hasznosat csinál, s soha nem röstellte egy pillanatra sem, amikor bediktálta foglalkozását, bár­hol kérdezték is. Könyvelő? Könyvelő, igen. Volt, aki meg­szökött a könyvelői asztal mellől, s volt, aki — vissza­kérte magát. A Pénzügyi Köz­lönyt olvassa az irodában, s odahaza regényeket. Miféle el­lentmondás lenne a kettő kö­zött? \ A forgalmi könyvelés cso­portvezetője, Orosházi Mária szürkének tűnő munkát végez, ö azonban hiszi és tudja, hogy a szürkének sok színár­nyalata van, s az emberen múlik, melyiket választja be­lőle. Mészáros Ottó első bírája, törvénybírája és esküdturaimék is csaknem teljes létszámmal. Természe­tesen a község akkori lako­sainak nagy része szintén. Csak persze valamennyien húsz évvel öregebben. Az első telepesek Bodzsán Pálné tanárnő, falukrónikás már évekkel ez­előtt összeállította a falu tör­ténetét. Őstörténetét is, amely szorosan egybeforr a szomszé­dos Örkényével. Az a hétezer holdnál nagyobb terület, amely ma Táborfalva határa, egészen 1949-ig ugyanis Ör­kényhez tartozott. így tehát akár sokszázados jubileumát is megünnepelhetné, mert elő­fordul Örkény neve nagyon régi okmányokban. Csakhogy Táborfalva helye igazi ho­moksivatag volt régen, rideg­pásztorok járták gulyával, nyájjal, legfeljebb itt-ott vert rajta magának egy-egy ember aprócska fészket. A házaknál több fa sem nőtt errefelé, az is elpusztult a törökvilágban. Azután Grassalkovich her­ceg lett uraság Örkényben. Később a fia eladta a birto­kot báró Sina Simonnak, a Bécsben lakó görög bankár­nak. Utána özvegy Várady Gáborné született Csurgay Franciskára szállt az urada­lom. Róla nevezik a mostani Táborfalva egy részét ma is Csurgay-telepnek. Valaha is­tállók mellett néhány cseléd­ház állott itt. Váradyné veje, Pálóczi Horváth István a múlt század hatvanas éveiben kezdte fel­parcellázni a .mai Táborfal- vára eső birtoktest egy részét. Nemcsak jutányos áron, ked­vező fizetési feltételekkel is. Egyetlen kikötése volt, hogy a vevők szőlőt telepítsenek a futóhomokba. * Szociális meggondolások ve­zették, hogy ezáltal megélhe­téshez jussanak vevői? Vagy így akarta biztosítani, hogy pénzük legyen a vételár rész­leteinek megfizetésére? Szé­pen nyilatkoznak róla és örö­köséről, iskolaépítő fiáról is a Táborfalviak. Legyünk jóhi- szeműek, mondjuk, hogy mind a két cél vezérelte. Akárhogyan is volt, amikor 1869-ben megszámlálták a né­pet, az Örkényi Tínójáráson már 394 lelket olvastak ösz- sze. Ezek voltak az első tele­pesek. (Ma, 99 esztendővel utóbb megközelítőleg három és fél ezer a falu lakosainak száma.) Egy község keletkezése 1924-ben iskola épült Tinó­járáson. Egészen fiatal házas­párt, Kiss Ferencet meg a fe­leségét nevezték ki tanító­nak. Még ma is élnek, Tábor­falván laknak. A régi iskola­épületben is oktatás folyik, de csak fióktanintézete az Űj- osztáson épült vadonatújnak. Annak igazgatója Csűrös Miklós, a háború idején ke­rült az újosztási iskolába, ab­ba az épületbe, amit akkori­ban emeltek de már más célt szolgál. Elbeszéli, hogy a fel- szabadulás után Péter János, az Örkényi községi tisztivselő- testület választott tagja, Biri- nyi József kommunista párt­elnök, Forgács Ferkó György, a MADISZ titkára, Batuska János, László János, Katona György kezdtek el mozgolódni azért, hogy az egyre népesebb település önálló község le­gyen. i Kiment aztán Házy Árpád alispán, körülnézett a telepen, beszélt az emberekkel. Nem sokkal utóbb megalakult az új község, Táborfalva. Első bíráját Hriazik Pálnénak hív­ták. A tavaszig itt lakott, akkor öltözött Gyálra. A falu asszonybírája Asszony került tehát az új falu élére, újdonság volt ilyes­mi akkortájban. Utóda is asz- szony volt különben, Kovács Istvánná elnökösködött a tá­borfalvi tanácsházán egészen a legutóbbi választásokig. — Hogyan is volt? Mikép­pen lett községi főbíró? — kérdezzük Hriaziknét gyáli házában. — Mindjárt a felszabadulás után beléptem a pártba, meg az MNDSZ-be. Sok használt ruha érkezett egyszer a rászo­rulók számára, de senki sem vállalata a szétosztást. Én el­vállaltam és mindenki meg volt elégedve, ahogyan csinál­tam. Azt hiszem ezért jelöl­tek bírónak. A kocsma nagy­termében volt a választás, összejött sok ember, akkor vá­lasztották meg a képviselőtes­tületet is. Másik jelölt Móricz István volt. Néhányan szót emeltek ellenem, hogy hát ki látott már asszonybírót?! Vé­gül a többség engem akart. — Aztán hogyan kezdett bele a bíróságba? — Hát először helyet keres­tünk a hivatalnak, mert nem volt községháza. Béreltünk két szobát, akkor meg köl- csönbútor után szaladgáltunk. Se szék, se asztal, semmije sem volt még a községnek. Magamnak saját pénzemen csináltattam asztalt. A konyhában beszélgetünk. Sárgára mázolt kis fiókos asz­tal tetején a gyúródeszka, ép­pen kinyújtani készült a ká­posztás .kockának valót rajta. Rámutat: — Ez volt az én bírói asz­talom. ősz hajú, kedves arcú, szem­üveges asszony. Summás- lány volt valaha. Falusias vi­seletben, fejkendővel ült a bí­rói székbe, most városias a ruha rajta. A férje akkoriban ácsok mellett napszámosko- dott, s már bíró volt a fele­sége, amikor a segédvizsgát letette. Három kisholdon gaz­dálkodtak. Most eladták a há­zukat, Gyálra mentek a lá­nyuk után, az ott van férjnél és már nagymama. — Én meg egy hónapja dédmama lettem — büszkél­kedik. Arra is büszke, hogy részt vett ötvenben az első parasztküldöttségben, amely a Szovjetunióba utazott. El­mondja még: — Nemcsak az első bírája, első tanácselnöke is én voltam Táborfalvának, 1951-ig. A közéletből azonban nem vo­nultam vissza, csak 64-ben. öreg vagyok én már. Pedig most is csak 68 éves. Ott lesz, persze, hogy elmegy a húszéves jubileumra, ha meghívják. A szobából sár­gult újságlapokat hoz ki, írtak róla, az asszonybíróról. Akkor még ritka volt a nő egy köz­ség élén. Szokoly Endre Három kérdés a TOT előtt Csütörtökön ülést tartott a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége. Ez alkalommal három olyan kér­dést vitatott meg az elnök­ség, amelynek az egész ter­melőszövetkezeti gazdálkodás továbbfejlődése szempontjá­ból nagy jelentősége van. Na­pirenden volt a tsz-ek tevé­kenységi körének bővítése, illetve a tsz-ek gazdasági együttműködése, továbbá a termelőszövetkezeti tagok szo­ciális ellátottságának hely­zete, valamint a termelőszö­vetkezeti építőipari tevékeny­ség vizsgálata. Felgöngyölhető gyepszőnyeg A szarvasi öntözési és Rizs­termesztési Kutató Intézetben a szikes talajokon is jól diszló, tiprást bírá fűféléket nemesí­tettek ki. Az intézet idei „slágere” a felgöngyölhető gyepszőnyeg, amelyet 16 fűféléből állítottak össze. A különleges gyepsző­nyeget 2 centiméter mély ta­lajjal és gyökérzettel fejtik íel szeletenként, majd az új he­lyen kiterítve megtiporják, öntözik, s 8—10 nap múlva megered a szivacsos szerkeze­tű hajszálgyökér-réteg. Jövőre a jól bevált fűfélék­ből és tőzegből gyeptéglákat készítenek, amelyekből a la­kások erkélyein, vagy az elő­szobákban „minigyepszőnye- get” telepíthetnek. Tégla- házhoz szállítva A nagykanizsai 2-es számú téglagyárban új szolgáltatást vezettek be: a magánépítkezők részére — kívánság szerint, az építkezés színhelyére szál­lítják a téglát A gyár ezzel az új szolgáltatással régi gondtól szabadítja meg a szállítóesz­közökkel nem rendelkező épít­kezőket. Tatarozzák a debreceni nagytemplomot A történelmi nevezetességű debreceni nagytemplomot — ahol 1849-ben kimondották a Habsburg-ház trónfosztását — állványerdővel vették körül: az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a református egyház 2,5 millió forintos be­ruházással közös tatarozásba kezdett. Kicserélik a tetőt, a korhadt faalkatrészeket, s újra festik a falakat. Gondosan ügyelnek arra, hogy a híres műemléképület eredeti formá­jában maradjon. A tervek sze­rint több mint két esztendei? tart a nagytemplom tataro­zása. rp / I) 1 " t i ütemben halad a váci 476 ágyas ú; I. 0i 01Ott kórház építése. A kellemes, napos őszi időjárás lehetővé tette, hogy még a tél beállta előtt végezzenek a külső burkolási munkákkal. Hamarosan elkészül az olajtiizeléses kazánház, s ez lehetővé teszi, hogy télen a belső szerelésen dolgozzanak. (Foto: Gárdos)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents