Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-22 / 274. szám

r»»i JfKCai <rJ£tr§ap 1968. NOVEMBER 22., FENTEK KÍSÉRLETI TELEP az ország legmelegebb pontján NAGYVENYIM Eraviszkusz falu maradványai A Fejér megyei Nayyvenyim község határában homokbá­nyászás közben I—II. század­beli eraviszkusz falu marad­ványaira bukkantak. A duna­újvárosi múzeum régészei fel­tárták egy kör alakú, kamra­szerű ház és egy négyszögle­tes, vályogfalú, cölöpvázas ház maradványait. Megtalál­ták az egyik falusi ház tűzhe­lyét is. Ezenkívül háztartási edények, amfora- és hombár- töredékeit is felszínre kerül­A Villány-hegység déli elő­terében — az ország legmele­gebb pontján — kísérleti tele­pet létesítenek. A megfigyelések szerint hazánkban itt a legrövi­debb és a legenyhébb a tél, s legtöbb az évi nap­sütéses órák száma. A mediterrán jellegű éghajlat igen alkalmas primőr zöldség­félék termesztésére, ezért a kísérleti telepen ennek továb­bi lehetőségeit, leggazdaságo­sabb módszereit kutatják majd. A munka irányítására a | Duna—Tisza közi Mezőgazda- i sági Kísérleti Intézet vállalko­zott. Az új telep helyét kije­lölték, s a következő években elkészülnek az épületek is. A tervek szerint 80 holdra fejlesztik ki a telepet, amely egyúttal bemutató gazdaság is lesz. A kutatóintézet együttműködé­si szerződést kötött a helybeli Üj Alkotmány Tsz-szel: a kö­zös gazdaság gondoskodik majd a munkaerőről. A kísér­leti telep kialakításával lehe­tővé válik, hogy a Villányban működő mezőgazdasági szak­munkásképző iskola az eddigi j szakok kiegészítésére zöldség- I termesztő szakot indítson. tek. DEBRECEN Fotocellás „múzeumőr” Restaurálják az „Ecce homo"-t A jöyő év elején új bizton­sági berendezést szerelnek fel a debreceni Déri Múzeumban: a felügyelők mellett fotocellás ■„múzeumőr’’ is munkába lép, amely a legértékesebb műtár­gyakba ügyel majd. A mú­zeumban egyébként most res­taurálják Munkácsy Mihály „Ecce homo” című világhírű festményét. Üzem házi kivitelben Dugattyúk a Warszawának — Nem sül be a Pannónia Az újpesti gyáregységben a Csepel Autó dugattyúöntödéjé­ben Lamm Róbert, a vezető elégedett: —; Csak egy éve költöztünk ide, tehát fiatalok lettünk. Ja­nuárra tovább fiatalodunk, ak­korra készül el az új öntöde. Mi magunk építettük egy- kemence kivételével. Az öntödéről még valamit: ha elkészül, oktatófilmet készíte­nek róla, s így a fiatalok a jö­vőben könnyebben megismer­hetik működését. A gyáregység nemcsak a Csepel Autónak dolgozik. MŰSZERKIÁLLÍTÁS A Magyar Tu­dományos Akadé­mia épületében nemzetközi orvosi műszer-kiállítást rendeztek, ahol a magyar vállala­tokon kívül 10 ország mutatja be gyógyászati be­rendezéseit, ké­szülékeit. Képün­kön: egy holland cég kombinált be­rendezése, amely- lyel fizikai igény- bevételkor vizs­gálják az emberi szív és tüdő mű­ködését, valamint a szervezet vérel­látását. Budapesti telephelyre segédgépkocsivezetőket GYAKORLAT NÉLKDl FELVESZÜNK. Előnyben részesülnek katonaságtól leszerelt autójavító szakmabeliek. A gyakorlat megszerzése utón jó kereseti lehetőség UGYANITT gyakorlott gépkocsivezetőket és rakodómunkásokat IS FELVESZÜNK Budapest különböző kerületeiben levő telepeinkre és kirendeltségeinkre. Vidékieknek munkásszállást és utazási költségtérítést nyújtunk. JELENTKEZÉS: ÉPÍTŐIPARI SZÁLLÍTÁSI VÁLLALAT I. sz. Szállítási üzemegység Budapest XIII., Rozsnyay u. 6. Forgalmi osztály — A lengyel Warszawa gyá­rat mi látjuk el dugattyúkkal. Csak tőlünk rendelnek. De van más piacunk is: egy éve itt készülnek a Pannonia-mo- torkerékpárok dugattyúi is. Űk sem panaszkodnak. Eddig a léghűtéses motoroknál a nyári forróságban gyakori volt a „be- sülés”. Nem akarok dicsekedni, de ezen a nyáron már sokkal kevesebb fordult elő, mint ré­gebben ... A dugattyúöntöde dolgozói már az új típusú munkaver­seny szabályai szerint küzde­nek. Ennek lényege, hogy az üzemeket, vezetőket és más munkásokat szakmai kategóriaként díjazzák. Makán János a legjobb üzem­vezető címet és az ezzel járó 5 ezer forintot itt szerezte meg. Négy szakembert, akik a War­szawa gyárnak dolgoznak, szintén kitüntettek: egyikük 3 ezer forint pénzjutalmat is ka­pott. A gyáregység összmunká­jával is elégedettek a vezetők: az év első felében a második helyet szerezték meg. A négy­hónapos versenyciklus októ­berben igazság szerint befeje­ződött volna — de az igazgató­ság a sikereken felbuzdulva — meghosszabbította. — A háromnegyed évi ter­vet sikeresen teljesítettük. Most a nagy tervbe egy ki­sebb is került: szeretnénk a lengyel exportprogramunkat már december 20-án befejez­ni. S—ó t T j, / . , Az év végére már teljes kapacitással dolgozik JdLcl. iSZíílZ TTI PPfflWrl ti. az ország jelenlegi legnagyobb erőműve: a Dunai ^ & Hőerőmű. Most szerelik az óriás hőerőmű utolsó turbináját, amelynek üzembe lépése után 600 megawatt villamos energiát ad az új száz­halombattai létesítmény. Képünkön: az erőmű legkorszerűbb automatikával felszerelt vezénylőterme. Ócskavasból dollárok Aki nem akar hinni a fülé­nek, azt biztosan meggyőzi a szeme: a vashulladék világpia­ci ára 35—40 dollár. Ehhez szá­mítják még a fuvarköltséget. Ezért érthető hát az az erőfe­szítés, amelyet a kohászat nél­külözhetetlen alapanyagának hazai előteremtéséért folytat­nak. lapjainkban nem keve­sebb mint két és fél millió dol­lárba kerülne a szükséges hat­vanezer tonna vashulladék im­portja. A Pest—Bács—Nógrád me­gyei MÉH az idén is igyekszik növelni a vashulladék-mennyi­séget. Pest megye diákjai év­ről évre a legjobban jutalma- zottak között szerepelnek. Nem érdektelen hát emlékeztetni arra, hogy mi mindent helyez­nek kilátásba a legeredménye­sebben munkálkodóknak. Te­levíziót, rádiót, magnetofont, karórát, háztartási gépeket, hangszereket találunk a listán. Jó lenne, ha mezőgazdasági üzemeink is hozzáférhetővé tennék használhatatlanul álló gépalkatrészeiket. A rozsda éhes, gyorsan eszi az anyagot, és így hetek vagy hónapok alatt rohamosan csökken az anyag értéke és felhasználási lehetősége. Még mindig kevesebb a vas­hulladék, mint amennyire szükség lenne. A várakozással ellentétben egyedül a főváros­ban tízezer tonna hiányzik... Titkárnői munkakör betöltésére GÉP-GYORSÍRÓI munkában és IRODAI MUNKAKÖRBEN gyakorlott munkaerőt KERESÜNK; 50 év iß az Allatkertben ötven év megszakítatlan munkájára tekint vissza ezek­ben a napokban a fővárosi Állatkert rab lakóinak öreg ?,«« barátja, Szabó Pista bácsi, .isii Fél évszázada gondozza az ál­latokat, s szeretetét „ápoltjai” bőségesen viszonozzák ma is. Szabó István kiváló dolgozó kitüntetést és jubileumi ju­talmat kapott — s most to­vább gondozza, ápolja, becézi négylábú barátait, az Állat­kert emlősosztályán. „BUDAI NAGYVÁLLALAT" jeligére a kiadóba. Ünneplőre: piros paroli Hímzőtű a Galga mentén A hímzés eredetileg a ruha darabjainak díszes összeerősí- tése volt és több ezer éves múltja van. A legrégibb is­mert magyar kézimunka Ist­ván királyunk koronázási pa­lástja. A főúri hölgyek, várak- udvarházak asszonyai a hím­zést a térítő egyháztól tanul­ták el. Később szolgálóikkal együtt varrták a templomok szebbnél szebb kegytárgyait. A belső cselédségtől tanulta el a nép az úri hímzés mintáit és technikáját, amelyet aztán sa­ját ízlésére formált tovább. A Felvidéken a XV. századbeli Kassán már több híres hímvarrót tartottak nyilván, az egyiknek közülük Katalin volt a neve. Az eper­jesi szabóknál a legénynek felszabadulása előtt arannyal hímzett remeket is kellett ké­szítenie. A hímzés népművészetünk egyik legsajátosabb ága. Pest megyében a Galga völgyében fejlődött ki a népi hímzés, és vele párhuzamosan a népvise­let. Túra, Galgahévíz, Galga- mácsa és Püspökhatvan min­tái ma is közismertek. Ezt a vidéket általában palóc tele­pülésként tartják számon. Sa­játos nyelvjárásuk, ősi szoká­saik élénken foglalkoztatják a néprajztudósokat. A fehérhímzés gazdag sok­féleségben bontakozott ki Tú­rán, Galgamácsán és Hévízen. A régebben csak fehérrel ki­varrt hímzés az utóbbi néhány évtized folyamán pompásan kiszínesedett és fellazult. Ked­velik még ugyanannak a szín­nek kétféle változatát, a vilá­gos—sötét variációt. Ugyanígy Galgahévízen és Galgamácsán a múltban csak fehérrel dol­goztak, ma a fehér-kék-piros színösszeállítás a leggyakoribb. As első világháború után még általános szokás volt. hogy a férjhez készülő lányok elvitték a finom kendervászon lepedőket, kötényeket, férfün- geket, főkötőket az „íróasz- szonyhoz”, aki „előrajzolta” a mintákat. A negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején úgy látszott, ez a szép szokás is kihalóban van, abbamarad ez a dús termésű művészet. Szerencsére a Háziipari Export Szövetkezet felkarolta ország­szerte a népi hímzés ügyét s ez fellendülést hozott. Ma már a túrái Király Elekné Jenei Júlia, Tóth G. Mihályné Zsiga Ilon, Sára Józsefné Lajtos Il­ka, Galgamácsán Vankó Im- réné Dudás Juli mellett — hogy csak a legnevesebb nép­művészeket említsük — sok­sok asszonynak nyújt kenye­ret és szívből jövő szép időtöl­tést a szövetkezet, aminek mű­ködése nyomán még a ten­gerentúlra is eljutnak pompás alkotásaik. Ugyanígy sajátos népviselet is kialakult ezen a tájon, ame­lyet a turaiak őriztek meg leginkább régi formájában. Már amennyire a népviselet­ben „régi formáról” lehet be­szélni. Hiszen mindössze 4—5 emberöltőn át marad érintet­lenül az összeállítás, azontúl részleteiben az új követelmé­nyeknek megfelelően mindig bekövetkezik a kisebb-nagyobb változás. Túra ruháit — akárcsak hímzését — az egy­szerűség, a tartózkodás jellem­zi. Az öltözet kellemét fokoz­za az ápolt ruhadarabok sza­batos, pontos felöltés- és vi­seletmódja. Rövid szoknyájuk nem kacsintás a mini felé, ha­nem átmeneti forma a teljes palóc hagyományhoz. A fehér­rel hímzett ingváll, fejkendő, a kemény szárú fekete csizma ma is élő ruhadarab. Sajátos, nagy félköríves fejkendőjük csak a legutóbbi években ke­rült le az asszonyok fejéről. A falunak ezenkívül még egy tűnőben levő nevezetessége van. Köztudott, hogy az utób­bi ötven évben már nemigen alakult ki újabb népviseleti divat. Túrán viszont a férfiak egy, a vasutas-egyenruhához hasonló öltözetet formáltak ki maguknak. Lajtos István, a községi könyvtár vezetője még ismerte a szabómestert, aki a faluban ezeket a ruhákat ké­szítette. A férfiak nagy része vasúti munkás volt ezekben az időkben. Az ünneplőt is feke­te posztóból, vasutaszubbony- szerűen varratták, a nyakára még piros parolit is tetettek. Ma már elvétve látni ezt a ruhát, az öregek viselete. Hordja, akinek a múltból megmaradt. — komáromi — KERESÜNK BUDAPESTI ÉS VIDÉKI VÁLTOZÓ MUNKAHELYRE lakatos-szerelő szak- és segédmunkásokat Külszolgálat! költséget, havonta egyszeri hazautazást, hetenkénti hazautazási költséqhozzájárulást. szállást térítünk, minden héten szabad szombat, 44 órás munkahét. BÉREZÉS: teljesítménybérezés kereset, korlátozás nélkül. JELENTKEZÉS: „Fémmunkás” Váll. Szerelési Üzem, Budapest XIII., Lomb u. 11. Felvétel esetén a felutazási költséget megtérítjük. A Forte Fotokémiai Ipar FELVESZ swsssssssssssssssssssssssss/s vegyészmérnököket, vegyészeket és vegyésztechnikusokat. JELENTKEZNI LEHET a vállalat Munkaügyi osztályán: VÁC, VÁM UTCA 3. Telefon: 40 \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents