Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-20 / 272. szám
VÁCI UAPLfl A P í 5 T MEGYfl HÍRLAP K ü t Ö N K I A O Á S A Dunántúli tapasztalatcsere Váci brigádtagok Szentgotthárdon túlteljesítik vállalásaikat a bélésár ugyár dolgozói XII. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1968. NOVEMBER 20., SZERDA Vita Budapesten - váci vállalatról Korszerű építkezés - korszerű gépesítéssel Fejlődésük feltétele: új anyagtelep és lakatosműhely Az Építők Szakszervezete | Pest megyei, bizottsága legutóbbi ülésen a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat munkáját tárgyalta, a vállalat által előterjesztett jelentés alapján. A vállalat 1951-ben alakult, s akkor még csak 10 millió forint volt évi termelési értéke, 200 munkással dolgozott, és főleg ta- tarozási munkálatokat végzett Idén 55 millió forint értékű építkezést végez, 456 főnyi munkással. Megyei épületek karbantartása, megyei érdekeltségű beruházások megvalósítása, iskolák, kultúrházak, mezőgazdasági épületek építése tartozik feladatkörébe. De ott találjuk a vállalat építőgárdáját a dunakeszi OTP-házak építésénél, és ipari jellegű beruházásoknál is. A nagy feladatokat belső átszervezések, és munkaerő- hiány közepette oldja meg a vállalat. Az utóbbi két évben teljesen kicserélődtek a vezetők is, de — mint a megyei tanács építési osztályának képviselője elmondta — ennek eredményeképpen fokozatos fejlődés tapasztalható a vállalatnál. Bár az év végéig az eddig elért eredményekét le is lehet rontani, jelenleg már mutatkoznak annak jelei, hogy hosszú évek után először komolyabb nyereségrészesedést tudnak fizetni a dolgozóknak. A munkaerőhiány kedvezőtlenül befolyásolja a kitűzött feladatok végrehajtását. Kevés a segédmunkás, de szakmunkásuk sincs elegendő. Az emberek ma már szívesebben vállalnak munkát a gyárakban, ahol rendezettebbek a körülmények, nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak. A tanácsi építőipar bérezés tekintetében sem tudja felvenni a versenyt a nagy állami vállalatokkal. Az anyagellátás sem mondható kielégítőnek. Késve kapják a megrendelt anyagot, vagy Pest megyén kívüli szállítótól kell megrendelni olyan anyagokat, amit a megyében is gyártanak, ennek következtében emelkednek az anyagköltségek. A korszerűtlen vállalati központ helyett rövidesen birtokba veszik a Duna-parton a járási tanács volt székházát. Hat-nyolcmillió forintra lenne szükség ahhoz, hogy a korszerűtlen, szűk anyagtelep, és lakatosműhely helyett újat építsenek. Múlhatatlanul szükséges ez a beruházás, mert a IV. ötéves terv feladatait csak korszerű körülmények között, korszerű eszközökkel lehet megoldani. Abban az időszakban már mintegy 120—150 millió forintos építési igényt kell majd kielégítenie a vállalatnak. Eny- nyi értékű munkát már csak előregyártott elemekkel lehet majd elvégezni és jelentősen gépesíteni kell a munkát. A vállalatvezetőség — látva a szociális ellátottság alacsony színvonalát — száz- személyas munkásszállást szándékozik építtetni, de. ezt csak központi támogatással tudja megvalósítani. A megyei tanácson most vitatják ennek lehetőségeit, bár — úgy tűnik — a vita kissé hosszúra nyúlik. A szakszervezet megyei bizottságán olyan határozat született, hogy a megyebizottság is segítsen azokban az intézkedésekben, amelyek a vállalat bérhelyzetének megjavítását szolgálják. Különösen hangsúlyozták a hozzászólók a munkásszállások színvonala javításának és a munkahelyi intézkedés kiterjesztésének szükségességét, mert e tekintetben nagy a lemaradás, noha alapvető emberi igényekről van szó A munkakörülmények és a szociális ellátás javítása előInterpellációk nyomában Két felszólalás - két válasz Vogel Gyula tanácstag a legutóbbi tanácsülésen sok száz váci lakos problémáját vitte nyilvánosság elé. A kereskedelmi osztály intézkedését kérte, hogy a vasúti TU- ZÉP-telepen megfelelő meny- nyiségű és minőségű szén álljon a vásárlók rendelkezésére, és mielőbb szűnjék meg a botrányos jelenetekkel tarkított sorbanállás, a Köztársaság úti TÜZÉP-iroda előtt. Varga József kereskedelmi osztályvezető tájékoztatása szerint a TÜZÉP vezetőjével, s a pesti központtal már felvették a kapcsolatot annak érdekében, hogy Észak-Pest megye ipari centrumában minél több és minél nagyobb választékban álljon megfelelő tüzelő a lakosság rendelkezésére. Böhm Józsefné Pálffy utcai panasz ügyében interpellált. Ez az útvonal vezet a Honvéd utcától a Rádi úti új lakótelepig, s a város egyik legelhanyagoltabb útvonala. Egyenetlen úttest, gidres-göd- rös járdák, pedig az Izzó dolgozók százai errefelé járnak kétszer naponta. Dombay Sándor osztályvezető főmérnök szerint a Pálffy utcai járdát már a közeljövőben rendbehozzák. Az ehhez szükséges salakot a tanács már biztosította. (O-né) Ma a filmklubban: A VIHAR KAPUJÁBAN Az építők mozijának filmklubja érdekes csemegével kedveskedik tagjainak a mai öt és hét órakor kezdődő előadásokon. Bemutatják A vihar kapujában című japán filmalkotást, amely 1959-ben került először magyar közönség elé. A kritika szerint Akira Kuro- sawna és Miyagawa Kazuo munkája a távoli szigetország magas filmkultúrájáról tanúskodik, és méltán nyerte el 1951-ben a velencei fesztivál „Szent Márk oroszlán’’ díját, valamint a „Kritika díját’’. A színészi játék ősi hagyományokat elevenít meg a filmművészet modern keretében. segítheti azt is, hogy az emberek szívesebben vállaljanak munkát a vállalatnál. K. I. A múlt hét végén — pénteken és szombaton — kétnapos tanácskozással egybekötött tapasztalatcserére utaztak a Dunántúlra a Magyar Selyemipari Vállalat gyárainak küldöttségei. A fővárosi központ j és a nyolc rokonüzem szocia- j lista brigádjainak tagjai gyűl- j tek egybe a Szentgotthárdi Se- I lyemszövőgyárban. Vácról négytagú delegáció utazott az érdekes találkozóra. Rádi úti bélés gyárunk küldöttségét Csányi Mária szb- titkár vezette. A delegáció tagja volt Barna Béláné, Sel- meci Sándorné és Manek Anna. Budapesten ültek a társasgépkocsira, s így tették meg a 300 kilométeres utat. A vendégek alaposan megnéztek mindent az ország egyik legkorszerűbb textilüzemében. Nagy érdeklődést kelVáci szobrok A Gombás-patak hídja és szobrai Vácon van néhány olyan műemlék, ami egyedülálló az országban. Ilyen a Gombás-patak hídja, a budapesti úton, az alsóvárosi temetőnél. Ritka voltát a hat szoborcsoport adja, három-három szobor a két korláton. A szobrok erősen sérült állapotukban is jelentős művész kezéről tanúskodnak. Sajnos, amikor az út szélesítése miatt a híd korlátáit a szobrokkal együtt széttolták, az egész mű kompozíciójában rejlő művészi összhangot megbontották, hiszen ezek a szobrok az eredeti híd szélességéhez voltak méretezve. Maga a híd eredetileg 1753-tól 57-ig épült. A szobrokat ezután helyezték el rajta, mert egy része csak később készült el. Bechert József szobrász azokat a szobrokat is megrajzolta, amelyeket végül is nem ő alkotott. A szenteket ábrázoló szobrok egyenkénti leírásával nem foglalkozunk, mert azonosításukra nézve még a korábbi források sem egyeznek meg. Annyi bizonyos, hogy a magyarországi barokk szobrászatnak, a rossz minőségű kőanyag ellenére, külön- külön is kiemelkedő alkotásai. Az egy meder- pillérés, kétnyílá- sos hidat először az 1775-ös árvíz rongálta meg súlyosan, a szobrok ma látható sérülései azonban az 1S49. április 10-i csatából erednek, amikor a híd elfoglalása lényegesen hozzájárult a magyar honvédek győzelméhez. Ezt hirdeti az egyik középső szobor talapzatán a fémtábla, melyet 1948-ban a híd ki- szélesítésekor helyeztek oda. Kép: Törnek Szöveg: Stefaits tettek a Svájcból érkezett automata Rutting-gépek. Itt már kevés munkája akad az embernek, s harminc gépre jut egy kezelő. Seres Tibor vezérigazgató vitaindítója után sorra jelentkeztek felszólalásra a jelenlevők. A váci Barna Bélár.é elmondta, hogy ő egy szocialista minőségellenőrző brigádban dolgozik. Nem népszerű dolog felhívni a művezetők, szövők figyelmét arra, hogy a gépről lejött áru nem felel meg minden esetben az elsőosztályos követelményeknek. Az ellenőrzés azonban végső soron a gyár egész kollektívájának előnyét szolgálja. Kézről kézre jártak a brigádnaplók, az üzemi küldöttségek beszámoltak egymásnak az ötvenes évfordulók tisztele- .tére tett vállalásokról. A Váci Bélésszövőgyár dolgozói felajánlották, hogy éves termelési tervüket két százalékkal túlteljesítik. Szeptember végéig elérték a háromszázalékos túlteljesítést. Azt is vállalták, hogy az 1968. évi önköltséget 231 ezer forinttal csökkentik. A január— szeptember havi mérleg készítésénél kitűnt, hogy 233 ezernél tartanak, s hatvanezer forintos az addigi (részarányos) túlteljesítésük. Másfél milliós nyereségükből jut majd 1969. első negyedében a részesedés kifizetésére. E hét elejére már kikerült a nagyméretű eredményhirdető tábla a Széchenyi utca forgalmas helyére. Az arra haladók megállnak egy pillanatra, hogy elismeréssel nyugtázzák a gyári kollektíva teljesítését, s a jak közül is kiváló Bos- sányi Lajosné, Hanák Erzsébet, Sziedelszki Béláné szövőnők, s más brigádtagok ragyogó teljesítményeit. (p. r.) Női fodrász verseny, iparosból Jövő vasárnap Nagymaroson, a Kossuth téri művelődési házban, délután négy órakor nagyszabású női fodrász versenyt rendeznek, amelyen a szobi, váci, szentendrei és gödöllői járás, valamint Vác, Gödöllő és Szentendre városok legjobb női fodrász tanulói vesznek részt. A december 1-i versenyt követően este 7 órai kezdettel ugyanott nagyszabású iparosbált rendeznek. Hol lesznek a védőoltások? Többirányú érdeklődésnek eleget téve dr. Kőrös Károly állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő közli, hogy a kanyaró elleni védőoltásokra a következő helyekre lehet vinni az 1—8 éves gyermekeket: Rendelőintézet (Március 15. tér 20.) Szakrendelés hétfőn, szerdán, pénteken 10—16 óráig, kedden és csütörtökön 7—13 óráig. Tanácsadás: hétfőn, szerdán, pénteken 11—12 óráig. Köztársaság úti gyermekrendelő: szakrendelés naponta 10—14 óráig. Tanácsadás szerdán 14—16 óráig. Deákvári gyermekrendelő rendelés hétfőn, szerdán, pénteken 8—12 óráig, kedden, csütörtökön és szombaton 12 —16 óráig. Tanácsadás: kedden és csütörtökön 9—10 óráig. Ezen a héten mind a rendelési, mind a tanácsadási időben lesz védőoltás, a felsorolt helyeken. Nőnapi előadás ulán utcai tüntetés Dunakeszin - 1918-ban Mint arról hírt adtunk — hétfőn a dunakeszi MHSZ- szervezet klubnapot tartott. Dr. Merényi László, a történettudományok kandidátusa — Dunakeszi helyi eseményeként — az 1918. március 24-i nőnapról emlékezett meg, melyen a béke mellett foglaltak állást a dunakeszi nők. Ennek előadója a fővárosból kiküldött szocialista nőszónok: Hegyi Janka volt. Előadását utcai tüntetés kísérte Dunakeszin. A váci eseményekről is széles körű beszámolót tartott az előadó. Korabeli folyóiratok és napilapok anyagából is sokat idézett. Kiemelte Károlyi Mihály tevékenységét is, aki annak idején Pest megye egyik országgyűlési képviselője volt. A hallgatóság figyelmét igen lekötötte az előadás, amelynek Példázat a szigor ít portásról A napokban az üzemi lopások lehetőségeinek okairól vitatkoztunk. Erről jutott eszembe ez a néhány év előtti történet, amit most példázatként mondok el. Józsi bácsi Budapest egyik húsipari üzemének munkában és becsületben meg- érdemesült tp óriása. Hivatalát nagy alapossággal látja el. Ahogyan szemügyre vesz embert, gépkocsit — mintha valamiféle szertartást gyakorolna, melynek végzése közben belenéz még az emberek veséjébe is. Csakhogy a portán kilépő — ki emilyen, ki amolyan okból — nem szeret időt vesztegetni haszontalannak vélt dolgokkal. Történt egyik napon, hogy egy háromnegyed tonnás kiskocsival valamiféle elektromos szereléket hoztak az üzembe. Dolguk végeztével a kapuhoz álltak, kimenő szándékkal. A kocsi platója üres volt. Láthatta ezt Józsi bácsi is, minthogy éppen hátulról közeledve belenézett a ponyvátlan kocsiba. Vizslatását megfigyelte a kocsikísérő, a visszapillantó tükörben. Józsi bácsi azonban — mert hát a bevett szokástól nem könnyen tér el az ember, s különben is meg kell adni a módját — hivatalos hangon megkérdezte: — Mit visznek? — Nem látja? Sonkát! — vágta rá hasonló hangon a kísérő, aki a sofőr mellett ült a vezetőfülkében. No de erre a nem várt feleletre Józsi bácsi is meghökkent. Élettapasztalata megtanította, hogy még a saját szemének sem hihet — a portás. Olyan lett az arca, mint a frissen főtt rák. Szokásos maga- biztossága megingott, s vele a lába is ide- oda rándult, nem tudva, merre lépjen. De csak pillanatig tartott ez a bizonytalankodása, azután határozott lépésekkel körüljárta a kocsit. Még ágaskodott is, hogy jobban lásson, pedig erre nem lett volna szüksége egy ilyen alacsony kocsinál. Még az egyébként elmaradhatatlan seprű sem volt rajta, nemhogy sonka, vagy annak bőr-, minémű rokonsága. Lehetnek azonban a vezetőfülkében, amit bizony meg se figyelt. Visszalépett hát az ablakhoz. — Hol vannak a sonkák? — mordult villogó szemmel a kísérőre. — Kettő itt, kettő ott — csapott rá amaz két tenyerével előbb a saját, majd a sofőr combjára. Hanem a kacagásnak fesleni indult ró- zsabimbói hamar elhervadtak mindkettőjük arcán. Az öreg rendezett olyan kocsivizsgálatot, ' amit azóta is emlegetnek a vállalatnál. Pilótát, kocsikísérőt kiléptetett a vezetőfülkéből, felfordíttatta az ülést, s még az oldalsó szerszámos fiókból is ki- szóratott mindent, példamutató nagy dühében. Miközben a vezető és kocsikísérője a szerszámokat rakosgatta vissza, emígyen leckéztette őket szavakban is: — Merthogy jól jegyezzék meg: hivatali dolgomban nem ismerek én tréfát! Egy óra sem múlott el azonban, két- két sonka került szegre, a pilóta és kísérője éléskamrájában. A motorházban lapultak sorjában, de azt elfelejtette felemelni Józsi bácsi, aki hivatali dolgában nem ismerte a tréfát. (ferencz) értékét az előadó kellemes előadásmódja is növelte. A klubnapon a „Vörös jelek a hadak útján” című kisfilmet vetítették a magyar internacionalisták 1918. évi oroszországi szerepléséről, s ez hangulatilag jól egészítette ki a klubestet. T. B. Jókai, Verne, Krúdy Könyvújdonságok A Művelt Nép Könyvesbolt újdonságai: Nemzetiségi kérdés, nemzetiségi politika. — Trachman: Az élet megy tovább. — Kemény Zsigmond: Zord idő. — Karácsonyi Benő: Tavaszi ballada. — Krúdy Gyula: Festett király. — Marins: Az aranybányák titka. Engels: Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége. — Zalka Miklós: Felhő a fák fölött. — Germanus Gyula: Allah Akbar I—II. — F. Jamis: Kődobás. — Sipkay Barna: Nyakamban a világ. — Jókai Mór: Az új földesúr. — Verne: Strogof Mihály. Ki, mit hord télen ? (Fauszt rajza) á i 4 .
