Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-17 / 270. szám
X. évfolyam, 270. szám 1968. november n„ vasárnap Tizenöt mentesítési kérelem Csők december 31-ig kérhető — A földviszonyok rendezése Tápióscp&n A Tápiósápi Községi Tanács végrehajtó bizottsága tájékoztatta tagjait, hogyan hajtották végre községükben a V. számú földtörvényt, s beszámoltak a mentesítési kérelmekről és a földrendezésekről. Szabó János tanácselnök elmondotta, hogy a földtulajdon és a földhasználat egységének megteremtése, a tsz-földtulaj- don fokozatos létrehozása a szocialista mezőgazdaság továbbfejlesztésének, gazdasági önállóságuk megszilárdításának fontos előfeltétele. Ez nyújt alapot a személyi földtulajdon és földhasználat, valamint a zártkerti földek (melyek nagyüzemileg nem hasznosíthatók) megteremtéséhez, illetve kijelöléséhez. Mindez egységes elvek alapján történik, és biztosítja a köz- és egyéni érdek összhangját. A földviszonyok rendezésére öt személyből álló bizottság alakult. Egyeztették és számba vették a földterületeket, beszéltek a tulajdonosokkal, tisztázták a felmerült problémákat. Megállapították, hogy Tápió- sápon 73 család esetében kell póthagyatéki eljárást lefolytatni annak érdekében, hogy az örökösök ne károsodjanak földjük tsz-tulajdonba kerülése esetén. A póthagyatéki eljárásokat most végzik, jelenleg mindegy hatvan hagyatéki leltárt terjesztettek fel közjegyzői tárgyalásra. Január elsejéig még egy sor feladata van a bizottságnak. BEMUTATJUK Farkas Lászlót MESÉL A NAGYMAMA Kútvölgyi Mihály felvétele. JUTALMAK, ZÖLDKOSZORÚS JELVÉNYEK Fehérnemű hatmillióért r Átmeneti gondok — Nagytételű szovjet megrendelés Farkas László 1934-ben született Kiskunlacházán. Iskolai tanulmányait a szegedi egyetem bölcsészeti karán végezte. Tanári pályájának állomásai: Ózd, Ráckeve, Cegléd, Nagykőrös. Jelenleg a Szegedi Tanárképző Főiskola irodalmi tanszékén dolgozik. Az idézett életrajz a nagy sikert aratott Tiszatáj antológia egyik költőjének lexikális adatait tartalmazza. S mi van e néhány sor mögött? — Életem, ifjúságom Pest megyéhez köt. Ä Pest megyei táj, az emberek, a sok barát, ismerős olyan erős fonalát adja életemnek, amelyet elszakítani nem lehet. Itt voltam diák és tanár, mindaz, amivel életem eddig eltelt. Tanultam és tanítottam. Most, hogy végiggondolom tanári pályafutásomat, nagyon sok kedves arc bukkan fel emlékezetemben. Mindig szívesen emlékszem Oláh Istvánra, a monori gimnázium fáradhatatlan igazgatójára, erre a nagyszerű pedagógusra, aki Nagykőrösön az osztályom érettségi elnöke volt. Három szerelmem van: a feleségem, a tanítás és az irodalom. Ha erőm - elfogy, mindig akad a három között egy, aki megvigasztal és új erőt ad. — Mikor kezdődött irodalmi pályafutása? — Talán nyolcéves koromban, amikor egy ünnepélyre verset írtam. Akár szimbólum is lehet: a vers előadásának napján belémharapott egy kutya, az irodalom egy kicsit mindig marakodás, harc. Első bemutatkozásom 1953- ban volt a Tiszatájban. Érdekes az első vers története. Előzőleg egy pesti irodalmi folyóirathoz küldtem, onnan erősen bíráló megjegyzésekkel visszaküldték. A vers Farkas László: megjelent a Tiszatájban, és akkor ugyanaz a pesti folyóirat a Tiszatájról írt bírálatában agyba-főbe dicsérte versemet. — Eddig megjelent művei? — Nem vagyok szerencsés költő, önálló kötetem 1956 őszén jelent volna meg. Akkor elsikkadt. Azóta négy antológiában jelentem meg, köztük a Dunakanyar és a Tiszatáj antológiában. Talán — ezt is félve mondom — sikerül a közeljövőben önálló ■kötettel megjelennem. — A versen kívül az irodalom milyen problémái érdeklik legjobban? — Tanár vagyok, már hivatalból is sok probléma érdekel. Ha alkotó munkámra jut idő, akkor elsősorban költő vagyok. Nagyon érdekel a műfordítás is. Készülő tanulmányom a műfordítás lélektani problémáival foglalkozik. Izgalmas kérdés, olyan területe ez az irodalomnak, ahol még sok a fehér folt. Talán én is tudok újat, értékeset mondani. — Sokszor elhangzott kérdés: o tanári munka, a kötöttség nem hat-e gátlólag a költőre? — Amióta tanár vagyok, azóta szeretem hivatásomat, és az, hogy szeretem, mindent megmagyaráz. A tanári katedra az a hely, ahol az ember gondolatait elmondhatja, véleményt mondhat, irodalmi ízlést, igényt formálhat, befolyásolhat, és ez, higgye el, szintén sokat számít. — A magánember? — Köszönöm. Vannak problémáim (albérletben élek), vannak örömeim, bánataim. Mint a többi embernek. Szeged lett az életem, Pest megye a múltam, és a múlt mindig együtt él az emberrel. Szalontai Attila Felül kell vizsgálniuk a meglevő zártkerti rendszert, s amennyiben több mentesítési kérelem érkezik, s azok jogosak, úgy új zártkerteket kell kialakítani, ha a tsz kezelésében levő ingatlanok kevésnek bizonyulnak. Arra kell azonban törekedniük, hogy a tsz használatában levő, nagyüzemi művelésre alkalmas terület ne csökkenjen, tehát zártkerteknek olyan területet kell kijelölniük, amely szőlőkkel, gyümölcsösökkel szabdalt. A földtörvény lehetőséget biztosít azoknak az ingatlan- tulajdonosoknak a számára, akiknek földje a tsz használatába került, kapcsolatuk azonban a tsz-szel megszűnt, tehát kívülállóknak bizonyulnak, ök csereterület mentesítése címén jelenthetik be igényüket. A bizottság megvizsgálta a felmerült igényeket, annak alapján döntött, hogy kiknek a szociális körülményei indokolják a földhasználatot. Hetvenöt olyan lakosuk van, akinek anyagi körülményei miatt indokoltnak tartják a személyi föld- használatot. A végrehajtó bizottság tájékoztatójának időpontjáig azonban közülük mindössze tizenöten kérték a mentesítést. Az elnök tájékoztatója után Horinka István kért szót. Mint a földviszonyokat rendező bizottság tagja, felhívta a tanács figyelmét arra, hogy tudatosítani kell a lakosság körében a mentesítési kérelmekkel tep- ‘csolatos lehetőségekét, mért' december 31-e után hiába reklamál bárki, kérelmét már nem tudják figyelembe venni. Zima Károlyné is ezt mondta, és hozzátette, hogy tartottak erről a témáról falugyűlést, mégis sokan nem tudják, mi az eljárás, segíteni kell tehát az embereknek. (f. o.) 1931-ben kezdődött. A múzeum gondolatának akkor is voltak követői, szószólói. Hatalmas, felmérhetetlen értékű gyűjtemény volt az egymást kereső múzeumbarátok birtokában. Hely kellett. Néhányan talán még emlékeznek az akkori kaszinó nagytermére, itt kapott helyet a 8000—8500 darabból álló gyűjtemény: a szabadságharc helyi vonatkozású emlékei, 12 pár lósallang (a bőrdíszítés remekei), tulipános ládák — életünk, a folytonosan változó és minden percében történelmet őrző életünk emlékei. Múzeum tehát — ha kezdetleges formában is — de volt. S a gyűjtemény növekedésével nőtt az érdeklődők száma is. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy megmozdult a járás, innen is, onnan is felajánlották a néprajzi vonatkozású tárgyakat. Aztán hirtelen kialudt a szal- maláng. Akik patronálták az első lépéseit próbálgató hely- történeti múzeumot — visszaléptek. Hirtelen szükség lett a teremre is. Keserű fintor: olÁb-üfés Maglódon A járási tanács művelődés- ügyi állandó bizottsága kedden a maglódi általános iskolában tart ülést. Jelentés hangzik el a fizikai dolgozók gyermekeivel való foglalkozásról, osztályozásokról. A második napirendi pontban Szalai István áb-elnök számol be az állandó bizottság tapasztalatairól, majd a hatályos jogszabályokat ismerteti Tomsó Imre, a járási művelődésügyi osztály vezetője. Hogy került a nyáregyházi Béke Tsz mintakészítő üzemága Vecsésre. Ezt kérdeztük akkor, amikor ellátogattunk a felső-telepi iskolával szemben levő üzemegységbe. Megtud- tuk, hogy Wurst József vecsé- si asztalosnak volt itt egy magánműhelye. Az asztalos felajánlotta a vecsési tsz-nek, hogy szervezne egy mintakészítő üzemet, de a vecsésiek nem tartottak rá igényt. Ezért keresett magának a járás tsz-ei közül egyet, amelyik hajlandó mintakészítéssel foglalkozni. így jutott el Nyárvasom a megsárgult levelet, a nagyterem, kell, de felajánlják helyette a vásártéri cédulaházat. Költözzön tehát a múzeum cédulaházba, mert a kaszinó nagytermében az aranyifjak és bálozó leánykák Niskly tánctanár óráin próbálgatják a tangót... Hosszú és áldozatos harc következett, míg 1933-ban a múzeum nehezen összegyűjtött helytörténeti kincseivel a szakadék szélére került. Végig kellett járni az ajándékozókat, az elismervényekre rákerültek a nevek és a szöveg: „A tulipános ládát a monori múzeum mindmáig való tényleges meg nem alakulása, illetve az ött tapasztalható bizonytalanságok és késedelmeskedések miatt toA Vecsési Háziipari Szövetkezetben megtartották a háromnegyedévi mérlegzáró közgyűlést. Bodnár Lászlónénak, a szövetkezet párttitkárának bevezető szavai után Koltai Béláné, a szövetkezet elnöke értékelte az 1968-as gazdasági év eddigi eredményeit és ismertette problémáikat is. egyházára, a Béke Tsz-hez. Egy hónapig tárgyaltak, azután megindult a munka. Horváth Ferenc lett a min- takészítő üzem főnöke, Wurst József, a helyettese, műhelyét pedig bérbeadta a nyáregyházi tsz-nek. Kilencen dolgoznak itt, s a nyár óta, mióta megalakultak, igen jól összeszoktak az emberek. Állami vállalatoknak és kisebb üzemeknek készítenek fémöntéshez mintákat. Bruttó forgalmuk havonta átlagosan 60—70 ezer forint. (pápay) vábbi megőrzés céljából a néprajzi múzeumnak átadva”. Elvándoroltak a kincsek. Volt, aki felajánlotta a néprajzi múzeumnak az értékes tárgyat (ez volt a szerencsésebb eset), s volt, aki hazakérte. A faekék, a szuszék, az ülörokka — hol vannak ma már? Nézem a leltárt, amit a múzeum feloszlásakor készítettek: páratlan értékek vesztek el, s ez a veszteség pótolhatatlan. Hogy hova lettek a féltve őrzött Pó- sa-relikviák, az író házisipkája, Gárdonyitól kapott tintatartója, menyasszonyához írt levelei — senki sem tudja talán. A betyárvilág emlékei, a békó, a fokosok, a régi pusztai életnek csak egyetlenegy darabja maradt: Barna Pista bácsi őrzi azt a borotvatokot, aminek faragott tetején 1841-es évszám áll, s a Matkó pusztán csikóskodó nagyapjától maradt rá. De hol a többi? A nemtörődömség vagy az illetéktelen beavatkozás miatt óriási kincsesei lettünk szegényebbek. A néprajzi múzeum sokat megmentett — de ez sovány vigasz. Mert mindannak, ami elvándorolt, itt lenne a helye Monoron. A szövetkezet teljes termelési értéke 6 millió 105 ezer forint. Üzemi nyereségük eddig 271 ezer, szövetkezeti nyereségük pedig 252 ezer forint, mely a nettó árbevételhez viszonyítva mintegy 5 százalékot tesz ki. A múlt év hasonló időszakában jobbak voltak ugyan az eredmények, szövetkezetük mégis életképes. A megrendelések hiánya lassan megszűnik. Jelenleg egy 30 ezer darabból álló szovjet exportrendelésük van, ez a még hátralevő időszakra, valamint a jövő év első negyedére kitölti kapacitásukat. A piacon állandóan új mintákkal jelentkeznek. A Vecsésen készült fehérnemű, ‘steppelt nylonköntös, a fodros ágynemű keresett cikk. Ami gond: a kereskedelem felvevőképessége a műit évi magas raktári készletek miatt meglehetősen csökkent, ezért kevesebb a rendelés. A szövetkezet dolgozóinak többsége megértette, hogy ez csak átmeneti gond. Ezután a szövetkezeti alapszabály módosítását ismertette az elnöknő. A javaslat szerint a közgyűlés jogkörének gyakorlását a küldöttközgyűlés hatáskörébe utalják. Erre azért volt szükség, mivel bedolgozóik Pest megyében elszórtan, sokszor a közlekedéstől távol laknak, s a közgyűlésekre nehezen jutnak be Vecsésre. Végezetül jutalmakat osztottak lei. Száz dolgozó pénzjutalmat kapott, két szocialista brigád pedig negyedszer nyerte el a zöldkoszorút és a zászlót, s mindkettő 1500 forint jutalmat is kapott, két brigádjuk pedig most érte el a szocialista címet, őket 1000 forint jutalomban részesítették. Pápay Iván ÜGYELETES ORVOS Monoron: dr. Pénzes János (egészségház), Gyomron: dr. Halmai Géza, Vecsésen dr. Nagy Lajos tart ügyeleti szolgálatot vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen az Andrássy telepi. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Küldd az embert fél kettőre. Gomba: Kasztílial sólyom. Gyömrő: Szép Idők, csodálatos idők. Hétfő: Szökés. Maglód: Rablók között. H: Zseniális megoldás. Mende: Zseniális megoldás. H: Rablók között. Monor: Biciklitolvajok. H: Tündér! nők. Nyáregyháza: Rita, a vadnyugat réme. Péteri: Bizánci aranykincs. Pilis: Fantaszták. H: Hurrikán. Üllő: Amerikai feleség. H: Olasz furcsaságok. Tápiósüly: Egy nehéz nap éjszakája. Tápiósáp: Hűtlen asszonyok. Vasad: Csavargók köztársasága. Vecsés: Nagymenő. H: Vízivárosi nyár. Matiné: Tiszta ég bolt. VÁROSOK A különbség talán csak annyi, itt több a hárs, ott az akác, és mégsem tudsz nyugton maradni, mert visszavágysz és visszajársz. A különbség talán csak annyi, ott több a föld, itt több a nyár, és mégsem tudsz nyugton maradni, a lelked mégis visszajár. A különbség talán csak annyi, ott szőke várt, itt barna vár. és mégsem tudsz nyugton maradni, úgy érzed, itt: tél, ott: a nyár. A különbség talán csak ennyi. Kizöldül, hervad a határ, s mi folyton vágyunk visszamenni — Az ifjúságunk visszavár. XJjra kezdeni mindig lehet. A régi történelmen végigsöpör az új — de népi hagyományainkat, kultúrtörténeti kincseink maradékát nem szabad pusztulni hagyni. Vannak községünkben jó néhányan. akik szívesen segítenének, megmentenék a még menthetőt. Az egészséges értelemben vett lokálpatriotizmus ne csak könnyelmű ígéretben nyilvánuljon meg — ez lenne a jó. Vans ok feladataink, ennél égetőbbek is. De a monori múzeum ügye nem szabad hogy a legutolsók közé tartozzék! Koblencz Zsuzsa Hol vannak a faekék, fokosok, levelek? Menthető emlékek Szavakkal harcolni nem hálás feladat, különösen akkor nem, ha ugyanazért az ügyért ezt már megtették jó néhányan, s eredménytelenül. A monori múzeumról van szó, ami jószerint azok álma marad még hosszú ideig, akik szeretnék megőrizni, a pusztulástól megmenteni járásunk kultúrtörténeti emlékeit. Talán a túlzott pesszimizmus mondatja ezt velünk, talán csak a hosszú és reménytelen várakozás. Mert hányszor beszéltünk már arról, hogy most végre lesz múzeum, lesz helyiség — aztán kialudt a lelkesedés. Igaz, nem ez a legégetőbb gondja községünknek. Sok a feladat, s a megoldásra kevés a lehetőség. De hadd mondjam el — adatok, megsárgult levelek, régi okmányok alapján — azt a történetet, ami talán nemcsak érdekes, de feltétlenül tanulságos is. Vecsésnek nem kellett — Nyáregyháza bérbe vette i
