Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-15 / 268. szám

36 féle péksütemény A vevők közül többen kér­ték a péksütemények válasz­tékának bővítését. A fogyasztási szövetkezet ezért megállapodást kötött a sütőipari vállalattal és ennek értelmében a Tázerdei utca sarkán levő, valamint a ko- cséri központi élelmiszerüz­letben 36 féle péksüteményből tartanak készletet, november 15—25. között. Ez idő alatt napi 150 péksüteménnyel in­gyen kínálják meg a vevőket, hogy véleményük alapján el- dönthessék: a jövőben melyik termékből rendeljenek folya­matosan. A választékban éppúgy megtalálhatjuk a lekváros és mákos buktát, mint a kakaós csigát, a túróstáskát vagy az almáspitét, illetve a pozsonyi kiflit. Tanácstagok beszámolója Ma délután 5 órakor az iparitanuló-iskolában (Kos­suth Lajos utca 2) a 26. vá­lasztókerület lakosai részére Kis István: holnap a 46. választókerü­letben este 6 órakor, a Kopa- féle iskolában Szász Dániel; ugyancsak holnap este 6 órakor a 48. választókerület­ben, az alszegi tsz-klubban Rácz László tanácstag tart beszámolót. mÖ7 m Nagy idők tanúi a vörös májust simán "A PESTA^CGVEI H I Ftl AP" KÓLÓNKIA b~3T5Ä XII. ÉVFOLYAM, 268. SZÄM 1968. NOV 15., PÉNTEK Szabadság Tsz: JÓL FIZET A KÁPOSZTA ÉS A ZELLER Mint a Szabadság Termelőszövetkezet kertészetében meg­tudtuk, a paprika és paradicsom után a káposzta és zeller is jól fizetett. A termés mennyisége a gondos munka és öntözés folytán elérte a legjobb évek termésátlagát. A 6 holdnyi káposztaföldről a konzervgyárnak elszállítot­tak 600 mázsát, a MEZÖKER-nek a leszerződött 300 mázsa he­lyett 700 mázsát, a tsz csepeli saját savanyítóüzemének 300 má­zsát, a katonaságnak 100 mázsát, és még mindig van vagy 300 mázsa fejes káposztájuk. A kelkáposzta már gyengébben sikerült. Annak a felsze­dése most folyik, s mintegy 500 mázsa termést várnak. A zel­lerföldekről 800 mázsányit szedtek fel. A brigádtagok már a jövő évi termelésre dolgoznak. Kézi duggatással 15 mázsa vöröshagyma- és 24 mázsa fokhagyma- dughagymát ültetnek el. A tagok úgy látják, hogy a zöldségtermelés sikere jelentő­sen hozzá fog járulni az aszály és egyéb természeti csapások által okozott bevételi kiesések pótlásához. — K — Népszerű a ,, Nem lehelne gépi segítséget biztosítani ? Jó másfél évvel ezelőtt tör­tént. A helybeli fogyasztási szövetkezet két szorgalmas, de­rék tagja: Varga Istvánná és Kovács Sándorné, felajánlotta a szövetkezetnek, hogy a szö­vetkezeti boltoknak házi le­vestésztát csinálnak. Az aján­latot a szövetkezet vezetősége örömmel fogadta, és megindult a munka. Erről beszélgettem a napok­ban Varga Istvánnéval Álmos utcai lakásán. — Miként a régi háziasszo­nyok, kora reggeltől késő es­tig gyúrtuk, nyújtottuk és vag­daltuk a levestésztákat — mondotta. — Esténként eljöt­tek a nagymamák, és sokszor éjfélig sodortuk a‘ lúdgégét. A fogyasztóközönség nagy szere­tettel fogadta a szép sárga, fi­nom tésztáinkat, mert bizony mi megadtuk és megadjuk a munkáját, módját és a hozzá­valót. Minden kiló lisztbe a tarhonyánál 6 tojást, a többi tésztáknál 8 tojást tettünk. De kizárólag kézi erővel nem tudtunk eleget csinálni, és fő­leg mostanában, amikor na­gyon megdrágult a tojás, s alig lehet kapni, többnyire csak a Tázerdei utcai üzletbe és a Rákóczi úti szövetkezeti bolt­ba tudunk szállítani. Eddig a nyilatkozat. Még csak azt fűzzük hozzá, hogy ha a közönség, érthetően, meg­kedvelte ezeket a finom leves­tésztákat, ezeknek az asszo­nyoknak a szövetkezet miért nem csinál egy kis tésztaüze­met, amelyben megfelelő gépi segítséget és nyersanyagot biztosítanának ? És ez'eket a tésztacsinál ókat ezután be kellene jelenteni az SZTK-ban is, hogy a későbbi nyugdíj reményében még na­gyobb kedvvel folytassák a fogyasztóközönség minden igé­nyét kielégítő dicséretes mun­kájukat. (kopa) Nyugdíjas, de azért 500 fo­rintos állásban állandóan dol­gozik a helybeli gázpalack­elosztó telepen. — 75 éves vagyok, — szokta mondani — de munkakedvem olyan, mintha 25 éves len­nék! A gáztelepen kerestem fel az öreg veteránt, Galambos Ignácot. Megkértem, hogy mondjon el egyet-mást az életéről. Először szabadkozott, de utána megeredt ajkán a szó. — Egerben születtem, ahol szüleimnek kis szatócsüzlete volt. Én egy nagyobb keres­kedésben lettem inas. Midőn felszabadultam, egy darabig Egerben dolgoztam, majd 17 éves koromban olvastam az újságban, hogy Kertész Gyula nagykőrösi rő- fös kereskedősegédet keres, így indultam el Kőrösre. Na­gyon izgalmas volt, azelőtt még sohasem ültem vonaton. — Kertész Gyulánál nem sokáig maradtam, átmentem Hercz Hermann divatáru- üzletébe, ahol azután 36 évig dolgoztam. Pedig nehéz sor volt az akkori kereskedőse- gédség! Nyáridőben reggel 5 órától este 9—10 óráig tartottunk nyitva. A főnök este 9 óra után azt leste, hogy a konkurrens cég mikor zár. Egyszer egy rendőrtiszt be is kiáltott: — Kocsmában, mindenütt van záróra, csak maguknál nincs?! De a főnök nem sokat tö­rődött vele. És azt hangoztat­ta, hogy aki szabadságot kér, az ne is jöjjön vissza a bolt­ba! Mindemellett vasárnap és ünnepdélutánokon mégis sza­kítottam időt a társadalmi és a kulturális munkára. Fenyves István drogistával megalakí­tottuk városunk haladó szel­lemű társaskörét: a Kereske­A kicsinyek érdekében Védőoltás a haitid ró ellen A kanyarót sokan olyan ár­talmatlan gyermekbetegségnek tekintik, amelyen élete folya­mán csaknem mindenkinek át kell esnie. Pedig ez nem így van. Ez a betegség távolról sem ilyen ártalmatlan, amit az is bizonyít, hogy a fejlődő­ben levő országokban a iegsú­A KAKTUSZ VIRAGA Vargha István bácsi 30 éve neveli ezt az Olaszországból származó kaktuszt, amely télen-nyáron élénk színű virá­gokkal pompázik a lakásában. Foto: Kopa lyosabb fertőző betegségek egyike, de Európában — így hazánkban is — jelentős még. Magyarországon a járvány­mentes években 40 ezer, jár­ványos években több mint 50 ezer ilyen megbetegedés tor­ául elő. A kanyaró megbete­gedések száma tehát több, mint bármely más heveny fer­tőző betegségé. A kórházban és az otthonukban kezelt bete­gek ápolási költsége és gyó­gyítása évi 30 millió forintra rúg. Az a körülmény, hogy a ka­nyaró okozta szövődmények következtében hazánkban egy- hat éves korban több gyermek hal meg, mint a többi, úgyne­vezett, gyermekkori jertőző betegségekben együttvéve, egyértelműen bizonyítja a ka­nyaró veszélyességét. A különböző védőoltásokkal az Egészségügyi Világszerve­zet által irányított mozgalom alapján körülbelül 40 millió gyermeket oltottak be eddig. A legtöbbet az Egyesült Álla­mokban és a Szovjetunióban. ; Magyarországon 1967-ben I került sor az első területi ol- ; tásokra Budapesten. Az oltá- 1 sokhoz használt Leningrád—16 ! jelzésű vakcina csaknem 100 százalékos eredményt jelentett ' a betegséggel szemben. Az ol­tás okozta védettség igen hosz- szú ideig, feltehetően az egész élétén át tart. A kedvező hazai és külföldi npasztalatok alapján most nár önkéntes jelentkezés ese­tén részesülhetnek védőoltás­ban a gyerekek. Mivel a leg- öbb kanyarós megbetegedés az 1—5 éves életkorban fordul elő, elsősorban az e korcso­portba tartozó gyermekeket ajánlatos oltani, de helyes, ha az oltást minden 8 éven aluli gyermek, aki még nem esett át kanyarón, megkapja. Nagykőrösön november 18 és 23 között — tehát a jövő hé­ten — részesíthetik védőoltás­ban a gyermekeket az Egész­ségvédelmi Szolgálat Encsi ut­ca 2. szám alatti helyiségében. Az oltás ideje: délelőtt 10— 12-ig, délután 3—5-ig, szomba­ton csak délelőtt 10—12-ig. A kicsinyek érdekében he­lyes, ha minél több szülő ke­resi fel a védőoltásért az egészségvédelmi szolgálatot a következő napokban. Jó lenne, ha minél többen élnének ezzel a lehetőséggel, hiszen Pest megyében egyedül Nagykőrösön áll korlátlan mennyiségben a jelentkező ré­szére a kanyaró elleni védő­oltás vakcinája. dő Ifjak Egyesületét, jamely- nek a titkára lettem. Erről az egyesületről az első világháború után azt írta az akkori helyi újság, hogy az egyedüli körösi libe­rális alakulat! Táncos össze­jövetelünket kulturális keret­be foglaltuk, szabadságért lán­goló Petőfi- és Ady-verseket szavaltunk, és haladó szelle­mű színdarabokat játszottunk. — 1919-ben az első között kapcsolódtam bele a Kommu­nisták Magyarországi Pártja helyi szervezetébe, tevékeny részt vettem a Vörös Május elseje megrendezésében. Szín­pompás, hatalmas menetben vonultunk ki a Cifrakertbe, ahol egész napos ünnepség volt. A menet előtt a vörös selyemzászlót, piros ruhában egy középparaszt szép, 17 éves szőke leánya vitte. A tanácsköztársaság leveré­se után, sokáig rendőri ellen­őrzés alatt álltam. Közel ötven esztendős voltam midőn ránk szakadt a szomo­rú emlékű nyilas éra. Én ke­resztény családba nősültem, és kivételezett voltam, de azért mégis sokszor molesztáltak és elhurcoltak. A felszabadító szovjet had­sereg bevonulása után mind­járt újra belekapcsolódtam a kommunista párt munkájába. Tagkönyvemet 1945 január elsején állították ki. — Azután szívvel-lélekkel részt vettem a helyi kereske­delem feltámasztásában. A pártnál többféle funkciót töl­töttem be, s mindig és minde­nütt becsülettel elvégeztem és elvégzem ma is a reám bízott feladatokat. Közben nagykőrö­si állami kereskedelmi válla­latoknál dolgoztam, 1960-ban történt nyugdíjaztatásomig. A 75 éves veterán mindig becsülettel szolgálta a közös­séget. Nemcsak életútjáról szóló vallomása, hanem tettei is ezt bizonyították. Kopa László RÉPAÓRIÁSOK A Vas megyei tsz-táblákról az idén 9—9,5 kilogrammos takarmányrépa-óriásokat szed­tek fel. Nemeskocs és Acsád határában gyermeknagyságúra nőttek a répák. Több helyütt holdanként 400—450 mázsát takarítottak be az értékes ta­karmányból, amire még nem volt példa a megyében. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Az éjszaka rablásra való. A világ legbiztosabb páncélszek­rénye. Színes olasz film. Kor­határ nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Gusztáv a ta­karékos. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. S mii P « O ■ R ■ T Közgyűlés a ' Az' utóbbi ,"hetek zsúfolt sporteseményéi miatt csak most jutott helyünk beszá­molni a Kinizsi Sportegyesü­let október végi küldöttköz­gyűléséről. Varró Dénes, a sportkör el­nöke számolt be a közelmúlt tevékenységéről. Elmondotta, hogy 1968-ban a sportkör tíz szakosztályában mintegy 500 sportoló és 150 sportiskolás munkáját a 11 tagú elnökség irányította. Sajnos, a szakosztályok te­vékenységét hátráltatta az a körülmény, hogy néhány sportágban — így a labdarú­gásban, a kosárlabdában és a birkózásban — kevés vezető viseli a terheket. Az országos modellezőver­senyt, a Csónakázó-tó kiszá­radása miatt nem sikerült megrendezni. Az augusztus 20-i műsor, amelyre a sport­otthonban került sor, a várt­nál gyengébben sikerült. Gond az is, hogy nem tar­tósak a tornacipők; az idén vásárolt több száz cipőből Novemberi séta A református temetőn át, a te­metőhely dűlő fe­lé sétáltam. A jó időben a külső tanyasi há­zak udvarain mindenütt dolgo­zott valaki. A te­metőcsősz portá­ján egy fiatal asz- szony aprította baltával a fa­gallyakat. Kétéves forma kisgyereke körülkendőzve to- tyorászott az ud­varon. Egy kis bo­tocskával hadoná­szott. Meg akarta suhintani a ház­őrző kutyát, de a kutya mindig „ne­vetve” elkerülte az ütést. Szemmel láthatólag élvezte ő is a játékot. A szérűskerti lakásban a mező­őr lakik. A mező­őri lakással szem­ben, Csete Amb­rusék udvarára is benéztem. Az öreg tsz-nyugdíjas, ré­gebben bognár­mester volt, de már. jó pár éve sutbadobta a szerszámokat. — Nem volt ez a szakma megél­hetés már az utóbbi időben — mondotta a ma­gasból Csete bá­csi. , — Es most fel­csapott kőműves­nek? — kérdem a kőművesállvá­nyon a ház eresz­alját abriktoló öreget, — Szeretem az ilyen ház körüli ,építészeti”, vagy szépítészeti mun­kát. Kihasználom i jó időt. Mert ha befellegzik ... vehetem elő a ka­lendáriumot. — Kiolvasom belőle, ami még erre az évre benne maradt. — Sok a sertés az ólban? — kér­dem a sivalkodó jószágokkal baj­lódó Csete nénit. — Nem olyan sok, csak 11 da­rab. Kilenc szer­ződéses süldő az Állatforgalminak, kettő pedig a mi jövő évi zsíro- zónk lesz. — Tyúk is van bőven, látom? — Ótven darab az egész. A tojás miatt tartjuk. Fe­lét már el szeret­ném adni. Van néhány kacsa és liba is ... a saját gyönyörűségünk­re. Amíg a disz­nótorok ideje el­jön, a hízott ka­csa, liba szezonját élvezzS.k. (fehér) 150-et már eddig ki kellett selejtezni. Természetesen eredményről is beszámolhatott az elnök. Hiszen 150—200 fiatal a sport­kör keretében ismerkedik az atlétika, a kosárlabda és a birkózás szépségével. Az Arany János ökölvívó emlék- versenyen eddig még Kőrö­sön soha nem látott népes mezőny indult. Vendégül lát­tuk az FTC labdarúgóit, ököl­vívóit, kézilabdásait. A jövő feladatai közé tar­tozik a szakosztályvezetősé­gek megerősítése, asztalite­nisz-, valamint birkózóedző foglalkoztatása, női kézilab­dacsapat alakítása, valamint az úszószakosztály megterem­tése. A sportkör a modellező­kombinátot a Csónakázó-tó kitisztításával és a repülő­modellező-pálya építésének befejezésével kívánja teljessé tenni. A tervekben a kézi- labdapálya bekerítése, az at­létikai pálya korszerűsítése, a sportotthoni villanyvilágítás felújítása is szerepel. Ezen­kívül új birkózószőnyegeket is kívánnak vásárolni. Dér Ambrus ismertette az elnökség nevében a sport­egyesület új alapszabály-ter­vezetét, amelyet a javasolt módosításokkal a küldöttek elfogadtak. ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ November 18-án, hétfőn este fél 7 órakor élménybe­számolót tart a Sportotthon nagytermében a Ferencváros és a kétszeres olimpiai arany­érmes magyar válogatott lab­darúgócsapat edzője, dr. La­kat Károly, valamint az új­donsült olimpiai bajnok, az FTC és a világválogatott ne­ves középpályás játékosa, Szűcs Lajos. (sulyok) Mélységes fájdalommal mon­dunk hálás köszönetét roko­nainknak. ismerőseinknek, a kedves Játszőpajtásoknak és mindazoknak, akik felejthetetlen szeretett kisleányunk: Herczegh Ilonka tragikus elhunyta alkal­mából, együttérző részvétükkel nagy bánatunkat enyhíteni igye­keztek, temetésén megjelentek, utolsó útjára kisérték és a sze­retet virágait helvezt'k sírjára. Herczegh Benő és neje. vala­mint Herczegh és Szabó család, i Nagykőrös, november 1. I I

Next

/
Thumbnails
Contents