Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-13 / 266. szám

Pénteken Munkaügyi ankét A városi és járási munka­ügyi csoport, valamint a szak- szervezetek szakmaközi bi­zottsága péntek délután 13 órai kezdettel Időszerű mun kaügyi kérdések címmel an­kétet rendez a párt- és tö- megszervezeték székházának első emeleti tv-termében. Dr. Posta Gyula, a SZOT jogtanácsosa vezetésével meg­vitatják a Munka Törvény- könyve végrehajtásának ta­pasztalatait, valamint az ez­zel kapcsolatos elvi döntése­ket. Utána dr. Konkoly Gyu­la, az SZMT vezető munkatár­sa előadást tart az 1969—70. évre megkötendő kollektív szerződések elvi és gyakorlati problémáiról Az ankéton részt vesznek a szakszervezeti titkáraik, a mun­kaügyi osztályvezetők, a já­rásbíróság, a járási ügyészség szakjogászai, valamint a váro­si és járási tanács szakigazga­tási vezetői. Szülők délutánja a Géza király téri gimnáziumban A Géza király téri gimná­zium és szakközépiskola 16-án, szombat délután há­romnegyed ötkor a szülőket látja vendégül. A szülők dél­utánján a gimnázium irodal­mi színpada és KISZ-kórusa is bemutatja műsorát. DUNAKESZI ANKÉT, KIRÁNDULÁS, GYÁRLÁTOGATÁS Félszáz részvevővel hétfőn rendezték a MÁV Dunakeszi Járműjavító üzemének őszi ankétjét. A műszaki klub ve­zetősége által összehívott ta­nácskozás vitaindító előadását Kalmár János főmérnök tar­totta. Két téma szerepelt napi­renden: 1. A négytengelyes személykocsik fenntartásá­nak és gyártásának kérdései, 2. Távlati kocsiberendezési előirányzat műszaki előkészí­tésére vonatkozó felkészülés. A hallgatók délután autó­buszra ültek és megtekintették a Dunakanyart. Közben meg­álltak a Váci Hajógyárnál, s megnézték a vízi járműveket készítő rokonüzemet. A prog­ram a kisinóci turistaházban társasebéddel fejeződött be. VÁCI NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM 1968. NOVEMBER 13., SZERDA Bemutatkozott a modeliezőkíub Miniatűr rakéták a Pokol-szigeten Szombaton délután izgatott diákcsoport ment át kompon a Pokol-szigetre. A negyed­századnyi csapat kiválasztott egy alkalmas helyet. Felsze­relték a kilövőállomásokat s csakhamar miniatűr rakéták indultak az ég felé. 200—300 méteres magasság elérése után kinyíltak a narancs- színű, parányi ejtőernyők, s a hordozótestek épségben visszaértek a földre. Nyolc rakétát lőttek fel ez alkalom­mal. Eredményhirdetéskor megtudtuk, hogy Sipos József lett az első, mert rakétája 30 másodpercig tartózkodott a magasban, és a miniejtőer­nyővel épségben földet ért... A szabadtéri bemutató után ellátogattunk a gépipari tech­nikum Konstantin téri diák­otthonába. Az évszázados épület hosszú folyosójának a végén két egymásba nyíló helyiséget találunk. Az ajtón felirat: Rakéta- és Repülő­modellező Klub. — Néhány hónapja még műhely volt ezen a helyen — mutatja a modellezők kis bi­rodalmát Sándor László kol­légium-igazgató, a klub ve­zetője. — Rendbe hoztuk, el­kezdtük a szükséges felszere­lés, folyóirat, anyag gyűjté­sét, s az új tanév elején húsz fiúval elkezdtük a munkát. — Kik segítik a klub mű­ködését? — A megyei , MHSZ nem­csak erkölcsi, de anyagi tá­mogatást is adott. Az itteni oktatás szorosan kapcsolódik a honvédelmi nevelés anya­gához. November elején ná­lunk járt Vitkovits Miklós, az MHSZ Pest megyei Köz­pontja titkára. Nagy elisme­réssel adózott a látottakért. Segítséget ígért, s a látoga­tást követően néhány nap múlva több ezer forint értékű anyagot kaptunk. Hasonló támogatást élvezünk a technikum igazgatóságától: egy komplett Multimaxi bar­kácsoló kisgéppel gazdagí­totta felszerelésünket. — Milyen eredményt értek el a kéthónapos működés alatt? — Klubunk célja: sikló- modellek építése, majd a következő évben mecha­nikai repülőgépeket is építünk. Ehhez megvan az alap: egy másfél köbcentis elektromo­tor. Kartonanyaggal, s a pa­pírnál könnyebb balzafával dolgozunk. Az indítás elekt­romos úton megy végbe, a robban ótöltetet a megyei MHSZ-től kaptuk. Indítódo­bozzal, s kilövőállvánnyal dolgozunk, mert a veszélyes­ség fennáll az ilyen miniatűr modellnél is. — A fiúk szívesen vesznek részt a foglalkozásokon? — Igen. Az első bemuta­tónk sikere után most már a kétlépcsős model­leken dolgozunk. A 2000 méterig feljutó raketoplánoknál elválik a hordozórakéta, s ezt külön kis ejtőernyők hozzák vissza a földre. Szeretnénk bene­vezni 1969 májusában a me­gyei bajnokságra, s még na­gyobb lenne az örömem, ha a klubból kikerülő fiatalok érettségi után városaikban, községeikben oktatói lehetné­nek ennek a hasznos, szóra­koztató foglalkozásnak, (papp) Hangverseny - Vietnamért Üzemi dolgozóink egy-egy napi keresetüket ajánlották fel a vietnami nép megsegí­tésére. Diákjaink szabadnap­jukon vállaltak társadalmi munkát, hogy eljuttassák fo­rintjaikat a gyűjtés központ­jába. A Váci Állami Zeneis­kola tanárai heteken keresz­tül próbára siettek a fárasztó napi tanítás után és múlt szombati, első hangversenyük teljes bevételét ajánlották fel a vietnami akció javára. Megtelt a Híradástechnikai Anyagok Gyára — zenei mű­sorok bemutatására is jól al­kalmas — kultúrterme ezen a borongós novemberi estén. A közönség soraiban helyet fog­lalt Nguyen Dinh Can, a Vi­etnami Demokratikus Köztár­saság budapesti nagykövetsé­gének kultúrattaséja, s a kö­vetség két munkatársa. Gondosan összeállított, igé­nyes hangverseny volt. Az el­ső részből külön dicséretet ér­demel Eccles Szonátája. Sza- bóky Judit (gordonka) és Ko­vács Attila (zongora) őszinte elmélyüléssel játszott. Gondos színezéssel, művészi ízléssel szólalt meg Bartók I. rapszó­diája Mányi Erzsébet (hege­dű) és Bőd Jolán (zongora) előadásában. Egzotikus hang­szert szólaltatott meg Fazekas László (marimba); a bemuta­tott Prokofjev-mű vastapsot kapott. Szünet előtt Borodin Quartett-jével adott zavarta­lan örömet a hallgatóságnak a Marton—Erdélyi—Regőczi— Szabóky négyes. A második rész a zeneiskola tanárai vonószenekarának három műsorszámából állt. Az öntevékeny együttes első nyilvános szereplését, és egy­ben nagyközönség előtti be­mutatkozását, érthető érdeklő­dés kísérte. Erdélyi Sándor ve­zetésével szépen muzsikáltak, különösképpen a záró Bar­tók—Weiner-mű gondos szí­nezése, friss és üde előadása aratott osztatlan sikert. Papp Rezső m m ' m m r mff » m ’ww?Wt* iiai;vTMa?i A Marton—Erdélyi—Regőczy—Szabóky négyes játszik. (Gyimesi felv.) VETERANEMLEKEK Tagja volt a Francia Kommunista Pártnak Riadó az Izzóban Versenyben az egész gyár Sikerül-e öt nappal megrövidíteni az esztendőt ? Az új gazdaságirányítási rendszer indításának lázas lendületében az Egyesült Izzó Képcső- és Alkatrészgyárában elhatározták: december 26-ig teljesítik éves tervüket, s ez­zel — képletesen szólva — öt nappal megrövidítik az esz­tendőt. Vajon, sikerül-e ez ne­kik? E súlyos kérdésre Balázs Istvántól, a gyár munkaver­seny felelősétől sem vártunk határozott igent. Annál kevés­bé, mert éppen a közelmúlt­ban tartott brigádvezetői érte­kezleten éppen ő volt, aki — a szakszervezet nevében — kimondotta: veszélyben van az 'vés tervteljesííés. Azaz: ha a gyár első emberétől a segédmunkásokig nem szedi össze magát mindenki, nem­csak az év megrövidítése ma­rad el, hanem azt sem tudják megvalósítani, amit az álta­luk készített termelési terv alapján üzletfeleik s a nép­gazdaság elvár tőlük. S ha eh­hez még azt is hozzászámítjuk, hogy a mintegy húszmillió fo­rintot érő — a munkaverseny indulásakor vállalt — két­százalékos túlteljesítés is el­marad, bizony-bizony nem megrövidül, hanem alaposan meghosszabbodik az esztendő. A gyár gazdasági, politikai és szakszervezeti vezetői fel­mérték az év első kilenc hó­napjának eredményeit, hibáit s a tanulságait is. A legsúlyo­sabbnak a képcsőgyártásnál mutatkozó lemaradást talál­ták: október közepéig mintegy száztízezer képcsővel marad­tak adósak. Hasonló módon lemaradtak az alkatrészgyár­tásban is. A brigádvezetői gyűlésen elfogadott határozat alapján megtették a szükséges intéz­kedéseket. Mindenekelőtt a képcsőgyártás adósságát kell megszüntetni. A brigádok, műszakiak, gazdasági vezetők elsősorban az ő segítségükre siettek. Van olyan brigád, mely százhúsz órával nevezett be a képcsőgyártási kalákába. Ugyanígy nyújtanak támoga­tást az alkatrészgyártó üzem­nek is. Ez a fajta kisegítés — tud ják ezt a gyár vezetői is — csak alkalmi, kényszerű, de egyben szükséges megoldás a képcső- és alkatrészgyártás ütemének helyrebillentésére. De nem­csak annak érdekében, hiszen elsősorban e két üzem lema­radása miatt forog veszélyben a gyár idei termelési tervének a teljesítése. S ez viszont már több vonatkozásban érintene hátrányosan a gyár egész gár­dáját, nem utolsósorban a megcsappanó nyereségrészese­désben. Az utóbbi napokban — mintha csak riadót fújt volna a szakszervezet — a brigádok műszakiak, ügyintézők a leg­különbözőbb versenyformák­ban felfrissítették, legtöbb esetben meg is toldották a fel­ajánlásaikat. Valósággal ver­senyben áll az egész gyár, s igazuk lehet azoknak, akik bíznak abban, hogy mégis csak sikerül öt nappal megrö­vidíteni az esztendőt a váci Izzóban. A reménykedésre meg is van az alapjuk, mert — mint lapzárta előtt telefo­non közölték — a dumek- gyártásnál október 31-ig a tíz hónapra eső tervüket 72 ezer forinttal már túl is teljesítet­téle, üveggyáruk pedig a na­pokban befejezte egész évi termelési tervét. • (ferencz) Huszonegy éves volt Csomós Béla, amikor 1912-ben bevo­nult a kassai 5. honvéd hu­szárezredhez. Leszerelése előtt két héttel tört ki az első vi­lágháború. Kéthónapi front- szolgálat után fogságba esik, és a turkesztáni Szamarkand- ba kerül. — Tizenöt-húszezren vol­tunk itt, sok budapesti gyári­munkás is volt közöttünk. Kö­zöttük volt a felejthetetlen Galamb József, akitől az első szocialista nevelést kaptam. Egy faluból, mindketten Sá­toraljaújhelyről valók voltunk, figyeltek már... — így vall Csomós Béla. Moszkvába akarták vinni, de másodmagával leugrik a vonatról, bemegy a legköze­lebbi városba, és munkát vál­lal egy cipészmesternél. A ci­Közvéleménykutatás pész gyakori látogatója egy orosz nyomdász. Jól ismeri a hadihelyzetet, ő tájékoztatja a két magyart, majd civil pa­pírokat szerez. — Hiteles papír volt, ren­des bélyegzővel. A város kétszer cserélt gaz­dát. A kozákok és a Vörös Hadsereg harca nem hozott gyors eredményt. A szökött hadifogoly hamar puskacső elé került. Ebben a helyzetben a civil papír minden volt. — 1918. december 3-án in­dultunk haza, Galamb József­fel együtt. Itthon már Károlyi volt a miniszterelnök. Nem sokkal utána, hogy egyesült a két párt, Galamb elvtárs a sá­toraljaújhelyi direktórium tagja lett, én pedig beléptem a Vörös Hadseregbe, és a sá­rospataki lovasszázadhoz ke­rültem. A bukás után behívják ka­tonának. majd 1924-ben Fran­ciaországba megy, s a Re­nault autógyárban kezd dol­gozni. Négy év múlva már a Francia Kommunista Párt tag­ja. Vezetőségi tagja a Nemzet­közi Vörössegélynek, s mint ilyen, részt vesz a spanyol polgárháború idején a gyűj­tésben is. Tizenöt évig él Franciaor­szágban, 1939-ben jön haza, és i Dunakeszin telepedik meg. Ma I is ott él. — Olvasott-e ma könyvet? — Nem. — És a héten? — Nem. — Augusztus óta?' . — Nem. — Ebben az év­ben? — Nem. (Hallom a ma­gabiztos kijelen­téseket arról, hogy „olvasó ■ nemzet” vagyunk.) — Van-e a munkahelyén könyvtár? — Nincs. — Szokott-e ön­nek valaki köny­vet ajánlani? — Nem szokott (Ki harcol itt a múltbeli súlyos örökség felszámo­lásáért? Mit csi­nál a kul túrós, a könyvtáros? Hol a szakszervezet?) o — Mit számít a mi véleményünk? Minek ide a köz­véleménykutatás ? — kérdez vissza egyik ember. — Bizony szá­mít. Éppen ezért vagyok én is itt, hogy elmondják a véleményüket. — Az építésve­zet ő se kíváncsi — mondják. — Magának jólesne szabad szombat helyett ittmaradni és dolgozni? — Nem köte­lességük. — Nem? — neveti el magát a brigádvezető. — Ezt mondta kü­lönben az építés­vezető is, amikor a szombati bri­gádversenyt kihir­dette. Csak éppen hozzátette: aki nem vállalja, majd aszerint lesz kezelve. Igaz, én meg is mondtam neki: nem bánom, akárhogy kezel, én a héten kidol­goztam magamat, s vár otthon a család. (Az építésvezető azzal érvel: nincs okuk a sértődés­re, hiszen megvan a pénzük. Nem érti, hogy a pénz még nem minden, a jó bánásmód, a jó munkahelyi légkör legalább annyit jelent, mint a pénz. Nem érti, de csodálko­zik azon, ha más munkahelyre pár­tolnak át az em­berek.) Kovács István Pénteken életbe lép az új postai díjszabás OLCSÓBB A FIÓKBÉRLET + 1970-TÖL GÉPESÍTIK A LEVELEK BÉLYEGZÉSÉT Mint ismeretes, novembei 15-től a postadíjszabás több tétele megváltozik. A váci postahivatal is felkészült a nem kis feladatot jelentő vál­tozásra. Hétfőn és kedden, a Marx téri postapalota emeleti kultúrtermében Rónai Ferenc felvételi csoportvezető népes hallgatóság előtt ismertette a tudnivalókat t.s válaszolt a feltett kérdésekre. A postaküldeményeknél, s súlyhatáron kívül, a terjedel­met is meghatározzák. Erre azért van szükség, mert előre­láthatólag 1970-től már Vácott is gépesítik a leve­lek bélyegzését. Erre készteti a postát a lét­számhiány is. Jelenleg két kézbesítői állás betöltetlen. A csoportvezető kérte a je­lenlevő üzemek, hivatalok képviselőit, hogy szorgalmaz­zák a fiók- és raktárbérlete­ket. A fiókbérlet évi 84 forint­ról 40 forintra csökkent. viszont a számszerű növekedi nagyban megkönnyíti az amúgy is súlyos teherrel útnak induló kézbesítők munkáját. Az új tarifát a 72-es posta- hivatal írásbeli kérésére meg­küldi bárkinek. Péntektől a váci központi, deákvári és al­sóvárosi hivatal felvételi rész­legei készséggel adnak tájé­koztatást a megváltozott díj­szabások alkalmazásáról. ___________ (—ő) M a délután: Hyppolit a filmklubban Ma, szerda délután, fél hat­kor — rövid ismertetés után — levetítik az építők film­klubjában a Hyppolit, a lakáj című 1931-ben készült filmet. Utána a klubtagok Petrusán János titkár vezetésével meg­beszélik az 1969. I. negyedévi műsortervezetet. — Hirdetmény. A Lőwy Sán­dor Gépipart Technikumban Vác. Konstantin tér 6.) folya­matosan Indulnak lánghegesztő, ^’hegesztő és műszaki rajz tan­folyamok Jelentkezni lehet az intézet portáján, (x)

Next

/
Thumbnails
Contents