Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-13 / 266. szám
MONOMIDÉKE A VP.: EST MEGYEI HÍRLAP K Ül ÖNKIADASA X. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM 1968. NOVEMBER 13., SZERDA NEB-vizsgálat három tsz-ben Hogyan élnek a lehetőségekkel? November elsején új vizsgálatot kezdett a megyei NEB: azt vizsgálják, hogy az 1966— 67—68-as években milyen változások történtek a termelő- szövetkezeteken belül, a termelés szerkezetében, s a változások javítottak-e a gazdálkodás eredményességén, valamint, hogy a jövőben alkalmazásra kerülő szervezeteknél figyelembe vették-e a helyi (megyei) adottságokat. Járásunkban három termelőszövetkezetét vizsgál majd a járási NEB: az üllői Kossuth, a tápiósülyi Virágzó és a gombai Űj Élet tsz-eket. A vizsgálat sok mindenre kiterjed : főbb kérdései között a termelőszövetkezetek gazdálkodását döntően meghatározó ágazatok — a szántóföldi növénytermesztés, zöldség-, szóló- és gyümölcstermesztés, s a kisegítő üzemágak jelenlegi helyzetének értékelése is szerepel, az 1966-os helyzethez viszonyítva. Vizsgálja a NEB azt is, csökkent, illetve nőtt-e a terület, milyen új növény termesztésével és állatfaj tenyésztésével foglalkoznak; • megvalósultak-e az épületberuházások, s milyen mértékben. Az előállított terméket, terményeket tsz-eink a MÉK-en, a konzervgyárakon, a tejiparon és szabadpiacon értékesítik. Milyen mértékben volt eredményes az értékesítés, milyen lehetőségeket vettek igénybe — ez is a vizsgálat egyik pontja lesz. Hogy a termelésben 'álkal- muzolt változások a tagság foglalkoztatására, jövedelmének alakulására milyen hatást gyakoroltak: a NEB szintén vizsgálja, összehasonlítják a tagság összl étszámát, az alkalmazottak és tagok arányát, az egy dolgozóra és egy alkalmazottra jutó évi jövedelem alakulását a három év viszonylatában. Az elmúlt két évben új hatósági árak léptek érvénybe; s fokozottabban szorgalmazták a szabadpiaci értékesítést is. Ennek hatása jelentkezik a szántóföldi növények, a zöldségfélék, a szőlő és gyümölcs értékesítésében — s hogy mennyire befolyásolták az új árak a tsz bevételét, s vajon mutatkozik-e eltolódás a kisegítő üzemágak vonalán éppen emiatt — az is a vizsgálat kérdései közé tartozik. Az új gazdasági mechanizmus a tsz-eknek is nagyobb lehetőséget ad az önállóságra. Közvetlenebb kapcsolatot alakíthatnak az exportáló, illetve értékesítő vállalatokkal, kezdeményezhetnek. Élnek-e az adott lehetőségekkel, kihasználják-e az új mechanizmus adta jogokat? A vizsgálatban több kérdés szerepel, a termelés korábbi fejlesztésével kapcsolatban is: milyen lehetőségek vannak a saját mezőgazdasági termény félkész vagy teljes szakszerű feldolgozásának bővítésére, végeztek-e gazdasági számításokat az értékesítési tervek készítésénél? Ha igen, ezek- I ben a tervekben az állami vállalatok részére történő szerződéses termelés, vagy a saját úton végzendő értékesítés dominál-e, s milyen arányban ? A vizsgálat november 15-én fejeződik be. k. zs. Csévharaszti körkép A csévharaszti tanácsnál éppen két házasságkötés volt, amikor betoppantunk. Megvártuk a szertartás végét, s amikor elvonult a jókedvű társaság, H. Kovács János irodájában Csévharaszt jelenéről, jövőjéről faggattuk a tanácselnököt. — Amint látják, sok a lakodalom nálunk — mondta az elnök. — A házasságkötések száma emelkedik, s ami számunkra még örvendetesebb: az ifjú házasok mind itt kívánnak letelepedni, vagyis megtalálják idehaza is a számításukat. Itt fognak építkezni, itt fogják széppé tenni környezetüket. Hogy honnan tudom? Nézzenek ki a zablákon, mennyi új ház épült a régiek helyén, s mennyi új épül most is. Csaknem minden fiatal házas új lakást épít magának, vagy néhány új helyiséggel toldja meg a régit. Két évvel ezelőtt még csak négyen építettek, az idén már tizenöten. — Csévharaszt ezek szerint gazdag község. — Az emberek valóban nem élnek rosszabbul, mint a környező községekben. Bizonyítja | ezt az is, hogy a meglevő 240 lakás közül 140-nek a tetején magasodik tv-antenna. Visz- szatérve azonban az imént említett nagyarányú házépíEgy négyíantermes iskola alapjainak kellene már kirajzolódnia üt — mutat a mélyedésre II. Kovács János tanácselnök. Garay-est Monoron m országban is. Jelenleg a Róna j zenészeinek művészeti vezetője, s fellépéseivel is kitűzött • célját szolgálja: azokkal is megértetni, megszerettetni a dzsesszt, akik eddig közömbösek voltak iránta. A különböző irányzatokból kapott válogatás, a könnyed játékstílus akaratlanul is érdeklődést, rajongást váltott ki '■ a monori közönségből. A színvonalas, dinamikus előadás hangulathatásait lelkes érdekig lődés kísérte, s a szünetben a közönség részéről több esetben !s jelentkezett az igény: job- : in kellene propagálni járá- •rltban a dzsessz-zenét, hasonló népszerűséget kellene biztosítani számára, mint a beatzenének, és szeretnénk Garay Attila játékában máskor is gyönyörködni. Az est nemcsak a zenés, hanem az ínyenc igényt is bőségesen kielégítette. Napi készítményeket felsorakoztató hidegtál-bemutató csalogatta az ízes falatokat kedvelő vendégeket. Csakúgy mint a mesében, „a terül.i-terüíj asztal- ! kám” esetében: majonézzel I töltött sült csirke, ízlésesen i feldíszített fogastál stb. kínál- ! ta önmagát. A Vigadó Étte- | rém szakácsai valóságos „étel- édent” varázsoltak a pultok- i ra. i b. 1.—p. i. • A jól sikerült divatbemutató után, melyet a Róna Vendéglátó Vállalat a monori Vigadó Étteremben rendezett, most a Hangulat Cukrászdában rendezték meg Garay Attila zongoraművész előadói estjét. A híres dzsessz-zongo- rista művészetét nem kell külön bemutatnunk, hiszen sikerei nemcsak a' hazai közönség előtt ismertek, de számos más----------*---------------------------------R ÉGI SZAKMÁK — ÖREG MESTEREK A SZÍJGYÁRTÓ EMBEREK, ESETEK ú Sokan ülnek a bíróság folyosóján. A mozdulatokról le lehet olvasni, ki van ott először, s ki megy már-már törzsvendég számba. Van, aki magabiztosan jár-kel, paragrafusokat idéz a türelmetlen várakozóknak, s akad, aki kezét tördelve, idegesen nézeget. A 26-os tárgyalóterem előtt lehajtott fejű férfi ül, láthatóan nem egészen józan. — Tárgyalás? — kérdezem. — Vádlott vagyok — mondja mosolyogva. A helyében nem mosolyognék, de most már érdekel a dolog, tovább kérdezem: — Mit csinált? Mogorván bámul rám; látom, olyasmit mondana szíve szerint, hogy semmi közöm hozzá, aztán — ki tudja, miért — megered a nyelve. — Kerékpárlopás. Ott a nevem az ajtón — mutat a táblára. — Tudja, miért csináltam? Az asszony miatt. Mert válni akar. Leittam magam, aztán elemeltem egy kerékpárt, hogy elfogjanak. — Hát ez sikerült. És van valami haszna az egészből? — Nem tudom... Bánom már. Különben itt az asszony is, nézze. Tényleg, a sötétzöld kendős asszony a folyosó végén ül, bennünket figyel. Aztán látja, hogy egyszerre nézünk oda, s nemcsak a fejét fordítja el, de úgy mozdul, hogy csak görnyedt hátát láthassuk. Megvetően és szomorúan. — Ezt megcsinálta magának ... Hogy lesz ebből kibékülés? A férfi legyint, aztán rágyújt. Az előző tárgyalásnak vége, a bírónő kilép az ajtón. Ö következik. A monori bisztróban, a Marx-ligetben, a vasútállomás környékén gyakori a verekedés. Most is csődület van, hangos a sötétség a kurjonga- tástól. Hunyorognak a lámpák, percek alatt megvadul a csend is. Az emberek bámulnak, riadtan és érdeklődéssel. Húsz év körüli fiatalember áll a gyűrű közepén, mezítláb, félmeztelen. Ordít, őrjöng. Ketten fogják le, cipelik a Petőfi utca felé, át a tócsákon, mezítlábán sárfoltok. Hullámzik a tömeg, nem is látni, ki verekedett, az arcok egyformák a félsötétben. Csitítják az őrjöngőt, az le is higgad, aztán új erővel akkorát lök magán, hogy hárman zuhannak a falhoz. Pista! — harsan a kiáltás, a hangerő maga hat ló megállításához elég lenne, de Pista nem csendesül. Egyre több az ember, mindenki látni akar, félresodródom. Elindulok, a sarokról még látom, ahogy szétszélednek a többiek is. Úgy látszik, vége a látványnak. Mára. Mert hogy egyszer s mindenkorra mikor lesz vége az ilyen jeleneteknek ezen a környéken — azt még jósolgatni sem lehet. Koblencz Zsuzsa Zelizi Imrét, a Monoron élő két szíjgyártómester egyikét kerestük fel. Régi idők emlékeit idéző plakátok mellett javításra váró szíjak, lószerszámok tarkítják a falat. Van-e jövője ennek a szakmának? — kezdtük a beszélgetést. — Jelene is alig van, legalábbis itt Monoron — kaptuk a választ. — Mint szakmáját szerető embernek nagyon nehéz erről beszélnem. Néhány évvel ezelőtt még öten voltunk, ma már csak ketten. Mi, öregek, lassan elhalunk mind, s velünk együtt a szakma is kihal. A lovak, a hintók világa egyre inkább kiveszőiéiben van, mind kevesebb lesz tehát az újonnan elkészítendő vagy javításra váró szerszám, felszerelés. A szakmát tanulni akaró fiatal is kevés ma már. Láthatja, mennyi javításra váró táska és cipzár sorakozik a polcokon. Kényszermegoldás. Kell valami kisegítő, helyettesítő munkát is végeznem, mert a szíjgyártásból ma már aligha lehetne megélni. örülök, hogyha havonta felkeres valaki egy javításra váró lószerszámmal, s ha évente legalább egy újat rendelnek meg tőlem. b. 1.—p. L téshez, az igazság az, hogy a két évvel ezelőtti nagyarányú esőzések következtében a felgyülemlett talajvíz hatására a község házainak nagy része megsüllyedt, megrongálódott. A károsultak az OTP-hez folyamodtak inkább, mintsem lakásuk toldozásához fogtak volna. A beszélgetés után a tanácselnök társaságában körsétára indultunk. Tanács Károlyék- hoz, az egyik nemrég épült ház gazdáihoz kopogtattunk be. A kellemes, baráti beszélgetés során itt is elhangzott, amit Csévharasztról mások is elmondottak már: ez a kis község tíz évvel ezelőtt is még sáros, a világtól elzárt, kis házakból álló, szétszórt tanyavilág volt. Most kezd igazán községgé válni, rendeződő utcákkal, betonjárdákkal, kulturált környezettel rendelkezni. Ezért is a£ építkezési kedv, ezért ragaszkodnak lakóhelyükhöz a cséviek. Végigmentünk a Petőfi ut- , cán is. Már állnak a villany- [ oszlopok, végig az út jobb oldalán. Még néhány hét, és a ; mintegy húsz kis ház ablaká- ! ból itt is villanyfény szűrődik ■ ki majd esténként. A művelődési otthont zárva j találtuk ugyan, de a tanács- } elnök elmondotta útközben, ! hogy- a KISZ-esek most hozzák J rendbe délutánonként a ter- I met, hiszen a Kis Színpad mű- 1 vészeit várják. Körsétánkról visszatérve, a tanácsháza közvetlen szomszédságában fedeztük fel az első csévharaszti „szépséghibát”. Kétmillió forintos beruházással egy négy tantermes iskola alapjainak kellene már kirajzolódniuk, azonban csak egy katakombaszerű mélyedést látunk a felmagasodó só- j derkoszorú közepén, szétszóródott deszkákkal egyetemben. Mint megtudtuk, az építési költség, amit erre az évre terveztek, még szinte érintetlen, s valószínűleg úgy is marad. — Hiába sürgetem a Ceglédi Építőipari Vállalatot — jegyzi meg bosszúsan a tanácselnök —, az építést nem folytatják. Velem együtt sokan szeretnék tudni, miért nem? Ha most akadozik is az építkezés, azért az új iskola a közeljövőben csak felépül. Tervezik még azt is, hogy 1970-re a község központjában helyet foglaló sportpálya területén egy korszerű ABC-áruházat építenek. Régóta tervezik, s most már sikerült az anyagi alapot is összegyűjteni hozzá. Be kell még fejezniük a buszváró építését, rendbe kell tenniük az úthálózatot, van tehát tennivalójuk elég. Körsétánk végén természetesen nem maradhatott el a lakodalmas ház sem, néhány percre betértünk hát Txiba Jánosékhoz, hiszen a tanácselnök meghívott, kedves vendég a lakodalmas házaknál. Szöveg: B. L. Foto: P. I. Tejtermék-bemutató Monoron A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a monori 61-es számú élelmiszerboltban (a Kossuth Lajos utca 73. szám alatt) ma délelőtt 10 órától tejtermékbemutatót rendez, térítés nélküli kóstolóval és eladással egybekötve. Eladásra és bemutatásra kerülnek a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat által gyártott, ismert és új tejipari termékek, melyek közül a vevőközönség által leginkább megkedvelt árukat a jövőben a vállalat boltjaiban állandóan meg lehet vásárolni. Gyermekeink öltöztetése címmel tartja meg előadását dr. Szemző Sándorné a monori Kossuth iskolában a szülők téli akadémiája keretében, csütörtökön este 7 órai kezdettel. S I* O R T Futbailparódia a vecsési pályán Vecsés—Zagyvapálfalva 1:1 (0:1) A vecsési együttes tovább folytatta a néhány hete megkezdett gyászos sorozatát. Szinte végig támadták a hazaiak a kilencven percet, de játékuk olyan kiismerhető, sőt helyenként kezdetleges volt, hogy a közönség szinte nevetett a kezdetleges hibák sorozatán. A mérkőzés néhány érdekesebb mozzanata: 20. perc: Kalmár „szórakozott” a 16-oson belül, belelőtte a labdát Mátrai I-be, aki kiugrott és közelről biztosan lőtt a hálába. 0:1. 34. perc: a vecsési védelem leállt, Mátrai kiugrott, de Bogár a 16-oson belül fellökte. A játékvezető továbbot intett. . 75. perc: Kalmár kapu elé nyesett szabadrúgását a nagy lendülettel érkező Krausz a bal felső sarokba fejelte. 1:1. A mérkőzés kritikáját legjobban talán az a néző adta meg, aki egy perccel a befejezés előtt megkérdezte: Tessék mondani, az első csapatok mikor kezdenek? A vecsési együttes legjobbja Molnár volt, végighajtotta a 90 percet, nem rajta múlott a döntetlen. Fekete és Krausz játszott még elfogadhatóan. Nógrádi láthatóan erőtlen volt. Kalász bántó technikai hibákat vétett. Kalmár sokszor feleslegesen könnyelműs- ködött. Keller játékvezető jóindulatúan vezette a találkozót, csak a 700 néző járt rosszul. Szalontai Attila MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Nyári szerelem. Monor Próféta voltál, szívem. Tápiósüly Limonádé Joe Vecsés: Fejlövés.
