Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-09 / 237. szám
Ä "r>E~S TME&YEI HÍRLAP KÜLÖN KlA DA 5/V XII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM 1968. OKTOBER 9., SZERDA Elkészült a város új térképe Új utcák — űj városrész A városi tanács építési és közlekedési osztálya a 600 éves jubileumra megrajzolta Nagykőrös új belterületi térképét, amelyet a Térképészeti Intézet szép, tiszta, áttekinthető kiállításban most készített el. A nagyméretű, színes falitérkép szemlélteti a város növekedését, az utóbbi években alakított és elnevezett új utcákat, amelyek sorában a Temetőhegy részeken ott van a Csók István, Dankó Pista, Délibáb, Krúdy Gyula, Móra Ferenc, Móricz 'Zsigmond, Liszt Ferenc és a Tisza utca. A tormási új városrészben találjuk az Abso- lon Sarolta, a régi Pipa utca mellett az új Dohány utcát, továbbá a Fény, Gyár, György, Virág, Hársfa, Hóvirág, Ifjúság, Május 1., Muskátli, Napkelet, Németh Irén, Rózsa, Tavasz és Üjvilág utcákat. A Bokroson pedig a Barát, Vági István és a Kádár Kata utcát. Az új térképek árusítását rövidesen megkezdik. Franciaországból jöttem SZŐLŐPERMETEZÉS - HELIKOPTERRŐL Növényvédelem és termesztés — Alig olcsóbb a narancsnál — Konzerv Ínyenceknek Jó termés — alacsony átvételi ár Szeptember 21—30 között a párizsi Minoc Növényvédőszer Gyár meghívására és vendégeként Franciaországban tartózkodtam. Két bolgár, két magyar és egy osztrák mezőgazdasági mérnök volt a cég vendége. Azzal a céllal hívott meg bennünket a gyár, hogy bemutassák gyártmányaikat . és azok használatát. Franciaországi utam során meggyőződtem, hogyan termesztik és dolgozzák fel a kifejtőbabot. Pl. a Jacquelin—Beurguelil konzervgyárban, amely Leiret közelében van. A konzervgyár kicsi, éves átlagban 300 vagon konzervet gyárt, főleg spárgát, zöldbabot, uborkát, spenótot, halványított zellert és 6 centiméternél nem hosszabb csemegeuborkát. (Egész franciaországi utam alkalmával a falusi éttermektől kezdve a párizsi éttermekig mindenütt 6 centiméternél nem hosszabb csemegeuborkát szolgáltak fel!) Elutazásom előtt a szolnoki Lenin Tsz-ben az eddig használt babfajtáinkból borsócséplőgépen kifejtettünk 4V kilogramm babszemet próbagyártásra. A borsócséplőgép a babszemeket nem törte, tehát az eddig ismert fajtáinkkal is megoldható a borsócséplőgépben a bab fejtése. De a franciáknak külön fajtáik vannak kifejtőgyártás céljára. A zöldbabot is és a kifejteni való babot is mihd géppel szedik. A zöldbabtermesztésnél is Sevtex vegyszeres gyomirtót használnak, amelyet nálunk még eddig nem használtak, csak a zöldborsótermesztésben. A ‘megtekintett körzetben 700 milliméter az évi csapa- | dék, kötött, jó tápanyagtalajú földön termelik és géppel aratva is a zöldbab 60 mázsa termést ad hektáronként. A zöldborsónál az Expressz aránya 5 százalék, de Francia- országban is évről évre csökken ez a hányad. Zöldbabból a Flageolet zöld hüvelyű fajtát termelik leginkább kifejtőbab céljára. Két évvel ezelőtt több mint 2200 vagon konzervet gyártottak ebből a terményből. Franciaország állít elő legnagyobb mennyiséget, kisebb mértékben Belgium is foglalkozik vele. Egy francia vállalat az ínyencek részére kifejtőbab és sampinyon gomba keverékéből állít elő konzervet. A kifejtőbab termeléséhez 40 egység nitrogén, 200 egység foszfor és 150 egységnyi kálium műtrágyát javasolnak a jól érett szervestrágyán kívül. Hektáronként 100 kilogramm szem vetését, és a vetés időpontjában a talaj 9 fokos hőmérsékletét tartják ideálisnak. A kifejtőbabok apróbb szeműek, hosszúkásak, vese- alakúak, vékony héjjal. A Nagykőrösi Konzervgyár jövőre húsz vagon kifejtőbab- konzervet gyárt kísérletképpen és a vetőmagot valószínűleg Franciaországból szerzi be. Utam során megtekintettem az Epernay és Reims környéki szőlőtermesztést és pezsgő- gyártást is. A szőlőt ez évben 10—14-szer permetezték. Ehhez a művelethez általában a helikoptereket veszik igénybe. Amíg ugyanis a traktoros permetezésnél 200 liter permetle- vet öntöznek ki hektáronként, addig a helikopterről való permetezés esetén 30 liter is megfelelő hatást biztosít. Megtekintettem több gyümölcstároló nagyüzemet is. A gyümölcstermelők — ha szövetkezetbe tömörülnek — hűtőtároló építésére 30 százalék ártámogatást kapnak. (Nálunk ugyanilyen beruházásnál 50 százalék az ártámogatás). Érdekes, hogy az egyik ilyen szövetkezet a ládák gyártásánál — amit maguk állítanak elő — nem sima, hanem gyárilag recézett szöget használ és így jobb a ládák tartása. Az elmondottak után érdekességnek tűnhet, hogy egy kilogramm alma febcuárban alig olcsóbb, mint a narancs. A franciaországi alma és körtetermesztés fejlettségét jellemzi, hogy az apró méretű gyümölcsök forgalombahozatalát törvény tiltja. Láttam egy kiváló új almafajtát, a Melreset. Előnye, hogy ez az új fajta lisztharmatnak ellenálló, és színe sokkal mélyebb, vörösebb mint a jonatáné. HÁROMTUSA Pénteken rendezték meg a Kinizsi-sporttelepen a városi kisdobos háromtusa-bajnokságot. A versenyen 8—9 éves gyerekek indultak, s néhány biztató eredmény is született. Lányok: 50 méteres síkfutás: 1—3. Hármas holtversenyben: Bieli Katalin (Arany-iskola), Kállai Edit és Pozsgai Piroska (Kos- suth-iskola) 9 másodperc. Távolugrás: I. Bielik-(Arany- iskola) 319, 2. Holi Valéria (Kossuth-iskola) 299, 3. Szűcs Mária (Arany-iskola) 265 centiméter. Kislabdadobás: 1. Bielik (Arany-iskola) 28,49, 2. Farkas A halhatatlan kedves Szendrei Júlia levelesládája címmel dr. Mezősi Károly előadást tart. október 11-én, pénteken este 7 órakor a művelődési ház emeleti klubtermében. A ma élő Petőfi-kutatók legkiválóbbja a nagy költőről és szomorú sorsú özvegyéről emlékezik meg. Keresett volt a bútor A fogyasztási szövetkezet sportotthonban rendezett őszi vásárán sokan vettek az ízléses bútorokból, garnitúrákból: 180 ezer forintot forgalmaztak ezekből az árucikkekből. A Cifrakertben s több más helyen az idén is elég jó termést hoztak a vadgesztenyefák. Városunkban azonban szelídgesztenyét is lehet termelni. 50—60 esztendővel ezelőtt ugyanis a körösi öreg szőlőhegyeken több szelíd- gesztenyefa élt és termett minden évijen. 35—40 esztendővel ezelőtt pedig Havasy Mihály, akkori városi főkertész hozott Nagykőrösre vagy húsz darab sze- lídgesztenye-csemetét. Néhányat elültetett belőle a Cifrákért kertészetében. A többit elajándékozta. A napokban látogatást tettem özvegy K. Kiss Balázsné kálmánhegyi háztáji szőlőjében, ahol a Havasy-féle szelíd- geszteriyefa ma is él, de valósággal ránőtt egy nagy diófa. Ennek ellenére minden tavaszon szépen kizöldell és ehető termést is hoz, de az elég apró marad és későn érik be. Ez Nagykőrösön jelenleg az egyedüli szelídgesztenyefa, amely jobb helyen valószínűleg nagyobb szemű termést hozna és hamarabb is beérne. Megkérdeztem Papp László tanár urat, hogy mi a véleménye a szelídgesztenye Kőrösön való termeléséről? — A szelídgesztenye fája Gyöngyi (Arany-iskola) 18,80, 3. Pozsgai (Kossuth-iskola) 18,24 méter. Összetett egyéni versenyben (13 induló): 1. Bielik 193, 2. Holi 153, 3. Pozsgai 151 ponttal. Csapatversenyben (4 csapat): 1. Kossuth-iskola (Holi, Pozsgai, Kállai) 449, 2. Aranyiskola 440, 3. Petőfi-iskola 397, 4. Gógány 292 ponttal. Fiúk: 50 méter: 1. Józan Kálmán (Arany-iskola) 7.6, 2. Szabó Tibor (Kossuth-iskola) 8.4, 3. Lepsényi Róbert (Petőfi-iskola) 8.7 másodpere; Távolugrás: 1. Szabó (Kossuth) 318, 2. Józan (Arany) 305, 3. Tóth Imre (Kossuth) 301 centiméter. Kislabdadobás: 1. Ruttner Zoltán (Petőfi) 36,49, 2. Cs. Kovács Róbert (Arany) 34,90, 3. (Lepsényi (Petőfi) 31,81 méter Összetett egyéni (14 induló): 1. Józan (Arany) 178, 2. Szabó (Kossuth) 164, 3. Ruttner (Petőfi) 152 ponttal. Csapatverseny (4 induló): 1. Arany-iskola (Józan, Cs. Kovács, Ágoston Géza) 461, 2. Petőfi 440, 3. Kossuth 430, 4. Gógány 338 ponttal. Az összetett csapatversenyt az Arany János iskola, Bielik Katalin, Szűcs Márta, Farkas Gyöngyi, Józan Kálmán, Cs. Kovács Róbert, Ágoston Géza összetételű csapata nyerte 901 ponttal, és bejutott a Dél-Pest megyei döntőbe. A Kossuth-iskola végzett a “második helyen 879, a Petőfi a harmadik 837 ponttal. Dicséretre méltó a külterületi gógányi iskola elindulása, ők a negyedik helyen végeztek 630 ponttal. Számonként az első három helyezettnek oklevelet osztott szét Kovács Nándor, a Kinizsi atlétaedzője. Sulyok Zoltán A Szabadság Termelőszövetkezet kertészetében folyik a fejeskáposzta-szüret. Mint Barabás Ferenc főkertésztől hallottuk, egy hold földön átlagosan 150 mázsa káposzta termett, ami az idén szép eredmény, tekintve, hogy az aszályos idő közepette kevés helyen sikerült a káposzta. Eddig a tsz-ből már több mint tíz vagonnal elszállítottak, részben a konzervgyárba, részben pedig a MÉK útján a fővárosi fogyasztóknak. A káposzta termelésében a legjobb eredményt a nagyon fagyérzékeny — mondotta —, s csak védett, napos kertekben és udvarokban lehetne termelésével eredményesen próbálkozni. A régebben élt és termett körösi sze- lídgesztenyefák valószínűleg edzettebb, kevésbé nemes fajták lehettek, s azt hiszem, hogy ilyen az özvegy K. Kiss Balázsnénál levő fa is. Mindenesetre, akinek helye és lehetősége van hozzá, megpróbálkozhatna vele, annál is inkább, mert 19 forint egy kilogramm szelídgesztenye ára. Puszpáng- és elefáncsont-fa- ragványok láthatók a nagytétényi kastélymúzeum dísztermében, amelynek végleges helyreállításával nemrégiben készültek el a restaurátorok. Ritka érdekességeket láthat a közönség az • öt hatalmas üvegvitrinben elhelyezett fa- ragványok között, amelyek egyébként zömmel a XVII. és a XVIII. századból valók. Vannak itt figurális szobrocskák központi kertészetben a Il-es brigád érte el. Tekes Ambrus munkacsapatvezető elégedetten újságolta, hogy két hold káposztaültet- vényröl már több mint 500 mázsa terményt szedtek fel, de még sok termés van a földben. Van olyan fej, amely eléri a II kilogrammot! Az őszi karalábétermés is jól sikerült. Bűz Albert üzemegységvezető szétvágott egy másfél kilós példányt, és a húsa olyan gyenge, mint a harmat. Csak az a baj — mondotta Tekes Ambrus —, hogy nagyon keveset fizetnek érte. A szép káposztának kilo- grammonkét egy forint, a karalábénak pedig 1,10 forint az átvételi ára, pedig sokat dolgoztunk vele, főleg nagyon sokszor kellett öntözni. — k — MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Boldog Alexandre. Színes francia filmvígjáték a semmittevés bajnokáról. Főszereplő: Philippe Noiret. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar híradó. Villámtól a kék lángig. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. elefántcsontból, díszesen megmunkált kések, villák, szelencék, dobozok s ugyanilyen tárgyak puszpángból, ebből a rendkívül tetszetős, könnyen faragható, sárgás, vöröses, világosbarna tónusú fából. Annak idején németalföldi és francia mesterek készítették valamennyit. A faragványok az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéhez tartoznak. Mese és történelem Néhány hetes szünet után — amíg leltározták a könyvállományt — ismét kinyitott a kocsé- ri községi könyvtár. Hetente két napon jönnek ide az olvasók és válogatnak a kötetek között. Magam is böngésztem a polcokon. Elismerésre méltóan szép számban találtam új kiadásokat is. Velem együtt kutatott olvasnivaló után Szélesi Editke is. — Te milyen könyvet viszel most haza? — Valamilyen meséskönyvet szeretnék választani. — Hányadik osztályba jársz? — ötödikes vagyok. — Csak meséskönyvet olvasol? — Nem. Az Egri csillagokat is magammal viszem. — Bizonyára szép élményed lesz. — Az volt. Mert már olvastam egyszer. De nagyon tetszett. Tóth Józsefné viszont történelmi tárgyú regényeket, útleírásokat keresgél. Talál is magának valót. — ötezer-háromszázhetven kötettel rendelkezünk, tájékoztat Becze Szilveszter könyvtárvezető tanár. — Jelenleg az olvasók száma meghaladja a 400-at. Szeretnénk, ha év végére 600 látoga,tót tarthatnánk nyilván. — Milyen az olvasók összetétele koruk szerint? — Valamivel többen vannak felnőttek, mint gyerekek. De nyilván a gyerekek által elvitt könyvekbe is beleolvasnak otthon a szülők. Időközben Szélesi Editke kiválasztotta a kölcsönözni kívánt köteteket. A Sólyom utcai fiúk, A Pál utcai fiúk mellett kezében tartotta az Egri csillagokat is. (—ara—) Dr. Konrád Zoltán S ■ P » O ®j| R ói T Szelídgesztenye is terem nálunk (kopa) GAZDAG ÉLET A pénzügyi népbiztos mj yolc esztendeje tanárkodott az egyik budapesti kell reskedelmi iskolában — ma, ötven év múltán a Lengyel Gyula „Közgazdasági Technikum” felirat olvasható azon az Alkotmány utcai épületen —, amikor magával ragadta a forradalmak forgószele. A fiatal, alig 30 éves matematikus, aki már diák korában felismerte a tőkés társadalom ellentmondásait, reményekkel és bizakodással telten csatlakozott az új viszonyokért országszerte kibontakozó harchoz. Eleinte csak a tanítók és tanárok ismerték mint szakszervezetük egyik vezető emberét, de 1919-ben hétről hétre ezrekkel növekedett követőinek, tisztelőinek száma. Március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának napján a Kommunisták Magyarországi Pártja megbízásából az Osztrák—Magyar Bank élére került. Az ösz- szeomlott monarchia nemzeti bankjának magyarországi vezetője, majd a forradalom pénzügyi politikájának irányítója lett. S ha arra gondolunk, milyen volt a több mint négy évig tartó háború után az ország helyzete, világossá válik, milyen emberfeletti feladatra vállalkozott. A Tanácsköztársaság pénzügyi népbiztosa, a forradalmi kormányzótanács tagja, amikor az imperializmus fegyveres erői megtámadták az országot, felhívást tesz . közzé: jelentkezzenek volt tanítványai, lépjenek be önként a Vörös Hadseregbe, siessenek hazájuk védelmére! Es az egykori diákok, közgazdászok, nagyrészt bank- tisztviselők, a „Tanár úr” felszólítására olyan nagy számban jttenték meg a sorozóbizottság előtt, hogy a belőlük'szervezett egységet „bankzászlóalj” néven indították a frontra. A Tanácsköztársaságot követő ellenforradalmi terror az életét fenyegette, mégis vállalkozott rá, hogy itthon marad, részt vesz az illegális pártszervező munka megindításában. De a párt, éppen mert olyannyira ismert személyiség volt, hogy bárhol, bármikor felismerhették volna, úgy látta, jobb, ha külföldre megy, ott hasznosítja hatalmas tudását a magyar nép és a nemzetközi munkásmozgalom javára. Menekülésekor ugyanaz, ami itthon vesztét jelenthette volna — közismertsége — segítette át a legnagyobb nehézségeken. Volt tanítványa, egy vasutastiszt segítségével jut át a határon. Bécsbe, Berlinbe, majd Moszkvába kerül. a Szovjetunióban a szovjet kereskedelmi kamara fő- titkárává nevezték ki. A külkereskedelmi akadémia professzora, a magyar forradalmi emigráció köz- tiszteletben álló tagja, aki 1941-ben bekövetkezett tragikus haláláig — a törvénytelen eljárások áldozata lett — maradandó értékű közgazdasági tudományos tevékenységet fejtett ki. 1888-ban született, most lenne nyolcvanesztendős. A t ma élő nemzedékre vár a feladat, hogy mint más gazdag életű forradalmárok hagyatékát, Lengyel Gyula életművét is feltárja, közkinccsé tegye, megőrizze a szocialista jövő számára. FARAGVÁNYOK S £
