Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-06 / 235. szám

Pt>T morei ti /fívlrw 1968. OKTÓBER 6., VASÁRNAP Munkatársaink jelentik: Füstös vcgy forró premier : OKTÓBER 15-ÉN HIVATALOSAN IS MEGKEZDŐDIK A FŰTÉSI IDÉNY, BAR A TRÉFÁS KEDVŰ IDÖJÄRÄS MAR ELŐBB BEGYÜJTÄSRA KÉSZTETETT A KAZÁNOKBAN, CSERÉP- ÉS OLAJKÄLYHAKBAN. MUNKATÁRSAINK AZT NÉZTÉK MEG, MEGFELELŐEN FELKÉSZÜLTEK-E MINDENÜTT A FŰTÉSI IDÉNY MEGKEZDÉSÉRE, FÜSTÖS AVAGY KELLEMESEN FORRÓ LESZ-E A HIVATALOS PREMIER? Megszűnt az árukapcsolás például a legjobb — ás me­gyénkben is legkeresettebb — szén a berentei, az úgynevezett borsodi barnaszén. Ebből — sajnos —, nem áll korlátlan mennyiség rendelkezésünkre. Az évente forgalomba hozott 40 ezer vagon szénből mintegy 50—52 százalék a berentei, a többi nógrádi, balinkai, tatai és dorogi. Erre céloztam, ami­kor azt mondtam: árukapcso­lás már nincs, de berentei szénből és NDK-brikettből nem tudunk minden igényt korlátlanul kielégíteni. Az évi 20—22 ezer vagon brikettből például 6,5—7 ezer vagon szár­mazik az NDK-ból. Világos, hogy ez a mennyiség nem fe­dez minden keresletet. De hadd tegyem hozzá, hogy en­nek is nagyon örülünk, mert az ország 19 megyéje közül egyedül Pest megye kap NDK- brikettet! Egyébként teljesen indokolatlan egyes fogyasztók idegenkedése a magyar bri­kettektől, mert azok, azonkívül hogy jóval olcsóbbak a német­nél, 700—1000 kalóriával még magasabb is a fűtőértékük. Azt a jogos kifogást pedig, hogy nem ég el teljesen és kormoz, a brikettipar — megígérte —, sürgősen orvosolni fogja. — Mi a helyzet a koksszal és a tűzifával? — Megyénkben az évi koksz­szükséglet mintegy 1800 vagon. Ezt a mennyiséget teljes mér­tékben biztosítani tudjuk. Tű­zifát is korlátlanul adunk min­denkinek —, fogyasztónak, kö­zületitek — mégpedig sokkal jobb minőségű, szárazabb fá­ból, mint a korábbi években. — Utolsó kérdés: hány he­lyen árusítanak tüzelőt a me­gyében? — Az ÁFÉSZ-telepekkel és a két maszekkal együtt, össze­sen 118 helységben. ny. é. Van-e még „eszi a madár, nem eszi, nincs más” jelszó a tüzelőkereskedelemben; van-e még árukapcsolás: egy kis bri­kett, kevéske fa, és sok, gyen­ge minőségű „tűzoltószén?” Ezekkel a kérdésekkel nyitot­tam be Ipacs Lászlóhoz, a Bu- dapestkömyéki TÜZÉP Válla­lat igazgatójához. — Kezdjük a „tűzoltószén­nel”. Akár hiszi, akár nem, ez már nem probléma. Ugyanezt mondhatom az árukapcsolás­ról is, amelyet — kényszerítő körülmények hatására — mi­niszteri rendelet írt elő annak idején a TÜZÉP Vállalatok­nak. Ezt a rendeletet a belke­reskedelmi miniszter 1968. áp­rilis elsejével hatályon kívül helyezte. — Ügy értsem, hogy min­denki annyi és olyan fát., sze­net, brikettet vásárolhat. amennyit és amilyet akar? — Pontosan. Azaz ... De er­ről majd később. Előbb arról beszélnék, hogy Pest megye tüzelőszükséglete még szokatla­nul kemény tél esetére is biz­tosítva van. A tavaly forga­lomba hozott 65 ezer vagonnal szemben, idén 68 ezer vagon tüzelő jut a lakosságnak. Pilla­natnyilag például az a legfőbb gondunk, hogy a negyedik ne­gyedévben még legalább 19 000 vagon tüzelőnek kell vevőre találnia ahhoz, hogy az ez évi forgalmi tervünket teljesíthes­sük ... — Mi van a SZOT-utalvá- ny okkal? — Egyre kevesebben veszik igénybe! 1965-ben még 130 ez­ret váltottak be, tavaly pedig már csak kilencvenezret. — Kényes kérdés követke­zik: a választék és a minőség. — Nem is olyan kényes, mint gondolja. Bár, hadd bo­csássam előre, hogy a szenek minőségét mindig a bányák termelése határozza meg. Így A jövő: a gáz és az olaj Dr. Dócs Jánoshoz, az Ener­giagazdálkodási Intézet tanul­mányi főosztályának vezetőjé­hez intéztük a következő kér­déseket. — Ha ön családi házat épí­tene, s anyagi lehetőségei nem késztetnék takarékoskodásra, milyen fűtést terveztetne? — Olyan megoldást válasz­tanék, amely a legegyenlete­sebb hőmérsékletet és a leg­magasabb kultúrnívót bizto­sítja. Az abszolút rangsorolás szerintem a fűtési technikák­nál a következő. Első helyen áll a villanyfűtés és a távfű­tés, majd a vezetékes gázfű­tés, (cserépkályha vagy gáz- konvektor), ezután következik az olajfű tés, végül a szén- és fafűtés. — Mint az Energiagazdálko­dási Intézet munkatársa, mi­lyen fűtési technikák számára jósolja a legnagyobb eltere- dést a jövőben? — Az elektromos fűtés egye'őre nem jön számításba, mert a villanyáramból nincs fölöslegünk. A távfűtés első­sorban a sűrűn lakott területe­ken, negyedekben kifizetődő. A gázfűtés elterjedését a kor­mány gázprogramja szorgal­mazza: Budapesten a távlati tervek szerint például az egész Belvárosban az lesz. A vidék­nek azokat a területeit, ame­lyek közel esnek a vezetékek­hez, szintén bekapcsolják, még falvakat, termelőszövetkezete­ket is. Más helyeken az olaj- kályháé a jövő. — A fűtés módja a települé­sek számára sem közömbös, hiszen már nemcsak Budapes­ten gond a smog. Kérdésem: Mit tehetnek a tanácsok, hogy rászorítsák az üzemeket, de a lakosságot is a helyes tüzelés­re? — Előbb elmondanék né­hány adatot arra, hogy a sű­rűn lakott ipari települések, a nagyvárosok felett milyen nagy lehet a levegő szennye­ződése. 1960—61 telén a fővá­rosra harminckétezer tonna pernye hullott, s ugyanakkor négyszázharmincezer topna kénsavnak megfelelő kén ju­tott a levegőbe. A levegőszeny- nyeződésből keletkező becsült kár Budapesten évi 800—900 millió forint. S noha ilyen sű­rű smog a vidéket nem fenye­geti, az ottani városokban is egyre több a panasz. A taná­csok — Budapesten a Főváro­si Tanácsnál létrejött levegő- tisztasági bizottság — elvileg beleszólhatnak az iparvállala­tok s a lakosság fűtéstechni­kájába, de mivel a különböző tisztítóberendezések drágák, megvásárlásukra, üzemelteté­sükre nem kötelezhetnek. Leg­feljebb a meglevő tüzelőberen­dezések helyesebb alkal­mazására szoríthatnának rá jobban mindenkit... (p. a.) CSAK BERENTEI Sár, sár, latyak, és temér­dek sok-sokféle szén, fa, építő­anyag a Budapest-kömyéki TÜZÉP Vállalat 2314. számú nagykátai telepén. Tegnap is 13 vagon tüzelő érkezett. Csak berentei darabos szén nem jött, pedig az kéne itt majd­nem mindenkinek. Mert olcsó, könnyen meggyullad, jól ég, és — ahogy Kármán Istvánná há­ziipari vállalati dolgozó mond­ja — egész nap nem kell „sa- lagolni”. Kármánné egyelőre csak 10 mázsa kokszot vitet haza. — Berenteit mikor kapha­tok? Botka László telepvezető nem tudja. Amikor befut egy- egy szállítmány, már hajnali háromkor százával állnak sor­ban, a telep előtt az emberek. Pedig a pénztár csak hétkor nyit. Dr. Arvay Mihály, az ügyvé­di munkaközösség helyettes el­nöke elégedett: — Bőséges a választék, még kokszból is. Mindenki kedve szerint fűthet odahaza. Az em­berek, érthetően, a jobb minő­ségű szeneket keresik, és a te­lep igyekszik az igényeket ki­elégíteni. Aztán a hazaszállí­tás sem okoz gondot. Itt állnak a tsz fogatosai, és bőven van maszek fuvaros is. Lengyel László kertész kok­szot vásárolt. Ellenőrzi a lapá- tolókat. — Csak a jóisten mindig ilyen jó szeneket adjon — lel­kendezik. — Hetven telet meg­értem már, tudom, amit tudok. Most senkinek nem lehet pa­nasza. Tápióbicskétől Tóalmá­sig, vagy tizenkét községből, aki megteheti, inkább idejön. Itt jobban válogathatnak. Valóban, ezt a telepvezető is bizonyítja: vannak napok, amikor a vásárlók 70 százaléka nem nagykátai. S még ennek ellenére is: egyelőre több az áru, mint a vevő. A tárolás ezért, bár a telep területe 4660 négyzetméter, gondot okoz. (P. i.) A hoppon maradt lakótelep A harmadik ötéves terv cél- csoportos lakásberuházásának keretében 292 lakás épül Vá­cott, a Földvári téren. A lakó­telep tervei 1966-ban készül­tek, az építkezést az elmúlt esztendőben kezdte meg a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalat. A beruházás költsége — a lakásokon kívül élelmiszer-, zöldség- és Patyolat-üzlet is épül a lakótelepen — több, mint ötvenegymillió forint. Az első kilencvennégy lakást no­vember végén adják át a la­kóknak. — Hamleti kérdés előtt áll­tunk sokáig — mondja Szeidl József, a Váci Városi Tanács vb tervcsoport vezetője. — Át­adjuk-e az elkészült lakásokat vagy sem? Ez volt a nagy kér­dés. Hogy miért? A lakásokat kivétel nélkül gázfűtésre ter­vezték. A gázvezeték azonban nem épült meg. A legújabb határidő szerint 1970 augusztu­sában épül ki a lakótelepig. De mi legyen addig az elkészült lakásokkal? Végül is úgy dön­töttünk: amíg elkészül a föld- gázvezeték, ideiglenesen meg­oldjuk a lakások fűtését. A la­kószobákba olajkályhák kerül­nek. A kályhákat már megvá­sároltuk, s a lakók dolgát könnyíti, hogy a lakóteleppel szemben, az országút másik oldalán van az ÁFOR-telep. A konyhai gáztűzhelyeken a fő­zést egyelőre palackos gázzal oldhatják meg a beköltöző lakók. A palackokat a főbér­lőknek kell megvásárolni. Hogy legyen időre elegendő gázpalack Vácott, arról a vá­rosi tanács kereskedelmi cso­portja gondoskodik. Ami vi­szont megoldhatatlan: az a fürdőszobák fűtése, illetve meleg vízzel történő ellátása. — Az idei télen tehát a für­dőszobákat nem használhat­ják ezekben a lakásokban a lakók? — Igen. Sőt, még a jövő té­len sem. — A többi lakás mikor ké­szül el? — Május végén újabb ki­lencvennégy lakás kerül át­adásra. Ez újabb problémák forrása lesz. Ezek ugyanis szö­vetkezeti lakások. Fürdőszoba használat nélkül azonban ke­vesebbet érnek, mint amekko­ra összeg az eredeti lakásvá­sárlásban szerepel. Ideiglene­sen. Hogy miként rendeződik majd ez a dolog, egyelőre nem tudjuk. — És a többi száznégy la­kás? — A tervek szerint a jövő év végére kerül átadásra. Vagyis az azokba költözők is egy esztendeig nem tudnak majd gázzal fűteni. Hogy miért történt így ez a dolog? Felvilágosítást erre már csak a Pest megyei Beruházási Vál­lalat illetékesei adhatnak. Tatai Ottó, a Pest megyei Beruházási Vállalat osztályve­zetője: — Amikor a Pest megyei Tanács Tervező Irodája meg­kapta a lakótelep tervezésének feladatát, akkor még a föld- gázvezeték kiépítésének ha­tárideje 1968. ősze volt. A ve­zeték kiépítésének elmaradá­sa azonban nem tartozik sem a Tervező Iroda, sem a Beru­házási Vállalat hatáskörébe. A vezetéket a Tiszántúli Föld­gáz Szolgáltató Vállalat építi, állami beruházásból. Tudomá­sunk szerint azért maradt el eddig a váci vezeték kiépítése, mert a Tiszántúli Földgáz Szolgáltatói Vállalat a beruhá­zási hitelének csak mintegy a felét kapta meg erre az idő­szakra. Bízunk azonban abban, hogy 1970 őszéig mégiscsak megépül a földgázvezeték. (P. P.) OTP-részletre Napjaink egyik nagy prob­lémája a lakások korszerű és gazdaságos fűtése. Az ipar és a kereskedelem a tüzelőszerke­zetek gazdag választékát ajánlja a fogyasztóknak. Szét­nézünk az egyik ilyen szak­boltban és felvilágosítást kér­tünk a kapható kályhákról. A legkorszerűbb fűtés min­den bizonnyal az elektromos fűtőszerkezettel érhető el Je­lenleg kétfajta villanykonvek­tor kapható, áruk 900 és 1120 forint között van. Fogyasztá­suk két-háromezer watt óránként, ezzel egy 40—60 lég- köbméteres helyiség tökélete­sen fűthető. Még ennél is kor­szerűbb a két-három lakás fű­tésére alkalmas kiskazán, melybe villanymelegítő szerel­hető. Itt az egyszeri befektetés rendkívül nagy, mert a szerel­vények a radiátorokkal és csö­vekkel együtt mintegy 20 ezer forintba kerülnek, de ezzel a pillanatnyilag legkorszerűbb fűtést biztosítottuk. E megoldás különösen ajánlható a most épülő új családi házakba. Ha e központi kiskazánt nem vil­lannyal, hanem szénnel fűtjük, akkor az egész szerelvény költségei körülbelül a felére csökkennek. Ahol van hálózati gáz, ott rendkívül praktikus a gázkon­vektorral történő fűtés. A kon­vektor 3000 forint, és teljes üzemeltetés mellett másfél köbmétert fogyaszt óránként. Népszerűek és elterjedtek a cserépkályhába szerelhető gáz­fűtő készülékek is. Az elmúlt év átmeneti hiá­nyai után most többfajta olaj­kályha kapható. Áruk 1300 és 2200 forint között mozog, fo­gyasztásuk 4—8 deci óránként. Hátrányuk a fentebb ismerte­tett fűtőszerkezetekkel szem­ben az, hogy még nem minde­nütt sikerült megnyugtatóan biztosítani a fűtőanyag időben történő házhoz szállítását. A hagyományos fűtőanya­gokkal történő tüzelés eseté­ben is ajánlatos a régi korsze­rűtlen kályhák kicserélése, melyek nem alkalmasak a tü­zelő gazdaságos elégetésére. Gazdaságosabb és kellemes fű­tést biztosítanak a különböző hordozható cserépkályhák, melyek 100 légköbméteres he­lyiségek fűtésére is alkalma­sak. Vegyes tüzelésre épülnek, tehát szénnel, brikettel és fá­val üzemeltethetők. Viszonyla­gosan gazdaságos fűtés érhető el a különböző szuperkalor kályhákkal is. A hordozható cserépkályha ára 1700 és 2200, a szuperkalorok ára 500 és 800 forint között változik. Az ismertetet fűtőszerkeze­tek legtöbbje az OTP hitelak­ció keretében is megvásárol­ható. (ő. f.) Fuvar - még Pestről is TÜZÉP-telep nincs Vácegre- sen. Csak a hét kilométerre levő Veresegyházán, és a há­rom kilométerre levő Galga- mácsán. Aid akar, hozhat on­nan szenet. A tsz ad teher­autót. Egy órára 40 forint a fuvardíj. Sokan vállalják ezt, s így szállítják haza a jófajta német brikettet, de —Pestről! A két szomszédos község TÜ- ZÉP-telepére — mondják — hiába mennének, a helyieké a java szén. Nekik csak a mara­dék jutna. A vasút nem ér el idáig. Az iskola, az óvoda, orvosi rende­lő, tanács, művelődési ház egy tételben —, a tsz teherautóival — kapja meg a télire valót. A faluban még a %'askályha is ritka, a „sporherttal” fűtenek. De néhány új házban közpon­ti fűtés van már. A pincében egy kis kazán, radiátorok min­den helyiségben. Az egész la­kás meleg. A lakótelep nyolc éve épült. Harminchat család lakik itt. A cserépkályhák már az átadás­kor is rosszak voltak. Volt olyan, aki átrakatta, másfél­ezer forintért, volt aki a tisz­tább olajkályhát jobbnak tar­totta, vett. Hetenként járnak be húszliteres ballonokkal Gö­döllőre. Csak egy hétre elég. Bizony, meghúzza a kart a húsz liter. S az utazgatásnak sem örülnek. De nincs más választás. — Körülbelül így állunk mi a tüzelővel. Itt mindenféle fű­tési módszert megtalálhat. Ép­pen, mert gond, mindenki másként próbálkozik. Hogy majd úgy könnyebb lesz. Sok a vita, főleg a tsz nem győzi, teherautóval, mikor egyszerre mindenkire rájön a fuvaroz­hatnék. De azért végül mindig megoldódik valahogy. Akinek nincs bejáró hozzátartozója, annak a szomszéd segít, a nyugdíjasoknak, akik egyedül vannak, a tsz — mondja Du­dás Mihály, a községi tanács titkára. (v. v.) 11 év a Marabu 4-es melleit Magától értetődő igazság: a fűtéshez fűtő is kell. Álljon itt példa gyanánt Pohner Józsi bácsi, a Váci Járási Pártbizott­ság székházának fűtője, aki nem kevesebb, mint 11 éve áll a Marabú 4-es kazánok mel­lett. —Én mindig kétféle szenet, 5800 kalóriás sziléziait és 2500 kalóriás berenteit használok — magyarázza a pincehelyi­ségben —, s ezekből a szenek­ből évente 7—800 mázsát tü­zelnek el. Látogatásomkor Pohner Jó­zsef éppen próbafűtést végzett, és a több társadalmi szervezet­nek otthont adó épület 38 he­lyiségébe kukkantott, ellen­őrizni, jól működnek-e a köz­ponti fűtés radiátorai, nem folyik-e valamelyik, jól szál­lítják-e a csövek a forró vizet? Az ellenőrzés során a berende­zés kitűnően állta a próbát, és most a kazánok kerülnek sor­ra. — Két darab Marabú né­gyeshez hordom a szenet —• folytatja a fűtő — s naponta 5—6 mázsát vödrözök fel. Megnézem a „vödrözést”, bi­zony, nem kis munka, a pince egy távolabbi helyén tárolt szénből kell megmerni a vöd­röket és tartalmukat egy emel­vényről a kazán rácsai közé öntenie. A salakozás is fárad­ságos munka, s ezt már a nyugdíj előtt álló fűtő, aki egyébként a gondnoki teendő­ket is ellátja, nem bírja egye­dül elvégezni, diákoknak adja ki albérletbe. — Megvárom, amíg a hőmé­rő a 90 fokot, eléri, akkor le­állók a tüzeléssel — mondja Pohner József. — Mennyi idejét veszi igénybe naponta a fűtés? — érdeklődöm és eléggé meglepő választ kapok: Józsi bácsi 12— 13 órát fűt, s ez alatt az idő alatt 20 percenként „dob" a kazánok torkába a sziléziaiból és a berenteiből. — Karácsonykor is fűtőit, meg szilveszterkor is, hogy ne hűljön ki a kazán, meg a ve­zetékek — mondja a Marabu testét tapogatva. — Havi 900 forintot kapok ezért a fűtési idényben. — És hogyan lehet valaki fűtő? — Csak vizsgával! Pesten, a Városház utcában raktam le én a vizsgáimat, s mivel min­denből jól feleltem, fűthe- tek... (sz. i. d.) A Baross téren MEGKEZDTÉK A FE­LÜLJÁRÓ ÉPÍTÉSÉT BUDAPESTEN A BAROSS TÉREN. A LENGYEL GYÁRT­MÁNYÚ, 16 MÉTER MAGAS CÖLÖPVERŐ GÉP FELSZE­RELÉSÉVEL BEFEJEZTÉK AZ ELŐMUNKÁLATOKAT A közmű és mélyépítő VÁLLALAT SZAKEMBEREI A BAROSS TÉR ÉS ROTTEN- BILLER UTCA SARKÁN. A HATALMAS GÉP KALAPÁ­CSA 3200 KG-OS ERŐVEL DOLGOZIK. A TERVEK SZE­RINT NÉHÁNY NAP MÜLVA ELKE7- X A TARTÓOSZ- LOPOI SÜTÉSÉNEK EGYIK FONTOS ALAPMUNKÁJÁT.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents