Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-05 / 234. szám

Sainte Isabelle de Fernandopo Az első elnök Csütörtökön este megválasz­tották az október 12-én füg­getlenné vált Egyenlítői Gui­nea (volt Spanyol-Guinea) el­ső elnökit, Francisco Mascias Nguema személyében. WEIMAR Schweizer-szobor Weimarban szobrot állítanak Albert Schweizernek, a nagy német humanistának. Az em­ber nagyságú bronzszobor, amely afrikai négerek körében ábrázolja Schweizert, Gerhard Geyer hallei szobrászművész alkotása. MOSZKVA BARTÖK-KÖNYV Bartók Béla életéről és mun­kásságáról írt monográfiát Ivan Martinon, a neves szov­jet kritikus. Ez az első és mélyreható szovjet elemzése Bartók életművének. Martinon a XX. század zenei kultúrája egyik legnagyobb alakjának nevezi Bartókot. PÁRIZS AUTÓSZALON A fennállásának 70. évfordu­lóját ünneplő párizsi autósza­lon csütörtökön megnyitotta kapuit. A kiállításon 23 or­szág 110 gépkocsigyára mint­egy 1300 járműtípust állít ki. MOSZKVA Befejeződtek a szovjet-csehszlovák tárgyalások Moszkvában az alábbi hiva- | Csehszlovákia küldöttségei — talos közleményt adták ki a az ágcsernyői találkozó és szovjet—csehszlovák tárgyalá­sokról : pozsonyi tanácskozás záróok­mányaiban leszögezett elvek­„Október 3-án és 4-én j bői kiindulva — augusztus 23-a Moszkvában szovjet—csehszlo- j és 26-a között Moszkvában vák tárgyalásokra került sor. : dolgoztak ki. A jelenlegi tár- Szovjet részről a tárgyaláso- gyalásokon újból leszögezték: PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZAAP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XH. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM ÁRA 70 FILLER 1968. OKTÓBER 3., SZOMBAT kon részt vett Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke és Nyikolaj Podgornij, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A csehszlovák tárgyaló felet Alexander Dubcek, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, Oldrich Cernik, a cseh­szlovák kormány elnök” a CSKP KB elnökségének valamint Gustav Hue a Szlovák KP Központi L ->tt- ságának első titkára, a CSKP KB elnökségének tagja képvi­selte. A tárgyalások során a felek megvitatták a Szovjetunió és Csehszlovákia kapcsolatai fej­lesztésének kérdéseit. A felek figyelmének köz­pontjában azok a megállapo­dások és intézkedések álltak, amelyeket a Szovjetunió és Dcmokráda és páriszerűség A párton belüli demokrácia sokrétű, szerteágazó törvénye pártéletünknek, pártszerveze­teink tevékenységének. Nem az illendőség, hanem az igaz­ság kedvéért kell megállapí­tani: pártszervezeteinkben nincs különösebb probléma a demokráciával. Általában az a jellemző, hogy az utóbbi években növekedett pártunk demokratizmusa és helyesen érvényesülnek azok az elvek, szabályok, amelyeket pártunk IX. kongresszusa, az ott elfo­gadott szervezeti szabályzat ezzel kapcsolatban meghatá­roz. Az általános, kedvező helyzet viszont nem mond el­lent annak, hogy egyes helye­ken, főleg konkrét kérdések kapcsán felbukkannak helyte­len nézetek, hibás módszerek, újjáélednek elavult gyakorla­tok, olyanok, amelyek negatí­van hatnak pártszervezeteink fejlődésére. Találkozni még mindig a pártdemokrácia helytelen, fel­színes értelmezésével. Előfor­dul, hogy egyes helyeken a de­mokráciának csak az egyik ol­dalát hangsúlyozzák, azt gon­dolván, hogy a pártdemokrá­cia egyenlő a vitával, a bírá­lat szabadságával, a jogok gyakorlásával. Igaz ugyan, hogy a felsoroltak fontos és nélkülözhetetlen vonásai a pártdemokráciának, de leg­alább úgy hozzátartozik ahhoz a párttagság aktivitása, önte­vékenysége, részvétele a közö­sen kialakított teendők végre­hajtásában. A párton belüli demokrácia tehát a két fontos alkotó elemnek szerves egysé­ge: egyrészt a kérdés széles körű megvitatása, pártszerű eldöntése, a jogok biztosítása, másrészt a feladatok végrehaj­tása, a párttagság nagyfokú aktivitása, önkéntes, tevékeny részvétele a határozatok telje­sítésében. Mint a pártélet minden szabálya, a demokrá­cia fejlesztése is a párt egysé­gét, szervezettségát, tevékeny­ségének hatékonyágát hivatott erősíteni, és csakis ebből a né­zőpontból lehet jelentőségét ténylegesen megérteni és ér­tékelni. Ezzel függ össze egy másik kedvezőtlen jelenség is, amely végső soron szintén a pártde­mokrácia fejlődését gátolja. Ez pedig a formalitások, a külső­ségek túlbecsülése, az érdemi, a lényegi, a tartalmi dolgok rovására. Az utóbbi időben több fontos központi intézke­dés történt, amely a pártde­mokrácia formális vonásainak felszámolását segiti. Ilyen volt mindenekelőtt a vezetőségvá­lasztó taggyűléseknél a jelölő bizottságok előzetes megvá­lasztása, illetve annak a fel­tételnek a biztosítása, hogy a jelölés valóban a tagság véle­ményét fejezze ki. További lépés volt ebben az irányban, ho~y a most sorra kerülő be­számoló taggyűlésekre már, a választó taggyűlés elnökét és szavazatszedő bizottságát is előzetesen megválasztják. Ezzel persze nem állíthatjuk azt, hogy most már minden­fajta formalizmus megszűnt. Vannak még más ilyen jelen­ségek, és a harcot sohasem szabad megszüntetni ellenük. Egyes helyeken például a tag­gyűlést egyszerűen csak gyü­lekezetnek, vitafórumnak, ta­nácskozó testületnek, tájékoz­tatási formának tekintik. Hát­térbe szorítják, elhanyagolják a taggyűlés legfontosabb hiva­tását, azt, hogy ez egyúttal az alapszervezet legmagasabb ve­zető testületé is. A pártdemokrácia érvénye­sülésének fontos, szinte nélkü­lözhetetlen ismérve a kommu­nista bírálat és önbírálat ál­landó alkalmazása. A felada­tok végrehajtása akkor halad jól, akkor vannak leginkább kizárva a hibák és tévedések lehetőségei, ha a párttagok személyre való tekintet nélkül elmondják kritikai megjegy­zéseiket, javaslataikat és an­nak nincs semmiféle hátrá­nyos következménye a bírálói­ra nézve. Hallani még olyan esetekről, amikor a kritikát megtorolják, a bírálót üldözik, és csak vala­melyik felsőbb pártszerv köz- beavatkozására változik meg ez az áldatlan helyzet. Sze­rencsére az ilyen durva, elég­gé el nem Ítélhető módszerek egyre ritkábban fordulnak elő. Az viszont már gyakoribb, hogy nem azonnal és nyíltan lépnek fel a bírálóval szem­ben, hanem kivárják az alkal­mat, megvárják a bíráló első tévedését, és akkor „törleszte- nek”. Ez ellen az a leghatá­sosabb védekezési módszer, ha az egyes munkahelyeken és pártszervezetekben olyan elv­társi légkört alakítanak ki, amely eleve kudarcra ítél mindenfajta közvetett megtor­lást, amely eleve elrettent mindenkit attól, hogy az őt ért bírálatért bármilyen for­mában megfizessen. V. I. a szóbanforgó intézkedések a csehszlovákiai társadalmi és politikai élet normalizálódá­sának, valamint Csehszlovákiát a Szovjetunióhoz és más szo­cialista országokhoz fűző ba­ráti kapcsolatoknak alapjául szolgálnak. A csehszlovák küldöttség tá­jékoztatta az SZKP Központi Bizottságának küldöttségét, hogy az említett megállapodá­sok teljesítése érdekében mi­lyen konkrét intézkedéseket hoztak Csehszlovákiában, és milyen elképzeléseik vannak az ez irányú további munkát illetően. A csehszlovák küldöttség leszögezte: a CSKP KB és a csehszlovák kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a moszkvai megállapodások végrehajtá­sát. Erőfeszítéseket tesznek a kommunista párt vezető sze­repének növelésére. Fokozzák a harcot az antiszocialista erők ellen. Megteszik a szük­séges intézkedéseket annak érdekében, hogy a tömegtájé­koztató eszközöket teljesen a szocializmus szolgálatába állítsák. A párt- és az állami szerveket olyan káderekkel erősítik meg, akik szilárdan állnak a marxizmus—leniniz- mus és a proletár internacio­nalizmus talaján. Az SZKP KB küldöttsége megerősítette: kész minden segítséget megadni a cseh­szlovák elvtársaknak, hogy valóra váltsák terveiket, amelyeknek célja a moszkvai megállapodások szellemében normalizálni a helyzetet az országban és a pártban. A tárgyalások során megvi­tatták a szövetséges csapatok Csehszlovákia területén való tartózkodásának kérdését. A felek megegyeztek abban, hogy a kormányok megvizs­(Folytatás a 2. oldalon) Mi lesz az olimpiával? Öt karika a fegyverek árnyékában San Francisco-i javaslat: tartsák a játékokat náluk Megoldódott a tv-közvetítés problémája Aggodalommal tekint a vi­lág Mexikó felé. A Mexikói Olimpiai Bizottság elnöke ugyan kijelentette: „Bízom abban, hogy az olimpia nor­mális körülmények között ok­tóber 12-én megnyitható”. Sőt, a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság elnöke, Avery Brundage is így nyilatkozott: „Az olim­piát minden körülmények kö­zött Mexikóvárosban rendez­zük meg, erre már megvan­nak a biztosítékok!” De azért San Francisco bejelentet­te: háromnapos késéssel, október 15-i kezdettel hajlandó átvenni a rende­zést a mexikóiaktól. Nem bizonyos ugyanis, hogy a Brundage által emle­getett biztosítékokban csak­ugyan lehet bízni. Hiszen akár egy héttel ezelőtt is ki gon­dolta volna, hogy a mexikó­városi események ilyen mére­teket öltenek? Halottak, se­besültek és egyre fokozódó erejű tüntetések dúlják fel a várost, a letartóztatottak szá­ma is nőttön nő. Az ember­nek önkéntelenül is eszébe jutnak a májusi—júniusi franciaországi események, amelyeknek hatására a can- nesi nemzetközi fesztivál fél­beszakadt. Az olimpia na­gyobb jelentőségű világese­mény, mint Cannes, de ki tudja, hogy a mexikóvárosi diáktüntetésekhez nem csat­lakoznak-e — miként akkor Franciaországban — tömegek, s a dolgok nem fejlődnek-e el egy olyan' pontig, amely eset­leg mégiscsak az olimpia nyu­godt lebonyolítását fenyegeti. Közben az olimpiai játé­kok európai televíziós közvetítésével kapcsolat­ban felmerült anyagi probléma kedvező megol­dást nyert. A jó hírt a Mexikóban tár­gyaló Ernst Braun, az Euró­pai Televíziós Társaságok ki­küldött megbízottá közölte a sajtóval. Mint mondotta, si­került meggyőzni a mexikóia­kat, hogy az igényekből en­gedjenek. Ennek következté­ben a mexikói sportesemé­nyektől a távközlési holdig terjedő közvetítésért csupán 780 ezer dollárt fizetnek az európai, az észak-afrikai és az érdekelt ázsiai televíziós tár­saságok, az eddig igényelt 1 millió 200 ezer dollár he­lyett. Ez a csökkenés lehető­vé teszi az eredetileg terve­zett teljes program közvetí- I tését az „ATS 33” távközlési [ műhold segítségével. Peru — egy nappal az államcsíny után Aranybetűk a Kreml falánál Új név a márvanytáhlán Pénteken új nevet véstek fel Moszkvában a Kreml fa­lánál eltemetett forradalmá­rok közös sírjának márvány­táblájára. Aranybetűk őrzik Horák Antal magyar interna­cionalista forradalmár emlé­két. Az Októberi Forradalom és a polgárháború történetét ku­tató szovjet történészek nem­rég tárták fel, hogy 1918. jú­lius 7-én a „baloldali” esze- rek által megszállva tartott moszkvai főpostát megost- romló magyar internacionalis­ta egység soraiban ott küz­dött és hősi halált halt Horák Antal volt hadifogoly, a for­radalom magyar katonája. A perui „forradalmi junta”, amely csütörtökön államcsíny­nyel megdöntötte Belaunde el­nököt, az este folyamán fel­oszlott, de csak azért, hogy a hatalmat ismét katonáknak, egy tábornoki kormánynak ad­ja át. Az új elnök Juan Velas­co Alvarado tábornok, a fegy­veres erők főparancsnoka és az államcsíny fő szervezője, az új kormányfő, aki egyben a hadügyminiszteri tárcát is megtartotta magának: Ernesto Montague Sanchez tábornok. Az új kormány bejelentette, hogy szabályzatot dolgozott ki, amelynek alapján a végrehaj­tó és a törvényhozó hatalmat gyakorolja. Ez a bejelentés megerősíti azt a tényt, hogy az új katonai kormány nemcsak Belaunde elnököt fosztotta meg hatalmától, hanem fel­oszlatta a parlamentet is, amely csütörtöki rendkívüli ülésén még elítélte az állam­csínyt és semmisnek nyilvání­totta a junta intézkedéseit. Belaunde kormányának volt miniszterei közül nyolcat még mindig fogva tartanak. Az államcsínyt követően tiltakozásának kifejezéséül le­mondott tisztségéről Peru wa­shingtoni nagykövete, vala­mint ENSZ-küldöttségének ve­zetője. A jelenleg Buenos Airesben tartózkodó Belaunde politikai Az államcsíny vezetője, Juan Velasco Alvarado tábor­nok, a szárazföldi hadsereg főparancsnoka. menedékjogot kért Bolíviától, s azt meg is kapta. Kikötőbe érkezett az űrállomás A Szonda 5. szovjet űrállomás tartálya a bombayi kikötőben. Az indiai kikötővárosból egy AN—12-es különrepülőgép szállította az űrállomást a Szovjetunióba. VANDENBERG Európai mesterséges hold - USA rakétával... Csütörtökön késő este a ka­liforniai Vandenberg légi tá­maszpontról, egy négylépcsős Scout hordozórakéta í segítségé­vel fellőtték az Esro—1. tudo­mányos mesterséges holdat. Az Európai Űrkutatási Szerve­zet által tervezett és épített mesterséges hold célja az észa­ki fényjelenségek, valamint az ionoszféra kutatása. Péntek hajnali jelentések szerint a mesterséges hold rátért pályá­jára. Hat maoért Mao- magyarul Magyarul is megjelent Pe- kingben az „Idézetek Mao el­nöktől” című piros fedelű zseb­könyv. A szemelvényeket tar­talmazó könyvecske az október elsejei nemzeti ünnep óta kap­ható a pekingi nemzetközi könyvesboltban példányonként hat mao-ért (kb. 6 forint), a Hszincsiao-szállóban pedig in­gyen adják. Az „Idézetek Mao elnöktől” 30 nyelven, közöttük eszperantóul került ki a sajtó alól. Magyar nyelvű kiadása ez ideig nem volt.

Next

/
Thumbnails
Contents