Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-01 / 230. szám
4 1968. OKTOBER 1., KEDD ™&C*rlaD Készül a középfokú oktatás hálózatfejlesztési terve Amint már arról a sajtó is hírt adott, ez év nyarán az Országos Oktatási Tanács megtárgyalta a középiskolák és a szakmunkásképző iskolák területi, szakonkénti szakmacsoportonkénti fejlesztésének főbb irányelveit. A középfokú oktatási hálózat fejlesztési tervének kidolgozása azonban folyamatos, hosszabb ideig_tartó feladatot jelent. A most folyó munkálatok az 1975/76. tanévre elérendő állapotot kívánják felvázolni. A kialakult tervekről, elgondolásokról a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője, Vendégh Sándor a következő tájékoztatást adta lapunknak: — Hogyan és milyen főbb tényezők figyelembevételével indult meg a középfokú oktatási hálózat fejlesztési koncepciójának kidolgozása? — A középfokú oktatásban, és annak fejlesztésében az elmúlt esztendőkben csaknem ötévenként történtek olyan változások, amelyek a különböző típusú képzésben részesülő tanulók számában jelentősebb módosulást hozott. Ennek oka, hogy az általános iskolát végzett fiatalok továbbtanulását távlati igények ismeretének hiányában, túlnyomóan a művelődéspolitikai célkitűzések, valamint a rövidtávú, ún. „napi” munkaerőigények és az oktatási intézmények befogadó képessége határozta meg. Az utóbbi evekben mind jelentősebb tényezőkké váltak az oktatási reform célkitűzései, a szakemberszükségleti irányszámok és a demográfiai helyzet alakulása. Az utóbbi tényezők hatása a középfokú oktatás fejlődésére gyakran egymással ellentétes hatású volt. Ily módon az iskolatípusonkénti beiskolázás alakulása, a középfokú oktatás szerkezetének egészségtelen megváltozását eredményezte. 1955-ben például az I. osztályos középiskolai tanulók közel 70 százaléka gimnáziumban tanult, s csökkent a szakképzést nyújtó középiskolák aránya. A társadalmi szükségletek és lehetőségek mérlegelése, a tudományos-technikai haladás követelményei alapján, az oktatási reformtörvény célkitűzései, a szakképzést nyújtó középiskolák számának növelését és a szakmunkásképzés fejlesztését határozta meg. A szakképzést nyújtó iskolák fejlesztésével egyidejűleg a gimnáziumi beiskolázási arányok csökkentésére kerül sor. Jelenleg, az említett tényezők elemzése alapján folyamatban van a középfokú oktatási hálózatfejlesztés távlati, 10—15 éves tervének kidolgozása. — Milyen alapvető célok meg valósítását tűzi ki a most kidolgozás alatt álló fejlesztési terv? — Legfontosabb feladat a szakközépiskolák és a szakmunkásképző iskolák fejlesztési tervének szakmánkénti és megyei közigazgatási egységenkénti összehangolása. Az erre vonatkozó munka egy szakasza most lezárult. A szükséges egyeztetések után a középiskola és a szakmunkásképző iskola hálózatfejlesztésének együttes tervezését segítő irányelveket a megyei tanácsok rendelkezésére bocsátottuk. A fejlesztési terv tartalmazza az 1975/76. évi középiskolai és szakmunkásképző iskolai I. osztályokba felvehető tanulók országos létszámát. Ezen túlmenően megyénként az általános iskola VIII. osztályát végzők számát, valamint előzetes orientációkat a felvehető első osztályos tanulók számának megyénkénti, iskolatípusonkénti és szakonkénti alakulására. A hálózatfejlesztés munkálatai során elsősorban a következő célokat kívánjuk megvalósítani : Az oktató-nevelő munka színvonalának emelését szolgáló tárgyi és személyi feltételek javítása, az anyagi eszközök hatékonyabb kihasználása érdekében iskolatípusonként, rokonszakonként önálló iskolaegységek kialakítására törekszünk. Azokon a településeken, ahol több középiskola működik, célszerű a gimnáziumot és a szakközépiskolát külön-kü- lön elhelyezni. Elsősorban azokat a gimnáziumokat alakítjuk át teljes egészében szakközép- iskolává, amelyekben már jelenleg is szakközépiskolai osztályok működnek, és ahol a szakmai képzés feltételei viszonylag könnyebben kialakíthatók. Azonos szakközépiskolai szakon, egy településen csak akkor helyeseljük több iskola fenntartását, illetve szervezését, ha a működő iskola teljes kapacitása nem elégíti ki az adott szakra jelentkező iskoláztatási szükségletet. A demográfiai hullám csökkenésével párhuzamosan az általános iskolával közös igazgatású középiskolákat — a középiskola önállósításával vagy megszüntetésével — fokozatosan felszámoljuk. 1970 után 8 osztályosnál kisebb önálló gimnázium s általában szakközépiskola fenntartását nem tartjuk célszerűnek. A jelenlegi, illetve az 1970-ig a középiskolai kapacitás bővítése helyett a IV. ötéves tervidőszak várható beruházási lehetőségeit elsősorban a szak- középiskolák gyakorlati oktatásához szükséges tárgyi feltételek megteremtésére és a kollégiumi (diákotthoni) férőhelyek számának növelésére használjuk fel. A szakképzést nyújtó középiskolák fejlesztésének, a középiskolai hálózat stabilizálásának egyik legfontosabb feltétele a kollégiumi (diákotthoni) ellátottság javítása. A kollégiumi (diákotthoni) ellátás tervezésénél azonban figyelembe kell venni a megye településhálózatát és a középiskolai hálózatot, a középiskolai oktatás szerkezetét — valamint a közlekedési lehetőségeket — Tudomásunk szerint a középfokú oktatási hálózat területi fejlesztési tervének kidolgozásában jelentős szerepet kapnak a megyék állami- és társadalmi intézményei. Ezzel kapcsolatban szeretnénk, ha összefoglalná a megyékre váró leglényegesebb tennivalókat. — Jelentős új vonása a most folyó munkának, hogy a megyék felelőssége és koordinációs tevékenysége kiterjed a területükön működő v'ala- menny oktatási intézményre — beleértve a szakmunkásképző iskolákat is. A hálózatfejlesztési javaslatot tehát valameny- nyi érintett oktatási intézményre kell elkészíteniük. Szükség szerint ezért a tanácsok konzultálnak majd az adott megye területén iskolát vagy kollégiumot fenntartó főhatóságokkal fejlesztési terveikről. A hálózatfejlesztési javaslatokat a megyei tanács vb- szakigazgatási osztályai készítik el. Ha azonban e feladatukat jól látják el, akkor szükség szerint konzultálnak a járási városi és kerületi tanácsokkal is. Azt is hangsúlyoznunk kell, hogy a megyékhez kiküldött irányszámok, javaslatok csupán tájékoztató jellegűek, megvan tehát a lehetőségük arra, hogy iskolahálózatuk jelenlegi helyzetének ismeretében eltérjenek, s nem legyenek szigorúan követve az országosan kidolgozott elképzelésekhez, hanem saját területi munkaerőszükségletük birtokában önállóan tervezzenek. Az országos és területi iskoláztatási tervek összhangjának biztosítása mindemellett szükségessé teszi, hogy a központi irányszámoktól való jelentősebb eltérést a végrehajtó bizottságok részletesen indokolják. — A Művelődésügyi Minisztérium minden bizonnyal jelentős koordinációs szerepet vállal olyan esetekben, amikor egy- egy iskolatípus fejlesztése több egymással szomszédos megyét érint. Ezen túlmenően a megyék között milyen közvetlen együttműködést tart szükségesnek? — A szakképzést nyújtó iskolák többsége országos, vagy nagyobb terület, egymással szomszédos megye szükségleteit elégíti ki. Nem lenne tehát helyes, ha fontos ipari, mezőgazdasági szakképzést nyújtó iskolák esetében minden megye önellátásra ren1 dezkedne be. Ez megoldhatatlan, hiszen a szakképzés differenciált iskolahálózatot igényel. Időtálló középfokú oktatási hálózat kialakítása ezért szükségessé teszi, hogy a tanácsok figyelembe vegyék a körzeti iskoláztatást, amely kifejezi a társadalom igényét a végzők munkába állására. Helyesnek tartjuk tehát azt a kezdeményezést, hogy a megyei javaslatokat a szomszéd megyékkel egyeztetve készítsék el. Bizonyos szakirányú iskolával nem rendelkező megyék a helyi munkaerő- és iskoláztatási igény alapján keressenek kapcsolatot az illetékes iskolafenntartó tanácsokkal vagy főhatóságokkal és ily módon biztosítsanak felvételi lehetőséget a megyéjükben általános iskolát végző fiatalok számára. Elgondolásaink szerint előreláthatóan 1969 első felében elkészül majd a megyei javaslatok összefoglaló értékelése. Ezt a feladatot az érdekelt szakminisztériumokkal végezzük el. Vitás esetekben egyeztetésre kerül sor. A megyei információk birtokában, a IV. ötéves terv anyagi eszközei, valamint a szakközépiskolák új tantervei és a szakmunkás- képzés szakmai reformja, a szükséges tárgyi-műszaki és működési normatívák ismeretében 1969 végéig elkészítjük a középfokú oktatási hálózat komplex, anyagi és személyi előfeltételeket tartalmazó fejlesztési tervét. Gy. Z. Miniházgyár Miniházgyárat épített és szerelt fel a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat a nagykapornaki vasútállomás mellett. Vasbeton épületszerkezeteken kívül 9—12 négyzetméter nagyságú, egyik oldalán vakolattal ellátott falakat készít az új kisüzem. Pipagyöjtemény Ibaíán Ibafa újjávarázsolt művelődési házában dr. Dankó Imre múzeumigazgató ünnepélyesen megnyitotta a Janus Pannonius Múzeum tulajdonában levő országos hírű pipagyűjteményből rendezett állandó kiállítást. Tv-figyelő ■ jre. /r // f / a Kitűnő színészi teljesítmények A televízió elmúlt heti programjai, ha nem is sokszínűségükkel, tartalmasságukkal annál inkább kitűnnek a megelőző hetek műsor- összeállításaiból. S ami szintén ritkán mondható el: a hét esti főműsorainak zömét magyar szerzők művei alkották. Kedden este Füst Milán: Catullus című drámáját láthattuk a Madách Színház művészeinek kitűnő tolmácsolásában, Pártos Géza rendezésében. Jó, hogy a színházlátogató közönség után a televízió több milliós nézőtábora is megismerkedhetett Füst Milán drámájával, amelynek mondanivalója: a boldogság semmit sem ér, ha nem attól jön, akitől várjuk, ma is igaz. Amennyire helyes volt felfedezni négy évtized után Füst Milán méltatlanul elfelejtett drámáját, legalább olyan öröm volt találkozni csütörtökön este Benedek Mar- cellal, a drámaíróval is. Ezüstla- kodalom című művét Ádám Ottó rendezésében láthattuk. S ahogy a Catuliusban Gábor Miklós játéka tetszett leginkább, az Ezüstlako- dalomban is Gábor Miklós játéka nyújtotta a legnagyobb élményt. Sőt — úgy tűnik, ez a hét Gábor Miklós kitűnő alakításainak je gyében zajlott le —, vasárnap este megint csak találkozhattunk a Madách Színház talán legnagyszerűbb szülészével, ezúttal Kovács András sok éles vitára okot adó, de mindenképpen dicséretes filmjében, a Falakban. Talán közhelynek tűnik, mégis azt kell mondanom: Gábor Miklós nélkül szegényebb lett volna ez a nagyon okos, nagyon becsületes szándékú s a mai magyar valóságot hűen tükröző produkció. Az elmúlt héten Gábor Miklós mellett még 'egy kitűnő színész játéka került a televízió reflektor- fényébe Latabár Kálmáné. Szombaton este Simon Zsuzsa rendezésében került bemutatásra a Melyik a legkedvesebb szerepe című összeállítás, amely a népszerű komikus sikerekben gazdag művészi pályafutásáról adott ízelítőt. Színpadi és filmszerepek váltották egymást, derűs két órát szerezve felidézésükkel ma is a nézőknek. Ami azonban hiányzott a műsorból, az a vidám műsorok mai La- tyija. Kár érte. Teljesebb lett volna a portré, ha nem csupán régi filmrészletek és színházi felvételek jelenetei követik egymást, hanem az egyes jelenetek között találkozunk a mai Latabárral is. Gábor Miklós és Latabár Kálmán mellett még három kitűnő színésszel találkozhattunk az elmúlt héten. Danielle Darrieux, Charles Boyer és Vittorio de Sica remek alakítása jelentett élményt a Madame D . . . című francia filmben. Sajnos, a film mondanivalója már nem versenyezhetett a három neves színész remek alakításával. P» P« — „Kecskemét! lapok” címmel 1868. október 3-án jelent meg az első újság a hírős városban. A százéves jubileum alkalmából kiállítás nyílik Kecskeméten. — Őszi szelek fújnak, Tápiószecsőn mégis itt a tavasz. Heine Sándor udvarán öt fürt lila orgona virágzik, más kertekben a fehér kis epervirág virít, a málnabokrokon pedig itt-ott piroslik az illatos termés. NEMCSAK ELŐÍRÁS GAZDASÁG! ÉRDEK IS AZ ELEKTROMOS, VALAMINT NYOMÁS ALATTI BERENDEZÉSEK, CENTRIFUGÁK. TURBINÁK RENDSZERES MÉRÉSE ÉS FELÜLVIZSGÁLATA A hibás berendezések életveszélyesek, tartós üzemzavarokat, súlyos anyagi károkat okozhatnak. BUDAPEST. IX. SOROKSÁRI ÜT 48,T:340-23t VÁLLAL. AZ ORSZÁG TERÜLETIN,' érintésvédelmi méréseket (MSZ 172/1—67 szerint), szigetelés-vizsgálatokat (hálózatok, transzformátorok és kettős szigetelésű készülékek), elektromos berendezések felülvizsgálatát (MSZ 1600 — 58 szerint), villámhárító méréseket, teljesítmény és meddőteljesítmény méréseket, érintésvédelmi rendszerek javítását, nyomás alatti berendezések, valamint centrifugák és gőzturbinák vizsgálatát. VIDÉKI KIRENDELTSÉGEK: Pécs, Hegyalja út 2Ö. Hódmezővásárhely, Dimitrov u. 1. Zalaegerszeg, Kisfaludy u. 11. Debrecen, Vörösmarty u. 9. Megnyílt a hegedűkiállítás Petróczky László magyar mester fantáziahegedűje 1934-ből. Szépsége és különleges formája miatt került a gyűjteménybe. 13 aranyérmes trófea Halkul a szarvasbőgés, rövidesen véget ér a gímszarvasok őszi „randevúja” a Duna menti erdőkben. Az izgalmas esemény alkalmából az elmúlt hetekben egymást váltották a hazai és külföldi vadászok a gemenci állami erdő- és vadgazdaság rezervátumaiban. A végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, azonban annyi már bizonyos, hogy az utóbbi évek egyik legsikeresebb idényét zárják. A zsákmányolt szarvasbikák közül 13 viselt aranyérmes trófeát. Az egyik legszebb példány az érsekcsanádi erdészet területén esett zsákmányul. Agancsa 12,5 kilót nyom. GORSIUM Felszabadított rabszolgák sírköve Érdekes leletre bukkantak a régészek a táci Gorsiumban: előkerült egy sírkő, amelyet Aurelia Lucilla és Aurelius Maximianus állított három felszabadított rabszolgájuknak, valamint Aurelius Maxi- j mianus dajkájának. A római korban ugyanis szokás volt, hogy a kedvenc, félig-meddig családtagnak számító szolgáknak haláluk után sírkövet ál- 1 lítottak gazdáik. j A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNALI BELÉPÉSRE KERES KÖZPONTI TELEPHELYÉRE esztergályos, marós, lakatos, ív- és lánghegesztő, motorszerelő, villanyszerelő, elektroműszerész, kőműves szakmunkásokat, mérő- és szabályozó körök üzembe helyezéséhez technikusokat és férfi segédmunkásokat. j A központi munkahelyen 44 órás munkahét van, MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD. FELVESZÜNK TOVÁBBÁ műszer és technológiai szerelési munkahelyekre (Orosháza, Szeged környéke, Százhalombatta, Szőny) külszolgálatos munkakörbe csőszerelő, központi fűtésszerelő, hegesztő, lakatos, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Vidéki munkahelyeken 44 órás munkahét van, MINDEN SZOMBAT SZABAD. Munkásszállás, üzemi konyha van. Bér: megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán Budapest XVIII., Gyömrői út 79/83. Edzést, megerősítést, normalizálást, nemesítést és cementálást (gázcementálást is) RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALUNK. Hőkezelő üzemünk szabad kapacitású kemencéiben — 10 kg darab súlyig — bármilyen mennyiségben vállal HŐKEZELÉST, RÖVID HATÁRIDŐRE a KGM 11/39. sz. árjegyzékben megállapított árakon. 1 tonna feletti megrendelés esetén megegyezés szerint árengedményt adunk. CÍM: MEZŐGAZDÁSÁGI GÉPJAVÍTÓ VÁLLALAT Kereskedelmi Osztáy, Miskolc, Besenyői u. 10. Telefon: 13—084 Telex: 0Ó2209
