Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-31 / 256. szám
I rma t NKCril k/CíHop 1968. OKTOBER 31.. CSÜTÖRTÖK Tizennyolc évesen... (3.) Kossuth Lajos azt üzente... A csinos medika őszirózsája hervadozott felöltőm hajtókáján akkor is, amikor napokkal később, ha jól emlékszem, október 29-én, kitolakodtam a Nyugati pályaudvarra és nagy nehezen fölkapaszkodtam a szegedi vonatra. Nem volt könnyű és veszélytelen művelet. A pályaudvar kormos, füstszagú üvegcsarnokában, beleékelődve a morajló embersűrűbe, prüszkölve tétováztak a szerelvények. Az ütközőkön, a kocsik tetején, még a szeneskocsikban is emberfürtök, nem beszélve a kocsik belsejéről. A hazautazás gondolata akkor született meg bennem, amikor a műegyetemet elborította a tökéletes zűrzavar. A professzorok hiába jelentek meg pontosan az órarend szerint az előadótermekben, üres padsorokat találtak. A diákok a folyosókat lepték el és a tágas aulát, ahol mindig akadt egy-egy szónok. A rektor végül is szünetet rendelt el. Közben sokszor felvonultunk, és túljutottunk azon a véres ütközeten is, . amely „lánchídi csata” címmel található meg az őszirózsás forradalom történetében. Sokáig, nagyon sokáig tartott az út Szegedig. A vagonok tetején utazó katonák unalmukban akkor lövöldözték el a harctérről hazahozott töltényeiket. Akadt olyan is, aki céllövőtudomá- nyát a telefonpóznák fehér porcelánjain próbálta ki. Budapest forradalmából a szegedi forradalom kellős közepébe érkeztem. Másnap, vagy harmadnap volt október 31-e. Gyönyörű napsütés öltöztette aranyköntösbe a fellobogózott várost. A nép az utcákon hömpölygött, a Széchenyi tér öreg platánjai alatt a korzó emberfolyammá dagadt. Ujjongva vonultunk a szomszédos Klauzál tér felé, ahol a Kossuth-szobor áll, mert tudtuk, hogy ott lesz a forradalmi népgyűlés. Tehát ugyanott, ahol pontosan hetven esztendővel korábban elzengett a szózat: „Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény, elárvult hazám oszlopa .. A Klauzál téren már állt a gyűlés. Szónoki emelvényül Kossuth Lajos bronzszobrának magas talapzata szolgált. Amikor odaférkőztem valahogy, egy századosi egyenruhás alacsony férfi szónokolt éppen igen erős hangon, dr. Kormányos Benő, a népszerű szegedi fiskális. Széles mozdulattal mutatott föl a szoborra és szólt ekép- pen: — Ha Kossuth apánk élne, most ő is Károlyi-párti lenne! — Éljen Károlyi Mihály! Éljen a Nemzeti Tanács! Éljen a forradalom! Éljen a köztársaság! — harsogta a tömeg, amelyben már akkor, azokban a délelőtti órákban elterjedt a hír, hogy Tisza Istvánt agyonlőtték. Senki sem lepődött meg rajta, hiszen az ország egész népe benne, s a fekete grófokban látta a nemzet sírásóját. A különös az volt, hogy a merénylő a budapesti Róheim-villában csak órákkal később végzett Tiszával, akit a császár magyarországi botosispánjának nevezett Móra FeFiaia.ok voltunk, mámorosak. Kis társaságunk este, a zárórás városból kimenekült a vasúti restibe, amely, mint minden más hely, szintén zsúfolt volt. Főleg katonákBudapesti telephelyre segédgépkocsi vezetőket GYAKORLAT NÉLKÜL FELVESZÜNK. Előnyben részesülnek katonaságtól leszerelt autójavító szakmabeliek. A gyakorlat megszerzése után jó kereseti lehetőség UGYANITT gyakorlott gépkocsivezetőket és rakodómunkásokat IS FELVESZÜNK Budapest különböző kerületeiben levő telepeinkre és kirendeltségeinkre. Vidékieknek munkásszállást és utazási költségtérítést nyújtunk. JELENTKEZÉS : ÉPÍTŐIPARI SZÁLLÍTÁSI VÁLLALAT 1. sz. Szállítási üzemegység Budapest XIII., Rozsnyay u. 6. Forgalmi osztály A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat heti 44 órás munkaidővel, magas kereseti lehetőséggel AZONNAL FELVESZ kőműves, ács-állványozó, lakatos asztalos, villanyszerelő, műköves, burkoló, autószerelő, vízvezeték és központi fűtésszerelő, bádogos, szigetelő, hegesztő, vasbetonszerelő, festő, üveges szak- és betanított munkásokat, továbbá kubikos, szállító- rakodó és általános segédmunkásokat. Munkásszállás van. Szociális juttatásokat nyújtunk. Útiköltséget térítünk. Ot napos munkahét, kiemelt munkahelyeinken 8%-os kiemelt oótlékot fizetünk. JELENTKEZÉS o vállalat Munkaerőgazdálkodásán: Budapest XXI.. Kiss János altábornagy u 19—21. kai, akik napszámra lestek valami alkalmas vonatra. Nagynehezen asztalhoz jutottunk, bor is került rá, majd közénk telepedett régi barátunk, a hódmezővásárhelyi Orbán Sándor, hadnagyi uniformisban. Ezekben a napokban jött haza rövid szabadságra a frontról. Nótaszerető, gyönyörű hangú fiú volt — évekig aztán a rádió egyik legnépszerűbb énekese. — A nóta most is kicsordult belőle. Eleinte egé- : szén halkan, csak nekünk, i aztán egyre hangosabban és j egyre szebben. A zsibongó [ resti lassan elcsöndesedett, I szinte áhitatos csöndben száll- \ tak a dohányfüstös levegőben I a szebbnél szebb régi magyar I nóták. I ' — A Kossuth-nótát! — kiáltotta valaki a helyiség túlsó sarkából. Orbán Sanyi félretolta az asztalon a poharakat, acélos lendülettel fölpattant rá, és már énekelte is: Kossuth Lajos azt üzente Elfogyott a regimentje ... Az egész resti vele énekelt, szinte zengett bele a vasútállomás. Egyszercsak nyílt az ajtó, szuronyos járőr tolakodott be rajta. Vezetője, egy szakaszvezető, megállt az asztalunk előtt, szabályosan tisztelgett. — Hadnagy úr, alázatosan jelentem — nézett az éneklő Orbán Sándorra — az ezredes úr parancsára tessék abbahagyni a nótázást! Orbán Sanyi végigénekelte a soron következő strófát, csak aztán szóit: — Mondd meg az ezredesednek, hogy ha mondani akar valamit, jöjjön ide, szívesen látjuk. — Igenis! — csapta össze a bokáját a szakaszvezető és szuronyos társaival együtt távozott. Néhány perc múiva _ Drbár még mindig énekelt, mert ujjongó, lelkes közönsége állandóan újrázott — jött az ezredes. Tömzsi, piros arcú, ősz bajuszú katona. — Hadnagy úr! — kiáltott az éneklő tisztre. — Hagyja abba! A resti elcsöndesedett, de Orbán Sándor rendületlenül énekelt tovább. — Azonnal hagyja abba és jöjjön le az asztalról! — kiáltotta ismét az ezredes. Orbán Sanyi anélkül, hogy egy pillanatra is abbahagyta volna a nótát, lehajolt az asztalról, elkapta az ezredes karját, fölrántotta az öreg törzstisztet maga mellé, és ott, az asztal tetején, átölelve a vállát, újra kezdte a nótát: Kossuth Lajos azt üzente ... Az ezredes tétova tekintettel nézegetett maga köré, és szabadulni szeretett volna a fiatal hadnagy acélos szorí- tású karjából, de aztán, hirtelen mozdulattal átkarolta Orbán Sanyi derekát, és már vele énekelte tovább a nótát. ... Elfogyott a regimentje ... A ZSÚfolt resti, katonák, civilek, nők, férfiak, mosolyra derült arccal, könnyes szemmel kísérték a csudálatos kettőst. Ebben a pillanatban éreztem, hogy itt van a forradalom. Magyar László „A régi Magyarország összeomlott” írók a forradalomról Az őszirózsás népforradalmat a magyar irodalom kiválóságai ujjongó lelkesedéssel fogadták. Babits Mihály a Nyugat november 1—16-1 számában a győzelem első pillanatának benyomásait fejezte ki. Örömének és jogos aggodalmainak egyaránt hangot adott: „Minden magától ment, szinte anélkül, hogy az emberek akarták, vagy csinálták volna, a földben, a kövekben, a levegőben volt benn az erő, a történelem gépezete működött itt tovább, mely akkora lendületet kapott a világháborúban, hogy most a saját lendülete hajtja, s ha emberi kéz próbálja forgatni, elragadja azt a kezet a saját irányába. vagy letépi. Pusztán emberi szempontból nézve a magyar forradalom valóságos csoda volt... A forradalom kétségtelenül egy és egységes, és mégis más képet ölt minden akaratban, más-más nyelvet beszél minden lélekben, mint pünkösdkor az apostolok . .. Először utat kell törni, amerre lehet, és csak egyfelé lehet. Azután mehet majd kiki amerre ő akar. Éppen az akadály biztosítja az erőt. Előbb fel kell nőnie a fának egy törzsben, aztán majd el- ágazhatik újra, szabadon és könnyedén, a magas levegőben. Kétségtelen: a mai forradalomban új forradalmak csírái fejler.ek. De ha egyszer a fa nagyra nőtt már: minden új forradalom csak annyi lesz, mint új szétválása két ágának, hogy mentül lombosabb koronája legyen.” A Magyar Intelligenciához intézett felhívás — amelyet a kor csaknem valamennyi haladó írója és művésze aláírt — kimondta: „A régi Magyarország osz- szeomlott... Céljaink nem ellenkeznek többé senki céljaival. Nem vagyunk ellensége senkinek. Testvérnemzeteinkkel szemben semmiféle igényünk nincs már. Magyarok! Mi is megújult nemzetnek tekintjük magunkat, most felszabaduló erőnek, mint azok a testvérek, akik boldogan kelnek friss életre a monarchia romjaiból... Követeljük tehát a Nemzeti Tanácstól, hogy a testvérnemzeteket képviselő nemzeti tanácsokkal haladéktalanul lépjen érintkezésbe a szövetség megalakítása végett: a legsürgősebben tegye meg az összes szükséges lépéseket teljes demokratikus berendezkedésünk érdekében. Ebben a munkában mi a Nemzeti Tanácsot minden erőnkkel és teljes lelkesedéssel támogatni fogjuk...” (Az első aláíró: Ady Endre volt.) Ignotus, a Nyugat írói táborának bajtársi üdvözletét fogalmazta: „A Nyugat évek óta abban foglalta össze törekvését, hogy az: művelt, szociális Magyar- ország s szabad nemzeti irodalom. Politikába átírva ez művelt, szabad, szociális, nemzeti Magyarországot jeDRUZSBA A Távközlő Kutató Intézet több vállalattal együttműködve elkészítettev a Drúzsba mikrohullámú rádió- és reléberendezés hat állomásból álló első egységét, amit az intézet a szovjet posta moszkvai kutató intézetével közösen tervezett. A sorozatgyártást is hazánkban szervezik meg, s a legnagyobb vásárló a Szovjetunió lesz. Gyógynövények a világpiacon Magyarországon több mint fél évszázada foglalkoznak tudományos alapon gyógynövénykutatással, felhaszná'asi területük kiszélesítésével. A magyar szakemberek megállapítása szerint a gyágyn övé nyék elsősorban gyógyszeripari alapanyagként értékesíthetők. 400—450 féle gyógynövény hatóanyag van forgalomban vi- j lágszerte. A magyar erdőkben és mezőkön 45 termesztett fajtát és több mint kétszáz vadon termő gyógynövényt gyűjtenek. A magyarországi flórában az utolsó nyári hetekben halmozódik a hatóanyag a teafüvekben, gyógynövényekben. Exportunk az őszi hónapokban lendül fel. A Herbária Országos Gyógynövény- és Selyemgubóforgal- mi Szövetkezeti Központ csaknem 250 fajta terméket szállít külföldre, mintegy 25 országból érkezett rendelésre. A hamburgi tőzsdén pl. a legnagyobb gyógynövényválasztékot a magyar szállítmány nyújtja. Az Egyesült Államok igénye megduplázódott, új piaci lehetőséget biztosítanak spanyol és portugál cégek. A világ első kamilla exportőreként Magyarországot tartják számon. A „Camilla hungaricát” a New Ycrk-i tőzsdén is jegyzik. Űj sztár a nemzetközi piacon a kőhárs virág, Pampafű és varázsmogyoró ŐSZI VERŐFÉNY SZARVASON A világhírű szarvasi arborétum, amelyben 1600 fafaj, cserje és dísznövény él, felöltötte ezerszínű „őszi köntösét”. Messzire virítanak a japán juharok, a vörös tölgyek és a meleg égövi cserjék. A bokrok szintén roskadoznak a fekete és piros bogyótól. A főút mentén a Mississippi köryékén őshonos pampafű virágzik: a nádpihére emlékeztető ezüstszínű virágok félméteresre nőttek. Az óriás kert egyik legszebb látványa a varázs- mogyoró: lombkoronáján egy időben hullanak a lévelek, s nyílnak az apró sárga virágok. A különleges cserje majd csak a fövő év nyarán érleli meg első termését. A Holt-Körös partján fekvő 150 holdas arborétumba naponta érkeznek a turisták, kirándulócsoportok az ország különböző tájairól. követi a bodzavirág, csipkebogyó, fehér mályva, kiairics- magból például az eddigi mennyiség nyolcszorosát vásárolják külföldi cégek. Svédországban és az északi államokban a csipkebogyó a legkeresettebb, amelynek magas C-vitamin tartalma jóval felülmúlja a citromét. Nyu- gat-Németországban főleg a borsmentát kérik, teaként fogyaszt já’-, torokgyulladás ellen a kőhársvirágot használják, az ezüsthárs termését pedig aromákba, pezsgőkészítéshez vásárolják. A gyógynövénykutatással és hasznosításával foglalkozó szakemberek egész receptgyűjteményt szerkesztettek arról, hogy milyen füvek alkalmasak álmatlanság, fagyás, csuklás, bőrbaj, gyomorfekély és más betegségek ellen, illetve kezelésükhöz. Viroma szörpöt ajánlanak magas vérnyomás ellen, a kamillavirág nyolcféle betegséggel szemben véd, fogíny és torok- gyulladás gyógyszere a cser- szömörce, amely magas cser- savtartalma miatt kiválóan bevált. Az orvosok véleménye szerint a gyógyteák hatása hatóanyagainak minimális mennyisége miatt kevésbé erélyes és gyors, mint a szintetikus gyógyszereké. Viszont ez a hatás komplex, lassan érvényesülő, de tartós és így krónikus betegségeknél, legyengült, túlérzékeny páciensek számára sok esetben célravezetőbb. A hazai gyógyszeripar me- téngfüvet használ a külföldön is keresett vérnyomáscsökkentő gyógyszer előállításához, a mákszalmából morfin készíthető. A világszerte népszerű agyértágító gyógyszert a vin- camint, a téli zöldmeténgből állítják elő, a madárcsucsor pedig a szív- és érbetegségek gyógyszeréhez a Cortizon Hidrocortizon, Prednizolon készítéséhez nélkülözhetetlen. lent, minden magyarországi nemzetek számára. Vagyis azt, amely október 30-án éjjel született meg ...” Kosztolányi Dezső az utca szavára figyelt: „Hallgatózom, mit énekel most az utca, a forradalmi, a szabad, a békére vágyakozó. Csend van. Senki se dalol. A katonasipkákat és klorofor- mos-sisakokat — levették a fejekről, a pálinkás-boltokat bezárták, a pálinka többé nem énekel. A betegek — ocsúdó I érzékekkel, vattába pólyáit j lábakkal, megcsonkítva és ha- I Iáira fáradtan — felébrednek lidérces álmukból és látják, hogy, mi történt”. Krúdy Gyula egyik cikké- j ben új honfoglalásról ír: „A magyarok második hon- j foglalásával éppen olyan új, a \ ismeretlen története kezdődik a nemzetnek, mint ezer esztendő előtt az első honfoglalással. A Duna és Tisza közé új világ épül, amely mostanában még a legbölcsebbek előtt is mély ködbe van borulva... A leáldozó napkoronggal merült el a végtelen tengerbe az egész történelmi Magyarország sújtásos közjogával, eszeveszett monarchiájával, sír- boltszagú politikusaival. A szürkületben beláthatatlan csoportokban közelednek az új honfoglalók. A pokolból térnek vissza, ahová a régi Magyarország küldte őket...” Említésre érdemes, hogy az írók nemcsak publicisztikus formában fejezték ki érzelmeiket, egyetértésüket. Riportjaikból, naplójegyzeteikből az események érzékletes, éles vonalú rajza is idézhető. Kosztolányi például így írt a Pesti Napló november 3-i számában: „Károlyi Mihály áll a hideg esőben. Minden szavát éljen- riadalom kíséri. Mintha álomban beszélne, vagy önkívületben, olyan lázas és biztos. Az arca piros, a fülei égnek, a szeme komor. Én pedig nézem, hogy hull nemes fejére az október barátságtalan nyirka és arra gondolok, ebben a világtörténelmi percben is, hogy óvni, védeni kellene a forradalom vezéreit, orvosoknak kellene vigyázni rájuk, hogy meg ne hűljenek ...” Gyetvai János, a Népszava riportere így örökítette meg a forradalmi fordulatot: „Jön a parancsnok. Sápadt halálosan és fegyveréhez kap. Késő. Az őrség már ölelkezik és együtt van a forradalmi kis csapattal... Hajnali három órakor már a Nemzeti Tanács rendelkezik a városparancsnoksággal, a főpostával és telefonnal. Hajnali négy órakor pedig már övé a két főpályaudvar is. Ekkor következnek az izgalmas percek, félórák és órák. Az Astoria Szálloda előtt, ahol a Nemzeti Tanács székel, az útkereszteződésnél gépfegyverek csövei merednek a Rákóczi útra. Csata az éj folyamán csak egy volt: amikor a régi Nemzeti Színház épületéből az ott rejtőzködő csendőrök sortü- zet adnak, mire az Astoria előtt a forradalmi sereg csatarendbe fejlődik és sortü- zek váltják egymást. A levegő megtelik puskaporszaggal. A sereg betör az épületbe, de akkorra már a csendőrök elmenekültek ...” Magyar Lajos újságíró, a Nemzeti Tanács pecsétjét kezelte, de élményeit is megírta: „Ezzel a pecsétel három napig mindent el lehetett intézni. öreg generálisok, koronaőrség, főrendiház, udvartartás, vidéki városok, megyék szépen szót fogadtak neki... A pecsét elrendelte, hogy ne mérjenek szeszes italt, őrizzék a királyi várat, vigyázzanak Szent István koronájára, amely lecsúszott a Károly fejéről ... A pecsét letartóztatta a dunai flottilla parancsnokát és a forradalom első éjszakáján elrendelte, hogy a dunai flottllla félgőz alatt álljon az Erzsébet-hídnál. Mindezeket, a pecséttel a kezemben, én intéztem el a Nemzeti Tanács irodájában, meljl háromnapi működés után feloszlott és beleolvadt a minisztériumokba.” D. X.
