Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-15 / 242. szám

1968. OKTOBER 15„ KEDD

3

<&ííríai>

Vállalatok válaszúton

Veres József Szófiába utazott

A REFORM KEZDETI, nyiladozó hatásai között tarthatjuk számon, hogy elkezdődött a vállalatok és az iparágak differenciálódása. Az alakuló különbségeket jelzik az eszközarányos nyereség alakulásának eltérő százalékai. Az alacsony, vagy a magas vállalati nyereséghányad önmagában keveset mond. De az első tapasztalatok megfelelő elemzésekkel, konkrét adatokkal, helyi elképzelésekkel, tervekkel, piaci kilátásokkal kiegészítve — és a gazdasági szabályozó eszközök esetleges szigorításával is számolva — alkalmasak a vállalatok „betájolására”. A fejlődés menetiránya például nagy vonalakban mindenütt megállapítható, legalábbis olyan mértékben, ahogyan ez szükséges a negyedik ötéves terv helyi feladatainak kialakításához. A tapasztalatok szerint éppen azok a vállalatok idegenkednek a messzire látó tervezéstől, a jelen és jövő őszinte szembesítésétől, amelyet válaszút elé állított a reform, s nem képesek a szükséges nagyobbarányú átalakulások és változások végrehajtására a megszokott éves tervek keretei között.

NYILVÁNVALÓ például, hogy néhány, főleg exportra termelő könnyű- és nehézipari vállalat kénytelen termelésének összetételét gyökeresen átalakítani ahho-7 hogy megteremtse a normális működéséhez, fejlődéséhez szükséges minimális nyereséget és pénzügyi alapokat. Egyes belföldi szükségletre termelő vállalatok értékesítési gondja is várhatóan növekszik, főleg a szélesedő importverseny hatására. Végül, de nem utolsósorban több tanácsi vállalat és szövetkezet szintén az új követelményeknek megfelelően kell, hogy kialakítsa profilját.

A kialakult profilú, tartós piacú, gazdaságos vállalatoknál is nehéz a belső módszereket, a szervezetet az új követelményekhez igazítani. A szokás hatalma, a konzervativizmus még erősebb a nagy elhatározásokra érett vállalatoknál. Többnyire még a következetes és őszinte helyzetfeltáró elemzésig sem jutnak el, az önálló, merész döntésektől méginkább húzódoznak. Egyetlen értékesítési gondokkal küszködő vállalatnál sem került sor idáig például létszámleépítésre, s tudomásunk szerint sehol nem is tervezik ezt. Pedig az ipari centrumokban, ahol nagy a munkaerő- hiány, a gazdaságos és keresett termékek gyártását korlátozzák a meglevő létszám mindenáron való foglalkoztatásával.

A reform sokféle hatása közül talán a legnehezebb tudomásul venni, hogy a vállalati gazdálkodás hatékonysága az objektív piaci helyzettől függ. Az olcsóbb beszerzési források választása, az anyagárak csökkenése ugyanúgy növeli a feldolgozó üzem nyereségét, mint termékeinek kedvező

A

Gödöllői Agráregyetem új, modern éttermében

október 12-től, szombaton 17-től 21 óráig,

vasár- és ünnepnap 12-től 15 óráig

a nagyközönség részére

olcsó étkezési lehetőséget nyújtunk.

Étlap szerinti bő választék, 12 Ft-ért menü.

Esküvői és egyéb rendezvényeket vállalunk.

PRESSZÓ KÁVÉ • ITALOK CUKRÁSZSÜTEMÉNYEK

Kedves vendégeinket szeretettel varjuk.

PESTVIDÉKI DZEMI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT

piaci fogadtatása, emelkedő ára. Am a piac nyereségcsökkentő hatását vállalni kell. Világszerte túlméretezett például a vasúti járműgyártó-kapacitás, vagy a fejlődő országok elárasztják olcsó takaróval a piacot, s így az éles konkur- rencia miatt olyan nyomottak az árak, hogy még a világ- színvonalú gyártás költségei sem térülhetnek meg.

vagy kendőzni. Tulajdonképpen a reform csak konkretizálta régi problémáinkat, vállalati hatáskörbe utalta a hatékonyság növelését, a termelés és az értékesítés szerkezetének átalakítását.

K. J.

Külföldön először

Veres József munkaügyi miniszter hétfőn Szófiába utazott, ahol részt vesz a kedden kezdődő nemzetközi munkaügyi szemináriumon. A szeminárium a tudományos munkaszervezés kérdéseivel foglalkozik.

Mindentudó robotóriás

A Csspel Autógyár új motorüzeme

A HAZAI MOZDONY-, vagon-, vagy takarógyártók csak átmenetileg igényelhetnek türelmet, állami támogatást, amíg rendezik termelési, piaci helyzetüket. Gazdasági érdekük, hogy minél előbb a hazai és külföldi kereslethez, a kedvező árviszonyokhoz igazítsák a vállalat profilját és piaci kapcsolatait. A tanácsi vállalatok, a szövetkezetek sem hivatkozhatnak arra, hogy technikai felszereltségben a nagyvállalatoknál hátrányosabb helyzetben vannak. A reform nyomán megszűntek például a kirívó különbségek a helyi- és a minisztériumi ipar anyagellátásában, s most a tanácsi vállalatokon, a szövetkezeteken a sor, hogy a lakosságnak végzett szolgáltatásokkal, az egyedi igények kielégítésével, a kézműves kis- sorozatokkal évről évre elismertessék létjogosultságukat a piacon.

Nehéz túlhangsúlyozni: a vállalatok versenyképességüket csaknem minden esetben saját döntéseikkel alapozhatják meg. Sokfelé félnek ma még a felelősség vállalásától, és az irányító szervek határozatára, intézkedésére várnak. Pedig a kormány, az illetékes minisztériumok, a tanácsi és szövetkezeti irányító szervek, bár sok esetben segíthetnek, nem dönthetnek a vállalatok helyett. A döntés — következményeivel együtt, természetesen — a vállalatot illeti. Ahol ezt nem vállalják, s bátortalanul húzzák-halasztják a hosz- szú előkészítést igénylő’ döntések meghozatalát, ott egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.

REMÉLHETŐLEG — ritkán válik ‘szükségessé ilyen központi beavatkozás. A súlyos átállási gondokkal küszködő vállalatok száma egyébként sem nagy, zátonyra futásuk az irányító szervek közreműködésével megelőzhető, ha nyíltan és határozottan szembenéznek a tényekkel. A helyzeten nincs mit szépíteni,

Az egész olyan, mint egy fantasztikus, XXI. századbeli robotóriás. Lecsapnak a ma- rófejek, füstölve vágnak utat a fúrók és menetvágók, s egyre tovább jut a fura alakú vastömb. Közben titokzatos erők forgatják, mozdítják, míg a sor végére nem ér. Keressük az embert, de csak egyetlen egyet találunk ...

Negyvenöt méter hosszú, kilenc méter széles ez a csodamasina. A Csepel Autógyár állíttatta fel s feladata, hogy a gépkocsimotorok hengerfejeit emberi közbeavatkozást kizárva, rendkívül pontosan és gyorsan készítse el.

Az automata vezérlésű, 218 tonnás monstrum percenként ad ki egy- egy kész darabot

s a régi, közel egyórás megmunkálási idővel szemben 23 perc alatt végez egy hengerfejjel. A berendezésről tudni kell, hogy szovjet partnerek szállították és szerelték össze; külföldön ez az első ilyen rendkívül korszerű sor, amelyet a szovjet kereskedelem exportált.

Mindez azonban csak egyik — bár rendkívül fontos — jele annak a folyamatnak, amelynek végeredménye az új motorgyár, nuszonnyolcmillió forintba került , az üvegfalú nagy csarnok, amelyet előregyártóit elemekből raktak össze.

Ezerháromszázötven fős öltöző- és irodaépület is készült hozzá. Ezekért nyolcmillió forintot fizetnek. A kivitelezésért a Kohó- és Gépipari Minisztérium tervező irodáját és a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat együttesét illeti nagy elismerés. A beruházással egycsapásra megoldják a motorgyártás és az emberek munka- és szociális körülményei javításának kettős feladványát.

Az automatasorról még enynyit:

évente 300 ezer hengerfejet készíthet,

egyetlen munkás szolgálja ki, s csaknem duplájára növeli a termelékenységet.

t. gy.

Tra'tcr a játszótéren

(Tudósítónktól)

Immár tíz napja gazdátlan traktor „álldogál” Tökölön, a József Attila utca elej'én levő játszótéren. Rendszáma VC 80—36. A gyermekek birtokukba vették új „játékszerüket”, épp ezért jó lenne, ha jelentkezne tulajdonosa, még mielőtt baleset történik.

B. P.

Sziniatparádé

Erdőn, mezőn, vizen „vetélkedtek" vasárnap a Tatai Állami Gazdaság háromszáz holdas versenyterepén a legügyesebb vadászebek. A MÉM kiállítási irodája és az Országos Ebtenyésztők Egyesülete rendezte a „szimatparádét" az 1971-ben hazánkban sorra kerülő vadászati világkiállítás előfutamaként.

A „gyerekkombinát"

Franciról nem hinné senki: két és fél éve egy kiló hatvan dekásan született. Karjaiéba két rózsaszín tuskó. Különösebben az sem zavarja, amikor felszólítják: — nyújtsd ki a nyelved! Zsuzsa sem mukkan, pedig injekciós tűvel szúrtak gömbölyű popsijába. Gyuri csak pislogott, amikor fájós vakbele körül tapogatóztak. Kriszti betotyog, felteszik a vizsgálóasztalra és öntudatosan kérdi: fogsz kopogni a hátamon?

De miért félnének?

Ä szentendrei bölcsődések mindennapjához úgy hozzátartozik dr. Császár Márta látogatása, mint anyjuk szava. Mindegy nekik, hogy a mászóketrecben, vagy itt, a fehér falú rendelőben találkoznak vele.

A nagy szürke épületet a Szabadságforrás úton csak „gyerekkombinátnak” hívják. Amikor először hallottam emlegetni, csodálkoztam, férfikollégám meg kuncogott. Holott egyszerű a magyarázat: aminek az ember örül, amit szeret, annak becenevet ad. Éppen egy éve, hogy az első mamák átlépték a küszöböt. A nagy verandán kétfelé vált az útjuk. Aki még döccenve lépett, balra fordult a tanácsadóba. Akinek gyerek vir- gonckodott a karján, jobbra, a gyermekgondozóba. Az elsőket egy év alatt hatezren követték. A múlt héten még egy ajtó nyílt az épület hátsó

frontján. Igaz, ide már kevesebb lelkesedéssel jönnek a látogatók. Ebben a két teremben kezdte meg működését a gyermekfogászat és az iskola- orvosi rendelő. Két-két szakorvos, két orvosírnok és négy védőnő látja el a váltott rendelést.

A nyilvántartóban kartonerdő sorakozik. Ha nyoma lenne annak a sok tervezge- tésnek, tárgyalásnak, levelezésnek, veszekedésnek, kérésnek és izgalomnak, ami a gyermekkombinát létrejöttét megelőzte, külön nagy szekrényre lenne szükség. De azokat nem itt, hanem kezdeményezőjüknél, bábájuknál és gyámjuknál: a városi tanácsnál őrzik. A milliót és a százezreket, amibe került, nem is tudtam észben tartani. És megköszönni sem lehet másképp, mint szürke szavakkal az erőt-energiát. amit a társadalmi munkások fektettek az intézmény létrehozásába.

A másik szárnyon,

dr. Gulyás Lajos alorvos birodalmában csendesebb a légkör.----------------— X

Új baráta

Mától kezdve egy hónapon át postások, pártmunkások, tömegszervezeti aktivisták keresik fel a városok, falvak, új lakótelepeit, csendben pihenő idős házait, díszes villákat és szerényebb otthonokat, hogy lapunknak, a Pest megyei Hírlapnak új barátokat, új olvasókat, hivatalos megjelöléssel élve: új előfizetőket szerezzenek.

Furcsa, úgy szólni önmagunkról, hogy — jobb kifejezés híján — ajánlani kell magunkat, azaz lapunkat, mégis, hisszük és reméljük, hogy régi és jövendő olvasóink nem értik félre szavainkat, nem tartjuk magamutogatásnak, ha azt kérjük, szegődjenek barátaink táborába. Sokat és sokszor beszélünk arról szerkesztőségünkben, de odakint, abban az úgynevezett nagybetűs Élet-ben is, ahol napról napra munkánkat végezzük: mi is, a sajtó, a kommunista sajtó feladata? Ügy hisszük, nem lehet szebb, nemesebb és tisztább ez a feladat, mint az, hogy minél hűebb képet adjunk életilnk mindennapjairól, a hősi erőfeszítésekről éppúgy, mint a gondokról, bajokról, sőt —, mert az életnek ez is része — a bűnökről is. Teljes és hű tükröt kívánunk tehát olvasóink elé tenni, nyomtatott betűkből és képekből álló tükröt, amelyben mindenki megláthatja azt, amire kíváncsi, ami öt érdekli, amit fontosnak, érdekesnek tart. Van. amikor ez a tükör valóban hű. van amikor — sajnos — kicsit csorbára sikerült, mint amilyenre készíteni szándékoztuk, de reméljük, hogy olvasóink botlásaink mellett is megérzik a szándék becsületességét, a tisztességes erőfeszítést, azaz a hivatásérzettől fűtött újságírói munkát.

Lapunk régi ismerői és barátai azok, akik különböző szervezetek társadalmi munkásaiként vállalták az új előfizetők szerzésének nem mindig könnyű, de végső eredményben hálás feladatát. Hálás feladat ez, mert új barátokat toborozni egy-egy lapnak, egyenlő azzal, hogy mások előtt is tágabbra nyílhat a világ, annak sokféle eseményéről több és több ember értesül, s ugyanakkor: több és több ember alkothat tisztább, világosabb véleményt a világ, hazánk és szűkebb pátriája eseményeiről, dolgairól. Csak megköszönni tudjuk az aktivisták fáradozását, s bár igaz, a legjobbaknak majd jutalom is jár, mégis valamennyiüknelk lapunk lekötelezettjévé válik, mint ahogy lekötelezettje lesz új barátainak, új előfizetőinek is. Mivel tudunk fizetni, törleszteni a bizalomért? Azzal, hogy igyekszünk még sokoldalúbban tájékoztatni. Megpróbálunk még pontosabban dolgozni. Megkíséreljük gyorsabbá tenni hírszolgálatunkat, úgy alakítani munkánkat, hogy ott legyünk minden fontosabb eseményen, hírt adhassunk mindarról, ami Pest megyében s az országban, a nagyvilágban történik.

Tizenegy esztendeje, 1957-ben lapunk tízezer körüli példányszámmal kezdte meg, pontosabban szólva, folytatta pályafutását. Azóta előfizetőink, olvasóink száma évről évre növekedett, s ma már megközelíti a negyvenezres számot is. Ügy érezzük azonban, hogy majd’ kilenc- százezer lakosú megyénkben lehet és van is mód arra, hogy még több család ismerje és olvassa lapunkat, még több helyen adják házról házra, mint olvasnivalót, még többen böngészgessék lapunk hasábjait a vonatokon, az autóbuszokon, tehát még többen legyenek azok, akik Pest megyében élve a megye lapját ismerik, olvassák. Üj előfizetők százait és ezreit reméljük az egy hónapon át tartó lapterjesztési kampánytól, s hisszük, hogy reményeinkben nem csalatkozunk, s ígérjük, hogy jobb munkával fizetjük vissza az előfizetői díjak formájában előlegezett bizalmat.

Fiatal asszonyok üldögélnek az előcsarnokban, némelyiknél kötés, másoknál könyv. Várják, hogy sorra kerüljenek. Hetente kétszer, húsz-huszon- öten keresik fel a gondozót, ahol a vizsgálatokat végzik.

N. L.-né az ideális terhes anya. Nincs semmi panasza. Második gyermekét várja. A védőnő étrendi tanácsokkal látja el, megbeszélik, hogy felkeresi az üzemi fogorvost. Utána erősen kerek, nagyon szép fiatalasszony következik.

— Látja, látja — mosolyo- dik el az orvos. — Magával bajban vannak az udvarias férfak a vonaton. Nem tudják, hogy át kell-e adni a helyüket, vagy csupán divatos „baba vonalú”-e a ruhája?

Ezen jót nevettünk. Vérnyomásmérés, mérleg a következő lépés. És utána a kérdés, mennyi folyadékot fogyaszt naponta. Bizony, a két-három tányér levesnek, a sós ízeknek egyelőre búcsút kell mondania. akkor nem dagad karikába a lába, mint most.

Így megy egymás után és a dél már lassan délutánba fordul. Frissítő

fekete mellett

gyülekezik a két oldal népe, hiszen munkájuk-céljuk

ugyanaz.

— Az utóbbi időben mind gyakoribb, hogy a kismamák Császár Mártát és engem is felkeresnek — mondja az alorvos. — Hozza a picit vizsgálatra. de már ismét gyermeket vár. Idén már eddig annyi gyermek született a városban, mint máskor év végéig.

— Mi tulajdonképpen harcban állunk egymással — nevet a doktornő. — Sok a patológiás terhesség. Ilyenkor fennáll a lehetőség, hogy a gyermek sem lesz tökéletesen egészséges.

— Igaz — vágja rá az alorvos. — A mi álláspontunk viszont az, hogy a gyermekorvostól függ, milyen lesz a jövendő terhes. Ma a háború utáni első generáció van a kezünk alatt, ezek a szülők. A második nemzedéket mi adjuk s az már főleg tőlünk függ, milyen testi-lelki egészséget ad majd tovább gyermekeinek.

Ennek a jövendő felelősségnek a jegyében végez dr. Császár Márta jelenleg még egyedülálló felmérést. Ö hallgatna róla, de munkatársai mesélik eddigi eredményeit. Újszülöttől tizennégy éves korig általános nagy vizsgálatnak vet alá minden szentendrei gyereket. Véleménye szerint a gyerekkorban nagyon sok szervi baj, betegség marad rejtetten, ami felnőttkorban, esetleg az utódokban visszaüt. Tőbe gyermek volt, akikről senki sem tudta, hogy valami nincs nála rendben. Talált egy tizenhárom éves kisfiút, akit otthon folyton szidtak grimaszolásáért. Kiderült, hogy epilepsziás, állandó kezelésre szorul. Másoknál nem szembetűnő csontrendellenességeket talált, amin most még lehet segíteni.

Jövő-menő léptek alatt csi- kordul a beton. A nagyteremben — ahol máskor egészség- ügyi előadásokat tartanak — most a városi tüdőszűrést bonyolítják ideális körülmények között.

— komáromi —