Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-13 / 241. szám
1968. OKTOBER 13., VASÁRNAP k/CíHod----------------------------------------------------------------------------------^ H ETI KOMMENTAR Egyenes út A hét elején, az Agrokoop nevet viselő vállalkozás létrehozásával nem kisebb dolgot vett a nyakába huszonkét főváros környéki termelőszövetkezet, mint a termelőtől a fogyasztóhoz vezető, kitérők és zsákutcák nélkUli egyenes út megteremtését. Az áru útja, tagadhatatlan, hosszú évek óta sok s csitulni nem akaró vitára adott okot. A termelő és a fogyasztó egyaránt kifogások és panaszok özönével kényszerült szembenézni, s ezen nem segített az évről évre visszatérő ráolvasás sem, miszerint friss és elegendő zöldség, gyümölcs kellene a főváros és a városok, de a falvak piacaira, standjaira is. A ráolvasás helyett most sokkal hatásosabb módszert választottak az Agrokoop alapítói. Nem „imádkoznak'’ többé, hanem saját értékesítő szervezetük segítségével — cselekednek! Igaz, a cselekvés elvi alapját a gazdaságirányítás rendszere teremtette meg, de az is igaz, hogy az elvi lehetőség még nem kihasznált alkalom. A közös gazdaságok s területi szövetségük friss szemléletét, az újjal járó gondok bátor vállalását tehát csakis dicsérni lehet, s azt is, hogy a verseny megteremtésével — a közvetítő kereskedelem és az Agrokoop között — valóban választhat a fogyasztó, kinek az áruját akarja megvenni s mennyiért. A tervek szerint a huszonkét szövetkezetét átfogó — bizományosi alapon működő — vállalkozás évente mintegy százmillió forint értékű árut juttat el a fogyasztókhoz. Mégpedig egyenes úton, tehát úgy, hogy a megrakott gépkocsik elindulnak a táblák széléről — a csirkefarmról stb. —, s megállnak a fővárosi piacokon, a szövetkezeti standok mellett, hogy néhány perc múlva már a vevő szeme előtt legyen az áru. Rövidebb út ez? Természetesen rövidebb, kevesebb benne a buktató is, egyszerűbb az adminisztráció, s így tovább. A fogyasztó tehát — végre — elérkezhet oda, hogy valóban friss árut kap, hogy úgy érezheti: kiszolgálják. A közös vállalkozásnak kezdetben biztos hogy sokféle gonddal kell majd megküzdenie, de hiba lenne, ha a nehézségek kedvét szegnék bárkinek is. Sőt éppen a nehézségek kell hogy összekovácsolják még inkább a szövetkezeteket, megértessék az összefogás — közös haszon elvét. A főyáros ellátásában természetesen szerény mennyiség lesz az Agrokoop által piacra vitt zöldség és gyümölcs, de — ahogy mondani szokták — valahol el kell kezdeni. Nincs ugyanis kétségünk afelől, hogy az Agrokoop létrehozása egy folyamat része, hogy lényegében e folyamat igen kezdeti időszakát éljük napjainkban, s hogy egyre természetesebb lesz az ilyen és hasonló üzleti vállalkozás. Vannak és lesznek is, akik nem jó szemmel nézik az egészet, akik szeretnék a szövetkezeteket lebeszélni a kereskedésről. Tény azonban, hogy egyre kevesebben hallgatják meg ezeket a taná- i csókát, s egyre többen vágnak neki az újnak. Az Agrokoop első fecske, s biztos, hogy több is követni fogja, ha nem is pontosan ilyen formában. Jó és hasznos vállalkozás ez, s ha arra is lesz ereje, hogy a fővárosi szállítások mellett a helyi igények kielégítését is biztosítsa — mért erre is kell hogy jusson figyelem —, akkor az Agrokoop valóban példát mutat, hogyan is kell kijelölni a termelőtől a fogyasztóhoz vezető egyenes utat. Krónikás vv 11 1 / C r 1 Negyven éve készíti szebbI /niKKOlOIäiV né! szebb hímzéseit a túrái Tóth G. Mihályné, a népművészet mestere. A 72 éves Ilon néni (balra) maga gyártja az úgynevezett drukkolófákat, a nyomómintákat. Kézimunkái a világ csaknem valamennyi tájára eljutnak. A négy évtized gazdag tapasztalataival szívesen ismerteti meg nemcsak a község, hanem más vidékek himzőasszonyait is. OKTÓBER 15: Kezdődik a nyúlvadászat Két nap múlva kezdünk—Mindenki tanuljon?—Szervezeti tanfolyam vezetőknek — Az oktatók több megbecsülést érdemelnek — Emlékplakett a legjobbaknak Beszélgetés Göndics Zoltánnal, az MSZMP Pest megyei Bizottsága propaganda- és művelődési osztályának vezetőjével Egy hete vették birtokukba Pest megye vadászai is a foglyot és a fácánokat rejtő mezőket, október 15-én kezdődik az őszi idény leghangulatosabb zsákmányszerző szakasza: a nyúlászat. Január végéig a 70 megyei apróvadas társaság tagjai 28 ezer mezei tapsifülest szándékoznak elejteni. Ennek a legnagyobb részét puskával lövik, míg 4700 nyulat élve fognak majd be. Hasonlóan más évek gyakorlatához, most is sok ezer magyar nyúl kerül majd vérfel- írissítésre a nyugati országokba. Korecz András, a Vadászszövetség főelőadója tájékoztatása szerint igen hangulatosnak ígérkezik a nyúlsze- zon: az állomány jól telelt, az állatsűrűség kielégítő, most már csak a vadászok ügyességén múlik a zsákmányszerzés mértéke. Közel kétezer vadász hódolhat szenvedélyének, s a nyulakon kívül a vadszárnyasokra is ráfoghatja a puska csövét. Fácánból 22 ezret, fogolyból, a „mezőgazdaság ingyen napszámosaiból” 11 ezer darabot lőhetnek ki. Két nap múlva, október 15- én kezdődik az 1968/69-es pártós tömegszervezeti oktatás. Ebből az alkalomból kerestük fel Göndics Zoltánt. Kértük, tájékoztassa olvasóinkat a megye mintegy harmincezer párttagjának és a marxizmus iránt érdeklődő párton kívüli dolgozóinak tanulási lehetőségeiről. Elsősorban a tavalyi tanév tapasztalatairól szeretnénk tájékozódni. — Először azt említeném meg — mondotta Göndics Zoltán —, hogy megyénk 860 000 lakosa közül több mint százezren tanulnak valamilyen politikai tanfolyamon. Ehhez kellene hozzászámolnunk a bejáró dolgozók közül azokat, akik fővárosi munkahelyükön tanulnak. Sajnos azonban ezeknek a száma ismeretlen. Párttagságunknak 67,5 százaléka vett részt a pártoktatásban. Érdemes szólni a tömeg- szervezetek politikai oktatásáról. A KISZ-oktatás keretében 31 ezer fiatal ismerkedett meg a politikai alapfogalmakkal, köztük olyanok, akik az ifjúsági szövetségnek nem is tagjai. A szakszervezetek „Időszerű kérdései” tanfolyamán több mint tizennyolcezren vettek részt az előző évi 6 ezerrel szemben. A Hazafias Népfront falusi téli tanfolyamain, a nőtanácsok által szervezett nők akadémiáin, szülők akadémiám szintén több ezren tanultak. A politikai oktatásban részt vevők számának növekedése szorosan összefügg azzal az érdeklődéssel, amit a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése kiváltott a dolgozókban. Az is megnyerte a hallgatók tetszését, hogy pp- litikai oktatásunk az élet által felvetett kérdésekre igyekezett választ adni és nem elvont tételeket magyarázott. Az előzetes számítások alapján az idei oktatási évben még több részvevővel számolunk. A számokból mindig pontosan következtethetünk az oktatás népszerűségére. Mégis megkérdezném, a számokon túl, milyen tapasztalatot tart említésre méltónak? — Érdemes megjegyezni, hogy a pártba jelentkezők kivétel nélkül előzőleg a politikai oktatás valamilyen formáján tanultak. Ez azt is mutatja, hogy amit tanultak, meggyőző volt számukra. Tapasztaltuk, hogy mennyire érdekelte a hallgatókat a nemzetközi helyzet alakulása. Szinte egyetlen foglalkozás sem múlt el anélkül, hogy ne vitatkoztak volna időszerű kérdésekről. Az itthoni gondok közül leginkább az új gazdasági mechanizmus bevezetése keltett nagy érdeklődést. „Az áruviszonyok a szocializmusban,” „A szocialista elosztás elvei és formái” különösen élénk vitákat váltottak ki. A társadalompolitikai témák közül o szocialista országok kapcsolatainak alakulása, a testvéri országok egysége, a meglevő ellentétek okainak elemzése, értelmezése adott sok vitára alkalmat. A megyei pártbizottság milyen új feladatokat határoz meg az idei tanévre? — Az idei oktatási év fel- adatait is a párt IX. kongresszusának határozatai jelölik meg. Propagandamunkánk középpontjában továbbra is a gazdasági építőmunkánk problémái állnak, de jobban előtérbe kerülnek a társadalompolitikai, világnézeti, erkölcsi kérdések. Jobban meg kell mutatni azt az összefüggést, és kölcsönhatást, ami a gazdasági munka és a társadalmi élet között fennáll. A most kezdődő pártoktatási évben történelmi évfordulók lesznek. Néhány hét múlva ünnepeljük az 1918-as polgári demokratikus forradalom, novemberben a KMP -megalakulása, majd márciusban a Tanácsköztársaság létrejöttének 50. évfordulóját. Pártoktatásunknak hozzá kell járulni nemzeti történelmünk legdicsőbb eseményeinek megismertetéséhez. A szocialista hazafiság érzését i mélyíti el a múlt és jelen forradalmi harcai közötti ösz- szefüggések megértése. Alapvető feladatunk az oktatás színvonalának emelése, célszerűbbé tétele. Mit ért célszerűség alatt? — Azt, hogy az oktatás nem öncélú. Nem csupán az a cél, hogv a tanulók többet tudjanak, hanem az is, hogy képesek legyenek többet adni a társadalomnak. Egyszerűbben kifejezve: jobban dolgozzanak, tudatosabban végezzék munkájukat. Ma talán még jobban figyelembe kell venni Lenin állásfoglalását: „Minél mélyebb átalakulást akarunk végrehajtani, annál inkább fel kell keltenünk iránta az érdeklődést, annál inkább törekednünk kell arra, hogy tudatosabban foglaljanak állást mellette, annál inkább kell újabb milliókat és tízmilliókat meggyőznünk ennek szükségességéről.” A felületes szemlélő csak a szürke hétköznapokat látja: el kell végezni a napi munkát, termeljünk többet, és nincs is más kívánság. Képzettséget, felkészülést, elméleti kérdésekben való biztonságos eligazodást kíván annak megértése, hogy mai munkánk is osztályharc, ha éles összeütközések nincsenek is. - \ Ma is kísért az a torz szemlélet, hogy a szocializmus építésének problémamentesen kell alakulnia. Bármilyen konfliktus adódik, váratlanul éri őket, sokan nem értik, megzavarodnak, kétségbeesnek. Az is elméleti tudást igényel, hogy valaki tisztán lássa: törvényszerű a társadalmi haladás, de ez nem jelenti, hogy olykor, egy-egy rövid időre ne akassza meg a fejlődést valamilyen átmeneti visszahúzó jelenség. Szeretnénk megértetni hallgatóinkkal, hogy a szocializmus építése során minden apróbb eredményért keservesen kell küzdenünk. Szeretnénk megértetni az elméleti, gyakorlati összefüggéseket. Unos-untalan hangoztatjuk azt is, hogy bonyolult, összetett, éles a nemzetközi helyzet. Ez igaz, de ahhoz, hogy valaki megértse, mi miért bonyolult, eligazodjon a gyakorlatban — miért éleződik a két rendszer közötti harc, mi a jelentősége a békés egymás mellett élésnek, vagy mi az oka a szocialista országok közötti ellentmondásoknak —, ahhoz már tanulásra, képzettségre, bizonyos fokú marxista műveltségre van szükség. Ez azt Jelentené, hogy új alapokra helyezzük idén az oktatást? — Félreértett. A politikai oktatás alapjait régen megteremtettük. Az 1957 óta folyó politikai oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy a jelenlegi nemzetközi eseményeket, a csehszlovákiai politikai, gazdasági viszonyokat higgadtan, nyugodtan fogadták párttagjaink, és a megye lakossága — érettségről tettek tanúbizonyságot. Példaként említhetném az új | gazdasági mechanizmus bevezetését is. Ha csupán a gazdasági feltétel érett volna meg annak idején az új mechanizmusra való áttéréshez — ez még a kezdeti sikerekhez is kevés lett volna. A párt és a kormány azonban számolhatott a dolgozók politikai ismeretével — tudatukban, gondolkodásukban végbement változással is. Beszélgetésünk kezdetén több számot említett, amelyek azt bizonyítják: minden évben többen és többen tanulnak. Ez, és az a jogos igény,/hogy nagyobb gondot fordítsunk a : színvonalemelésre, — nem áll | egymással ellentétben? — Véleményem szerint nem. Oktatási rendszerünk olyan sokrétű, hogy lehetőséget nyújt mindenki érdeklődése kielégítésére. Aktuális politikai előadás-sorozatoktól a magas szintű elméleti konferenciáig sokféle fokozat és forma lesz. Vigyázunk arra, hogy mindenki abban -az oktatási formában tanuljon, amely számára a legmegfelelőbb. Többször hallottam, hogy járási, városi vezetők, gazdasági funkcionáriusok, sőt még a pártapparátusban dolgozók sem vesznek részt szervezett politikai oktatásban. Évekkel ezelőtt elvégeztek valamilyen pártiskolát, és azóta politikailag nem képezik magukat. — Részben jogos ez az észrevétel, de általánosítani nem, szabad. Az említettek jelentős része munka mellett szerzett vagy szerez munkaköre jobb ellátásához magasabb képesítést, diplomát. Másrészt az is igaz, hogy a mindennapi szoros munka, gond mellett gyakran elhanyagolják rendszeres politikai továbbképzésüket. Erre pedig mindenképpen kell időt szakítani, mert ellenkező esetben ez a munka színvonalának rovására megy. Éppen ezért a megyei párt-végrehajtóbizottság konkrét intézkedési tervet is fogadott már el ezzel kapcsolatban. Mit tudhatnánk meg erről részletesebben? — Ez évben először indítunk olyan tanfolyamot, amely járási szintű vezetők, függetlenített politikai munkások, gazdasági vezetők rendszeres politikai továbbképzését szolgálja. Elméleti konferenciákat szervezünk, amelyekre rendszeresen eljárnak. Először előadásokat hallgatnak, majd egyszer egy hónapban konferenciákon vitatják ,meg az anyagot. Az előadások társadalmunk, politikai életünk lényeges, időszerű kérdéseit ölelik fel. A többi között „Az állam és szocialista demokrácia fejlődésének időszerű kérdései és továbbfejlesztésének lehetőségei”. Érdekes téma például az „Egyén és társadalom. Egyéni, csoport- és társadalmi érdek". A többi hat téma is fontos, sok vitalehetőséget rejt magában. Valóban. Valamennyi összefügg a gyakorlati politikai munkával is. A témák érdekessége mellett azonban az a véleményem, hogy az előadók felkészültségén is múlik, megnyeri-e a már képzett vezetők tetszését ez az előadássorozat. — Erre is gondoltunk. Az előadásokat hozzáértő, felkészült előadók tartják. Közöttük pártfőiskolai tanárok, a pártközpontban vagy más központi szervnél dolgozó szakemberek, ideológusok. Bízunk abban, hogy a tanfolyam beváltja a hozzá fűzött reményeinket, előrelépést jelent a politikai továbbképzésben. Ennek tapasztalatai alapján a jövő oktatási évben szeretnénk ezt tovább szélesíteni. Lesz idén más szervezeti változás? — Régi adósságot törlesztőnk azzal, hogy hazánk párttörténeti múltjával is megismertetjük a párttagságot. Negyven Magyar Párttörténet tanfolyamot szervezünk. Ennek előkészítését már az 1967— 68-as tanévben megkezdtük. Két tanfolyamon negyven propagandistát képeztünk ki, akiknek pagy része már előzőleg befejezte a hároméves esti egyetemet. Mind a negyvenen jól felkészült, kiváló oktatók, eredményes munkát várhatunk tőlük. Ezt a tanfolyamot nem szándékozunk tömegoktatási formává tenni. Az oktatás színfoltjai voltak tavaly az új gazdasági mechanizmust előkészítő különböző szintű tanfolyamok. Idén lesznek-e Uyen két-háromhetes iskolák? — Tavaly mintegy 1200 alapszervezeti funkcionáriust oktattunk kéthetes tanfolyamokon. Idén is indítunk hasonló tanfolyamokat. Előreláthatólag márciusban a balaton- földvári üdülőben taníthatunk és természetesen az aszódi pártiskolán is 2—3 hetes tanfolyamok továbbra is lesznek. Ez azt jelenti, hogy minden alapszervezeti párttitkárunk részt vesz továbbképzésen. Ha az esti egyetemet, valamim a függetlenített pártíunkcioná- riusoK részére indított előadás- sorozatot nem számítom, akkor is több mint tízféle oktatási formán tanulhatnak párttagjaink. Ez több, mint kétezei tanfolyamot jelent. Rendelkezik-e a megye ennyi felkészült propagandistával? — Az oktatókról, tanárokról csak elismeréssel szólhatunk. Elméletileg, módszertanilag is felkészült, tapasztalt emberek. Több mint háromszáz olyan oktatónk van, akik már tíz esztendeje tanítanak, de sokan vannak, akik legalább négy-öt éve propagandisták. Az. oktatás színvonalát befolyásolja, hogy propagandistáink zöme egyetemet, vagy főiskolát végzett ember, a mozgalomban nagy tapasztalattal rendelkezik, szívügyének tekinti ezt a munkát, Mindjobban érezzük az esti egyetem hatását is. Az egyetemről sok oktató kerül ki és kiváló propagandistáknak bizonyulnak. Eddig hatszázan végezték el jó eredménnyel az esti egyetemet. Többször tapasztaltam már, másoktól is hallottam, hogy nem becsülik meg eléggé az oktatókat. Esetleg még más pártmunkával is megbízzák őket azon a címen, hogy „csak oktatnak**. — Sajnos igaz. Pedig aki már próbálta, az tudja, milyen nehéz, fárasztó a tanítás. Szürke, hétköznapi munka. Annál inkább meg kell becsülni. A propagandisták nem anyagi, csupán erkölcsi elismerést várnak. Nem titok, megírhatja, éppen a mi javaslatunkra az MSZMP Központi Bizottság agitációs és propaganda bizottsága emlékplakettet készített. Szép lesz: művész tervezte és a Pénzverdében öntik formába. * Első alkalommal szeretnénk a KMP megalakulásának 50. évfordulóján átadni ezeket az emlékérmeket a megye régi, legjobb oktatóinak. Ezt követően minden esztendőben Lenin születésének évfordulóján adjuk át az arra érdemeseknek. Ez természetesen kevés í szemináriumvezetők megbecsüléséhez. Teljessé akkor válik, ha a járási, a városi párt- bizottságok, de az alapszer-i vezetek is megadják az oktatóknak a munkájuk után joggal megérdemelt tiszteletet. Ezrek és ezrek tanulnak megyénkben. Az idei pontos létszámról november elején tudok majd beszámolni. Bár fontosnak tartom a tanulók számát is, nem közömbös, hányán kívánnak közelebb kerülni a marxizmushoz, de ennél is lényegesebb, hogy akik tanulni akarnak, megkapják, amit ettől az oktatási évtől várnak. A tananyagok zsúfoltak. Emellett időt kell szakítani az időszerű politikai kérdések megvitatására, a munkásmozgalmi évfordulókra való megemlékezésekre. Azt is szómba kell venni, hogy a dolgozók fárasztó munka után ülnek tankönyvük mellé. Felnőtt emberekről, gyakran családanyákról van szó, akiket otthoni gondjuk is foglalkoztat. Tehát sok mindenre kellett tekintettel lennünk az oktatás megszervezésekor. Úgy érzem, a feladat nagyságának megfelelően készültünk és a hibákat sem takargatva fogalmaztuk meg legfontosabb tennivalóinkat. Sági Ágnes
