Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-13 / 241. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A 7Q7D TAVASZÄN a KELETI PÄ LYAUDVAR FŐBEJÁRATA FELŐL NÉZVE t y t \J MÄR EZT A BAROSS TERET LATHATJA A BUDAPESTRE ÉRKEZŐ Arias harmadszor is exelnök Puccs Panamában XII. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM Áll A I FORINT 1968. OKTOBER 13., VASÁRNAP VIETNAMI JELENTÉS Blöff volt a „puccs-riado' A dél-vietnami rezsim szó­vivői pénteken este elismer­ték, hogy az államellenes ösz- szeesküvők ártalmatlanná té­telének ürügyén elrendelt „puccsriadó’’ közönséges blöff volt, s a kormányhadsereg katonai alakulatait nem állam­csínyveszély, hanem a haza­fiak sikeres támadásai miatt helyezték riadókészültségbe. A dél-vietnami hadsereg főparancsnokságának szóvivő­je közölte, hogy a csapatok az elmúlt 48 órában nem hagy­hatták el laktanyáikat, s min­den készen állott „egy esetle­ges kommunista offenziva” el­hárítására. Politikai megfigye­lők emlékeztetnek arra, hogy az amerikai és a dél-vietnami hadvezetés az utóbbi negyed­évben legalább három alka­lommal „biztos adatot” közölt a Vietcong készülő offenzívá- jának időpontjáról”. Ezek a jóslások sohasem váltak be, viszont a haza­fias erők minden alka­lommal meglepetésszerü támadással súlyos csapást tudtak mérni az ellenségre. Saigonban hivatalosan azt is bejelentették, hogy a katonai készültséget szombatra or­szágszerte csökkentették. Az amerikai intervenciós hadtest tengerészgyalosága na­pok óta a nemzetközileg fegy­vermentesnek minősített de- militarizált övezetben végez úgynevezett tisztogató hadmű­veletet. Ellenségnek azonban mind ez ideig nem tudott nyomára bukkanni. Ezzel egy­idejűleg ugyancsak amerikai tengerészgyalogosok a kulcs- fontosságú Con Thien ameri­kai katonai bázis közelében tüzérség, repülőgépek és pán­célosok támogatásával súlyos harcokat vívott a dél-vietna­mi felszabadító népi fegyveres (Folytatás a 2. oldalon) A moszkvai per margójára egv év szabadságvesztésre ítél­ték A mostani bírósági tárgyalá­son kiderült, hogy a szovjet hivatalos szervek elnézést és humánus bánásmódot tanúsí­tottak Bogoraz-Brnhman. Lit­vinov es Delone iránt, több ízben megmagyarázták nekik magatartásuk társadalomelle­nes jellegét, s figyelmeztették őket, hogy nem kerülhetik el a felelősségrevonást, ha tovább folytatják törvényellenes tevé­kenységüket. Dremljugát 1963- ban elítélték üzérkedésért. Ami Litvinovot illeti, róla a Moszkovszkaja Pravda azt ír­ja, hogy anyagi támogató" nél­kül hagyta el feleségét és négyéves gyermekét, ki-sai >ii gó életet élt. AMEDDIG A SZEM ELLÁT, TISZTA A FÖLD. APRŐRA PORHANYÍTJA A RÖGÖKET A TÁRCSÁS BORONA. SOKFELÉ FOGAD MAR EZ A KÉP A TÁVOLBA VEZETŐ UTAK MENTÉN (Folytatás a 6. oldalon) A Moszkovszkaja Pravda kommentálja azt az ítéletet, amelyet a moszkvai városi bí­róság hozott Larisza Bogoraz- Bruhman, Pavel Litvinov, Ve­gyim Delone, Vlagyimir Dremljuga és Konsztantyin Babickij ügyében. Bogoraz-Bruhman és Litvi ■ nov — írja a lap — nem elő­ször vonja magára a közvéle­mény figyelmét, hiszen már több éve működnek közre kü­lönböző rágalmazó gúny iratok írásában, amelyek rendszere­sen napvilágot látnak a nyu­gati bulvársajtóban, egyebek között az emigráns kiadvá- . nyokban. Delonet tavaly lttar- tóztatták a közrend súlyos megsértéséért és feltételesen j Péntek éjjel Panama fővá­rosának utcáin száguldozó ka­tonai teherautók és a nemzet­őrség központi kaszárnyája kö­zelében hallatszó szórványos lövöldözés jelezte, hogy kato­nai puccsot hajtanak végre Arias elnök 11 napja uralmon levő kormányának megdönté­sére. A főváros nemzetközi repü­lőterét lezárták, a nemzeti gárda katonái az utcákon tar­tózkodó polgári személyeket utasították, hogy térjenek visz- sza otthonaikba. Vérontásra egyébként nem került sor, a nemzeti gárda tisztjeiből alakult junta Torrijos ez­redes vezetésével átvette a hatalmat Arias elnöktől, aki már harmadszor kény­szerült az elnöki tisztség feladására. Torrijos bejelentette, hogy az egész ország katonai ellenőrzés alatt áll, a puccs célja „a nem­zeti gárda méltóságának meg­mentése és a diktatúra veszé­lyének felszámolása volt”. Arias exelnök, aki 1941-ben és 1951-ben már hasonló kö­rülmények között kényszerült távozásra, a puccsot megelőző napon rendeletet írt alá, amely Torrijos ezredest és a nemzeti gárda néhány más vezető tag­ját gyakorlatilag alacsonyabb beosztásba helyezte. Az elnöki rendelkezés elmozdította be­osztásából a nemzeti gárda fő- parancsnokát is, aki még 1951- ben részt vett az Arias elleni összeesküvésben. A két politi­kus azóta sem békéit meg egy­mással. A katonai hatalomátvétel egyéb okai egyelőre nem isme­retesek. Kétségtelen, hogy Pa­nama gazdasági helyzete gyen­ge lábakon áll, Arias csak nemrég tért vissza Franciaor­szágban, Nyugat-Németország- ban és az Egyesült Államok­ban tett körútjáról, amelynek célja gazdaságisegély-kérés volt. A legfrissebb jelentések szerint Arias panamai elnök, aki a katonai junta hatalom- átvétele után a csatornaövezet (Folytatás a 2. oldalon) MEXICO-CITY LOBOG A LÁNG Mexikó fővárosában szom­bat délelőtt felemelően szép ünnepséggel vette kezdetét a XIX. nyári olimpia. A mexi­kóiak számára valóságos nem­zeti ünnepnek számított az ese­mény, amelyre hosszú évek szorgalmas munkájával készül­tek. Szinte az egész Szerdára összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. parag­rafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1968. október 16-án, szerda délelőtt 11 órára összehívta. APOLLO 7. A televíziós közvetítés elmaradt Schirra megfázott Mind a Kennedy-fokon, mind pedig a houstoni űrha­józási központban elégedettek a szakemberek az Apolló-kí- sérlet eddigi eredményeivel és bizakodva tekintenek az el­következő napok elébe. Mint már jelentettük — eredményesen végrehajtották az űrhajósok a megközelítési manővert (kabinjuk és a hor­dozórakéta között) és szomba­ton ismét űzőbe veszik a Sa­tum—B. hordozórakétát. Schirra, Eisele és Cunning­ham boldogan élvezte azt a „luxust”, hogy levetkőzve mo­zoghatott az űrkabinban, nem kellett a korábbi amerikai űr­hajósok sorsában osztozniuk, akik egész idő alatt nem vet hették le ruhájukat. Ingujjra vetkőztek és for­ró kávét ittak. (Folytatás a 2. oldalon) zászlódíszbe és fénypompába öltözött. A .megnyitóra virradó éjszaka a 3 milliós világváros egyes részein szinte nappali fény hirdette a nagy esemény kezdetét. Az időjárás is kegyes volt, 20 fokot mutatott a hőmérő hi- város Sanyszála. A sportolók bevo­nulását a hagyományoknak megfelelően a görögök nyitot­ták meg. Hatalmas taps fogad­ta az újkori olimpia színhelyé­ről érkezett versenyzőket. Ez­után sorra következett a rész­vevő 108 ország különítménye. Színpompás látványt nyújtott a felvonulók ruházata, s a nyi­tány akár egy divatbemutató­nak is beillett. Az egyik legnagyobb létszá­mú csoport az Egyesült Álla­moké volt 484 sportolóval. Nagy tapsot kapott a szovjet sportolók 462 tagú csapata, akik kék zakóban és szürke nadrágban, kezükben vörös és mexikói zászlóval köszöntötték a stadion közönségét. A zászlót Zsabotyinszkij súlyemelő vitte. A népes magyar különítmény is — amelynek élén Kulcsár Gergely haladt a zászlóval — nagy tetszést aratott. A sort a mexikóiak zárták. a NOB elnöke kérte fel Diaz Ordaz mexikói elnököt az olimpia megnyitására. Az öt­karikás nagy lobogót a vera- cruzi kadettiskola tengerészei húzták fel az árbocra, majd egy másik szép aktus követ­kezett. A tokiói polgármester átadta a mexikói polgármes­ternek az olimpiai lobogót, amelyet először 1920-ban a (Folytatás a 11. oldalon.) Több mint egy órát tar­tott a sportolók felvonu­lása, ezt követően Avery Brundage, Emlékezik a veterán GIBRALTAR KEMÉNY VITÁK Harold Wilson és Ian Smith szombat délelőtti megbeszélé­se két óra hosszat tartott, anélkül, hogy ezúttal is bármiféle eredményre ju­tottak volna. A délelőtti ülés után angol részről kijelentették, hogy „a megbeszélést továbbra is igen OKTOBER kemény viták jellemzik”. A rhodesiai miniszterelnökhöz közelálló körökben azt mond­ták, Smith a szombati tárgya­lások után dönti el, hogy Gib­raltárban marad-e, vagy ha­zautazik. Délután a két miniszter- elnök ismét összeült. Politikai megfigyelők úgy vélik, ha a tárgyalásokon szombaton délután sem jut­nak előbbre, akkor vasárnap már csak arra törekednek majd, hogy valamilyen „lát­szatmentő” formulát találja­nak. Korcsma ros László, az ipoly- damásdi általános iskola igaz­gatója, három kötetben írja meg a szobi járás munkásmoz­galmának történetét. A terje­delmes anyag már elkészült, most a Nagybörzsönyben lakó Laszab Ferenc idŐ3 munkás- mozgalmi harcos (a képen) visszaemlékezéseit dolgozza fel. A néprajz- és történelcmkuta- tó könyve a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 50. évfordulóján jelenik meg. MA: A politikai oktatásról beszélgetett Göndics Zol­tánnal, a megyei pártbizott­ság osztályvezetőjével Sá­gi Ágnes (3. oldal) Fiatal sas Egy nap egy iskola peda­gógusaival. Nádas Péter ri­portja. (4—5. oldal) A fejlesztési főnök Egy közösségi ember portréját Mészáros Ottó rajzolta meg. (5. oldal) Ki is ez a Bodgál Zoltán? A Budapesti Rendőr-fő­kapitányságnak a kétszeres gyermekgyilkosságról tar­tott sajtótájékoztatójáról tudósít Ősz Ferenc (6. ol­dal) és más áruk körül a megyei Állami Kereske­delmi Felügyelőség ellen­őreivel. Szokoly Endre tu­dósítása (6. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents